Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-01-26 / 4. szám
-4- ETETÉS. Télen minden vadász legtöbb jeladata a vad etetése és védelme. Etetni nemcsak a csülkös vadat kell, hanem az apróvadat ts. Nem szabad megfeledkezni ezen belül a nyulakról sem. Az etetést rendszeresen végezzük és a takarmányt megjelelő módon változtassuk. Nagy hidegben fokozzuk az adagokat. Az időjárás esetleges enyhülésével egyidejűleg a vadat előkészítjük a télitől a tavaszt takarmányozásra. Tegyünk meg mindent, hogy a vad ne éhezzen és a törzsállomány ne szenvedjen ,nagyobb veszteségei. • VADVÉDELEM érdekében 'gondoskodunk a nagyobb hóréteg eltakarításáról az ösvényekről, csapásokról, amelyek az etetőkhöz, vályúkhoz, sózókhoz és a tiszta ivóvízhez vezetnek. Átvágjuk a befagyott patakok jégpáncélját. Feltöltjük a sózókat. Figyelemmel kísérjük a vad egészségi állapotát. Űjabb vadszámlálást végzünk. A vadat a vadorzó kutyák, macskák letevésével védjük. A kártékony vad tevésekor ügyelünk arra, nehogy védett vad is puskavégre kerüljön. © VADÁSZHATOK januárban Szlovákia területén az alábbi vadfajták: vaddisznó a kocán kívül, farkas, hiúz, róka, nyuszi, nyesi, vadmacska, üregi nyúl, Myestkutya, pézsmapocok (csak fogható), görény, mezei görény, hermelin, menyét, balkánt gerle, gatyás ölyv, héja, karvaly, kormos varjú, hamvas varjú, szarka, szajkó, csóka és nagy kárókatona. Kivételesen január Sl-tg meghosszabbították az l. korosztályba tartozó (2—4 éves) szarvas és szarvasborjú vadászatának Idényét. Önálló és elismert fácánosokban vadászható a borz, a sün, az egerészölyv, • macskabagoly és a dankasteály. Februárban valtászni ugyanezt a vadat szabad, eltérés csupán abban van, hogy február 11-től, kezdődik a vaddisznó malacainak védelme. A SZAKIRODALOM tanulmányozására legmegfelelőbbek a hosszú téli esték, amikor jó alkalom nyílik a vadászszövetség körein kívül állók között propagálni a vadászatot, főleg rávezetni őket a vadvédelem fontosságára. Előkészítjük a vadgazdálkodás, valamint a vadkilövés tervét és elkészítjük a statisztikai jelentéseket az illetékes járási nemzeti bizottság kívánsága szerint. R. F. 4 »AUAW -* * MAIASZ Előttünk az élővadtelepítés II. szakasza A DUNA GÁTJÁNAK 1965-ben történt átszakadása oly hatalmas árvízkatasztrófát okozott, amely párját ritkítja. Ez a természeti csapás tönkretette az aprévad egyik országosan leggazdagabb kamaráját, amely a kárt szenvedett területeken lényegében a vadgazdálkodás alapját képezte. Az árvíz káros következményeinek helyrehozása érdekében a CSVSZ Szlovákiai Választmánya koordinációs bizottságot létesített, amely a vadgazdálkodás felújítására részletes tervet dolgozott ki. A bizottság javaslata nagyvonalakban az volt, hogy két, esetleg három szakaszban, az erre kiválasztott területeken élővadtelepítést kellene végrehajtani, hogy a tavaszi állományszám olyan szintet érjen el, mint az árvíz előtt. A feladatként elfogadott javaslat szerint a nyúl és a fácán itteni pusztulását megelőző létszámát 1968-ig, a fogoly létszámát pedig legkésőbb 1969-ig kellene elérni. I. SZAKASZ A vadtelepítés első szakaszában, 1966 tavaszán a komáromi járás tizenkét, valamint a dunaszerdahelyi járás hat erre kiválasztott vadászterületén 1831 nyulat és 3000 fácánt engedtek szabadon. Az idetelepített vad hamarosan megszokta az új környezetet, és az első hónapokban előforduló elhullás igen csekély volt. A tavaszi szaporulat fejlődése az illetékes minőségi osztályok mutatóinak megfelelően ment végbe. Az élővadtelepítés első szakaszának eredményei tehát különösen jó munkáról adnak tanúbizonyságot. Az élővadtelepités további szakaszának előkészületei keretében a CSVSZ SZV a komáromi és a dunaszerdahelyi járás kiválasztott vadászterületein apróvadszámlálással vizsgálatot tartott, melynek eredményeit táblázatban közöljük: Ebből a táblázatból nyilvánvaló, hogy az előirányzott célt sikerült a fácánok esetében már az élővad újratelepítés első szakaszában elérni, sőt túllépni, hiszen a kiválasztott vadászterületeken az árvíz előtti tavaszi állományszámhoz viszonyítva a múlt évi nyári állományszám 3373 fácánnal többet mutatott. Ezzel szemben a végcél eléréséhez, a fenti időbeni összeha-C 'sehszlovák Vadászszövetség I Bolgár vadászdelegációt fogadott az elmúlt évben vendégként a CSVSZ Szlovákiai Választmánya. Az évvégi látogatás célja volt kölcsönösen megismerni mindkét állam vadászatát, személyes kapcsolatokat teremteni és a szerzett