Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-09-23 / 38. szám

Falutörténelmet formáló tizenöt

Tizenöt esztendő a történelemben nem nagy Idő, de mégis elegendő ahhoz, hogy évszázadok megrögzött szokásait kitörölje az emberek életéből, új feltételeket teremtsen a korszerű életmód meghonosítására.

Kerek 15 év távlatából latolgatjuk, milyen is volt tulajdonképpen az egyénileg gazdálkodók élete. Megválni nehéz volt tőle, mert emberöltők törvénnyé rögzítették, de mégis megtörtént, s Így van jól, mert a falvak dolgozóinak nagyobbik hányada ma már emberségesebben, jobban,

esztendő

Sinks Lajos és Oberfranc József alapító tagok ma is az élvonalban küzdenek szövetkezetük gyarapításáért

kultúráltabb körülmények közt él, mint valaha. Nemrégiben több olyan emberrel beszélgettem, akik kezdetben makacsul ragaszkodtak a régi, egyéni életmódhoz. Feltettem nekik a kérdést, vállalnák-e újra? Tán mondanom sem kell, hogy nemmel válaszoltak, mert a szövetkezetben jobban élnek.

A napokban a deméndi szövetkezeti tagok is méltán ünnepelték közös gazdaságuk fennállásának 15. évfordulóját. Egymás közt fölidézték az alakulás mozzanatait. Nehéz volt a kezdet, az átállás, de a többség akarata megformálta a jövőt. Nem kevesebb, mint 191 ember adta szavazatát és erejét, vagyonát, hogy a faluközösség nagy családdá, erős egységgé formálódjék. 1240 hektár mezőgazdasági földterülettel léptek a közösbe, 1952 augusztusában. A bevitt leltári tárgyak pénzértéke meghaladta a 800 ezer koronát. Elnöküknek Juraj Fekiáöot választották.

Kezdetben nagy gondot okozott^ az állatállomány elhelyezése, összpontosítása és kevés takarmány következtében az állatok táplálása, hiszen 374 szarvasmarháról, 498 sertésről és 137 lóról kellett naponta gondoskodniuk. Gépi eszközök híján a földeket akkoriban lovasfogatokkal művelték, így rakták le a következő esztendő közös termésének alapjait.

Az idei bratislavai szüreti ünnepségeket Raíán, az egyik legrégibb szőlőtermesztő községben tartották. A feljegyzések szerint a Kiskorpátokban már 278-ban telepítettek szőlőt. A racaiak 1296-ban boreladási szerződést kötöttek Bratislava várossal, 1328-ban pedig a nagyszombati kolostornak szállítottak bort.

A raőaiak színvonalas zöldség- és gyümölcskiállítást rendeztek, valamint 150 fajta borból borkiállítást. Az ünnepségen legtöbben a racsai bort kortyolgatták. Nem csoda, hisz a legutóbbi borversenyen a raőai hegy leve két arany és két ezüstérmet nyert, összesen 70 hl bort készítettek a vendégek részére. Frantiáek Slezák szövetkezeti elnök szerint az ünneplők a kedvenc aranyérmes Frankovkából több mint 10 hl-t fogyasztottak el.

Raőa főutcáján vasárnap allegórius kocsik vonultak el a tribün előtt, amelyen ott láttuk Alexander Dubőek elvtársat, az SZLKP KB első titkárát, valamint a grúziai vendégeket, akikkel a raőai Szovjet-Barátság szövetkezet évek óta kapcsolatot tart fenn. Az allegőrikus kocsik szebbnél szebbek voltak, de a nézőknek legjobban tetszettek az óriási, Frankovkával teli üvegek, amelyekből a vendéglátó raöaiak megkínálták a tribünön állókat és az út két oldalán álló sokezres tömeg szerencsésebbjeit. Ott láttuk a felvonuláson Mária Terézia hintáját is. Nem véletlenül. A raőalak 1767-ben mint orvosságot kínálták fel a Frankovkát az uralkodónőnek. Állítólag Mária Terézia meggyógyult tőle és attól az időtől fogva a raőai vörösbort a királyi udvarnak is szállították.

Ünnep volt, szüreti mulatság Raőán. A sok látnivaló mellett a kacsa- és libaínyencségekre jól csúszott a bor. Nem csoda, hogy estefelé sokan már rózsásnak látták a világot és néhányan még nótára is gyújtottak.

