Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-26 / 4. szám

Új év -- új férfidivat így kezdődött... Az újságban olvastam, hogy K. J. 19 éves fiatalembert különféle bűn­­cselekmények elkövetéséért három évi szabadságvesztésre Ítélték. Felsorol­ták a bfinlajstromát Is, Igazán gazdag volt: betörés, erőszakosság, verekedés, lszákosság, stb., stb. A tudósítás be­számolt arról Is, hogy a vádlott szü­lei kétségbeesetten csak azt hajtogat­ták, nem Is tudják elképzelni, hogy süllyedheti a fiúk Ilyen mélyre, hi­szen megvolt mindene, amit csak el­képzelhetett. Ennél a mondatnál el­gondolkozva tettem le az újságot. Valóban el sem tudják képzelni? Furcsa. Mert én nagyon Is jól tu­dom, hogyan züllhetett le ennyire. Sok éven át szomszédok voltunk. Egy házban laktunk, és nagyon jó viszonyban voltam a fiú szüleivel. Gyerekkorában sokat lovagoltattam a térdemen. Kedves, eszes kis kölyök volt, széles érdeklődési körrel, csa­pongó fantáziával. S engem különö­sen kedvelt, nem egy közös séta em­lékét őrizzük mind a ketten. Nagyon rendes család volt. Jól ke­restek, semmiből sem szenvedtek hiányt. S persze a kis J. is úgy élt, mint régi mesékben a hercegek. Nem volt erőszakos, követelődző gyerek, a a baj mégis valahol ennél a pont­nál kezdődött. Egy esetre tisztán emlékszem. J. szüleinél tartózkodtam éppen, amikor a gyerek — jól fejlett legényke volt már akkor — valami táncos estélyre készülődött. Valamennyien kedvtelve nézegettük a csinos, Jóalakú fiatal­embert elegáns öltönyében, hamvas­piros arcával, csöppet sem huligános hajviseletével. Már indulni készült, amikor a papa megszólalt: — Pénzed van? A gyerek zavarban volt. — Hát... a belépőjegyre meg egy kávéra talán futja ... — Az kevés — nevetett az apja. — Tessék, itt van még egy ötvenes. De kérlek, csak semmi dzsentriskedés ... — De apu, hogy Jut eszedbe ilyes­mi! ... — Jó, Jó, csak vicceltem — neve­tett az apja, s ezzel a dolog el is volt intézve. Illetve, csak részben. Észrevettem ugyanis, hogy a mama balkezének ujjai közül ls valami szí­nes papírdarab kandikál ki. Egy szá­zas. Most már értem — gondoltam. S elnézően mosolyogtam a szülői sze­retet megnyilvánulásán. Mert amikor a mama kikísérte távozó fiát, már üres kézzel tért vissza. Arca ragyogott a büszkeségtől. S én kissé irigykedve gondoltam akkor a mai fiatalokra. Bezzeg az én időmben ... de be sem fejeztem elmélkedésemet, hiszen ez a „bezzeg“ ma már túl sok fiatalnak csak gúnyoros mosolyt csal az arcára. Másnap délután újra benéztem hoz­zájuk. Furcsa kép fogadott. A gyerek halottsápadtan feküdt a heverőn. Fe­jén Jeges borogatás, mellette ... szó­val a férfiak által lói ismert macska­­jajos másnapok kellékei, beleértve a lavórt is. — Mi történt? A papa dühösen sétált fel s alá. — Képzeld, részegen hozták haza hajnalban. Eszméletlenre Itta magát. De miből? Miből? Hiszen csak egy ötvenest kapott tőlem. S olyan drága helyen voltak, ahol egy ötvenes sem­mi... Persze, a rossz barátok, mert tudod öregem, manapság egyes szü­lők olyan gyerekeket nevelnek ... A mamára néztem. Sápadtan állt fia ágya mellett, és nem nézett volna fel félvilágért sem. — Talán volt még valahonnan pén­ze — jegyeztem meg csendesen, te­kintetemet