Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-08-26 / 34. szám

TM3ß3®QnÖÖG3a0 szemle A külpolitikában a legfontosabb kérdések közé tartozik a közelkeleti helyzet, a vietnami háború kiszélesítése, a szovjet—kínai viszony elmér­gesedése, valamint Kiesinger nyugat-német kancellár washingtoni útja. Befejeződött az olajértekezlet Közelkeleten és általában a világ­politikában még mindig sokat emlege­tik Tito jugoszláv elnök tárgyalásait. A lapok aláhúzzák, hogy Titö alexand­riai sajtóértekezletén derűlátóan nyi­latkozott. Közölte, hogy hazatérése után azonnal kapcsolatba lép a szov­jet és más szocialista országok veze­tőivel, az el nem kötelezett országok államfőivel, köztük Indira Gandhi in­diai miniszterelnökkel és tájékoztatja Johnson amerikai elnököt. A figyelem központjába a bagdadi olajértekezlet került. Tizenhárom arab ország 29 szakminisztere már hatodik alkalommal ült össze. Az értekezleten szóba került százmillió fontos pénz­ügyi alap létesítése az arab országok fejlődésének előmozdítására. Sokat vitatkoztak az olaj embargó életbe­léptetéséről is. Voltak olyan elgondo­lások is, hogy az arab nemzeti olaj­­vállalatok fokozatosan szerezzék meg az imperialista monopóliumok részvé­nyeit. Az egyhetes értekezlet határozatait eddig nem tették közzé. Hírek szerint Szaud-Arábia, Líbia és Kuwait küldött­sége ellenezte azt az iraki javaslatot, Románia államünnepe i Antonín Novotny, a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke, Jó­zef Lenárt, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság miniszter­­elnöke, Bohuslav Lastoviéka, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Nemzetgyűlésének elnöke Románia felszabadítása huszon­­harmadik évfordulójának alkal­mából üdvözlő táviratot küldött Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt KB főtitkárának, Chivu Stoica elv­társnak, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnö­kének, valamint a miniszterta­nács elnökének és nemzetgyűlés elnökének. A távirat az évforduló alkal­mából hangsúlyozza országaink hagyományos barátságát és a csehszlovák államférfiak szív­ből gratulálnak a testvéri ro­mán népnek, a Román Kommu­nista Pártnak, sok sikert kí­vánnak a szocialista országépl­­, tés betetőzéséhez és Románia felvirágoztatásához. Meggyőződésük, hogy a közös eszmékkel és célkitűzésekkel siettetjük a szocializmus esz­méinek diadalát az egész föld­kerekségen. hogy három hónapra szüntessék be az olaj kivitelét. Mindhárom ország állami bevételének nagy részét a kő­olajból nyeri, ezért foglaltak el ilyen álláspontot. Az A1 Ahram félhivatalos lap szerint a miniszterek tíz intézke­dést javasolnak az agresszió követ­kezményei felszámolására. Ide tarto­zik a kőolaj kivitel embargója, az arab országok nyugati bankokba el­helyezett betétjeinek kivonása, arab fejlesztési bank alapítása, egy közös arab gazdasági bizottság megalapítá­sa, az Izraelt támogató országokkal való gazdasági kapcsolatok korláto­zása, alap létesítése az agresszió kö­vetkezményeinek helyrehozására. A miniszterek megállapodtak, hogy no­vemberben újra összejönnek, és érté­kelik a határozatok teljesítését. Fokozódó légitámadások Vietnamban A hős vietnami nép az elmúlt na­pokban ünnepelte az augusztusi for­radalom 22-tk évfordulóját, amelynek győzelmes befejezése lehetővé tette a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalapítását. Azóta ez a hős nép sok megpróbáltatáson ment át. Az amerikai imperializmus