Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-08-12 / 32. szám

Üléseztek Szlovákia

juhtenyésztői

Sliaő világhírű íürdőjének festői környezetében, ragyogó nyári napsütésben, július 14-e és 15-e között zajlott le a szlovákiai juhtenyésztők III. országos találkozója.

A beszámolót Molnár elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács Megbízotti Hivatalának termelésitechnológiai részlege földművelés- és élelmezésügyi Igazgatója tartotta. Beszédében méltatta juhtenyésztésünk eddigi sikereit és körvonalazta annak távlati lehetőségeit. Egyúttal rámutatott arra, hogy az elmúlt három év alatt kb. 21 százalékkal emelkedett a juhgyapjú- és juhsajt-termelés.

• — A dicséretes eredmények ellenére — mondotta Molnár elvtárs — még számos feladat vár juhtenyésztőinkre. Be kell vezetnünk a kétműszakos üzemeltetést, folytatnunk kell a tenyészállomány felfrissítését. Gondoskodnunk kell megfelelő juhaklok és egyéb berendezések létesítéséről, de nem szabad megfeledkeznünk a juhászok lakásviszonyainak javításáról a szállásokon sem. Különös figyelmet kell szentelnünk ezen kérdések megoldásának a Kelet-Szlovákiai Kerületben.

A beszámoló elhangzása után a jelenlévők közül felszólalt Ponicky elvtárs, a Dobrá Niva-i EFSZ számadó juhásza. Felhívta az illetékeseket, ne hagyják kihalni az úgynevezett juhászAz értekezlet részvevői a szakszerű sajtkészítés módját tanulmányozzák

családokat, amelyeknél immár hagyományossá vált ez a mesterség és amelyek kellő szeretettel viseltetnek foglalkozásuk iránt. Elmondottá továbbá milyen kiváló teljesítményeket értek el az említett szövetkezetben a gépi fejés meghonosításával. Kerekén elutasította azt a tévhitet, hogy a gépi fejőstől romlik a tej és a tejtermékek minősége. — A siker vagy balsiker — mondotta — kizárólag a dolgozók lelkiismeretességén múlik. A helyesen tisztított, gondozott és karbantartott fejőberendezés szavatolja a tejtermékek kifogástalan minőségét.

Gajdosík mérnök, a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola docense arra utalt, hogy a juhtenyésztés hagyományos módján kívül be kell vezetni annak Igényesebb formáját is. Intézkedéseket teszünk, hogy a hegyi és hegyaljai körzetek szántóin is olyan növényeket termeljünk, mely elsőrendű legelőt, illetve takarmányt nyújt az állatoknak. — Ne feledjük — mon.dotta Gajdosík mérnök elvtárs — hogy az emberek egyre nagyobb haszonhozamot várnak az állománytól, így fontos, hogy elegendő tápértékét biztosítsunk a juhok számára.

A sliaői találkozó második napján a résztvevők a helyszínen, vagyis a sliaői EFSZ hegyi juhszállásán részesültek szakoktatásban. Itt Svec mérnök, at

Az egegi szövetkezetben a belüzemi szervezés tökéletesítése mellett a kacsatenyésztés is nagyban hozzájárult a kedvező pénzügyi jövedelem eléréséhez. Kiváló üzleti szellem bizonyítéka, hogy a kacsatenyésztésre mindjárt kezdetben nagyüzemileg rátértek. Jófajta tojókat vsároltak, aztán maguk keltették a kiskacsákat, melyeknek nagy részét napos korban, jó áron értékesítették. Emellett persze hizlalásra is sor került. Ilyen volt a kezdet. S a folytatás?

Idén 36 ezer kacsát keltettek,

IDÉN 36 EZER

KACSAPIPÉT KELTETTÉK

melyből 29 ezret napos korban darabonkénti tíz koronás árban eladtak. Többször előfordult, hogy az érdeklődők kora reggeltől késő délutánig türelmesen lesték a kiskacsák kelését, s amikor megkapták a pipákét, örömmel vitték haza.

