Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-09-23 / 38. szám

Szakmelléklet: Vadász és Halász Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát Val­lomás Olvasóink biztosan értesültek arról, hogy pár nappal ezelőtt, pontosabban szeptember 21-én, az újságírók „nagy kanállal et­tek". Valahogy úgy, mint szö­vetkezeteinkben szokás aratási és évzáró ünnepélyek idején. Azt tartottuk, hogy egyszer egy év­ben, a szocialista sajtó hagyo­mányos ünnepén, mi is többet megengedhetünk magunknak, miáltal bebizonyíthatjuk, hogy az „alma nem esett messze a jájától", vagyis a jöldműves­­újság szerkesztője a falutól. Persze, nem szeretnénk, ha azt gondolnák, hogy az ünnepi hangulatban teljesen megfeled­keztünk Önökről, őszintén állí­tom, hogy az említett napon sokkal többet gondoltunk olva­sóinkra, mint máskor, a szürke hétköznapok idején. Örömmel nyugtáztuk például, hogy lapunknak évröl-évre több őszinte híve és barátja van, s hogy szüntelenül gyarapszik azoknak a száma, akik lapunkat nemcsak olvassák, hanem fej­lesztésében is segítenek. Eláru­lom azt is, hogy ezt a kedvező jelenséget mi egymásközött az­zal magyaráztuk, hogy valószí­nűleg lapunk rászolgált már a megbecsülésre és az olvasók ré­széről megnyilvánuló bizalomra. Talán némileg már sikerült olyan színvonalra emelkednie, hogy képes kielégíteni az olva­sók fejlett igényeit. Az igazság kedvéért megmon­dom azt is, hogy e merész kö­vetkeztetéseinkre csak azért ke­rült sor, mert erre olvasóink nyilatkozatai is bíztattak ben­nünket. Ugyanis sokan mondták már, hogy a Szabad Földművest nagyon szeretik, mert abból tu­dást meríthet a falusi családok minden tagja, és ugyanakkor kellemes szórakozási lehetősé­get is nyújt olvasóinak. Azt rebesgetik, hogy lapunk olyan, mint egy jó falust üzlet, amely­ben minden kapható. Ha már itt tartunk, bevallom azt is, hogy a dicséretektől nem kapattuk el magunkat. Mert bi­zony az ünnepi légkörben arról is szót ejtettünk, hogy a jelen­legi színvonalon javítani kelle­ne. Továbbá megállapítottuk azt is, hogy valami oknál fogva nehezen tudunk beférközni a falun élő ipari munkások és a házkörüli kistermelést folytató városi emberek bizalmába. Pe­dig lapunk különböző szakmel­lékletei nemcsak a szövetkezeti dolgozókhoz, hanem hozzájuk is szólnak. Ezt a fájó pontot sze­retnénk orvosolni. Arra számítunk, hogy lapunk vámoson élő barátai, akik több­nyire kertészkedéssel, kisállat­­tenyésztéssel vagy méhészettel foglalkoznak, a jövőben népsze­rűsítik majd lapunkat barátaik és ismerőseik között. Mi pedig olyan lapot készítünk, amely megszeretteti magát az új kör­nyezetből toborzott előfizetők­kel is. A sajtó napján arra a kérdés­re is magyarázatot kerestünk, hogy a gyakorlati mezőgazda­­sági szakemberek miért nem formálják lapunkat a tapaszta­latcsere-mozgalmuk nyilvános fórumává? Ügy gondoljuk azért, mert a szakemberek többsége még nem tudatosította eléggé, hogy lapunk ezen a téren is komoly segítséget nyújthat és megérné jobban kihasználni a lehetőségeket. Bízunk abban, hogy lapunk színvonalának emelkedését szol­­| gáló igyekezetünkben a jövő- I ben is számíthatunk olvasóink | hasznos tanácsaira és segítsé­­| gére. P. K. Traktorosok vetélkedője Ritkán előforduló jelenség, ha egy gazdaság határában egyszerre har­minc traktor szánt, s még irtkább, ha a szántóföldön több mint kétezer ember nyüzsög; ha egy közönséges búzatarlón lacikonyhák sorakoznak, s színes zászlókkal körülvett dísz­emelvény áll. Messziről nézve furcsá­nak tűnne ez a látvány, az ember ne­hezen vélné népünnepélynek, mani­­fcsztációnak, hiszen szántóföldön nem szokás az ilyesmit megrendezni. Meg­győződésem, hogy szeptember 13-én egyetlen idegen nem nézte furcsáivá ezt a képet, ami a Galántai Állami Gazdaság határában tárult elé, mert a járáson áthaladva a nagy transz­parensek már korábban értesítették, hogy itt bonyolítják le a nyugat-szlo­vákiai kerület legjobb traktorosainak, legjobb szántóinak vetélkedőjét. Nem tudom megállni, hogy a végén, hanem mielőbb szóljak a kitűnő szer­vezésről, az ügyes ötletekről, amelyek ilyen széleskörű érdeklődést