le sem véve a mamáról... — Olyan nincs, ö soha sem dugott el pénzt. Tőlünk csak egy ötvenest kapott. Abból nem rúghatott így be. Szóval így kezdődött... Mert aztán a fiú még többször el­ment szórakozni. S a mama sohasem tudta legyőzni túlzott szeretetét. Az­tán egyszer azon vették észre magu­kat, hogy már késő. S a dologban a legtragikusabb, hogy még ott a bíró­sági tárgyaláson sem tudták elképzel­ni, hogyan jutott el J. ilyen iszonya­tosan mélyre. És nem tudják más szülők sem, akik nem tudnak paran­csolni túlzott szeretetüknek, amit én inkább majomszeretetnek neveznék az adott esetben. Én tudom, hol kezdődött ennek a fiúnak a tragédiája. Dehát valakinek a magánéletébe beleszólni, azt ugye­bár mégsem illik. Vagy talán így, az újságon keresz­tül... Agócs Vilmos DIVATOSAN Öl­tözködni nehéz és költséges. Nehéz, mert a divat elég gyorsan változik, költséges, mert a divatos ruhák álta­lában drágábbak. De tegyük kezün­ket a szivünkre: mindnyájan szépen és ízlésesen szeret­nénk öltözködni. Hiszen az emberek öltözködésében a divat mtndlq nagy szerepet látszott, s mondhatnánk azt Is, hogy a divat ez egyént ízlésnek és a szép utáni törek­vésnek a tömegek­nél megnyilvánuló sikere. De ahány ország, annyi ízlés, s épp ezért a jelentősebb konfekciós üzemek s ruhagyárak szak­emberét és tervezői állandó kapcsolatokat tartanak fenn, gyakran látogatják egymást, kicseré­lik tapasztalataikat. Trenöínben már több mint 25 éve Az élet számokban A statiszttkusok már azt ts ki­számították, mivel telik el egy emberélet: három év tanulással [nem iskolába járással, hanem ta­nulással), nyolc év szórakozással, három év tisztálkodással, hét év étkezéssel, öt év sétával, három év társalgással, tizenegy év munká­val, hat év olvasással és végül hu­szonnégy év alvással. Az utóbbi adat megdöbbentő! Morzsák Csodálatos dolog a fiatalság. Csak az a kár, hogy ezt nem tud­juk akkor, amikor — fiatalok va­gyunk. f G. Bemard Shaw.’)' Egy férfi sok mindent elvisel, amíg saját magát el tudia vlselnt. Eint tud remény nélkül, barátok nélkül, könyvek nélkül, sőt muzsi­ka nélkül is mindaddig, amíg — saját gondolataiba merülhet. '(Axel MuntheT gyártanak férftruhákat, s azóta bizony megszámlálhatatlan Öltöny, tavaszt és télt kabát készült a Vág-mentl varos üzemében. Egyszerű munkaruháktól a legdivatosabb öltönyökig. A gyár dol­gozóinak becsületes, jó munkáját di­csért, hogy két évvel ezelőtt a Mun­kaérdemrend kitüntetésben részesül­tek. Kiváló szabómesterek, tapasztalt varrónők készítik Trenöínben a kü­lönféle ruhákat, kabátokat. Persze a gyártás gépesített, de a dolgozók szak­­képzettsége nélkülözhetetlen ... Főleg ha a nemzetközi versengés­ben ts sikerrel akarunk helytállni — jegyzi meg Pavol H e milk, a tren• őíni ruhaüzem Igazgatóhelyettese. — Márpedig a gyárnak külföldön Is jó neve van. Éppen ezért kísérjük nagy figyelemmel a divatot és nem sajnál­juk a befektetéseket sem dolgozóink szaktudásának növelése érdekében, mert csak az 0 jó munkájukkal őriz­hetjük meg üzemünk jó hírét külföl­dön. , Csaknem mindenkit érdekel: milyen szabású, anyagú és színezetű ruhák a legdivatosabbak külföldön és Ide­haza? — A férfiaknál a hosszabb zakók, három, sőt négy gombra