Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-08-26 / 34. szám
— a teljesítményi jutalomdíj másik részébe besorolhatjuk a prémiumi tényezőt, *— megkülönböztethetünk nyári és téli időszakra Járó teljesítményi jutalmazást. Ezenkívül azoknak a munkásoknak, akik egyszerű időbért kapnak prémium nélkül, és akik jobb eredményeket érnek el, egyéni teljesítménypótlékot juttathatunk- ennek az összegét a felettes vezető személy állapítja meg. Külön jutalmakban részesedhetnek: >— * növénytermesztésben dolgozó munkások akkor, ha szerződésben kötelezik magukat, hogy a kevesebb növénytermesztési munkát igénylő hónapokban a kalendáriumi évben legalább két hónapot az állattenyésztésben fognak ledolgozni (főképpen gondozók helyettesítésével azoknak szabadsága idején). A kötelezettség teljesítéséért az ebben az időszakban az állattenyésztésben elérhető bérnek a 10 százalékáig terjedő külön jutalmat kaphatnak: — az állattenyésztésben dolgozó munkások akkor, ha szerződésben kötelezik magukat, hogy a csúcsidényben a növénytermesztésben fognak kisegíteni, pl. a cukorrépa egyelósében, a széna- és burgonyabetakarításban stb. A kötelezett» ség teljesítéséért az ebben az időszakban a növénytermesztésben elérhető bérnek a 10 %-áig terjedő külön jutalmat érhetnek el; — a növénytermesztésben különös állandó viszonyban dolgozó munkásnak a munkaszerződésben foglalt munkakötelezettség teljesítése után a teljesített kötelezettségért és egyéni törekvésért a teljesítésben a szerződés időszakában elérhető teljes keresetnek a 15 %-a jár. Ezt a jutalmat aszerint állapítjuk meg, vajon időben és jól végezte-e el a szezonmunkákat. Az alapbéren és a teljesítményi, valamint a külön jutalmon kívül a veszélyes és az egészségnek ártó munkakörnyezetben dolgozó munkásoknak minden ledolgozott óráért pótdíj jár, hacsak már nem foglaltatik benn a bértarifa-fokozatban. A pótdíj összege a munka veszélyessége és az egészségnek ártó körülmények szerint négy csoportba van osztva: Csoport A pőtdíj összege 1 órára Kcs-ben____________ A 0,40 B 0,80 C 1,30 D 1,90 A legveszélyesebb munkakörnyezetek a D csoportba vannak besorolva, a legkevésbé veszélyesek az A csoportba. Az új rendelet pontosan osztja el a munkákat a munkakörnyezet veszélyességi csoportjaiba. A pótdíj juttatásának alapfeltételei: a munkabiztonsági rendeletek megtartása munka közben, a higiéniai szabályok, a technológiai rezsim vagy a munkafolyamat megtartása és az elrendelt védőeszközök használata. Azoknak a munkacsoport-vezetőknek, akik a munkának a csoporton belüli igazgatásával és megszervezésével vannak megbízva, és annak keretében kézi munkát végeznek, a munkacsoport vezetésével összefüggő munkáért pótdíj jár. A pőtdíj összege, ha a csoport 3—6 tagból áll havi 100—200 Kés 7—12 tagból áll havi 150—300 Kés több mint 12 tagból áll havi 250—400 K£s Ha a csoportvezető nem végzi el teljes mértékben a megállapított kötelességeit, a pótdíj csökkenthető. A bérhez járuló többi pótdíjak: — tenyészlovak gondozóinak 120 Kős-ig terjedő kockázati pótlék jár fiatal lovak idomításáért és tenyésztéséért, vagy tenyészcsikók gondozásáért, 7- csikók ápolóinak, akik inszeminációs állomások vezetésével vannak megbízva, a vezetésért havi 400 Kcs-ig terjedő pótdíjat fizetnek, — versenylovak gondozóinak különböző kvalifikációs pótdíjak járnak, — tenyészbikák gondozói tenyésztelepeken kockázati pótlékot kapnak havi 200 Kcs-ig terjedő összegben. Rendkívüli képességű és kitűnő munkateljesítményt elérő munkásoknak alapbér helyett kivételes, személy szerinti havifizetést folyósíthatunk, amely 50 %-al lépheti át az idevágó időtarifák, esetleg a havi alapbér felső bérhatárát. Az éjjeli műszakokban végzett munkák kedvezményesebb díjazással járnak. Azok a munkások, akik éjjeli műszakokban dolgoznak, az alapbéren kívül 0,80 Kés pótdíjat kapnak a műszak minden teljes órájáért, de legfeljebb 8 óráért egy műszakban. Éjjeli műszaknak értjük azt a műszakot, amelynek legalább 5 órája 22,00—6,00 óráig terjedő időre esik. A munkásnak