(bállá)

Négy vezetőségi tag a kondorosi „Dolgozók“ tsz-ből.

Levelekből röviden

lyek a fogságban is fürgék maradnak. Egy süketfajd-párocskát is sikerült ebben az állatkertben meghonosítani. Fiókái születtek annak ellenére, hogy a süketfajd fogságban rendszerint elpusztul, és csak nagyon nehezen alkalmazkodik. A bajmóci állatkert további érdekessége a már kipusztulófélben levő címeres magyar ökör. Magyarországon ebből már csak huszonnégy, Bajmócon pedig öt darab van. Nagy siker a Przewalskl lovak

A bajmóci állatkert iránt országszerte nagy az érdeklődés. Tavaly a látogatók száma elérte a 350 ezret, a látogatottságot ebben az évben tovább szeretnék fokozni. Az iskolaév első heteiben a diák-kirándulókat várják. Ezek tíz százalékos beléptidíjkedvezményben részesülnek.

Talán csak kevesen tudják, hogy a látogatók az állatkertben meg is vásárolhatnak néhány állatfélét. Huszonöt koronáért — annyiba kerül egy

Tarzán, Lóri, Zeus és a többiek

vj&v.fhik-t-v-..

A legtöbb ember szereti az állatokat. Talán a gyermekkori mesékre emlékeztetnek. De a mesétől a valóságig hosszú az út. Sok városi gyerek azonban még a háziállatokat sem ismeri. Az állatkert talán az egyedüli lehetőség, hogy a kicsinyek necsak képen láthassák az állatokat, hanem a valóságban is.

A bajmóci állatkert Szlovákia egyik legrégibb állatkertje, és országos viszonylatban a legszebbek egyike. A Kis Magúra hegylábánál, a bajmóci vár tőszomszédságában terül el. Egy évtizeddel ezelőtt egész állománya az őslakó Miska medvékből, néhány majomból és madárból állt. Azóta az állatkert gondozottjainak száma majdnem elérte az ezret. 1955 óta — ez az alapítási év — az intézmény figyelemreméltó fejlődésen ment keresztül.

Minden állatkertnek megvan a maga ritka példánya, amiért a „kollégák“ az egész világon irigylik. A bajmóci állatkert olyan állatok tenyésztésével tűnik ki, amelyeket másutt mesterséges környezetben ez idáig nem sikerült szaporítani. Különleges értékűek például a hiúzfiókák, mecsikajának világrajötte. Az Európában ritkaságszámba menő ősló fajta új nemzedékeinek fenntartása sikerül talán ezzel.

A koraszülött emlősök megmentésére szolgáló inkubátorok is az állatkert érdekességéhez tartoznak. Ezeket itt az értékes és különleges madarak keltetésére is felhasználják. A fakeltetők kapacitását az állatkert nem tudja kihasználni, s e célokra Jobban megfelel az olcsóbb, érzékenyebb berendezésű s oxigénadagolóval ellátott inkubátor.

Az állatkertben igényes munka folyik. Marko Gustáv mérnök, igazgató szívvel-lélekkel gondoskodik állatairól. Nem csoda tehát, hogy mikor megkérdeztem, van-e valami kedvenc állata, nem tudott válaszolni. Hiszen a bajmóci állatkertnek a halakon kívül 850 lakója van, és ez a tiszteletreméltó szám még állandóan növekszik. Nemrégiben három medvebocs született. Ezek ma a gondozók büszkeségei. Jövő tavasszal Brnóból megkapják a régvárt jegesmedvéket és a sasokat, melyek számára már elkészült az új lakosztály. Angliából rövidesen kígyőszállítmány érkezik. Az állatkert igazgatósága a saját tenyész tésű ritka állatokat, madarakat és hüllőket egyrészt megtartja, másrészt pedig más belföldi és külföldi állatkerteknek, cirkuszoknak kínálja fel megvételre.

teknősbéka — gyerekeinknek elképzelhetetlen örömet szerezhetünk. Megvásárolható a régóta sürgetett „Állatkerti Tudósító“ is. Egy-két havi időközben jelenik meg és a szakintézetek, belföldi állatkertek és látogatók tájékoztatására szolgál. Az állatkert dolgozói szívesen vennék az anyagi lehetőségek növelését. Olyan személyzeti és anyagi feltételek megteremtésére gondolnak, amelyek lehetővé tennék £vs7flkonk6r»t oqw Odú ,s.7r-.n~ • -Több levelezőnk jelentkezett rövid írásával, amelyekben beszámol, hogy milyen eredményt ért el a mezőgazdasági üzem az első félévben, és milyen boldogan ünnepelték az idei gazdag gabonatermést.