egyre na­gyobb mértékben bombázza a békés lakosságot és a katonai célpontokat. Johnson elnök legutóbbi sajtóértekez­letén konokul visszautasította délke­let-ázsiai politikájának bírálóit, és a háború kiszélesítése mellett foglalt állást. Ezt bizonyítja az a tény, hogy csak egy nap alatt 209 légitámadást hajtottak végre a VDK ellen, sőt az egyre növekvő tiltakozások ellenére végrehajtották az eddigi legsúlyosabb légitámadást Hanoi ellen. A repülő­gépek a repülőteret, valamint a délre vezető vasútvonalat bombázták. A lég­­elháríló tüzérség a 45 percig tartó támadás folyamán öt amerikai repülő­gépet lelőtt. Jelentések szerint a re­pülőgépek már olyan közel merész­kedtek a kínai határhoz, hogy a MÍG típusú vietnami vadászrepülőgépek elől Kína légiterébe menekültek, ahol a kínai légierő megsemmisítette őket. Külpolitikai hírmagyarázók szerint Kína hallgatása mégnagyobb vérsze­met ad az amerikai háborús körök­nek. Belföldi harcok Kínában A CTK pekingi tudósítója szerint egyre nehezebb a belpolitikai helyzet Kínában. Hongkongi lapok szerint Kantonba érkeztek Mao Ce-tung hívei­nek újabb egységei, hogy elfojtsák a felkelők lázadását, akik elfoglalták a repülőteret és Koang-Tung tarto­mányára kiterjesztették a harcokat. A zűrzavarban egyre fokozódik a szovjetellenesség is. A szovjet kor­mány tiltakozó jegyzéket küldött a Kínai Népköztársaság kormányának, amelyben tiltakozik a Szvirszk szovjet hajó legénységének meghurcolása miatt. A jegyzék hangsúlyozza, hogy ilyesmit csak a csankaiseklsták en­gedtek meg maguknak pár évvel az­előtt. Kiesinger sajtóértekezletei A hírügynökségek jelentései szerint Kiesinger washingtoni látogatásakor igen fölényes volt. A sajtóklubban például kijelentette, hogy az Egyesült Államokat nem tekintik többé nagy testvéreiknek. Kertelés nélkül ígéretet tett arra, hogy idővel az amerikaiak­tól átvállalják az Európa sorsa miatti felelősség jelentős részét. Nyíltan ki­fejtette az atomfegyverekre vonatkozó igényeket is. Kiesinger Bonnban is sajtóértekez­letet tartott. Hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a NATO-t, említést tett a Bundeswehr létszámának csökken­téséről és megemlítette, hogy bizo­nyos kikötései vannak az atomstop szerződés kérdésében. Bel- és külföldi újságírók kérdéseire válaszolva kije­lentette, hogy kormánya nem minden­ben ért egyet a francia kormány po­litikájával. Általában elégedett a John­son elnökkel folytatott tárgyalások eredményeivel és hangsúlyozta, hogy a jövőben sem bírálja az USA viet­nami politikáját. —b— EssísSa nagyvilágba Q Irak megszakította minden gaz­dasági kapcsolatát Hollandiával. E lépést azzal Indokolja, hogy Hollandia támogatta Izraelt a közelkeleti válság idején. O Agostino Neto, az Angolai Népi Felszabadító Mozgalom képviselője a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársá­nak nyilatkozatában kijelentette, hogy Angola népével karöltve megdöntik a portugál gyarmati uralmat. Ezt bizo­nyítja az a tény, hogy az ország egy­­tized részét már felszabadították. O Muhhamad Adin Amiri Jordánia külügyminisztere kijelentette, hogy Izrael nem szabhatja meg az arab menekültek visszatérésének időpontját augusztus 31-ével. A becslések szerint a 200 ezer jordániai menekültnek csak egynegyed része térhet vissza eddig az időpontig. © A nigériai kormánycsapatok már csak 20 kilométerre vannak Enugutól, Biafra fővárosától. Ilyen körülmények között alig várható, hogy sikeres tár­gyalások folyhassanak a háború be­fejezésére. < i © A vörösgárdisták tömege körül­zárta Pekingben Nagy-Britannia dip­lomáciai képviseletének székházát, amely lángokban állott. A Pekingben tartózkodó diplomaták és hozzátarto­zóik ebben az épületben kerestek me­nedéket a dühöngő vörösgárdisták elől. 