Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-09-02 / 35. szám
Iskolába megy a gyerek A gyermek életében Igen nagy változásra kerül sor hatodik életéve betöltésekor. Végetér a szabad életforma, ekkor mond búcsút „csak a játékok“ világának. A hatéves kisgyermek kilép az életbe. Minden család életében ünnepnap az, amikor az első osztályos kislány vagy fiú először indul második otthonába, az iskolába. A' tanulás, az új ismeretek szerzése, a sok új ráhatás, ami a gyermeket éri, igen nagy hatással van lelki életére. Ezért igen fontos, hogy a kis első osztályos ne a rettegés, a félelem érzetével lépjen be az iskolába, a tudás várába, ahol szeretettel vár rá a tanltónéni, hogy a kis önző emberkét közösségi lénnyé nevelje. Fontos feladata a szülőnek az, hogy előkészítse gyermekét az iskolai évekre. Hogyan történjék ez a munka? A gyermeket szépen, fokozatosan meg kell ismertetni, sőt barátkoztatni azzal a gondolattal, hogy majd iskolába jár. Ha gyakran hall beszélni az iskoláról, akkor az vonzóbbá válik számára. Helyes, ha a szülő már a beiratáskor magával viszi kisgyermekét. A családban elhangzott vélemények az iskoláról tehát igen nagy hatással vannak a gyermek lelkivilágára. A jó és lelkiismeretes szülő felébreszti gyermekében az iskolábajárás vágyát. Beszél vele saját gyermekkori élményeiről, iskolájáról, tanítójáról. Elbeszél egy-egy kirándulást vagy iskolai ünnepélyt, vizsgát. Szerettesse meg a szülő előre már a tanító személyét. T^hát beszéljen sokat az iskola munkájáról, de ne fessen a gyermek elé túlságosan rózsás képet, hanem tudatosítsa benne azt is, hogy az iskolában komoly munka folyik, aminek elvégzése szorgalmat, kitartást kíván. A hatéves gyermek sokat kérdez, mindenre kíváncsi. Az igaz, hogy mindig mindent nem magyarázhatunk meg neki, de akkor is felelni kell kérdéseire. Például így: „Ezt most te még nem érted, de Idővel megtanulod az iskolában.“ Így is fokozzuk a gyermek érdeklődését is Iskola iránt. A tapasztalat azt mutatja, hogy meglepően alacsony az óvodát nem látogató gyermekek ún. műveltsége. Igen kicsi a szókincsük, bizonyos alapfogalmakkal nincsenek tisztában pl. előtt, után, körüfj oldalt stb. Időbeli zavarokkal küzdenek és így fejezik ki magukat: „Holnap elmentem a nagymamához“, vagy „Este, amikor felkeltünk“ stb. A szülő feladata tehát, hogy megtanítsa gyermekét a dolgok helyes megfigyelésére, az összefüggések meglátására. Ogy kell beszélgetni a gyermekkel, hogy a fogalmakat megértse, tisztán lássa. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy valami pontosan kitűzött szókincs-bővítési normát kell teljesítenie a szülőnek, csak azt, hogy beszélgessen gyermekével. Lehet beszélgetni arról, hogy mi van a lakásban, mi áll az ajtó mellett, az ablak élőtt, mi van lent és mi van fent, milyen színű a függöny, a terítő stb. Ezek viszonylag igen egyszerű dolgok, de csak akkor sajátítja el a gyermek, ha szemlélteti is azokat. Ma már miden gyermeknek van képeskönyve, így igen könnyen végeztetheti a szülő képolvasást is. (így: Mit látsz a képen? Mit csinál a néni? Milyen a fa?) A képolvasással a gyermek már gondolatainak rendezését gyakorolja. Szükséges, hogy az iskolába kerülő gyermek már bizonyos önállósággal rendelkezzen. Tudjon egyedül öltözni, cipőt fűzni és fűzőt kötni. Tanulja me gdolgainak rendbentartását, a táskába való csomagolást, a helyes evést (a legtöbb gyermek nyitott szájjal csámcsog, tele szájjal beszél és iszik). Iskolánkon kísérleti kérdéseket tettünk fel 60 első osztályos gyermeknek dr. Hermann Alice pszichológus könyve alapján. (Mit kell tudni a hatéves gyermeknek). A kérdések közül egynéhány. 1. Miért hasznos a cica? 2. Mit eszik a cica? 3. Mit ad a tehén? 