# ürömmel vettUk tudomásul, hogy az állattenyésztés bevételeit az első félévben több mint 600 ezer koronával túlléptük és emellett kedvezően alakult a helyzet az önköltség terén is — írja Peskó László ipolyszalkai levelezőnk. Az aratást befejező ünnepségen részt vett a magyarországi Bástya tsz képviselője is. Az ünnepély kultúrműsorában szerepelt a neves

jékoztató füzet és más propagandaanyag kiadását.

Az állatkertek lényegében nem sokban különböznek egymástól, mégis mindegyiknek megvan az egyéni szépsége. A nagy kalitkában szelíden ásítozik Tarzán, az oroszlán. Az ember nem is hinné, hogy egy túl merész EFSZ csoportvezetőnek leharapta a kezét. A majomház lakói hol vidám, hol pedig gúnyoros mozdulatokkal mutogatják az embereknek milyeneknek látják őket. Szenzáció volt, mikor Bojnicéről Martinba kellett szállítani az egyik csimpánzot, hogy MVDr. J. Laktiä végrehajtson rajta egy halaszthatatlan sebészeti beavatkozást. Az operáció sikerült, a beteg újra jó egészségnek örvend. Papagájok, kígyók, szárnyasok, majmok, halak ... és így folytathatnám tovább. Mindenütt valami érdekes, figyelemre méltó felnőttnek, gyereknek egyaránt.

Az állatkert az év minden szakaszában érdekes, tanulságos, de ősszel különösen szép. Kevesebb a látogató, mint a fő turistaidényben, az állatok nyugodtabbak és az állatkert megtekintésére szánt időt az őszi színekben játszó természetben zavartalanul ki lehet használni.

flanVéné v Erzsébet

Rajkó Zenekar, amelynek számai nagyon tetszettek a nagyszámú közönségnek.

0Csáky Károly Kelenyéről azt írja,

hogy még soha nem volt ilyen gazdag gabonatermés a falu hegyes-völgyes határában. Megemlíti továbbá, hogy a munka gyors elvégzését nagyban elősegítették a Líptovsky MlkuláS-i Gépállomás kombájnosai. A hazaiak közül Hegedűs István, Bugár János és Klacsó István traktorosok végeztek kiváló munkát.

# Gazdaságunk a tervezett 29 mázsás átlagos hektárhozamot a jégkár ellenére is 90 százalékkal túlszárnyalta és búzából 57 mázsát takarítottunk be hektáronként — írja Androvics János, a Füzesi Állami Gazdaság ezévi búzaterméséről. Az elért eredmény nagyban köszönhető annak, hogy a vetésterület 90 százalékán Bezosztája fajta búza volt. A gazdaságban nagyon jól megszervezték a szalma betakarítását és a tarlóhántást. Az elmúlt napokban már a vetés alá készítették a földet. Műtrágyákból az őszi búzák alá 300 kg Szuperfoszfátot és ugyanannyi Kálisót adagoltak. A gazdaság irányítói mindent megtesznek, hogy a jövő évben is hasonló jó termés legyen, mint az idén.

# Endrődi János a perényi szövetkezetről ír. Azt ecseteli, hogy milyen nehézségek közepette végezték a tarlóhántást és a föld előkészítését a vetéshez a nagy szárazság miatt. Dicséri Trebicky Ferencet, Lochman Pált és ifj. Endrődit, akik a vakáció alatt traktorra ültek, hogy elősegítsék a tarlóhántás gyors elvé^ését.

# Holczer László komáromi levelezőnk a Komáromi Állami Gazdaság őrsújfalusi részlegének az eredményeiről számol be. Búzából közel 47 mázsás, árpából pedig 37 mázsás hozamot értek el. A gazdaság vezetői panaszkodtak is a levél írójának. Sokszor bosszankodtak azon, hogy a felvásárló üzemben lassú ütemben folyt az átvevés, és a traktorok órákat várakoztak, míg végre átvették a gabonát.