a rendkívüli munkakészenlét idején a következő jutalom jár: — a lakóhelyen való készenlétért egy naptári napért 5 Kés munkanapon és 10 Kcs munkaszűnnapokon hétközben vagy ünnepeken, — a munkahelyen való készenlétért a megszabott kvalifikációs osztály időbérének az 50 °/o-a esetleges túlórapótlékkal a munkakészenlét minden órájáért, a megkezdett órákért is, kivéve a munkaórákat. Ezen kívül a túlórákért, elsősorban csúsztatott szabadságot nyújtsunk a munkásnak. Ha csúsztatott szabadságot nem nyújtunk, az elért munkabérhez minden teljes óráért túlóradíjat számítunk. A bérigényt és az ünnepeken végzett munkáért járó térítést a munkatörvénykönyv (Zákonník práce) 118. §-a szabályozza. Bérpótlékot egy órás átlagkeresetben folyósítunk annyi óráért, amennyit az aznapra érvényes váltási harmonogram ír elő. Az útért a munkába és vissza nem jár térítés. Kivételes esetekben azonban a növénytermesztésben dolgozó munkásoknak az út minden megkezdett órájáért az átlagfizetést túl nem haladó térítést adhatunk. A veszteglési időben a munkást pótmunkára osztjuk be, és ezért a munkáért járó bért fizetünk neki, de legalább az elismert kvalifikációs osztály időtarifájának a keretében. Ha a munkás saját maga okozta körülmények miatt nem tudja ezt a munkát elvégezni, nem kap semmiféle térítést. Ha a munkát kedvezőtlen időjárás miatt nem lehet elvégezni, a munkatörvénykönyv idevágó szabályzatai szerint járunk el. A munkásokat prémiumokban, alkalmi jutalékokban és eredménybérben is részesítjük. Erre külön előírások és prémiumi szabályzatok érvényesek; az üzem igazgatója adja ki őket karöltve a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságával a minisztériumtól leszögezett elvek, esetleg a kollektív szerződésben foglalt szabályok szerint. A kiképzett munkásokat és oktatókat, az inasok egyéni képzését vezető oktatókat, az üzemi termelési gyakorlaton részt vevő szak- és főiskolás hallgatókat külön előírások alapján jutalmazzuk. A munkafogyasztási normák alkotására, közzétételéra és alkalmazására a normaalkotó tevékenységgel kapcsolatosan ezek a fő elvek érvényesek: — a megokolt teljesítménynormákat azok szerint az ágazati módszeres elvek szerint kell megállapítani, amelyek a teljesítmények normázására érvényesek a mezőgazdasági termelésben, és amelyeket a Földművelésügyi, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium adott ki 1961-ben mint ágazati vagy szaknormákat, esetleg üzemi (helyi) normákat. Az ágazati teljesítménynormákat és normatívákat (odvetvové a oborové vykonové normy a normatívy) a Földművelés- és Közélelmezésügyi Minisztérium adja ki az összállami munkafogyasztás időnormáinak és normatíváinak gyűjteményében (Zborník noriem a normatívov spotreby práce). A szakmai teljesítményi normákat és normatívákat szakigazgatóságok és üzemek adják ki azokra a műveletekre (munkákra), amelyre nem jelentek meg ágazati teljesítménynormák. Ozemi (helyi) teljesítménynormákat normatív alapokon csak azokra a műveletekre (munkákra) lehet alkotni, amelyekre nincsenek megállapítva ágazati vagy szakmai teljesítménynormák. Az üzemi teljesítménynormákat az üzem igazgatója jelenti be. Az üzemek számára kötelezőek az ágazati és szakmai normák. Az új, a felettes hatóságoktól kötelezően elrendelt teljesítménynormák és normatívák bevezetésének az időpontját az igazgató dönti el az üzemi bizottsággal történt megegyezés alapján. A munkafogyasztás normáit (teljesítménynormák, kezelési normák és állománynormák) csak akkor változtathatjuk meg, ha be tudjuk bizonyítani, hogy megállapításukkor hiba történt, továbbá a műszaki szervezési feltételek apróbb változtatásai esetén. A műszaki-szervezési feltételek lényeges megváltozása esetén szükséges, hogy az illető munkáért a megváltozott körülményekhez mért új normát számítsunk. A teljesítménynormát nem lehet visszamenőleg megváltoztatni. A teljesítménynormák biztosítását egyes termelési részlegek és munkatevékenységek részére állapíthatjuk meg tekintettel a minőségre, a munkafogyasztás normáira, az