'Lhi IS O Az arab országok augusztus 29- én Hartumban rendezik csúcsértekez­letüket. © Ismeretlen tettesek hétfőre vir­radó éjszaka gépfegyversorozatot ad­tak le az Egyesült Államok londoni nagykövetségének épületére. A SZOVJETUNIÓ ■ a nemzeti felszabadító mozgalom biztos támasza Irta: G. DRAMBJANC * A világtörténelem fejlődése 1917 óta azt bizonyítja, hogy az oroszországi Októberi Forradalom vív­mányai a bolygónkon megvalósuló forradalmi átalakulások erős bázisául szolgáltak. A Szovjet-Orószország dol­gozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első napjaitól kezdve se­gítő kezet nyújtottak a keleti népek­nek. ötven év telt el azóta. Ez alatt az idő alatt halálos csapás érte a gyarmati rendszert, s a keleti orszá­gok többsége kivívta nemzeti függet­lenségét. Ebben igen fontos szerepe volt annak a segítségnek és támoga­tásnak, amelyet a Szovjetunió a har­coló keleti népeknek nyújtott. A szovjet segítség nem valamilyen konjukturális elképzelésből és számí­tásokból ered. Baráti jellege egyene­sen a szocialista állam természetéből következik. A szocialista állam inter­nacionalista kötelességét látja abban, hogy segítse a békéért és a demokrá­ciáért, a nemzeti és társadalmi fel­­szabadulásért, a szabadságért és a függetlenségért küzdő erőket. A Szov­jetunió külpolitikája egyik szögletkö­vének tartja a baráti kapcsolatok ápolását azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati és félgyarmati igát. Az élet igazolta, hogy a szocialista nagyhatalommal ápolt barátság és együttműködés biztos védőpajzs, mely oltalmazza a fiatal nemzeti államok független létét, és gátolja az imperia­listák ellenforradalmának exportját. A szovjetállam nemegyszer megvédte a felszabadult országok népeit az im­perialisták beavatkozásától, keresztül­^ SZABAD FÖLDMŰVES 1967. augusztus 26. húzta a népek szabadsága és függet­lensége fojtogatóinak terveit. Az a tény, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok támogatták az arab népek igazságos ügyét, fon­tos szerepet játszott 1956-ban az Egyesült Arab Köztársaság ellen elkö­vetett hármas agresszió visszaverésé­ben, meghiúsította a Szíria, Irak, Li­banon és-más országok függetlensége ellen szőtt bűnös összeesküvéseket. Azt is meg kell említenünk, hogy a Szovjetunió diplomáciai" téren is támogatja a felszabadult államokat, határozottan védelmezi érdekeiket az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben. Az India és Pakisztán háborús viszályá­nak rendezésére 1966-ban tett szovjet kezdeményezésnek óriási jelentősége volt az ázsiai béke és biztonság tá­mogatása szempontjából. Az imperialista hatalmak meddő kísérleteket tesznek, hogy megállítsák a nemzeti felszabadító mozgalom ki­bontakozását a keleti országokban, ezért háborús kalandokba bocsátkoz­nak, agressziót követnek el. E törek­vések jelenleg abban a „szennyes há­borúban“ tükröződnek, amelyet az Egyesült Állaníok Vietnamban folytat, s ezzel közvetlenül veszélyezteti a délkelet-ázsiai és távol-keleti népek békéjét és biztonságát. Az amerikai imperialisták háborúja azonban nem tudja megtörni a hős vietnami nép győzniakarását. A világ valamennyi országában nagy néptö­megek