Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-09-23 / 38. szám

Utóhangok az állatkiállitásról Bezárta kapuit a topolfiiankyi áliat­­kiállftás. A rendezvény sikeresnek mondható, mert a felvezetett szarvas­­marhák 28, sertések 18, kiállított ba­romfiak 13, a juhok pedig 9 arany-, ezüst- és bronzérmet kaptok az érté­kelő bizottságtól, de emellett számos jutalmat is kiosztottak a győztes ssektorok közt. A kérdezettek többen megjegyezték, hogy bezzeg a budapesti kiállítás jó­val színvonalasabb volt. Ez érthető is, hiszen nálunk, Szlovákiában a Topol­­ftiankyban megrendezett állatkiállítás csupán a hatodik volt, Budapesten pedig a 68-ik. Tény, hogy a felveze­tett állatok minőségére nézve nem panaszkodhattunk. A kiváló hozamú tehenek közt ott láthattuk például a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola búslaki gazdaságának teheneit is, me­lyek közül a 114-es törzsszámú el­nyerte az ER, a 112-es és a 113-as törzsszámú pedig az Ea osztályzatot. A nyilvános árverésen pedig egész sor állat cserélt jó pénzért gazdát. Például az eladásra kerülő bikák leg­jobb helyezettjei, mégpedig a 23B-ox törzsszámú ER—I-es osztályzatú, a 45 ezer korona kikiáltási árral szemben 52 ezerért kelt el, a 234-es törzsszámú ER—ff. osztályzatú a 40 ezer korona kikiáltási ár helyett 61 700, a 231 es törzsszámú ER—Ilf-as osztályzatú bi­ka pedig a 30 ezer korona kikiáltási ár helyett 52 300 koronáért cserélt gazdát. Ebből is látható, hogy as ER— I-es osztályzatú bika került eladásra a legolcsóbban. Hát ilyenek is van­nak! Tény, hogy a kikiáltási ártól majd minden esetben jóval többet fizettek az érdeklődők. Többször előfordult, hogy a kan­disznók az eredeti 5000 korona kiki­áltási áron jócskán felül, 10—11 ezer koronáért keltek el. A termelők tehát a jófajta állatokért nem sajnál­ták a pénzt, mert tudták, hogy csakis a kiváló származású haszon- és te­­nyésztulajdonságú egyedek után vár­hatják a maximális termelőképessé­get. A topolöiankyi állatkiállításnak na­gyon gyenge pontja volt a propagan­da, mely sajnos, a legjobb akarattal sem mondható kielégítőnek. Az ún. információs központban az érdeklődő az általános jellegű információkat is csak nagynehezen szerezhette be. Nem beszélve a szervezetlen rendezvények­ről, melyek elég zavart okoztak a lá­togatónak. Ebben a tekintetben a szlovákiai rendezők sokat tanulhat­nának a preroviaktól. Az állatkiállftáson aránylag jól kép­viseltették magukat a szolgáltató vál­lalatok. Sajnos, itt is hiányzott a moz­gás. Hasznos lett volna például, ha a gyakorlatban bemutatják a külön­féle mechanikus rendszerű istálló és állattisztító gépeket, sajnos, ez nem történt meg. ehelyett a gondozók a jónéhány évszázados módszerekkel ta­karították a helyiségeket és tisztítot­ták az állatokat. Mondható, hogy a kiállítás megren­dezés! helye, nagyon megfelelt a cél­nak. s mondjuk meg őszintén, a láto­gatók bizonyos mértékben kárpótolva lettek a hiányosságokért. Az ellátásról csak annyit, hogy ter­jedelemre nézve megfelelt a célnak, ellenben egyes sátrakban ezen a té­ren is akadt kifogásolni való. A ke­reslettel párhuzamosan változtak, emelkedtek az árak és csökkentek az adagok. Több helyen a minőség sem ütötte meg a kívánt mértéket. Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy maga a kiállítás és a vásár na­gyon hasznos, érdekes volt, bemutatta Szlovákia állattenyésztésének valóban magas színvonalát, s ez a lényeg! A többi csak sallang a kalap mellett, mely csak szépséghibája volt a ki­állításnak. —hal— Topolßiankyban, a kiállításon ta­* Iá lkoztam Rentes István gépe­sítővei, valamint Halász józsef és Koppán józsef mezőgazdasági techni­kusokkal. Mind a hárman a Bajcsi Állami Gazdaságból valók. Megnéztük az állatokat, élveztük a nagyszerű környezetet, majd elbeszélgettünk. — Tetszik a kiállítás? — Látszik, hogy a felvezetett álla­tok válogatott egyedek, a bikák közé bizony gyengébb minőségűek is beke­rültek, melyeket nem kellett volna ide hozni. — Mi a véleményük az árveréssel kapcsolatosan? — Megmondjuk őszintén, hogy nem helyeseljük, mert a kiállítási értékein ŐSZINTE SZAVAK bizottság előzőleg meghatározta az állatok pénzértékét, így nem tudni kinek és mire jó az árverés. Előfor­dulhat, hogy a drágán vásárolt te­nyészállat nem válik be, ami bizony nagy veszteség a vásárlónak. — Mi a véleményük az árverésen elkelt ER—I-es, ER—II-es és ER— szegi a külföldről behozott fajtákkal. A kombinációknál itt igénybe veszik a szovjet, olasz, francia, angol, dél­amerikai, a japán, valamint a saját nemesítésű egyedeket. Főképpen a Csallóközben termelésre kerülő fajták nemesítésével foglalkoznak. Az elgon­dolások alapján az új fajtának túl kellene majd szárnyalnia a Bezosztá­­ját is. Az eddigi kísérletek ígérettel­jesek. A buSanyi állomáson a szovjet Mí­­ronovszkája 808-as fajta szaporításá­val foglakoznak. A jövőben ennek ter­mesztésével az ország majd minden körzetében számolunk. Különben a jövő főképpen a szovjet búzafajtáké lesz, melyeknek elszaporítása 1969-re eléri a nemesitői munka 75 százalé­kát. Remeslu akadémikus beszédében vázolta, hogy a Szovjetunió Kommu­szkája—Jubelejná—50-es búzafajta je­lentőségét, melynek nemesítésénél fi­gyelembe vették a Mironovszkája 8Ó8-as hiányosságait, főképpen magas tápanyag-adag melletti megdőlésre való hajlamosságát. Éppen ezt a rossz tulajdonságot küszöbölik ki a Miro­novszkája—Jubilejná—50-es fajtánál. Az új fajtát 1988-ban az állami fajta­­kísérletben s 54 ukrajnai gazdaságban vetettek kísérletképpen. Előnye, hogy az intézet három rotációs kísérleté­ben a Mironovszkája 808-assal szem­ben 10,2 q/ha-s többlettermést ered­ményezett. Kíjev körzetében 300—302 napra becsülik a Mironovszkája—|u­­belejná—50-es vegetációs Idejét, ör­vendetes, hogy hasonlóan fagyellen­álló, akár a Mironovszkája 808-as, amellett jól bírja az aszályos éveket, ellenáll a betegségeknek, a rovarkár­tevőknek, s szilárd szára megakadá­lyozza a megdőlésben. Jó kiőrlési szá­zalékot nyújt, s minden eddigi búza­fajtánál versenyképesebb. Korszerű és okszerű módszerek mel­lett ez a búzafajta megadja a 65—68 q/ha-s átlagos hozamot. Nagy előnyé­re szolgál, hogy meghálálja a magas ipari trágya-adagot, akár alaptrágya­ként, akár fejtrágyaként kapja azt. A tápanyagot öntözéses termesztése esetében is jól felhasználja. Példa erre, hogy 1966-ban öntözés mellett R9,7 q'ha-s rekordtermést adott. • zlovákia mezőgazdaságának dol­* gozói idén az aránylag kedve­zőtlen, aszályos Időjárás ellenére a búza termesztése terén kimagasló eredményt értek el. A közelmúltban