új egységes normák és normatívák bevezetésének a feltételezett határidejére, a műszaki és szervezési feltételekben beálló változásokat magával hozó racionalizációs intézkedések megvalósítására. Az ideiglenes teljesítménynormákat az új termelés, az új technológiai és munkafolyamatok, az idényjellegű munkák bevezetésekor lehet megállapítani általában három hónapos időszakra, esetleg az idényre vagy a kampányra. Az üzemi teljesítménynormákról és normaalapokról az üzem köteles áttekintő nyilvántartást vezetni, és állandóan ellenőrizni jogbeli érvényre juttatását. A mezőgazdaság állami szektorában dolgozó munkások bérviszonyainak új rendezésével kapcsolatosan a mezőgazdasági üzemek kötelessége, hogy: — alaposan ellenőrizzék és elemezzék a mostani munkaszervezésüket és a munkakörök kihasználását főképpen az istállókban, figyelembe véve az új mechanizációs berendezéseket és az alkalmazott technológiát; megállapítsák a gondo-Az egységes földművesszövetkezetek mezőgazdasági termelésének növekedése és hatékonysága egyebeken kívül nem csekély mértékben függ az EFSZ vezető dolgozóinak szaktudásától és gyakorlati tapasztalatától. Ahhoz azonban, hogy képesített szakembereket toborozhassunk a technikai-gazdasági tisztségek betöltéséhez, meg kell oldanunk díjazásuk kérdését is olyképpen, hogy az serkentően befolyásolja kezdeményező készségüket, tevékenységüket a termelési és felvásárlási feladatok teljesítése során. A képesítési kritériumok egységesítése, a mezőgazdasági vezető dolgozók díjazásának fokozatos kiegyenlítése érdekében A szövetkezetesek téli foglalkoztatottsága érdekében a mezőgazdasági termelési igazgatóságok azt a keresetet is beszámít, ják az EFSZ-ek évi átlaghozamába, amelyre a szövetkezeti tagok a tenyésznyugalom idején tettek szert mellékágazati Az egyes vezető dolgozók alapdíjazását a következőképpen állapítja meg az EFSZ: Fizetési Havifizetés koronákban Fizetési osztály_______________-tói_____________dg________középarányo! I. fizetési osztály 4. 940,— 1120,— 1030,— 5. 1020,— 1240,— 1130,— 6. 1120,— 1360,— 1240,— 7. 1230,— 1 510,— 1370,— 8. 1350,— 1670,— 1 510,— 9. 1490,— 1 850.— 1670,— 10. 1640,— 2 050,— 1850,— 11 1820,— 2 280,— 2 050,— 12. 2 010,— 2 530,— 2 270,— 13. 2 220,— 2 820,— 2 520,— 14. 2 440,— 3120,— 2 780,— Fizetési osztály „A“: 5. 750,— 890,— 820,— 6. . 820,— 980,— 900,— 7. 900,— 1080,— 990,— zók és ápolók munkájának a tartalmát és azt a legmegfelelőbb technológiai eljárást az állatok gondozásában, amelylyel az istállómechanizáció teljes kihasználását lehet elérni; — ennek az alapján és az állatok gondozására, valamint a törvényes munkaidőre érvényes egységes időnormák és normatívák alkalmazásával megállapítsák minden istállóra külön a kiszolgálás normáját; — kidolgozzák a váltási harmonagramot az állattenyésztésben dolgozó munkások számára úgy, hogy a váltások időtartama és időterve egyezzen a munkatörvénykönyvben foglaltakkal, miközben meg kell hogy kívánják a harmonogram következetes teljesítését; — üzemi szabályzatokat dolgozzanak ki az állattenyésztésben foglalkoztatott munkások díjazására összhangban a mezőgazdasági munkások bérkörülményeit szabályozó új intézkedésekkel és az időnormák és normatívák gyűjteményével, amely a gazdasági állatok gondozására vonatkozik, továbbá a jutalmazási lehetőségek alkalmazására vonatkozó módszeres eljárásokkal; — ellenőrizzék a szakképzett munkások szükségességét főképpen a TKK felsőbb osztályaiba besoroltakét és azt, hogy helyes-e a beosztásuk az új katalógus értelmezése szerint; — bebiztosítsák a jóváhagyott bérintézkedések megvalósítását és az 1968—69-es évekre előrelátott magasabb bérfokozatokra való átmenethez szükséges tartalékalapra az anyagi eszközöket; — akadálymentes átmenetet biztosítsanak a távlati bértarifafokozatokhoz és lassankénti érvényesítésükhöz az üzem szempontjából vett fontossági sorrendben, az egyes kategóriákban. Végül igen fontos, hogy minden mezőgazdasági munkás, aki az állami szektorban dolgozik, saját érdekében ismerkedjen