ts. Általában testhez simulnak és hátul vagy két­oldalt elég hosszú, csaknem derékig érő bevágással készülnek. A nadrágok továbbra is manzsetta nélkül marad­nak és szabásukban sem várhatók vál­tozások. Testhez stmulók a felöltök A golyva és nehezebb kabátok ts, amelyek úgy* szintén bevágással készülnek. A múlt évben a nyugat-németorszá­gi Kölnben nagy nemzetközt divat­kongresszus volt, amelyen Európa szá­mos divattervezője vett részt. Miről esett ott a legtöbb szó? — Szakembereink, akik ott voltad, beszámoltak az ott megállapodott új színárnyalatokról, amelyek a kék, a barna és olívzöld különböző változatát. Az öltönyök általában vastagabb szö­vetből készülnek és újra tért hódít a halszálkás anyag. Kapcsolatuk a kereskedelemmel? — Ml a ruhaüzleteknek általában a legdivatosabb készítményeinket ajánl­juk. Sajnos, mégis megtörténik, hogy azok a vásárlók tömegéhez nem jut­nak el. A bevásárlók ugyanis gyakran félnek a sok újszabású ruhától. Attól tartanak, hogy a vásárlók táborában, a sok újdonság nem talál majd kellő megértésre. Véleményünk szerint azonban a közönség Igenis szereti ét kívánja ts az új fazonú és szabású — más szóval divatos ruhaféléket. A trenöínl gyár új készítményei ne­gyedévenként kerülnek forgalomba. A kereskedelem szakemberei választ­ják ki a nagy közönség számára leg­megfelelőbbnek vélt készítményeket, amelyek az üzletekbe kerülnek, ahol minden vevő saját ízlése és anyagi lehetősége szerint választhat és vásá­rolhat belőlük. Nagy S, Valaki a pajzsmirigyről beszélt és azt mondta, hogy ha ez a szerv meg­betegszik, megnő, megduzzasztja a nyakat. Ezt az állapotot nevezik goly­vának. — No de itt valami hiba van — okoskodott a másik. — A golyva oka sóhiány, hiszen az asztali só jódozá­­sával iparkodnak a kialakulását meg­előzni. Azokon a vidékeken pedig, ahol az ivóvíz sószegény, tehát hajla­mosító golyvaképződésre, az üzletek­ben mindenféle jódozott sót árusíta­nak. Ez igazi És az is igaz, hogy a ma­gyar golyva szó (gelva, gilva, guga) a pajzsmirigy megnagyobbodását, a nyak vastagodását jelenti. Nem igaz, ellenben, hogy a golyva egyre megy, mert a pajzsmirigy megnagyobbodá­sának két formája között legalább A fa élete Gárdonyi Géza tanulságos meséje Kis fiú voltam még én akkor. Az erdőben fatönköt vett a mészáros. Hazavltte és a tetejét meggyalultatta. Mikor a fatönköt letették a mészár­szék előtt, éppen arra mentünk az apámmal. Apám megállóit és néhány percig figyelemmel nézett a fatönkre. — Milyen öreg fa volt — mondotta elgondolkodva —, százhetvenkét esz­tendős. — Honnan tudja ezt, édesapám? — A gyűrűiről. Látod azokat a vé­kony köröket: ahány Ilyen gyűrű, a fa annyi esztendős. Megolvastam a gyűrűket, csakugyan százhetvenkettő volt. — Lásd — szólt az apám —, a fa minden évben egy gyűrűt növeszt ma­ga körül. Egyik gyűrű vékony, a má­sik vastag, egyik barnás, a másik vi­lágosabb, egyik-másik néhol hullámos — mindezekből ki lehet olvasni a fá­nak az élete történetét. Amelyik gyű­rű egyenletesen vékony, abban az esz­tendőben szárazság volt, szegény fa sokat szomjazott, epedezett az esőért. Amelyik gyűrű hullámosán vékony, abban az esztendőben sok gyümölcse volt a fának. — Még azt is ki lehet