Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-08-05 / 31. szám
Hasznos időtöltés Az első percben azt hinné az ember, hogy nyaralóhelyre érkezett. A domboldalt csinos víkendházak sokasága tarkítja. Körülöttük barnára sült emberek foglalatoskodnak a nyári nap sugarainak cirógatása közben. Kell ennél szebb hely? — ötlik fel az emberben a kérdés. Igazán jól üdülhet, aki ide Jön. Amikor közelebb érünk, látjuk, hogy az emberek kezében kapa és permetezőcső van. Tehát itt munkáról van szó. A kedélyek viszont arról tanúskodnak, hogy aki itt dolgozik, mégis üdül. Élvezettel szorgoskodik minden? ki, hogy a négy árnyi kertecs? kéje szebb legyen, mint a szomszédjáé. A jóindulatú versengés eredménye a sokféle, dúsan zöldellő zöldség és a termést hozó gyümölcsfák. A törpe almafá-kon megjelentek már az első gyümölcsök, a ribizli és egres pedig gazdag termést adott. Igazi kertészkedés, gyümölcstermesztés folyik itt. Az egresek bogyói például elérik a két centiméter hosszúságot is. Az almafák is a legnemesebbek, a legtermőbb fajták. A losonci fürdő melletti domboldal tehát az emberek második otthona lett. Persze, ez a földtábla nem volt mindig ilyen szép. Hosszú volt az út addig, amíg az állami gazdaság kevéshasznú földjéből virágoskertet varázsoltak. Erről Perec László és L u p t á k Zoltán, a Kertészkedők és Gyümölcsészkedők Losonci Járási Embernyi nagyra nőtt a bab kertet biztosítani. Eleinte mim denki bizalmatlan, úgy gondol? ja, semmi sem lesz az egészbőL De amikor megterem az első zöldség, gyümölcsöt hoznak a fák, már senki sem sajnálja a fáradságot. Közösen szövögetik' tovább a terveket. A fürdő méh lett! kertecskékre kis víztároló? ból nyerik a vizet. így mindem ki könnyen öntözhet. Igazán kellemes sétálgatni ezekben a jól gondozott ken? tecskékben. Nehezen veszünk búcsút a vidáman dolgozó era? berektől, akik a napi fáradsá? gos munka után, minden gondot felejtve, hasznosan töltik idejű? Balta József Szövetsége vezetőségének két tagja beszél. Szemle közben messziről üdvözlik őket az emberek, mutatják a fácskákat, az ízlésesen berendezett víkendházakat. Ez a meghitt viszony a bizalmat jelenti. A tagok nem felejtik el azt a sok-sok fáradságot, amit a vezetőség kifejtett. Nem árt visszatekinteni, honnan indultak, hova jutottak. Pár évvel ezelőtt a szövetségnek még csak 115 tagja volt, ma már meghaladja az 1500-at. Az öttagú vezetőség igen aktív, de főleg Perecet emlegetik, aki a fő mozgatója a szövetség munkájának. Előadásokat tart, szervez, tanácsokat ad a szövetség 11 nagyobb kertészeti közösségében. Persze ahhoz, hogy valaki tanítson, tanulni Is kell. Ezen a téren sincs hiba. Tizennégyen népi akadémiára járnak Liptovsky Mikulásba, ahol a gyümölcsészet termesztésének módjai után a zöldségkertészetet tanulják, újabban pedig a .virágkertészetet. Az utóbbira azért van szükségük, mert tevékenyen részt akarnak venni a városok és falvak parkosításában. Az akadémia mellett más lehetőségeket is kihasználnak a szaktudás gyarapítására. A tagok egyik csoportjával a cseh országrészekbe látogattak, idén pedig megtekintik Magyarország baracktermő vidékeit. így az elméleti tudást kiegészítik a gyakorlati tapasztalatok. A szövetség munkájára általában jellemző, hogy az elméletet igyekszenek a legrövidebb időn belül a gyakorlatban érvényesíteni. Több előadást tar? tanak filmvetítéssel egybekapcsolva, de a leghatásosabbnak bizonyultak az olyan szakelőadások, melyeket közvetlen a kertészkedők földjén tartanak, és a helyszínen mutatják be az elméletileg propagált módszert. Sok fáradságos munkával jár a vezetőségi funkció, de ez kamatostól megtérül. A számos előadás, szaktanács meglátszik a kertecskéken. A szövetség jelszava, hogy a kevés hasznot hozó földterületeket sajátítják ki a kiskertészkedők számára. Persze, a kisajátítás sem megy könnyen. Mostanában például az apátfalusi textilgyárral viaskodnak egy igazán kevés hasznot hozó földtábláért. Több mint száz tag részére akarnak itt két. Szlovákiában, többek kö* zött a losonci járásban is nagy lendületet vett a nagyüzemi szőlő telepítése. A járás területén (az új telepítésűeket kivéve) a termő