ismereteket a vadászat további felvirágoztatására felhasználni. A vendégek megtekintették a palárikovól fácánost, a modrankai élővadbefogő és kamaráző állomást, a tapolcsányi védett területet és ezen kívül fogolyvadászaton is részt vettek. A CSVSZ SZV-nak vezetőivel végbement baráti beszélgetések soán vendégeink megismerkedtek a csehszlovák vadászat helyzetével és feladataival. A CSVSZ SZV elnöksége 1966. december 13-án tartott ülésén többek között foglalkozott a CSVSZ SZV plénumának előkészítésével és az SZV titkárságának új dolgozókkal történő betöltésével. Negatív álláspontot foglalt el a Honvédelmi Szövetség (Svázarm) követelésével szemben, mely szerint a Bratislava-óligeti vadászati céllövő gyakorlótér területének egy részét a nevezett szervezet használatába kérték átadni. Az elnökség olyan véghatározatot hozott, hogy folytassuk ebben a központban a golyósfegyverek lövöldéjének építését. A CSVSZ SZV plénumának 1966. december 17-én tartott gyűlésén több fontos napirendi pontot tárgyaltak meg. Megbeszélték az elnökség eltelt három hónap alatti tevékenységéről szóló jelentést, a vadászat irányításának módszereit Szlovákiában, a CSVSZ SZV tevékenységének 1967-es tervét és költségvetését, Dél-Szlovákia élővad telepítése II. szakaszának teljesítésére benyújtott javaslatot, továbbá a CSVSZ SZV 1966 harmadik negyedévi költségvetésének zárlatát, és az egyes pontokhoz határozatokat fogadtak el. Alapszervezetek alakításáról adott ki a CSVSZ SZV irányelveket. A CSVSZ-nek kétféle alapszervezete van: vadászterülettel és enélkül. Vadászterülettel rendelkező alapszervezetekké váltak a CSVSZ legutóbbi kongresszusán elfogadott új alapszabályok elfogadásával az eddigi vadásztársaságok. Elsőrangú feladat most a volt vadásztársaságok szervezeti felépítésének rendezése olymódon, hogy taglétszámuk megfeleljen sonlítás szerint az élővadtelepítés első szakaszában még 3778 nyúl és 14 784 fogoly hiányzott. II. SZAKASZ Ebből a helyzetből kiindulva a bizottság kidolgozta az élővadtelepítés második szakaszának tervezetét, amelyet az elnökség és a plénum jóváhagyott. Eszerint ez év tavaszán a kérdéses vadászterületeken 1:1 ivararányban 5000 fogoly, továbbá 1: 2 ivararányban 2000 nyúl kitelepítésére kerül sor. A fácántelepítést befejezettnek nyilvánították. VÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSE Az élővadtelepítés befejezése elképzelhetetlen lenne az árvíz idején és az után tett vállalások teljesítése nélkül. Eszerint az akció befejezéséig még 2564 nyulat, 619 foglyot és 2783 fácánt adnak át különböző alapszervezetek a bizottságnak. Mivel a fácántelepítés befejeződött, a felajánlott mennyiséget exportálják és annak ellenértékét felhasználják a telepítés költségeinek fedezésére. A felajánlott élővad, valamint a felújítási alapban összegyűlt pénzösszeg értéke együttesen az összköltségek 80 %-át fedezi. Reméljük, hogy a költségek felmaradó részének térítése is valamiképpen megoldódik és az élővadtelepítés tervét így lehetségessé válik teljes mértékben teljesíteni, (rf) a következő elvnek: minden 30—50 hektárnyi mezei vagy 50—100 hektárnyi erdei vadászterületre egy tagot. A helyzet rendezését az alapszervezetek évzáró tagsági közgyűlésén kell végrehajtani. A vadásztársaságok taglétszámának feltöltése után kerül sor a vadászterület nélküli alapszervezetek megalakítására. Ezen intézkedésekkel kapcsolatos részleteket az említett irányelvek tartalmazzák. Tiszteletbeli elismeréssel tüntethetők ki az erre vonatkozó új irányelvek alapján a CSVSZ járási szervei, a CSV.SZ alapszervezetei, egyes személyek, kollektívák, a CSVSZ alkalmazottai, a szervezetünkön kívülállók és a külföldi vezető dolgozók. Bevezetésre kerülnek az írásban kiadott tiszteletbeli elismerések, tiszteletbeli zászlók, I., II. és III. fokozatú tiszteletbeli jelvények. Az első fokozatú tiszteletbeli jelvény a legmagasabb elismerés. Az SZV, valamint a CSVSZ járási bizottságainak jogköre ezen a téren bővül. A CSVSZ járási bizottságai tagjaiknak tiszteletbeli vándorszászlókat, II. és III. fokozatú jelvényeket adományozhatnak, miközben egy választmányi időszakban 1000-ig terjedő taglétszám esetén legfeljebb 2 jelvényt, 1000-en felüli taglétszám esetén pedig 3—4 jelvényt adományozhatnak. R. F. Az élővad .fv.2' A vadállomány száma . „ faja teTMlet 1965' IIL 1‘ 1966- vln- 10. Különbözet nyúl 27110 5 635 1857 — 3 778 fogoly 68 880 21470 6 686 —14 784 fácán 74 943 10 136 13 509 + 3 373
