Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-09-23 / 38. szám
Utóhangok az állatkiállitásról Bezárta kapuit a topolfiiankyi áliatkiállftás. A rendezvény sikeresnek mondható, mert a felvezetett szarvasmarhák 28, sertések 18, kiállított baromfiak 13, a juhok pedig 9 arany-, ezüst- és bronzérmet kaptok az értékelő bizottságtól, de emellett számos jutalmat is kiosztottak a győztes ssektorok közt. A kérdezettek többen megjegyezték, hogy bezzeg a budapesti kiállítás jóval színvonalasabb volt. Ez érthető is, hiszen nálunk, Szlovákiában a Topolftiankyban megrendezett állatkiállítás csupán a hatodik volt, Budapesten pedig a 68-ik. Tény, hogy a felvezetett állatok minőségére nézve nem panaszkodhattunk. A kiváló hozamú tehenek közt ott láthattuk például a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola búslaki gazdaságának teheneit is, melyek közül a 114-es törzsszámú elnyerte az ER, a 112-es és a 113-as törzsszámú pedig az Ea osztályzatot. A nyilvános árverésen pedig egész sor állat cserélt jó pénzért gazdát. Például az eladásra kerülő bikák legjobb helyezettjei, mégpedig a 23B-ox törzsszámú ER—I-es osztályzatú, a 45 ezer korona kikiáltási árral szemben 52 ezerért kelt el, a 234-es törzsszámú ER—ff. osztályzatú a 40 ezer korona kikiáltási ár helyett 61 700, a 231 es törzsszámú ER—Ilf-as osztályzatú bika pedig a 30 ezer korona kikiáltási ár helyett 52 300 koronáért cserélt gazdát. Ebből is látható, hogy as ER— I-es osztályzatú bika került eladásra a legolcsóbban. Hát ilyenek is vannak! Tény, hogy a kikiáltási ártól majd minden esetben jóval többet fizettek az érdeklődők. Többször előfordult, hogy a kandisznók az eredeti 5000 korona kikiáltási áron jócskán felül, 10—11 ezer koronáért keltek el. A termelők tehát a jófajta állatokért nem sajnálták a pénzt, mert tudták, hogy csakis a kiváló származású haszon- és tenyésztulajdonságú egyedek után várhatják a maximális termelőképességet. A topolöiankyi állatkiállításnak nagyon gyenge pontja volt a propaganda, mely sajnos, a legjobb akarattal sem mondható kielégítőnek. Az ún. információs központban az érdeklődő az általános jellegű információkat is csak nagynehezen szerezhette be. Nem beszélve a szervezetlen rendezvényekről, melyek elég zavart okoztak a látogatónak. Ebben a tekintetben a szlovákiai rendezők sokat tanulhatnának a preroviaktól. Az állatkiállftáson aránylag jól képviseltették magukat a szolgáltató vállalatok. Sajnos, itt is hiányzott a mozgás. Hasznos lett volna például, ha a gyakorlatban bemutatják a különféle mechanikus rendszerű istálló és állattisztító gépeket, sajnos, ez nem történt meg. ehelyett a gondozók a jónéhány évszázados módszerekkel takarították a helyiségeket és tisztították az állatokat. Mondható, hogy a kiállítás megrendezés! helye, nagyon megfelelt a célnak. s mondjuk meg őszintén, a látogatók bizonyos mértékben kárpótolva lettek a hiányosságokért. Az ellátásról csak annyit, hogy terjedelemre nézve megfelelt a célnak, ellenben egyes sátrakban ezen a téren is akadt kifogásolni való. A kereslettel párhuzamosan változtak, emelkedtek az árak és csökkentek az adagok. Több helyen a minőség sem ütötte meg a kívánt mértéket. Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy maga a kiállítás és a vásár nagyon hasznos, érdekes volt, bemutatta Szlovákia állattenyésztésének valóban magas színvonalát, s ez a lényeg! A többi csak sallang a kalap mellett, mely csak szépséghibája volt a kiállításnak. —hal— Topolßiankyban, a kiállításon ta* Iá lkoztam Rentes István gépesítővei, valamint Halász józsef és Koppán józsef mezőgazdasági technikusokkal. Mind a hárman a Bajcsi Állami Gazdaságból valók. Megnéztük az állatokat, élveztük a nagyszerű környezetet, majd elbeszélgettünk. — Tetszik a kiállítás? — Látszik, hogy a felvezetett állatok válogatott egyedek, a bikák közé bizony gyengébb minőségűek is bekerültek, melyeket nem kellett volna ide hozni. — Mi a véleményük az árveréssel kapcsolatosan? — Megmondjuk őszintén, hogy nem helyeseljük, mert a kiállítási értékein ŐSZINTE SZAVAK bizottság előzőleg meghatározta az állatok pénzértékét, így nem tudni kinek és mire jó az árverés. Előfordulhat, hogy a drágán vásárolt tenyészállat nem válik be, ami bizony nagy veszteség a vásárlónak. — Mi a véleményük az árverésen elkelt ER—I-es, ER—II-es és ER— szegi a külföldről behozott fajtákkal. A kombinációknál itt igénybe veszik a szovjet, olasz, francia, angol, délamerikai, a japán, valamint a saját nemesítésű egyedeket. Főképpen a Csallóközben termelésre kerülő fajták nemesítésével foglalkoznak. Az elgondolások alapján az új fajtának túl kellene majd szárnyalnia a Bezosztáját is. Az eddigi kísérletek ígéretteljesek. A buSanyi állomáson a szovjet Míronovszkája 808-as fajta szaporításával foglakoznak. A jövőben ennek termesztésével az ország majd minden körzetében számolunk. Különben a jövő főképpen a szovjet búzafajtáké lesz, melyeknek elszaporítása 1969-re eléri a nemesitői munka 75 százalékát. Remeslu akadémikus beszédében vázolta, hogy a Szovjetunió Kommuszkája—Jubelejná—50-es búzafajta jelentőségét, melynek nemesítésénél figyelembe vették a Mironovszkája 8Ó8-as hiányosságait, főképpen magas tápanyag-adag melletti megdőlésre való hajlamosságát. Éppen ezt a rossz tulajdonságot küszöbölik ki a Mironovszkája—Jubilejná—50-es fajtánál. Az új fajtát 1988-ban az állami fajtakísérletben s 54 ukrajnai gazdaságban vetettek kísérletképpen. Előnye, hogy az intézet három rotációs kísérletében a Mironovszkája 808-assal szemben 10,2 q/ha-s többlettermést eredményezett. Kíjev körzetében 300—302 napra becsülik a Mironovszkája—|ubelejná—50-es vegetációs Idejét, örvendetes, hogy hasonlóan fagyellenálló, akár a Mironovszkája 808-as, amellett jól bírja az aszályos éveket, ellenáll a betegségeknek, a rovarkártevőknek, s szilárd szára megakadályozza a megdőlésben. Jó kiőrlési százalékot nyújt, s minden eddigi búzafajtánál versenyképesebb. Korszerű és okszerű módszerek mellett ez a búzafajta megadja a 65—68 q/ha-s átlagos hozamot. Nagy előnyére szolgál, hogy meghálálja a magas ipari trágya-adagot, akár alaptrágyaként, akár fejtrágyaként kapja azt. A tápanyagot öntözéses termesztése esetében is jól felhasználja. Példa erre, hogy 1966-ban öntözés mellett R9,7 q'ha-s rekordtermést adott. • zlovákia mezőgazdaságának dol* gozói idén az aránylag kedvezőtlen, aszályos Időjárás ellenére a búza termesztése terén kimagasló eredményt értek el. A közelmúltban