Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-07-01 / 26. szám
Gyakorlati tudnivalók ifjúhorgászok számára A horgászat csak akkor üdülés és kellemes szórakozás, ha gyakorlója tapasztalt sportoló, ha vonzza a terep, ha nem zavarja el a víztől a tomboló zivatar és a szakadó záporesö, továbbá ha van halkapás és főleg, ha hibátlanul működik a horgászkészség... A vízhez érve figyelmesen tekintsünk széjjel horgászhelyünkön. Takarítsuk el a más horgászok, halászok és turisták után ott maradt szemetet. Tegyük le a hátizsákot, húzzuk el őtokjából a horgászbotot és szereljünk. Gondunk legyen, hogy mindez a legnagyobb csendben történjék, ne zavarjuk környezetünket oda nem illő viselkedéssel, mert az érzékenyen reagál mindenre, ami nem természetes. Mindenekelőtt a horgot, a horgászat legfontosabb kellékét vegyük vizsgálat alá. Jó horog nélkül nem lehet horgászat. Kampóval, drót-hurokkal, szigonnyal, puszta kézzel halat fogdosni nem sport, hanem pecérkedés, sintérkedés. A sporthorgász szaküzletben szerzi be a szükséges horgot. Az otthon fabrikált horogimitáció sose pótolhatja a jó anyagból készült gyári árut. A horognak célszerűnek kell lennie. Formája attól függ, mire akarunk horgászni és milyen biológiai tulajdonságai vannak az elejtendő halnak. Igen fontos, hogy éles legyen a horog, mert a tompa horog nem vágódik be kellőképpen a hal szájába. A következő igen fontos kellék a horgászbot. Ennek minősége a bennünk érdeklődést keltő hal méretétől, tulajdonságaitól és küzdelmi képességétől függ. Pisztrángra pl. könnyű és rövid pergetőbottal horgászunk, míg a fenekező horgász-módszernél hosszabb és nehezebb botot alkalmazunk. A zsinórvezető gyűrűk a horgászbot fontos részei. Ezek a zsinórt a bot hosszában egészen az orsóig vezetik. A bot végén elhelyezett véggyürű szabad mozgást enged a műzsinórnak, amivel biztosítva van a bot paragotikus hajlása. A vezetőgyűrűk csak akkor teljesíthetik feladatukat, ha szilárdan állnak helyükön és a rögzítő selyemzsinór kötése sértetlen. A rögzítőkötés meglazulása megbontja a zsinórvezetők stabilitását, ami a bot működését veszélyezteti. A gyűrűk kötését és magukat a gyűrűket állandóan szemmel kell tartani. Gyakori használat következtében a gyűrűk műanyagból készült betétje, sokszor maga az acélgyűrű is elkopik, elromlik, kiéleződik és elvágja a műzsinórt a horgászat legfontosabb pillanatában, amikor fárasztjuk a horogra került halat. Ha rendben van a bot, rászerelhetjük az orsót, de hogy milyet, az megint csak a haltól, a horgászat fajtájától függ! Az orsó sokféle, mert az egyes horgászmódszerek speciális orsót igényelnek. A sok fajta orsó közül ma a peremorsó a legelterjedtebb és a legkedveltebb horgászkellék. Ezzel mindenfajta hal horgászható. Ha rendben tartjuk, tisztogatjuk és időnként olajozzuk, akkor mindig megbízható a működése. Ha rendben találjuk az orsót, folytathatjuk a további szerelést. Most a műzsinór kerül sorra. Ezt gondosan átfűzzük a vezető gyűrűkön. A fonál minősége a horgászbot rugalmasságától és teherbírásától függ. Itt a fő elv, hogy minél könynyebb, puhább és rugalmasabb a bot, annál vékonyabb legyen a műzsinór. Ha nincs meg a kellő arány, bevágásnál szakad a fonál. Ilyen „horgász balesetet“ csak az orsó féke háríthatja el. Ha kemény a bot és vékony a fonál, enyhe fékezésre van szükség, ha pedig puha a bot és vastag a műfonál, ez esetben erősebben fékezünk. A további készségek szerelését a horgászat fajtája határozza meg. Folyó- és állóvizeinken az úszós, fenekező és pergető horgászat módszerét gyakorolhatjuk. Oszós horgászatra minden jól karbantartott bot alkalmas. Itt csak a rövid bot tesz kivételt, mert nem lehet vele mély vízben horgászni. A hosszabb és nehezebb horgászbot mindenütt használható, de nagyon fáraszt és ezért nem is célszerű a használata. A sebesen áramló vízben könnyű, rugalmas, 2,5—4 m hosszú ragasztott bambuszbottal ajánlatos a horgászás. Itt könnyű, karcsú úszót és 0,15— 0,25-ös műzsinórt használjunk. Az úszót aszerint választjuk, milyen mélyen kívánjuk vezetni a csalit. A víz mélységétől függ a nehezék súlya is. A további horgászati forma a fenekezés. Oszós fenekezés, csakis állóvízben