támogatják a harcoló vietnami népet, amely sokoldalú, aktív testvéri segítséget kap a Szovjetuniótól és más szocialista államoktól. A Szov­jetunió a hős vietnami népnek nyúj­tott sokoldalú segítségében interna­cionalista kötelességét látja a megtá­madott szuverén országgal szemben. A Szovjetunió határozottan síkra szállt a közel-keleti izraeli agresszió­val szemben. „A Szovjetunió teljesen törvényszerű álláspontot foglalt el a közel-keleti válság kérdésében, — írta a Szaut-al-Muaraka című szíriai lap. — Hisz a Szovjetunió a népek szabadsága védelmének és a tartós világbéke biztosításának világos és szilárd elveire építi velünk való kap­csolatait.“ A szovjet segítség célja továbbá a fejlődő országok gazdasági független­ségének szilárdítása. A modern tudo­mány és technika óriási fejlődése minden feltételt megteremtett arra, hogy a fejlődő országok gyorsan utolérjék a világ feülett ipari államaí-Jeruzsálem Ó-városának látképe »»*• »*« »*♦ ♦*« «*• *** *** **» *j» «*« •*« «*« »3» «3« »3» »3« *3« *3* *3* *3« *3* *3* *3* *3* *3* *3* *3* JERUZSÁLEM JS',4rM Jeruzsálem három világvallás hívei­nek: a zsidóknak, a keresztényeknek és mohamedánoknak egyaránt legje­lentősebb zarándokhelye. A Kidron völgyére tekintő hegyfokon épült, mintegy négyezer éves települést Dá­vid zsidó király már időszámításunk előtt majdnem ezer évvel fővárossá nyilvánítja, miután kiűzte a területről a kánaánitákat. Ezt követően fia, Sa­lamon király pompás palotákat és gyönyörű templomokat építtetett e helyen. Ettől az időtől jelentős vallási központtá válik. A város sokszor cse­rélt gazdát és mindig súlyos harcok dúltak falai között. Először a bolí­viaiak, majd a perzsák, egyiptomiak és szlFiaiak birtokolják. A kereszté­nyek szenthelyévé Nagy Konstantin nyilvánítja. Az arabok a VII. század­ban foglalják el és Mekka után má­sodik szent városuknak tartják. A tö­rökök hódítása Jeruzsálemet sem ke­rüli el és 1517rtől négy teljes évszá­zadon át az ő birodalmukhoz tarto­zott. Az első világháború befejezésétől 1947-ig Palesztina brit népszövetségi mandátum székhelye. Az 1948-as arab —izraeli háború kettészakítja a vá­rost. Jeruzsálem Ö-városa jordán, az Oj-városa pedig ízráeli fennhatóság alá került. Ezt követően Izrael, az ENSZ határozata ellenére, fővárossá nyilványítja Jeruzsálemet és a parla­mentet is ide helyezi át. (Ebben kí­sértetiesen hasonlít Nyugat-Berlin esetére, amely az NDK területén fek­szik, de a revansista bonni kormány­körök gyakran itt tartják a szövetségi kormány és parlament üléseit, hogy demonstrálják a város Nyugat-Német­­országhoz való tartozását.) nak gazdasági mutatóit. A feltételek azonban még önmagukban nem jelen­tenek valóságot, eszközök kellenek az iparosításhoz, ■ saját szakképzett káderek kellenek. Évtizedekig eltar­tana, amíg ezek a fiatal államok belső erőforrásaikkal el tudnák érni ezt a célt. Ezért különösen nagy je­lentősége van a Szovjetunióval és más szocialista országokkal folytatott együttműködésüknek e bonyolult kér­dések megoldásában. A Szovjetuniónak jelenleg 31 ázsiai és afrikai országgal van gazdasági és műszaki együttműködési egyezménye. Mintegy hatszáz nagy ipari és egyéb létesítmény épül szovjet segítséggel. Közülük 190-et már üzembe is helyez­tek. Ugyanakkor közismert tény, hogy a Szovjetunió a fejlődő országoknak nyújtott segítségét nem köti politikai feltételekhez, hanem valóban önzet­lenül nyújtja. A Szovjetunió és a fejlődő országok széleskörű