Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-08-05 / 31. szám
Megérett a szőlő a Balaton partján 4L z orvosok állítják, hogy a szívbetegség gyógyítása eredményesebb lenne, ha a betegek állandóan kapnának szőlőt. A szőlőcukor-injekciónál hatásosabb egy két fürt csemegeszőlőt fogyasztani. Mindez Ismeretes, mégis kevés csemegeszőlőt termelnek még olyan jelentős szőlőtermelő államban is, mint Magyarország. Az okot talán abban kereshetnénk, hogy az illetékesek nem szorgalmazták eléggé a csemegeszőlő oltványok előállítását, másrészt pedig az árpolitikával Indokolható. Vannak nyugati államok, ahol a csemegeszőlő ára duplája a borszőlőének. Tehát az anyagi érdekeltség elvével serkentik a csemegeszőlő termesztését. Magyar.országon nincs jelentősebb árkülönbség a bor- és a csemegeszőlő között. Ettől eltekintve az utóbbi években mégis tapasztalható bizonyos fellendülés a csemegeszőlő termesztésében. Balatonbogláron, Agárdon, Kecskemét környékén egyre nagyobb területeket telepítenek be. Van olyan hely is, ahol a véletlen hozta létre a telepítést. A Balatonaligai Állami Gazdaságra bátran mondhatjuk, hogy szubjektív tényezőtől függött, hogy most ott nagykiterjedésű szőlőtáblák vannak. A Balatonaligai Állami Gazdaság a magyar tenger északkeleti végénél van. Ezen a vidéken soha nem foglalkoztak jelentősebben szőlőtermesztéssel. A véletlen azonban úgy hozta, hogy az ötvenes évek elején a Balaton mellett nyaraló államfő nem kapott csemegeszőlőt. Ebből a kis esetből az lett, hogy az illetékesek megbízták a gazdaság vezetőit a telepítéssel. A gazdaságban 120 holdnyi anyatelepítés is van, és közel 2 millió oltványt állítanak elő évente. Így nemcsak a saját szükségletükre van elegendő, hanem a többségét jó áron (4—6 forintért] értékesítik. A szőlők közül legbeváltabb, legtöbbet termőbb a Csaszla fajta. Ezért a szőlőterület 80 százalékán Csaszlát, 30 százalékán Csabagyöngyét termelnek. A többin Szőlőskertek királynőjét és egyéb fajtákat. Mivel a gazdaság jelentős része szőlő és gyümölcsös, komoly gondot okoz a szervestrágyával való ellátás. Ezt részben zöldtrágyázással próbálják megoldani. Legújabbban a szőlővenyigét is felhasználják szerves tápanyagként. A lemetszett szőlővesszőt saját gyártmányú, kombájnszerű gépek összezúzzák, aztán beszántják. Az eddigi megfigyelések alapján az összezúzott szőlővenyige-a harmadik és a negyedik évben emeli jelentősebben a termést. Természetesen a legjelentősebb pótló a műtrágya. Műtrágyából holdanként 12 mázsát adagolnak évente. Ebből 5 mázsa szuperfoszfát, ugyanannyi a kálisó és két mázsa nitrogénfajta szervetlen tápanyag. Az elmúlt években létrejött egy vízügyi társulás is. Tavaly ősszel már el is készült a berendezés és a Balaton selymes vizéből 3500 holdat öntöznek, köztük természetesen a Balatonaligai Állami Gazdaság szőlőjét is. A munkatermelékenység magas a csemegeszőlő-termelő gazdaságban. Egy munkásra közel öt hold szőlő megművelése esik. A szélesközű sortávolság lehetővé teszi, hogy a munkák legtöbbjét gépekkel végezzék. így aztán a holdankénti tiszta jövedelem már most is 20 ezer forint körül mozog. Ezt a jövedelmet még jelentősen lehetne fokozni, különösen akkor, ha valóra válna az az álom, hogy a gazdaságnak lenne külkereskedelmi képviselője, aki közvetlenül értékesítené az exportárut. A balatonaligai, a Badacsonyi Állami Gazdaság része, ahol több mint 7000 holdon termelnek szőlőt. (Ebből Balatonaligán 520 holdon.) Ezt a szőlőerdőt 50 szakember irányítja, közülük 26 mérnök, a többi technikus. A gazdaságban nagy gondot fordítanak a szakmunkás-nevelésre is. A dolgozók 60 százaléka már képzett szakmunkás. Hogy minél többen letegyék a szakmunkás vizsgát, jelentős különbség van a keresetben. Különben Balatonaligán van egy szőlő és gyümölcs szakmunkás képző. Az ott tanuló fiatalok a három évből egyet gyakorlati munkával töltenek el. Általában van elég munkás, mégis a szőlő (és a barack szedése, amelyből szintén több száz hold van a gazdaságban) szüretelése komoly gondot okoz. Az utóbbi években jól jön a gazdaságnak a közelben levő nemzetközi ifjúsági üdülőtábor. A belföldi, lengyel, csehszlovák, német fiatalok szüret idején öthat órát dolgoznak naponta, és aztán lubickolnak csak a Bala1? tonban. Jól jön a néhány forint a nyaralóknak, s a gazdaságnak viszont az ügyes fiatal kezek. A szüret már jónéhány nappal ezelőtt megkezdődött az állami gazdaságban. S szüretelésnél újdonság, hogy a ládákat egy vascsövekből készült kézikocsin húzzák, s az osztályzást rögtön a tőkénél elvégzik. Az elkövetkező napokban már minden bizonnyal az exporffezállítmányok is elindulnak hozzánk és más országokba. Lehet, hogy éppen a mi fiaink, lányaink rakják ládába azokat a gazdag fürtöket, amelyet nemsokára ízlelgethetünk. Még csak rövid múltra tekint vissza a csemegeszőlő termesztése Balatonaligán, de a tények már most is azt bizonyítják, hogy hasznos kezdeményezés volt ott a szőlőtelepítés. Nálunk, Dél-Szlovákiában szintén sok hasonló talaj van, mint a Balaton mellett és ezért üdvös lenne, ha a Duna mentén sokkal több csemegeszőlőt telepítenének. így jelentősen csökkenthetnénk a behozatalt s egyben frissebb szőlőt vásárolhatnánk a piacon. Tóth Dezső Az első 260 hektárt hagyományos módon telepítették. Ezeknek a korszerűsítése most van folyamatban és hasonlóan, mint az újonnan telepítettek, három méteres sortávolságúak lesznek. A kutatómunka alapján a magas kordonosművelés a legkifizetődőbb. így közepes termés esetén is elérik a holdankénti 40—45 mázsás hozamot. Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon a szőlőkaró sokkal drágább, mint a betonoszlop és a drőthuzal. 4 »SBBTOS