eszközölhető. A csúszó-ólmos és a rögzítettólmos fenekezés mind folyó, mind állóvizekben lehetséges. Itt hosszabb, valamivel nehezebb, de érzékeny végű botot, nagyobb úszót és hasonló nehezéket kell alkalmazni, mert fenékjáró, fenéktúrő halnak szánjuk a csalit. Fenekezésnél elsősorban a víz mélységét mérjük pontosan, mert a csalinak a víz fenekén kell feküdnie, hogy a hal turkálása közben ráakadhasson. A víz tükrén leselkedő úszó azonnal jelzi a harapást. Azután már csupán a gondos bevágástól várható a siker. Ha élőcsalival horgászunk ragadozó halra, olyan úszót alkalmazzunk, amelyik elbírja az élőhal súlyát és nem merül a viz alá, ha a csalihal manőverezik. Fenékezésnél 2,5—3,5 méteres botot használjunk. A műzsinór vastagsága a hal föltételezett nagyságától és harcképességétől függ. Folyóvizekben a fenékólom nagyságát a vízár gyorsasága határozza meg. Állóvízben ugyan a nehezék és úszó helyett két vezető gyűrű „kémet“ parányi úszót akasztunk a műzsinór ivére. A „kém“ ugrása és a bothoz verődése jelzi a hal-kapást. Ilyenkor habozás nélkül be kell vágnunk, hogy el ne szalasszuk a zsákmányt. Ez a horgász-módszer manapság igen elterjedt. Különösen akkor indokolt, ha a magas hullámzás eltemeti az úszót. A fenekezés nem aktív jellegű horgászás, mert a megtámadott bot egy helyhez köti a horgászt. Fenékezésnél arra is ügyeljünk, hogy a botvég meg a nehezék között kellően feszüljön a műfonál. A meglazult zsinór ívet bocsájt a vízszintre, ami kétségessé teszi a bevágás pozitív eredményét. Fontos feladat a csali megválasztása. Ha természetes csalit használunk, akkor az időszerű legyen. Cserebogárral májusban foghatunk domolykót. Ragadozók horgászásánál minden keszegfélét csalizhatunk a horogra. Gyakran a kis hal szeletje is elegendő, hogy harapásra ingerelje az angolnát, süllőt, sügért vagy a jászt. A pontyféléket főtt kukoricával, máiéval, liszt-gombóccal csaljuk horogra. Nyáron a domolykó valódi vegetáriánussá lesz. Cseresznyét, szilvát és egyéb gyümölcsöt kedvel. A márnának és a dévérnek sajtkocka a kedvelt csemegéje ... A horgászat módszereinek latolgatásánál külön fejezetet igényel a műlégydobás legyező bottal. Ez hosszú, vékony és nagyon érzékeny végű horgászszerszám, speciális orsóval a nyele végén, ami könnyű és általában nem fárasztó dobást tesz lehetővé. Az orsó dobjára felcsáváit zsinór fonott-selyem, csupán a botnyi hosszúságú élőké műfonál, amelyen három műlégy képviseli a csalit. A műlegyezés a sporthorgászat koronája! Igen elegáns sport! Csúcssport! __ Hátra van még a pergető horgászat. Műlegyezés után ez nyerte a második helyezést a győzők lépcsőjén. A horgászat e fajtájának a 2—2,5 m dagasztott bambuszbot a legcélszerűbb. Jól működő peremorsó dobjára 0,25— 0,45-ös műzsinórt csévélünk. Villantó, élő vagy pedig holt halacska a csali. Ha csukát vagy süllőt akarnak, fogni, a csalira fémelőkét szerelünk, amelyet fönt forgóval, lent pedig forgókapoccsal látunk el, hogy szükség esetén késedelem nélkül ki tudjuk cserélni a csalihalat, vagy a villantőt. Csukázásnál a csalihal pikkelyes bőre alatt átfűzött láncoskard kettős horgot szerelünk oly módon, hogy a horoghegy felfelé, illetőleg kifelé irányuljon, mert ellenkező esetben harapásnál a kettőshorog a ragadozó torkában akad meg, ahonnan csak állatkínzás árán tudjuk kioperálni, ami rendszerint a hal kínos pusztulásával végződik. Ha harap a hal és víz alá merül az úszó, vagy pedig csúszó-ólmos fenékezésnél kapást jelez „a kém“ és végül, ha megfeszül a zsinór, azonnal vágjunk be! Igaz, hogy a horogra akadt halat a titok homálya fedi, de az orsó csakhamar elárulja a fogoly hal fajtáját. Ekkor kezdődik a horgászás legdramatikusabb jelenete: a szabadságáért küzdő hal fárasztása! Ügyes horgász orsója megbízhatóságának tudatában tökéletesen végzi feladatát. Feszesre csévéli a müzsinórt és az orsófék segítségével kiparírozza a küzdő hal kétségbeesett ugrásait, vetődéseit és rántásait. A tapasztalatlan horgász, aki talán azt sem tudja, hogy orsójának fékje is van és az mire való, egyre tépi a műzsinórt, veszítgeti el az úszót, nehezéket, meg a horgot és töri a botját. Módot nyújt a megsebesült halnak, hogy elmeneküljön. Selmec Adolf