biztosí­tottak egy olyan rendezvénynek, amely az eddigi gyakorlat szerint főleg csak a szakemberek köreiben váltott ki visszhangot. Csak a szántóföld mel­lett elhaladó gépkocsiból nézve is költségesnek tűnt, de hogy megérte, az vitathatatlan. Nemcsak a környék lakosságára keltett jó benyomásáért, de a szántóverseny zökkenőmentes lebonyolításáért is megérte a szerve­zésnek szentelni azt az energiát, ami­ről a Mezőgazdasági Termelési Igaz­gatóság dolgozói beszéltek. Arcukon nagyobb megelégedést lehetett látni, mint bármelyik győztesén. Délelőtt nyolc órakor huszonnyolc traktor startolt a minőségi versenyre kijelölt parcellákon. Felrepült a piros rakéta és megkezdődött az izgalom. A sárga tarló lassan barnára válto­zott, szakemberek és laikusok néze­gették, ítélgették a szántások minősé­gét. Felvételünkön a felsorakozott ver­senyzők, mellükön a védnökséget vál­lalt Dimitrov Vegyiüzemek jelvényé­vel. Karaba felvétele Utána ügyességi versenyre került sor, amelybe mindenki benevezhetett. A verseny legizgalmasabb része a gyorsasági szántóverseny volt, — egy résztvevőtől ellopott megállapítás sze­rint — izgalmasabb, mint egy lóver­seny. Délután háromkor elhallgattak a hangszórók, felrepült a piros rakéta, s elindultak az autóbuszok, hogy a közönséget a taksonyi kultúrotthonba szállítsák, ahol az ünnepélyes ered­ményhirdetésre került sor. Kellemes meglepetésnek szánták az ünnepi kultúrműsort, amelyet a Brati­slava! Dimitrov Vegyiüzemek kultűr­­csoportja mintegy ajándékként adott. A Dimitrov Vegyiüzemek különben védnökséget vállaltak a szántóverseny felett, ők adták a két fődíjat, a hat és háromezer korona értékű műtrá­gyára szóló utalványt. Természetesen nemcsak ennyiből állottak a díjak, hanem nagyonis szokatlan, magas ér­tékben jutalmazták a traktorosokat. A bíráló bizottság elnökének megálla­pítása szerint a verseny minőségi szín­vonala meghaladta a korábbiakét, és sokkal nagyobb esélyeket biztosított az országos szántóversenyen való si­keres szereplésre. A tizenegyezer korona értékű első díjat a surányi EFSZ traktorosa, Suby János nyerte el. Már harmadszor vett részt kerületi szántóversenyen. Tavaly harmadik, korábban pedig a nyolcadik helyen végzett. Az idei elsőséget azzal magyarázza, hogy sokat gyakorolt, hogy nagyon jő volt a szántóföld, és nem utolsósorban említi a szerencsé­jét, hiszen bármilyen üzemzavar be­állhatott volna. Tizenöt éve ül a trak­tor kormánykerekénél, a surányi szö­vetkezet egyik legjobb dolgozója. Az, hogy tavaly 1500 munkaegységet ke­resett meg a kormánykerék mellett, minden uizonuynl közbenjátszott ab­ban, hogy az idén a nyugat-szlovákiai kerület legjobb traktorosa, a szántó­verseny győztese lett. Szereti a szak­máját, nős, két családja van, tíz éve rendszeresen játszik a Sportkán, de nincs hozzá szerencséje. Az országos bajnokságban természetesen szeretne első lenni, a Sportkán nem akar töb­bet nyerni, mint egy személygénkocsi­­ra valót, hiszen már csak ez hiányzik összkomfortos lakásához. „S ha nem nyerek, — mondja — majd megkere­sem. Nem olyan rossz szakma az enyém. Bár mindenki így szeretné a mesterségét. Csak egészség legyen!“ A második díjat Miklós Ferenc, az Orföldi Állami Gazdaság traktorosa nyerte. 1958-től dolgozik a szakmában s most először vett részt szántóverse­nyen. Így aztán szép siker volt a má­sodik helyre kerülni. A munkában versenyeztek. Mind­nyájan nagyon jól megállták a helyü­ket, egyikük sem hozott szégyent szö­vetkezetükre. Mindnyájan őszinte el­ismerésben, jutalomban részesültek, s ehhez csak gratulálni tudunk, s úgy a munkában, mint a versenyekben mindnyájuknak sok sikert kívánunk. (k eszeli) Indulás előtt a rimaszombati cukorgyár Foto: —tt— A nemzetiségi kérdés megoldásáról tárgyaltak (CTK) — Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ideológiai bizottsága szeptember 19-én Bratislavában ülést tartott. Foglalkozott a dél­szlovákiai nemzetiségi kapcsolatok fejlődésével és a Csehszlovákiában élő magyar dolgozók nemzetiségi kérdéseinek megoldásával. A bizottság meg­állapította, hogy Dél-Szlovákia fejlődése Szlovákia szocialista iparosításá­nak