a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán megtartott tudományos konferencián, ahol jelen voltak a legismertebb hazai és külföldi szakemberek, felszólalá­sukban erősen bonckés alá vették a búza termesztése kőrtil fellelhető problémákat. A búza termesztésének, illetve hektárhozama növelésének kér­dése tehát nem csupán és nem kizá­rólagosan Csehszlovákia, hanem sok­kal inkább a világ mezőgazdaságának problémája. Éppen ezért kell nagyra értékelni azt a kezdeményezést, melyet a szlo­vákiai vezető körök az említett tudo­mányos konferencia megszervezésével szorgalmaztak, már annál Is inkább, mert e rendezvény — a külföldi tu­dósokkal folytatott eszmecsere révén is — meghaladta országunk határait. Dr. Koloman Botfa Dr. Se. földműve­lés és élelmiszeripari megbízott vita­indító előadásában hangsúlyozta, hogy a múlt esztendei szlovákiai aratóün­nepélyen örömmel nyugtázták, hogy nálunk, Szlovákiában elérték a 24 mázsás hektáronkénti búzatermést. Történelmünkben ez volt a legjobb átlagos búzaeredmény, melyet pgyes szakembereink a véletlen művének neveztek, mert akkoriban szerintük, a búzára nagyon kedvező idő járta. Idén azonban, főképpen a gabona­félék érésekor, olyan szélsőséges, aszályos idő járta, akár a szárazságé­ról nagyon emlékezetes 1947-ben, amikor búzából a 10 mázsás hektár­átlagot sem értük el. Tény, hogy idén a búza hektárátlaga kerek 70 száza­lékkal magasabb, mint a háború előtt volt, s szlovákiai átlagban körülbelül 25 q ha közt mozog. A jő eredmény persze nem jogosít fel bennünket az elbtzakodásra. A jjj eredmény elérése mindenekelőtt a Szovjetunióból beho­zott nagyhozamú búzavetőmagvaknak, valamint annak köszönhető, hogy kí­sérletezőink és termelőink felismerték a bőségesebb hozam elérésének forté­lyát. A termelők Lukianenko és Re­­meszlo akadémikusok, valamint Dr. Spaldon professzor módszertani útmu­tatásai alapján jártak el a nagyüzemi gyakorlatban. Kell-e meggyőzőbb tény a Bezosztá­­ja, a Mironovszkája 808-as és a Belo­­cerkovszkája búzafajták előnyösségé­ről, mint az, hogy tavaly őszön a du­naszerdahelyi, komáromi, galántai, lévai és a nyitrai járásokban, ahol 74 ezer hektáron termeltek búzát, 34 ezer hektáron éppen a szovjet fajtá­kat alkalmazták. Az egyes járások te­rületbevetésének aránya 35—75 szá­zalék közt mozgott. Most őszön azon­ban az említett járások mindegyiké­ben 95—100 százalékban ezeket a faj­tákat vetik, de a többiek is kiszélesí­tik a Bezosztája és a Mironovszkája 808-as fajták vetésterületét, úgyhogy előre láthatólag 380 vagon vetőmag behozatalára lesz szükség a Szovjet­unióból. Dr. Spaldon Dr. Se. leszögezte, hogy a búza hovatovább egyre nagyobb szerepet tölt majd be az egyes orszá­gok kereskedelmi érdekeinek ilyen vagy olyan alakulásában. Világszerte kilátás van a nagyobb mennyiségű búza termesztésére, ami az árak ala­kulására és bizonyos tekintetben a politikai szempontokra is' hatással lesz. A szocialista államokban termé * * szetesen napirendre tűzték a búza hektárhozamának növelését. De hang­súlyozni kell. hogy például Bulgáriá­ban, Jugoszláviában és a Német De­mokratikus Köztársaságban e tekin­tetben már erősen megközelítették a világszínvonalat. Az utóbbi három esztendőben természetesen nálunk Is vannak említésre méltó kimagasló eredmények. A