A szövetkezet ebben az esztendőben hétezer fiatal kacsát

hizlal, de a tavaly vásárolt maglók is hízóba, majd piacra kerülnek. A tojóállományt évente lecserélik. Most 2700 darab kacsát vásároltak, melyből 1400-at választanak ki tojóknak.

— Érdemes a kacsákkal foglalkozni? — teszem fel a kérdést Gégöl Lászlónak, a fiatal zootechnikusnak, aki így válaszol:

— Nagyon érdemes, mert a naposkacsákért 290 ezer koronát kaptunk a 196 ezer koronás pénzügyi tervvel szemben.

De hátra van még a magló és a fiatal kacsák (hízók) értékesítése. Ezeknek egy része szeptember elején, másik része pedig a hónap közepén lesz piackész állapotban. A maglók 2,5, a fiatal kacsák pedig két kg-os átlagsúlyban kerülnek eladásra. Az előzetes számítások összesen félmilliós bevételt ígérnek év végéig.

— Milyen tiszta jövedelemmel számolnak? — szögezem a kérdést Zsiduliak József el-Az ipolyviski szövetkezetben 2400 libát .tartanak. A pecsenyelibák nagyon jól fejlődnek, két hónap alatt 4 kg-os súlyt értek el darabonként. (Bállá felv.)

nők felé.

— Erre jelenleg nehéz lenne pontos választ adni, "de annyi bizonyos, hogy a pénzbevételnek 50—53 százaléka tiszta pénz lesz szövetkezetünknek.

A kacsafarmon Haviar Ilona, Ludvig Ilona és Adamovics Emília jól végzik a rájuk bízott feladatokat. Megérdemlik a dicséretet. Takarmánykeverék,, főtt burgonya, apróra szecskázott zöldlucerna keverékét etetik az állatokkal, s az utolsó ötödik, hatodik héten egyedenként naponta 17—18 dkg keveréket, főtt burgonyát és zöld lucernát jóllakásig adnak a hízónak, hogy mielőbb piacképesek legyenek.

Milyen költséggel dolgoznak? Június végéig az állatgondozók összesen 27 600 koronát kaptak a munkaegységekre, s 65 ezer korona értékű takarmányt etettek meg a tojókkal. A pipák nem fogyasztottak takarmányt, mert kelés után azonnal piacra kerültek.

De ha elgondoljuk, hogy a három asszony 92 600 koronás egyenes költséggel 290 ezer korona értéket termelt kiskacsákból, azt kell mondanunk hogy a személyenkénti 92 000 koronás munkaköltség több mint 85 ezer koronás egyénenkénti termelékenységet eredményezett, ami a szövetkezet számára nagyonis előnyös.

(hoksza)

Liptovsky Hrádok-i Juhtenyésztés! Kutatóintézet dolgozója tartott előadást a tej és tejtermékek helyes feldolgozásáról. Ugyanakkor megválaszolta a hallgatóság részéről elhangzott kérdéseket. Ezek során hangoztatta a feldolgozandó tej helyes hőfokának fontosságát, valamint a tejoltó (vagy oltőerjesztő) szerrel történő gazdaságos bánásmódot. — Figyelmeztette a jelenlevőket, hogy csínján bánjanak a köztársaságunkban hiánycikként vezetett tejoltóval, amelynek egyetlen dobozáért 500 koronát kell térítenie devízagazdaságunknak. Azonkívül helyes tárolásáról, elraktározásáról sem szabad negfeledkeznünk. Ha nem -használjuk, le kell födni, hűvös, sötét helyen tartani. A találkozó résztvevői köszönetüket fejezték ki Svec mérnöknek a hasznos szaktanácsokért.

Jurík elvtárs, a bratislavai Körzeti Fajtaellenőrző Igazgatóság dolgozója szemléltetően bemutatta azokat a leggyakoribb jelenségeket, amelyeket a juhtenyésztőknek tenyészbárányok vásárlásánál nem szabad figyelmen kívül hagyniuk. Fontos, hogy előzőleg megvizsgálják az állatok fogazatát, felborzolják gyapjúzatát, ellenőrizzék egészségi állapotét és a bejegyzések alapján meggyőződjenek haszonhozamuk fokáról. Végül pedig bemutatta a juhok gépi nyírását. (s)

5