a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán megtartott tudományos konferencián, ahol jelen voltak a legismertebb hazai és külföldi szakemberek, felszólalásukban erősen bonckés alá vették a búza termesztése kőrtil fellelhető problémákat. A búza termesztésének, illetve hektárhozama növelésének kérdése tehát nem csupán és nem kizárólagosan Csehszlovákia, hanem sokkal inkább a világ mezőgazdaságának problémája. Éppen ezért kell nagyra értékelni azt a kezdeményezést, melyet a szlovákiai vezető körök az említett tudományos konferencia megszervezésével szorgalmaztak, már annál Is inkább, mert e rendezvény — a külföldi tudósokkal folytatott eszmecsere révén is — meghaladta országunk határait. Dr. Koloman Botfa Dr. Se. földművelés és élelmiszeripari megbízott vitaindító előadásában hangsúlyozta, hogy a múlt esztendei szlovákiai aratóünnepélyen örömmel nyugtázták, hogy nálunk, Szlovákiában elérték a 24 mázsás hektáronkénti búzatermést. Történelmünkben ez volt a legjobb átlagos búzaeredmény, melyet pgyes szakembereink a véletlen művének neveztek, mert akkoriban szerintük, a búzára nagyon kedvező idő járta. Idén azonban, főképpen a gabonafélék érésekor, olyan szélsőséges, aszályos idő járta, akár a szárazságéról nagyon emlékezetes 1947-ben, amikor búzából a 10 mázsás hektárátlagot sem értük el. Tény, hogy idén a búza hektárátlaga kerek 70 százalékkal magasabb, mint a háború előtt volt, s szlovákiai átlagban körülbelül 25 q ha közt mozog. A jő eredmény persze nem jogosít fel bennünket az elbtzakodásra. A jjj eredmény elérése mindenekelőtt a Szovjetunióból behozott nagyhozamú búzavetőmagvaknak, valamint annak köszönhető, hogy kísérletezőink és termelőink felismerték a bőségesebb hozam elérésének fortélyát. A termelők Lukianenko és Remeszlo akadémikusok, valamint Dr. Spaldon professzor módszertani útmutatásai alapján jártak el a nagyüzemi gyakorlatban. Kell-e meggyőzőbb tény a Bezosztája, a Mironovszkája 808-as és a Belocerkovszkája búzafajták előnyösségéről, mint az, hogy tavaly őszön a dunaszerdahelyi, komáromi, galántai, lévai és a nyitrai járásokban, ahol 74 ezer hektáron termeltek búzát, 34 ezer hektáron éppen a szovjet fajtákat alkalmazták. Az egyes járások területbevetésének aránya 35—75 százalék közt mozgott. Most őszön azonban az említett járások mindegyikében 95—100 százalékban ezeket a fajtákat vetik, de a többiek is kiszélesítik a Bezosztája és a Mironovszkája 808-as fajták vetésterületét, úgyhogy előre láthatólag 380 vagon vetőmag behozatalára lesz szükség a Szovjetunióból. Dr. Spaldon Dr. Se. leszögezte, hogy a búza hovatovább egyre nagyobb szerepet tölt majd be az egyes országok kereskedelmi érdekeinek ilyen vagy olyan alakulásában. Világszerte kilátás van a nagyobb mennyiségű búza termesztésére, ami az árak alakulására és bizonyos tekintetben a politikai szempontokra is' hatással lesz. A szocialista államokban termé * * szetesen napirendre tűzték a búza hektárhozamának növelését. De hangsúlyozni kell. hogy például Bulgáriában, Jugoszláviában és a Német Demokratikus Köztársaságban e tekintetben már erősen megközelítették a világszínvonalat. Az utóbbi három esztendőben természetesen nálunk Is vannak említésre méltó kimagasló eredmények. A