elválaszthatatlan része, ahol a szocialista termelési viszonyokkal együtt a magyar nemzetiségű dolgozók életében is minőségi változások történtek. A dél-szlovákiai nemzetiségi problémák megoldása terén elért eredmények a CSKP politikájának és Csehszlovákia szocialista építésének jelentős eredményei. Ezeket az eredményeket a közgazdasági változások mellett a magyar iskolaügy és kultúra fejlődésében Iáható a legkifejezőb­ben. Az SZLKP Központi Bizottságának ideológiai bizottsága javasolta, hogy a vita anyagával bővített jelentést terjesszék az illetékes szlovákiai, vala­mint az országos szervek elé. . A bizottság a továbbiakban foglalkozott a szlovákiai testnevelés és a sport jelenlegi helyzetével és fejlődésének kilátásaival. Megállapította, hogy számos pozitív eredmény ellenére is a szlovákiai testnevelés fejlődé­sének jelenlegi helyzete, a szocialista társadalmi szükséglet szempontjából ítélve, még nem kielégítő. Amikor Brnóban a Mezőgazdasági Technika Központi Vállalatának kereskedelmi központjába látogattunk, Bizony kevés reményünk volt arra, hogy a vezetők közül valamelyikkel szót válthassunk, mert olyan nagy tö­meg tolongott ott vásárlási szándék­kal. De egy kis ügyességgel mégis mód­ját ejtettük, hogy szót váltsunk Dr. Karel Navrátillal, a kirendeltség veze­tőjével, valamint Bohusiav Ratkovsky­­val, a helyettesével. • Nagy az érdeklődés a mezőgaz­dasági gépek iránt? A Különösképpen az újdonságok és a már eddig is jól bevált gépek és eszközök a keresettek. A kiállítás megnyitási napjától számítva négy nap alatt például 325 Horal rendszerű, egyenként 21—21 m3 tömeget befoga­dó, döntős pótkocsit adtunk el, mely­ből egyedül a Tachovi Állami Gazda­ság 100 darabot vásárolt. Nagy az ér­deklődés továbbá a SRUB—183-as uni­verzális járvaszecskáző, az UNH-N-500- as és az UNH-Z-500-as rakodóberende­zések, valamint egyes traktorfajták, mint pl. az 5545-ös és az 5611-es sok­oldalú hasznosítású, kultivációs célok­ra is alkalmas biztonsági kabinnal föl­szerelt traktor iránt. Többen vásárol­ják a rotavátorokat és a K—442-es A legilletékesebbek nyilatkoznak Első négy nap alatt több mint 33,5 millió Kős értékű üzletkötés gal lepik meg a mezőgazdasági üze­meket? A Egyre jobban kiszélesítjük a köl­­csönszerű kereskedelmi kapcsolatot. Üzletfeleinknek a vásárlás alkalmá­val csak a pénzösszeg 30 százalékát kell átutalniuk, a többit szerződés szerint törlesztik. Ez után a forma után nagy az érdeklődés. Üjabban lé­tesítettünk egy részleget, melynek dolgozói állandó kapcsolatban lesz­nek mezőgazdasági üzemeinkkel, és a kinti kívánalmak­ról rendszeresen értesíteni fogják központunkat. E- mellett szerveztünk egy másik csopor­tot is, melynek az a feladata, hogy megrendelésre a mezőgazdasági üze­mekben számításo­kat végezzen a gé­pek kihasználásá­nak fokáról. E szol­gáltatás irányában különösen nagy az érdeklődés. Hoksza István, NDK-gyártmányú magasnyomású pré­seket, mások pedig az ekék iránt ta­núsítanak nagy érdeklődést. Ezekből raktárainkon kb. 1600 darabot tar­tunk, s készek vagyunk az igények teljes kielégítésére. 0 Mi újság a pótalkatrészek kö­rül? A E tekintetben is élénk az érdek­lődés. Eddig senkit sem utasítottunk el üres kézzel, amit az is bizonyít, hogy az eltelt négy nap alatt 71 ezer korona értékű pótalkatrész időterv szerinti szállítására kötöttünk szerző­dést. 0 Az 5545-ös 55 lóerős és az 5811- es traktorok máris kaphatók? A Nem egészen Így van, de a jövő esztendőtől fogva e téren is minden igénylés kielégítésére fölkészültünk. 0 Elégedettek az üzletkötéssel? A Nem panaszkodhatunk, mert a négy vásári nap alatt több mint 33 és fél millió korona értékű mezőgazda­sági gépet s eszközt adtunk el, s ezzel évi tervünket kedvezően, 80 százalék­ra teljesítjük. 0 Kérdés, hogy a gépek s eszközök A biztonsági jcabmos. 5611-es kultivációs Zetor Bratislava, 1967. szeptember 23. Ara 1,— KC» XVIII. évfolyam, 38. szám. megdrágulása után milyen tervet tűz­tek ki? A Tagadhatatlan, hogy alacsonyab­bat, mint tavaly. Az eltérés azonban nem több 20 %-nál. 0 Milyen kereskedelmi újdonság-

Next

/
Thumbnails
Contents