szlovákiai búzatermesztés kerü­letenkénti elemzése tehát megmutat­ta, hogy a múltban miként Ingadozott a búzahozam. A nyugatszlovákiai ke­rületben például 1958-ban 16,8, 1966- ban pedig 29,6 q/ha-t értek el, a kö­zép-szlovákiaiban 1962-ben 20,1, 1964- ben 13,8, a kelet-szlovákiaiban 1963- ban 11,2, 1964-ben pedig 20,1 mázsát takarítottak be hektáronként búzából. Nyugat-Szlovákiában 1961-ben kezd­tek komolyabban foglakozni búzater­mesztéssel, amikor a legfontosabb tényezők mellett több helyen rátértek a megosztott tápanyagellátásra is. At­tól az időtől a kerület búzaátlaga 33,4 százalékkal, vagyis teljes egyharmadá­­val növekedett. A dunaszerdahelyi járásban például 41,2, a nyitraiban 58,1, a lévaiban pedig 41,5 százalékos hektárhozam-növekedést jegyeztek fel. Kelet-Szlovákiában viszont 37,6 száza­lékos volt a gyarapodás. A nyugat-szlovákia! kerület számára különösen a Bulgáriában, a tolbuchlnl körzetben elért kimagasló eredmé­nyek lehetnek tanulságosak, mozgósí­­tóak, mert itt következetesen rátértek a nagyhozamú szovjet búzafajták ter­mesztésére. Kívánatos lenne, jegyezte meg Spal­don professzor, ha a búzatermesztés konkrét módszertanát, mely idén a dunaszerdahelyi járásban oly szép sikert hozott, a többi járások is elsa­játítanák. Szervezzék meg a biológiai ellenőrzés állomásait, s minden egyes gazdaságban fektessék fel a talaj­­törzskönyveket, hogy a gyakorlatban legyen mire támaszkodni. Igaz, hogy ez többlet munka az agronómusoknak, de amint a gyakorlat igazolta, nagyon megéri a fáradságot. Anton Piriéi mérnök a magneme­sítő üzemek területi igazgatója el­mondta. hogy a feljegyzések alapján Szlovákiában 1870-től maradtak nyo­mok a diószegi nagybirtokon történt búza nemesítéséről. Későbbről 1912- től 1966-ig, vagyis az eltelt 54 esz­tendő alatt Szlovákiában 68 búzafajtát nemesítettek. A legutóbbi 20 esztendőben 22 búza­fajtával kísérleteztek, melyből ötöt hagytak jóvá, de ebből jelenleg mér csak egy, a Kosúti fajta engedélye­zett, melynek a szakemberek nem jó­solnak hosszú életet. Miért kellett kiesniük a hazai fajtáknak? Azért, mert nem voltak eléggé kifejező ho­zamúak, a betegségekkel és a megdű­­léssel, a faggyal és a magas tápanyag­adaggal szemben ellenállóak. Jelenleg öt állomás foglalkozik ná­lunk búzanemesftéssel. Közülük a diő-Az örökké mosolygós Paulovics Istvánt, az ipolysági szövetkezet agronő­­mutát, aki 47 mázsás hektárátlagot ért el a szovjet búzafajtákból, vala­mint a vele társalgó Kutka Bélát, a kissárói szövetkezet fiatal gépesítőjét, ahol 50,5 q/ha-s bózaátlagot értek el, kitüntették a nyitrai tudományos konferencián. —hal— nlsta Pártjának XXIII. kongresszusa Irányelvei alapján náluk a búza hek­tárhozamát 4—4,5 mázsával kívánják növelni. A kísérletezők ennek megfe­lelően kidolgozták a magasabb hozam elérésének konkrét programját. A tudomány és a gyakorlat szakem­bereinek együttműködése következté­ben a kijevi és a cserkeszt körzetek kolhozaiban 600 000 hektáron a Miro­novszkája 808-as búzafajtából elérik a 30,4 q/ha-s átlaghozamot, más kör­zetekben pedig a 35 mázsát. A Mlronovkai Nemesítő-Kísérleti In­tézet tapsztalatai azt bizonyítják, hogy a sorra kővetkező esztendőkben mód nyílik majd olyan fajták nagyüzemi termesztésére, melyek a termelési technika és technológia