szőlő nem sokat ér, hiszen a jelenlegi 847 hektár területből 512 hektár direkttermő. Amellett, hogy a direkttermő szőlő leve ártalmas az egészségre, az egyéni termelők ragaszkodnak hozzá, illetve pártfogolják ezeket a szőlőfajtákat. E téren gyökeres változást csakis a nagyüzemi szőlőtelepítés hozhat, természetesen nemes ültetőanyag felhasználásával. Ennek megvalósítása érdekében alakult 1964-ben a Losonci Szőlészeti és Talajjavító Szövetkezet, melynek vezetősége Nagykürtösön székel. Tagjai az EFSZ-ek és egy állami gazdaság. Elnöke Maulik István elvtárs. A szövetkezet vezetősége és szakemberei nagy, felelősségteljes gondot vállaltak magukra, amikor elhatározták, hogy 1980-ra 1800 hektár nemes szőlőt telepítenek. A jelenlegi és kezdeti nehézségekről beszélgettünk Tóth Józseffel, a szövetkezet körzeti technikusával. Nem könnyű egy modern szőlőtelepítés létrehozása, amikor a mezőgazdasági üzemekben kevés a hozzáértő szakember. A szőlészeti szövetkezet dolgozóinak segítséget kell nyújtaniok elsősorban a talaj kiválasztásában, rendezésében, az oltvány beszerzésében, meg kell magyarázniok a vlznyomásos fúrók helyes üzemeltetését, az ültetést, majd a metszés, illetve kordonművelés hogyanját és a vegyszerek használatát is. E sokoldalú segítség jó szakembereket, munkaszeretetet és szorgalmat követel. Az elmúlt években például nem volt elegendő oltvány, melyet a Víglasi Kísérleti és Nemesítő Állomás útján szerzett be a szövetkezet. Főleg hiány mutatkozott a járás számára kijelölt körzetesített fajtákból. Örvendetes, hogy a közeljövőben ez a kérdés megoldást nyer. Ugyanis az említett kísérleti állomás Apátújfalun fiókállomást létesített, melynek évi kapacitása 1 millió 200 ezer oltvány előállítása lesz. A losonci borüzem pedig Csatáron két hektáron létesített anyatelepet, s a tervek szerint ugyanannyi oltvány kinevelését vállalta, mint az apátújfalusi állomás. Remélhető tehát, hogy a két üzem kielégíti a keresletet. Tavaly, de idén is számos szövetkezetnek gondot okozott a növényvédőszerek beszerzése. A szőlészeti szövetkezet vezetősége ezt sem nézi tétlenül. Elhatározták, hogy a jövőben beszerzik a szükséges vegyszereket, hogy a növényvédelem terén ne legyen fennakadás. Tóth elvtárs a növényvédelemmel kapcsolatos tanácsokkal is szívesen szolgál. Szerinte a szőlő első permetezését 0,5 százalékos Novozir N—50-nel, a második permetezést 0,7 Kuprikollal + 0,3 Novozir N—50- nel, a harmadikat, negyediket ugyanezzel a vegyszerekkel hasonló töménységben, míg az ötödiket, illetve az utolsó permetezést 1,5 százalékos bordóilével tanácsos végrehajtani. Természetesen lisztharmat veszélye esetén indokolt a Sulikol használata, de 0,4 százalékban Dykol is keverhető a permetléhez. A szőlészeti szövetkezet vezetősége a járási termelési igazgatósággal karöltve a szakemberek továbbképzéséről is gondoskodik. Amíg 1985-ben tanulmányutat terveztek a szomszédos Magyarországra, Gyöngyös vidékére, ahol a jelenlevők a kordonműveléssel ismerkedtek meg, 1966-ban háromnapos iskolázást, idén pedig egynapos elméleti és egynapos gyakorlati bemutatón vettek részt a csábi és nyéki szövetkezet szőlészetében. A termelési igazgatóság részéről Liska mérnök valóban szívén viseli a szőlészet, illetve a szakemberek továbbképzésének ügyét. Kényes, de megoldásra váró kérdés a direkttermő szőlőfajták felszámolása annál inkább, mert a szőlőtermesztésre alkalmas legszebb területet bitorolják. Erre vonatkozóan a járás két szövetkezetében, Csábon és Nyényén, megteszik az első lépéseket. Öt-öt hektáron nemes szőlőt telepítenek, és azt cserébe felkínálják a direkttermő szőlők tulajdonosainak. Remélhető, hogy munkájuk sikerrel jár, mert az egészségre ártalmas, silány minőségű szőlő helyett ki ne fogadná el a fehér Burgundit, a Müller Thurgaut, a híres Kékfrankost vagy akár a Tramin borszőlőt. Hisszük, hogy rövidesen eljön az idő (már van rá példa), amikor a szőlészeti szövetkezet és tagjainak összefogása révén a losonci járásban is fellendül a szőlőtermesztés, és aranyszínű leve „rangot“ szerez magának mind hazai piacokon, mind a borversenyeken. —sá— g-y.ZV Ma gond - holnap öröm 5