gazdasági és fnűszaki együttműködésének nem egyedüli eredménye az utóbbiak gazdasági függetlenségének a megszilárdulása. Ez az együttműködés erősíti a fiatal államok pozícióit a Nyugattal szem­ben. Megszűnt az imperialista hatal­mak monopóliuma, a ihűszaki ismere­tek közlése, a fejlődő országoknak nyújtott kölcsönök és a termelő-be­rendezések szállítása terén. Az impe­rialista hatalmak kénytelenek enged­ményeket tenni, amit azelőtt sohasem tettek. Maga az élet szorosan egybefonta a szocializmus és az afrikai-ázsiai nemzeti felszabadító mozgalom érde­keit. Az ázsiai és afrikai népek tör­ténelmi sikerei jelentős mértékben attól a politikától függenek, amelyet a Szovjetunió, a független keleti or­szágok hű barátja, védelmezője és szövetségese folytat. (APN) Dióhéjban ennyit kellett elmondani Jeruzsálem történetéről, amelynek sorsa most ismét nem kívánt módon változott meg. Mint ismeretes, a jú­nius eleji arab országok ellen indí­tott izraeli .jyjllámháború“ során az izraeli csapatok, átlépve a „senki földjét“, elfoglalták Jeruzsálemnek Jordániához tartozó negyedét is. De ezzel nem elégedtek meg, hanem a többi megszállt jordániai területtel együtt a várost Izrael részének tekin­tik, vagyis erőszakos módon bekeblez­­ték. A világbéke fenntartásáért fele­lős ENSZ a Szovjetunió által javasolt és összehívott rendkívüli közgyűlésen foglalkozott a kérdéssel és a 122 tag­állam közül 99 szavazattal elfogadták azt a pakisztáni javaslatot, amely ér­vénytelennek mondja ki Jeruzsálem Izrael által megszállt óvárosának annektálását. Az egyetemes világbéke, az arab ország önrendelkezési Joga azonban félreérthetetlenül azt követeli — s ezt a szocialista országok a legmesszebb­menőkig támogatják —, hogy Izrael azonnal vonja vissza csapatait a meg­szállt arab területekről, így Jordániá­ból is, mert amíg ez nem történik, meg, addig nem lesz béke Jeruzsálem olajfái alatt sem. (tg) A legtragikusabb statisztika A legtragikusabb statisztika ahhoz a történelmi, 27 eszten­dővel ezelőtti naphoz fűződik, amikoris teljesen váratlanul, hajnali' 4 óra 45 perckor a Schleswig-Holstein nevű náci csatahajó lőni kezdte a Wester­­plattét — a gdanski öbölben. Kevesen sejthették még akkor, hogy a náci Németország len­gyel föld ellen indított, 1939. szeptember 1-i támadása szinte az egész világot vérbe-tűzbe­­háborúba borítja. Mert ez csak a drámai nyitány volt abban a véres viaskodásban, amelyben rövidesen nemzetek léte és fennmaradása lett a tét: 72 or­szág került hadiállapotba, 40 ország földjét pusztították had­műveletek, 110 millió ember fo­gott fegyvert s a közvetlen ka­tonai kiadások értéke megha­ladta az 1500 milliárd dollárt. A világuralomra törő náci szoldateszkát a szovjet hadsereg és szövetségesei megállították ugyan, de a győzelem ára nem volt csekély: 55 millió halott maradt a csatatereken és a le­bombázott városokban, s a há­borús károk értékét 260 mil­liárd dollárra becsülik a törté­nészek. A második világháború em­beréletben és anyagi károkban bekövetkezett szörnyű pusztítá­sai eltörpülnének azonban egy harmadik világháború még ret­tenetesebb következményei mel­lett. Ezért küzd a Szovjetunió, — bár a világ legkorszerűbben felszerelt, legerősebb hadsere­ge felett rendelkezik —, min­den fórumon és minden lehet­séges eszközzel az általános és teljes leszerelésért és a békéért s ezért támogatja ezt a törek­vést hazánk és az egész béke­szerető emberiség is.

Next

/
Thumbnails
Contents