4. Mi fedi a hal testét? 5. Min terem a szőlő? 6. Mikor érik a cseresznye? Az első kérdésre 9, a második kérdésre 5, a harmadik kérdésre 2, a 4. és 5. kérdésre 1, a 6. kérdésre 4 helyes választ kaptunk. íme á bizonyítéka az előbb említett alacsony műveltségi színvonalnak, a fogalomzavarnak és a szókincshiánynak. A gyermek iskolai életre való előkészítése nem azt jelenti tehát, hogy a szülő előre tanítsa gyermekét írni, olvasni és számolni. Az ilyen „írni tudó“ gyermek legtöbbször hibás betűformákat ír, vagy rosszul tartja a ceruzát, aminek kiküszöbölése sok felesleges és nehéz munkát ad a pedagógusnak. A gyermek Írogasson pontot, vesszőt, kör alakot és hurokvonalat, de semmi esetre sem betűalakot. Figyeljen a szülő a helyes ceruzatartásra is. Még helytelenebb, ha a gyermek az iskoláskor előtt megtanul olvasni. Kimondhatatlanul fáradságos az olyan gyermek tanítása, aki rosszul tanulja meg otthon a mássalhangzók kiejtését. Ennek kiküszöbölése Igen sok időt rabol el a tanítási órából. Ne tanítsa a szülő a gyermeket a számsor gépies darálására sem. A gyermek ilyen esetben tízig vagy húszig számlál anélkül, hogy tisztában lenne a mennyiségi fogalmakkal. Ez teljesen felesleges. A hatéves gyermeknek elég, ha ötig számol, de tudja is a mennyiségeket. Tudja megmutatni a hármat, az ötöt, akár az ujján, akár tárgycsoportokon. Az írás, olvasás és a számolás megatnítása az iskola feladata. Rossz szolgálatot tesz a szülő mind gyermekének, mind az iskolának, ha ijesztgeti és fenyegeti gyermekét az iskolával. A gyermek akkor úgy gondol az iskolára, mint valami büntető intézményre és irtózik még az iskolába járás gondolatótól is. Vigyázzon ezért a szülő arra, hogy milyen színben tünteti fel gyermeke előtt az iskolát. Gondoljon rá, hogy az ijesztgetésnek súlyos következményei lehetnek. A hatéves gyermek szellemileg és testileg is megérett arra, hogy iskolába járjon. Helyes előkészítéssel bátran lépi majd át az iskola küszöbét. Böszörményi Ilona Hamis vesevelfi. Hozzávalók: 1 kg kelvirág, 1 fej hagyma, 5 dkg zsír, 2 tojás, só, paprika, majoránna. Az apróra vágott hagymát zsíron meghervasztjuk, paprikával és majoránnával meghintjük, majd kevés vízzel feleresztjük. Közben a kelvirágot rózsáira szedjük, megmossuk, s a paprikás hagymás zsírban puhára pároljuk. Tálaláskor két tojást ütünk rá, elkeverjük és megsózzuk. Alma batyuban: Hozzávalók: 25 dkg liszt, 3 gramm sütőpor, 7,5 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 tojásfehérje, 1 evőkanál tej, 12,5 deka margarin (a tésztához), 6—3 alma (nagyság szerint), 1 evőkanál mazsola, 1 evőkanál cukor ( a töltelékhez), 1 tojás sárgája, 1 evőkanál tej (a kenéshez). A lisztet a sütőporral együtt deszkára szitáljuk. Közepébe mélyedést csinálunk, ide kerül a vaníliás cukor, a tojás fehérje, cukor és a tej. Ezt összekeverjük, majd hozzátesszük az apróra vágott margarint és az egészet jól összegyúrjuk. Ha kissé ragad, hidegen állni hagyjuk. A tésztát vékonyra kinyújtjuk és kockára vágjuk. A kocka olyan nagy legyen, hogy egy almát belecsomagolhassunk, és négy sarka a tetején jól egymáshoz simuljon. A kockákat előbb a tojássárgája és a tej keverékével bekenjük, így jól tapad az almához. Az almát előbb meghámozzuk, belsejét (magházát) óvatosan kiszedjük, hogy az alma Bgészben maradjon, és megtöltjük a megmosott mazsolával összekevert cukorral. A becsomagolt almák tetejét bekenjük tojássárgájával, és előre melegített sütőben középmelegen kb. 20 percig sütjük. Fiú vagy leány? TUDOMÁNY vagy hipotézis? Nemrég egy tudósítást kaptunk nyitrai levelezőnktől, amely igen érdekes orvosi kísérletekről számol be. Levelezőnk arról tudósít, hogy egy nyitrai orvos olyan