szlovákiai búzatermesztés kerületenkénti elemzése tehát megmutatta, hogy a múltban miként Ingadozott a búzahozam. A nyugatszlovákiai kerületben például 1958-ban 16,8, 1966- ban pedig 29,6 q/ha-t értek el, a közép-szlovákiaiban 1962-ben 20,1, 1964- ben 13,8, a kelet-szlovákiaiban 1963- ban 11,2, 1964-ben pedig 20,1 mázsát takarítottak be hektáronként búzából. Nyugat-Szlovákiában 1961-ben kezdtek komolyabban foglakozni búzatermesztéssel, amikor a legfontosabb tényezők mellett több helyen rátértek a megosztott tápanyagellátásra is. Attól az időtől a kerület búzaátlaga 33,4 százalékkal, vagyis teljes egyharmadával növekedett. A dunaszerdahelyi járásban például 41,2, a nyitraiban 58,1, a lévaiban pedig 41,5 százalékos hektárhozam-növekedést jegyeztek fel. Kelet-Szlovákiában viszont 37,6 százalékos volt a gyarapodás. A nyugat-szlovákia! kerület számára különösen a Bulgáriában, a tolbuchlnl körzetben elért kimagasló eredmények lehetnek tanulságosak, mozgósítóak, mert itt következetesen rátértek a nagyhozamú szovjet búzafajták termesztésére. Kívánatos lenne, jegyezte meg Spaldon professzor, ha a búzatermesztés konkrét módszertanát, mely idén a dunaszerdahelyi járásban oly szép sikert hozott, a többi járások is elsajátítanák. Szervezzék meg a biológiai ellenőrzés állomásait, s minden egyes gazdaságban fektessék fel a talajtörzskönyveket, hogy a gyakorlatban legyen mire támaszkodni. Igaz, hogy ez többlet munka az agronómusoknak, de amint a gyakorlat igazolta, nagyon megéri a fáradságot. Anton Piriéi mérnök a magnemesítő üzemek területi igazgatója elmondta. hogy a feljegyzések alapján Szlovákiában 1870-től maradtak nyomok a diószegi nagybirtokon történt búza nemesítéséről. Későbbről 1912- től 1966-ig, vagyis az eltelt 54 esztendő alatt Szlovákiában 68 búzafajtát nemesítettek. A legutóbbi 20 esztendőben 22 búzafajtával kísérleteztek, melyből ötöt hagytak jóvá, de ebből jelenleg mér csak egy, a Kosúti fajta engedélyezett, melynek a szakemberek nem jósolnak hosszú életet. Miért kellett kiesniük a hazai fajtáknak? Azért, mert nem voltak eléggé kifejező hozamúak, a betegségekkel és a megdűléssel, a faggyal és a magas tápanyagadaggal szemben ellenállóak. Jelenleg öt állomás foglalkozik nálunk búzanemesftéssel. Közülük a diő-Az örökké mosolygós Paulovics Istvánt, az ipolysági szövetkezet agronőmutát, aki 47 mázsás hektárátlagot ért el a szovjet búzafajtákból, valamint a vele társalgó Kutka Bélát, a kissárói szövetkezet fiatal gépesítőjét, ahol 50,5 q/ha-s bózaátlagot értek el, kitüntették a nyitrai tudományos konferencián. —hal— nlsta Pártjának XXIII. kongresszusa Irányelvei alapján náluk a búza hektárhozamát 4—4,5 mázsával kívánják növelni. A kísérletezők ennek megfelelően kidolgozták a magasabb hozam elérésének konkrét programját. A tudomány és a gyakorlat szakembereinek együttműködése következtében a kijevi és a cserkeszt körzetek kolhozaiban 600 000 hektáron a Mironovszkája 808-as búzafajtából elérik a 30,4 q/ha-s átlaghozamot, más körzetekben pedig a 35 mázsát. A Mlronovkai Nemesítő-Kísérleti Intézet tapsztalatai azt bizonyítják, hogy a sorra kővetkező esztendőkben mód nyílik majd olyan fajták nagyüzemi termesztésére, melyek a termelési technika és