magasfokú színvonala mellett megadják a 85—70 q'ha-s átlaghozamot. A neves tudós a Mironovszkája 264- RS és 808-as, a Kijevszkája 893-as faj­ták mellett meggyőzően kihangsúlyoz­ta a most kísérletben lévő Mironov-111-as osztályzatú bikákkal kapcsola­tosan? — Küllemre nézve szerintünk is az ER-— II-es osztályzatú volt a jobb, ezért kelt el az eredeti kikiáltási ár (30 000 Kős) helyett 61700 koroná­ért, jóllehet, hogy az ER—I-es szár­mazása „.előkelőbb“ volt. — Vásárlási szándékkal jöttek a kiállításra? — Mi tagadás, szükségünk lenne néhány apaállatra, mégsem engedhet­jük meg magunknak azt a luxust, hogy Ilyen helyen vásároljunk, ahol erősen „fölverik“ az árakat. Majd ott próbálkozunk, ahol hasonló minősé­get jóval olcsóbban beszerezhetünk. — hal— Az előadók közül többen megje­gyezték, hogy a tudomány és a terme­lési gyakorlat szakembereinek nyitrai találkozása valóban példamutató a jelenlevő külföldi képviselők számára . is. a vendégkísérletezők annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy ha­sonló tudományos értekezéseket éven­te más és más országokban kellene megrendezni, hogy a jelenlévők egy­­egy ország búzatermesztésének kísér­leti és gyakorlati színvonalával köze­lebbről is megismerkedhessenek. A magas színvonalú tudományos konferencia fénypontja a mezőgazda­­sági üzemek kiváló dolgozóinak ki­tüntetése volt. Ebből az alkalomból több mint 40 gyakorlati szakembernek adták át a Szocialista Mezőgazdaság Építője című érdemérmet, s mellé 1000 korona jutalmat. HOKSZA ISTVÁN AMMÖNIUMOS VlZ ADAGOLÁSA RÉPASZELETHEZ A répaszeletet — tápértékének növe­lése végett — etetés előtt ammónium vizes oldatával keverik, ezáltal sem­legesítik a szeletben található szerve« savakat, növelik a takarmány fehérje­­értékét. Az eddigi tapasztalatok és vizsgálatok azt mutatták, hogy am­mónium hatására a hízómarhák napi átlagos súlygyarapodása jelentősen növekedett. A szelethez kevert vizes oldatban legalább 20 % ammónium­­nak kell lennie. A keveréket KÚT—3,0 jelzésű ta­­karmányadagoló és keverokocsiban készítik elő. A kocsi felső részén az ammőniumoldat befogadására 44 lite­res tartályt szereltek fel. A tartályból az oldat a repaszeletre folyik. A tartályban az oldat szintje egy kis Uvegablakocskán keresztül ellenőrizhető. A folyadék kifolyását szabályozni lehet, és az egy lyugga­­tolt csövön keresztül jut a szeletre. A gép tartályába 2 tonna szelet fér el, amelyre 24 liter 25 %-os oldatot számítanak. A folyadék adagolása és a keverés mindössze 8—10 percet igényel. Mikor az egész folyadék ki­folyt, a tartály felső részét kinyitják, a keverést további 3—5 percig foly­tatják. Ennyi elegendő ahhoz, hogy a gázok eltávozzanak. Ezután a ta­karmány már adagolható. Az állatok ezt a takarmányt kb. egy hét alatt megszokják. Az adagok fo­kozatosan növelhetők. Így pl. növen­dékeknek az első napokban naponta háromszor 2—2 kg-ot, összesen hat kg-ot adnak, majd ezt napi 9 kg-ra növelik. A 8. napon elérik a 27 kg-ot, utána már a teljes norma, napi 30 kg is adagolható. Túr’ jan, D. Az ER—II-es usztályzatot nyert — 91 700 koronáért gazdát cserélt — tenyészbika. —hal— SZABAD FÖLDMŰVES 5 1917. aaaptsmbar 23, Előtérben a búza hozamának növelése — A jövő búzája a Mironovszkája-Jub. 50-es

Next

/
Thumbnails
Contents