meg tökéletesen az 1967. január 1-től érvényes új bérintézkedésekkel. Feltételezzük, hogy ez az új bérrendezés az anyagi érdekeltség terén foganatosított megfelelő intézkedésekkel együtt hozzájárul a mezőgazdasági munkaerők stabilizációjához, és ezzel karöltve a mezőgazdasági termelés növeléséhez és nagyobb hatásosságához. az ipari dolgozókéval — szükségessé vált a díjazás új elveinek kidolgozása az EFSZ-funkcionáriusok számára. Az új elvek tekintettel vannak arra a körülményre, hogy az 1966/67-es évek folyamán sor került a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának emelésére, aminek következtében 6 kategóriába sorolták az EFSZ-ek vezető dolgozóinak díjazását, mégpedig a szövetkezetek termelése tényleges értelmének nagyságához képest. A szlovákiai egységes földművesszövetkezetfekben az egyes termelési körzeteknek megfelelően a következő kategóriák szerepelnek: foglalkozásukból akár kereset, akár szolgáltatás alakjában. Az EFSZ-ek egyes funkcionáriusai számára a következő díjazási szabásosztályok mérvadók: Technikai dolgozó (T), adminisztrátor (A) 8. 990,— 1200,— 1090,— 9. 1080,— 1 320,— 1 200,— 10. 1180,— 1460,— 1320,— 11. 1310,— 1610,— 1 460,— 12. 1440,— 1 800,— 1620,— 13. 1590,— 1990,— 1790,— 14. 1740,— 2 200,— 1970,— Az EFSZ-ek vezető dolgozói számára megállapított alapdíjazás meghatározásánál azok képesítését, iskolavégzettségét, szaktapasztalatait és személyi értékelését is tekintetbe kell venni a Mezőgazdasági, és Élelmezési Minisztérium által kiadott különleges alapelvek szerint. Ezekkel az alapelvekkel kapcsolatban ajánlatos, hogy az EFSZ-ek a pelyi viszonyok figyelembevételével az alapfizetésként meghatározott összegek 80—100 százalékát fizessék ki az év folyamán a vezető dolgozóknak. Iskolavégzettek számára a szövetkezetek ún. belépési fizetéseket állapítanak meg különleges rendelkezés alapján. Az eddigi gyakorlattól függetlenül azonban az EFSZ-ek az iskolavégzetteknek alapdíjazást nyújtanak, ha vezető tisztséget ruháznak rájuk. M. VojtoviC mérnök Az EFSZ-ek technikai-gazdasági dolgozóinak díjazása Az EFSZ kategóriája: A termelési körzet I »• 1 11L 1 1V~ I V- I VI~ meghatározása Az gvi raezőgaz(jasági tevékenységből eredő, tervezett hozam millió koronákban Kukoricakörzet 1,8-ig 1,8—3,8 3,8—7,8 7,6—11,4 11,4—15,8 15,8-on felül Répakörzet 1,4-ig 1,4—2,9 2,9—5,6 5,6—8,5 8,5—11,7 11,7-en felül Burgonyakörzet 1,0-ig 1,0—2,2 2,2—4,4 4,4—6,4 6,4—9,0 9,0-en felül körzet"78-8yÜnlÖ1CS 0,8-lg 0,8—1,9 1,9—3,7 3,7—5,6 5,6—7,8 7,8-on felül Hegyikörzet 0,7-ig 0,7—1,6 1,6—3,2 3,2—4,8 4,8—6,8 6,8-on felül Fizetési ------------------------AzEFSZ_kateg6rMja:-----------------------------. Általános Sorszám Tisztség osztály L IIL IV. V. VI. 1,____ Szövetkezeti elnök 8—9 9—10 10—11 11—12 12—13 13—14 — _____2._______Szövetkezeti elnökhelyettes T — — — 10—11 11—12 12—13______— 3. _______ökonómus__________________________T_______7—8 8—9 9—10 10—11 11—12 12—13 — Az EFSZ önálló technikusai 4. [agronómus zootechnikus T 7_8 8-9 9-10 9-10 10-11 10-11 -gépesítő, a termelési mellekágazat vezetője)_____________________________________________________________________________________________ ______1_______Jogi tanácsadó_____________________A_________—_______—_______—_______—_______—_______—______13—14 6. Az EFSZ részlegtechnikusa T — — — — — — 7—9 ______7, önálló anyagellátó T — — — — — — 7—8 ______8. Az építészeti csoport vezetője T — — — — — — 7—9- A segéd- vagy mellékágazati T _ _ __ _ _ _ ? ______■________termelés vezetője_____________ __________ ________________ ___________ ______ _____10. A műhely vezetője T — — — — — — 7—9 11. önálló raktárnok T — —_______— — — —_______6—7 12. Raktárnok T — • — — — _________ — 5—6 13. Főkönyvelő A — — — — ' 11—12 12—13 — 14. ~ Önálló könyvelő____________________A_________—_______—________—________—________—________— 10—11 15. _______Könyvelő___________________________A_________—_______—________—________—________—________—_______8—9 16. Segédkönyvelő A — — — —_______— —_______6—7