technológia magasfokú színvonala mellett megadják a 85—70 q'ha-s átlaghozamot. A neves tudós a Mironovszkája 264- RS és 808-as, a Kijevszkája 893-as fajták mellett meggyőzően kihangsúlyozta a most kísérletben lévő Mironov-111-as osztályzatú bikákkal kapcsolatosan? — Küllemre nézve szerintünk is az ER-— II-es osztályzatú volt a jobb, ezért kelt el az eredeti kikiáltási ár (30 000 Kős) helyett 61700 koronáért, jóllehet, hogy az ER—I-es származása „.előkelőbb“ volt. — Vásárlási szándékkal jöttek a kiállításra? — Mi tagadás, szükségünk lenne néhány apaállatra, mégsem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy Ilyen helyen vásároljunk, ahol erősen „fölverik“ az árakat. Majd ott próbálkozunk, ahol hasonló minőséget jóval olcsóbban beszerezhetünk. — hal— Az előadók közül többen megjegyezték, hogy a tudomány és a termelési gyakorlat szakembereinek nyitrai találkozása valóban példamutató a jelenlevő külföldi képviselők számára . is. a vendégkísérletezők annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy hasonló tudományos értekezéseket évente más és más országokban kellene megrendezni, hogy a jelenlévők egyegy ország búzatermesztésének kísérleti és gyakorlati színvonalával közelebbről is megismerkedhessenek. A magas színvonalú tudományos konferencia fénypontja a mezőgazdasági üzemek kiváló dolgozóinak kitüntetése volt. Ebből az alkalomból több mint 40 gyakorlati szakembernek adták át a Szocialista Mezőgazdaság Építője című érdemérmet, s mellé 1000 korona jutalmat. HOKSZA ISTVÁN AMMÖNIUMOS VlZ ADAGOLÁSA RÉPASZELETHEZ A répaszeletet — tápértékének növelése végett — etetés előtt ammónium vizes oldatával keverik, ezáltal semlegesítik a szeletben található szerve« savakat, növelik a takarmány fehérjeértékét. Az eddigi tapasztalatok és vizsgálatok azt mutatták, hogy ammónium hatására a hízómarhák napi átlagos súlygyarapodása jelentősen növekedett. A szelethez kevert vizes oldatban legalább 20 % ammóniumnak kell lennie. A keveréket KÚT—3,0 jelzésű takarmányadagoló és keverokocsiban készítik elő. A kocsi felső részén az ammőniumoldat befogadására 44 literes tartályt szereltek fel. A tartályból az oldat a repaszeletre folyik. A tartályban az oldat szintje egy kis Uvegablakocskán keresztül ellenőrizhető. A folyadék kifolyását szabályozni lehet, és az egy lyuggatolt csövön keresztül jut a szeletre. A gép tartályába 2 tonna szelet fér el, amelyre 24 liter 25 %-os oldatot számítanak. A folyadék adagolása és a keverés mindössze 8—10 percet igényel. Mikor az egész folyadék kifolyt, a tartály felső részét kinyitják, a keverést további 3—5 percig folytatják. Ennyi elegendő ahhoz, hogy a gázok eltávozzanak. Ezután a takarmány már adagolható. Az állatok ezt a takarmányt kb. egy hét alatt megszokják. Az adagok fokozatosan növelhetők. Így pl. növendékeknek az első napokban naponta háromszor 2—2 kg-ot, összesen hat kg-ot adnak, majd ezt napi 9 kg-ra növelik. A 8. napon elérik a 27 kg-ot, utána már a teljes norma, napi 30 kg is adagolható. Túr’ jan, D. Az ER—II-es usztályzatot nyert — 91 700 koronáért gazdát cserélt — tenyészbika. —hal— SZABAD FÖLDMŰVES 5 1917. aaaptsmbar 23, Előtérben a búza hozamának növelése — A jövő búzája a Mironovszkája-Jub. 50-es