0 Meidlik Kálmán nánai levelezőnk

a gazdaságban folyó őszi munkákról ír. Beszámol, hogy az újmajori részlegen Csányi Zoltán irányításával gyors ütemben készítik a földet vetés alá. Arról is ír, hogy ezen a részlegen száz százalékban nagyhozamú szovjet búzákat vetnek. A kőhídgyarmatí részlegen viszont már megkezdték a cukorrépa betakarítását és a kukorica törését. Kukoricából 40—50 mázsás hozamot várnak, de van egy 30 hektáros tábla, amely feltevésük szerint megadja a 90 mázsás hozamot.

SZABAD Ffif DMÜVES J

/ 1967. szeptember 23.

ffi

|KfJ

!o

JC

"tó

állományban brucellózis ütötte fel a fejét. Likvidálni kellett az egész állományt. Egy ideig csak hízómarhát tarthattak, de 1966-ban már ismét mód nyílott az újrakezdésre. Vásároltak tehát 59 tehenet és 38 előhasi üszőt, melyek az említett esztendőben leellettek. így a szarvasmarha-állományt 470-re szaporították, a lovak számát pedig 28-ra csökkentették. 1966-ban a szövetkezet 399 hektáron termelt gabonaféléket, s elérte a 20,10 q/ha-s átlagos hozamot, vagyis hektáronként 2,73 mázsával többet, mint 1953-ban. A pénzügyi bevételek terén jócskán túlszárnyalták a 4,5 millió koronát, melyből a termelési költségek 1 millió 699 ezer 474, s a tagoknak kifizetett munkaegység-költségek pedig elérték az 1 millió 219 ezer 230 koronát.

A szövetkezet gazdagodott, s vagyona meghaladta a 6 millió koronát.

Az 1967-es jubileumi esztendő már minden tekintetben megszilárdult szövetkezetét és fejlett tagságot talált Deménden. Gabonafélékből elérték a 29,76 q/ha-s átlagos hozamot, vagyis a megalakulási év terméséhez viszonyítva 12,39 q/ha-val többet.

Ezévi pénzügyi tervük 5 millió 665 ezer korona elérését célozza, de kilátás van 6 millió 049 ezer koronás nyersbevétel elérésére, a költségek arányos növekedése mellett. A tagoknak idén több mint 2 millió koronát fizetnek munkadíjakra.

Minden előfeltétel adva van a deméndi szövetkezet további fejlődésére. A fanns-talatokban és eredményekben gazdag 15 esztendő élharcosainak, az alapító tagoknak munkáját értékelték a járási szervek, s dicsérő oklevéllel jutalmazták őket.

A szomszédos Magyar Népköztársaságból a kondorosi „Dolgozók“ tsz-ből — melynek tagságával a deméndiek nagyon jó kapcsolatban vannak — küldöttség érkezett az ünnepségre, Ladník Mihálynak, a szövetkezet elnökének vezetésével, hogy tolmácsolják tagságuk jókívánságait, s együtt örüljenek a deméndi szövetkezeti tagok 15 esztendős sikereinek.

Hoksza István

Rá egy évre már 282 tagot számlált a fiatal szövetkezet s a gabonafélékkel bevetett 568 hektárról 9680 mázsa szemtermést takarítottak be 17,37 mázsás hektárhozammal. Az áruért 1 millió 273 ezer 398 koronát kaptak, melyből a nagyobbik részt a növénytermesztés hozta. Akkoriban a munkaegység pénzértéke 7, a természetbenié pedig 3,98, a közös vagyon értéke pedig 1 millió 561 ezer korona volt.

Változott a helyzet, s a többség akaratára Sinka Lajos elvtársat választották elnöknek, Oberfranc József pedig a könyvelést vette kézbe.

Fokról fokra növekedett a jövedelem, mert egyre több árut adtak piacra, s a vagyon is gyarapodott. A fejlődő, szaporodó állatállományt korszerű istállókban kellett elhelyezni, s a talajműveléshez gépeket kellett vásárolni, hogy a munkákat gyorsabban, olcsóbban elvégezhessék.

Az 1958-as esztendő lényeges változást hozott, mert a szövetkezet ketté vált. Az Osada-i rész dolgozói úgy döntöttek, hogy külön szövetkezetei alakítanak. Tény, hogy a válás mindkét fél számára hasznos volt, mert egyenként megerősödtek.

A múlt esztendő eléggé problémadús volt a vezetőség számára. Az előző években ugyanis a szarvasmarba-