kísérleteket folytat, amelynek célja előre meghatározni a születendő gyermek nemét. Tehát a szó legszorosabb értelmében, ha a kísérletek beválnak, meg lehet majd rendelni tetszés szerint fiút vagy lányt. Dr. ]. szerint a nőknél a fogamzóképesség akkor áll be, amikor a Hold fázisa ugyanolyan, mint az anya születésénél volt. A Hold állása az ekliptika pozitív vagy negatív mezejében határozza meg a születendő gyermek nemét — így írja levelezőnk. A fényesarcú éjjeli vándor kapcsolata az anyaméhben lefolyó bonyolult Folyamatokkal kissé gyanúsnak látszik és ősi babonák áporodott levegőjét árasztja. Ám ne vágjunk a dolgok elébe, annál is inkább, mivel nem érezzük magunkat hivatottnak tudományos orvosi kérdések tisztázására. Egy nagy művész, aki a borsót hajigálja Furcsa idegen érkezett Budavárba. Hosszú, hegyes süveg ült a fürtjein, sarkát verte a piros köpönyege, tele volt az a köpönyeg varrva mindenféle ákombákommal. Megbámulták a népek, akár a maskarát, amint végighaladt a budavári piacon. Ment egyenest a királyi palotába. Ott az udvart tiszteknek elmond* ta, hogy ö messzi idegenből jön a királyhoz, azt hallotta, hogy a magyarok királya kedvelt a művészeket, ö pedtg, azt mondja, olyan nagy művész, hogy nincs kerek földön senkt, aki utolérhetné öt a művészetében. Bevezették Mátyás király elé, mikor ebédelt, mert csak ebédidő alatt ért rá a király a művészekben gyönyörködni. — Hát mit tudsz, te nagy művész, halljuk. — Én, felséges király, egy szakajtó borsót úgy áthajtgálok a kulcslyukon, hogy ebből egyetlenegy szem sem fog leesni a kulcslyuk előtt, se nem fog a lyukba belészorulnt. — Lássuk a csudát — azt mondta Mátyás —, hozzatok fel egy szakajtó borsót. Behozták az inasok a borsót, a művész elkezdte a király előtt meg az urak előtt a borsót hajigálnl, csakugyan mind egytől egyig áthajtgálta a kulcslyukon. Mikor az egész szakajtó borsót elhajigálta, térdet, fejet hajtott a király előtt, azután dicsőképpen nézett széjjel, várta a méltó jutalmat, — Nagy művész vagy valóban — szólalt meg a király kegyesen —, az ilyen nagy művésznek sok borsóra lehet szüksége. És odafordult az ajtóban várakozó inasokhoz: — Adjatok ftúk tizenkét zsák borsót a művésznek, ne legyen híjával a borsónak, ha hajigálni akarja. így fizette ki Mátyás király a borsóhajtgáló komédiást, aki olyan szertelen büszke volt a haszontalan tudományára. Mit gondol Kinizsi Pál a maga fejéről Tudjátok gyerekek ugye, hogy a nagyerejű molnárlegényt Mátyás a vitézei közé vette, s idő jártával vezérré tette a seregben. Mert Mátyás király nem a születést nézte, csak az érdemet. Kinizsi Pálnak pedig nemcsak a karja volt erős, hanem az elméje ts; a sok nehéz hadjáratban, amilyen iól forgatta a kardját, olyan jól forgatta az eszét is, hűségével és okosságával ilyen fő rangra vergődött azután. Egyszer a király Kinizsi Pált választotta ki, hogy követségbe menjen a török szultánhoz. A szultánnak pedtg az a szokása volt, hogy megkurtította egy fejjel azt a követet, akt rossz kedvében találta. Mostanában pedtg rossz kedve lehetett a szultánnak, mert Mátyás vezérei sorba verték a legszebb török hadakat. Megvakarta hát Kinizsi Pál a füle tövét: — Elmegyek, ha parancsolod, uram királyom, de ml lesz, ha az a mérges szultán az én fejemet is le találja üttetnt?. — Ha leütik a féjed, tüstént ráesem a törökre, fogadom, hogy harmincezer török fejét vágatok le a te egyetlen fejed helyébe. — Elég szép szám — azt mondta Ktntzsi —, de félek a harmincezer fej közül egy se fog úgy illeni Palkó nyakára, mint ez a mostanit Mátyás erre elmosolyodott, megctrógatta kedves embere orcáját: — Igazad van, komám, nekem ts ez a fej tetszik legjobban a Palkó nyakán. OSVAT ERZSÉBET: Csipkebokor új szoknyája Kezdőbetűrejtvény A vízszintes „A“ sorban egy baráti állam nevét rejtettük el. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Jugoszláv napilap. 2. Leányom gyermeke. 3. Világításra szolgál. 4. Tó Felső-Olaszországban. 5. Bolt. 6. Tánc. 7. Női név. 8. Porciója. Helyes megfejtés esetén a függőleges sorok mind „a“ betűvel végződnek. Beküldendő a vízszintes „A“ sor megfejtése. Oj szoknyája van a csipkebokornak. Üj szoknyáján piros gyöngyök lobognak. Tarkatollú vendégmadár száll rája, tetszik neki csipkebokor szoknyája. Zöld mezőben égő piros kaláris, jó az íze, tudja ezt a madár is. Csivitelve lakmározik belőle, piros is lett, bíborpiros a csőre. Kedves Gyerekek! A Szabad Földműves 34. számában megjelent kis-keresztrejtvény helyes megfejtése: málna, tíz, rádió, berek, elemi. Könyvjutalomban részesül: Méry Katalin, Üjélet-Tonkháza és Czakó Magdolna, Libád, 27 házszám. Inkább olyan forráshoz fordulunk, amely erre illetékesebb és tudományos igényességgel világítja meg a problémát. Dr. H. J. Hoffmann orvos és P. G. Klemm, diplomás pszichológus könyvét lapoztuk fel, amelyben a két kitűnő német népszerű tudományos író a kérdésről a következőket írja: A születő egyénre az összes ismertetőjel és tulajdonság átvitelét a géneknek nevezett öröklési tényezők közvetítik. A gének a sejtmagban helyezkednek el; a sejtmag minden egyes faj esetén változatlan számú önálló egyedi kromozómából áll. Ezek a kromozómák az öröklődő tulajdonságok látható hordozói, amelyek ugyan osztódás következtében újjáalakulnak, de sohasem szaporodhatnak. Minden kromozómának minden szempontból jellegzetes alakja — golyó, pálca, buzogány, ív, horog — és meghatározott nagysága van. A megtermékenyüléskor az egyforma alakú és nagyságú kromozómák párosán helyezkednek el egymás mellett, és az adott fajra jellemző készletet alkotnak. A kromozómák száma az emberben 48, azaz 24 pár. Ezeket az emberi test minden sejtjében megtalálhatjuk. Mindkét félnél e képződmények közül az egyik a nemi kromozóma. Mi gazonban a kromozómák egyébként párosán, tehát azonos alakban és azonos küllem szerint helyezkednek el egymáson a férfinemi kromozómák kivételt képeznek: ezek páratlanok, és mind alak, mind nagyság szempontjából eltérőek egymástól. Ezeket X és Y betűvel jellezzük. A női ivarsejtben azonban az Y kromozóma nem fordul elő, ehelyett XX kromozómája van. Az ivarsejtek, tehát az ondó- és a petesejt, közvetlenül mielőtt a megtermékenyülési folyamat alatt összeolvadnának egymással, még egy ún. érési, osztódási folyamaton mennek át. Ennek következtében az emberi ivarsejtek csak a kromozóma szám felét tartalmazzák, tehát 24-et, és a pete- és ondósejt összeolvadásának pillanatában érik el ismét a fiz 48 kromozómás készletet. Miután a hím ivarsejtben az X és Y kromozómák egyenlő, tehát 1:1 arányban oszlanak meg, az érési osztódás után minden ondószálacska egy X vagy egy Y kromozómát fog tartalmazni. Ha a női petét X kromozómát tartalmazó ondószálcsa termékenyíti meg, akkor X mellé X kerül, és a gyermek leány lesz. Ha azonban Y kromozómájú ondósejt éri el először a petét, akkor az eredmény XY, tehát fiú születik. A döntés így tehát a fogamzás pillanatában már megtörtént, és nem az anya, hanem kizárólag az apa szervezete az, amely a döntésért felelős. Mihelyt az ondószálcsa behatolt a petébe, a gyermek neme el van döntve, és ezen változtatni már nem lehet. Ehhez nincs hozzátenni valónk; de mégis talán annyi, hogy nem először hallunk ilyen csodálatos kísérletekről. A nyugati sajtó időnként ki-kiröpít ilyen vagy hasonló szenzációt. Leginkább nyáron, kánikula idején. SZABAD FÖLDMŰVES 9 1967. szeptember 2, Mátyás király tréfái