számítani, melyik esztendőben? — Azt is. De nézd ezt a vastag MOLNÁR FERENC: AKIS PÁSZTOR Guggol mint egy bokor virág ott, ahol már kék a világ. Ahol fehér selymet úsztat, halkan sóhajt, úgy búcsúztat, a kékszemű ősz. Hol fonnyadt a virágpihe hull a pajkos két kezire és ahol a sarjúk selymén barna árnyat terít lengén az úszó felhő. Ahol kósza méhek szálltak nyomában a futó nyárnak, aranyszínű tarlók felett fehértollú libasereg úszik a ködben. Ahol fürge fogolycsapat a csapáson általhalad és az apró lábuk nyomán a szálló por elül puhán, mint az alkonyat. Ahol hamvas szeder kékell s felesel az őszi éggel, ahol lila mécst villant minden kis fű, minden kis hant, őszi harmat. Hol vadludak délre húznak és a tájtól úgy búcsúznak, hogy a tollúk tarka szépe visszahull a vén mezsgyére, mint a sárga lomb. Guggol mint egy bokor virág, ott, ahol már kék a világ, és ostorán rongy a csapó, repked mint egy kis pillangó • lánykavállán...................... gyűrűt. Mit gondolsz, ez mit mond? — Nedves esztendőt. — Bizony. Abban az évben meghí­zott a fa, s nem vesztette el a kövér­ségét. De íme a gyűrűn itt egy beesés van. Valami eseménynek jele ez. An­nak, hogy valamelyik nagy ágát el­vesztette: vagy a vihar törte le, vagy az emberek vágták le. Éppen Ilyen beesés van az ember arcán Is, ha a fogát valamikor kihúzatta. — Hát a barna purhás-forma gyű­rűk mit jelentenek? — Azok is szenvedés jelei: annak az esztendőnek a tele kegyetlenül hideg volt. A fa fázott. Ogy fázott, mint az ember, habár nem ts fájt ne­ki, mert a fának öntudata nincsen. — Mi az az öntudat? — Az, hogy tud-e magáról vagy sem. A fa nem tud magáról semmit: nem tudja, hogy él és így olyan fáj­• 4 • dalmai, mint nekünk, nem is lehet­nek. — De hát miről lehet ezt tudni? — Arról, hogy a fa nem védi ma­gát, nem Is mozdul, hacsak a szél nem mozgatja, vagy te meg nem moz­dítod. Ha öntudata volna, valahány­szor fejszés embert látna, bizony jót ütne rá és elfutna. — Még csak azt nem értem, apám, hogy ezek a gyűrűk hogyan szapo­rodnak? A fának a közepén nő-e min­dig az új gyűrű, vagy pedig a szélén? —■ A szélén, fiam, mindig a kéreg alatt. Hiszen ha a közepén nőne, ak­kor az egész fának széjjel kellene re­pednie, mint ahogy a kéreg ts csupa repedés. Sohasem felejtettem el ezt a beszél­getésünket. Azóta még a levágott ágat is mindig megnézem, hogy hány esz­tendős. • • • VÍZSZINTES: 1. Baráti ország. 6. Háziállat. 7. Ke­resztül. 8. Erdő ré­sze. 9. Vissza: álló­víz. 10. Nemzetkö­zi segélytkérő jel. 11. Az egyik irány. 13. Római hat. 14. Tova. 15. Hiányos ház. 16. Énekhang. 17. Európai fővá­ros. FÜGGŐLEGES: 1. Város Ukrajnában. 2. Kutya. 3. Aka­dály. 4. Fordítva: kettős betű. 5. Fér­finév. 9. Tyúklakás. 10. Sportág. 12. Balga közepe. 13. Erődítmény. 15. Fel- közölt kiskeresztrejtvény helyes meg­tételező szó. 16. Igavonó állat. fejtése: Beküldendő a vízszintes 1., 17. és Méhkirálynő — Here — Dolgozó a függ. 1. sz. sorok megfejtése. méh — Kas. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK Kovécs^Év^Kürt A Szabad Földműves 2. számában Tóth Endre, Egeg. olyan nagy a különbség, mint tél és nyár között. Mi is a pajzsmirigy? A nyak belső oldalán a gégefő, a pajzsporc előtt fekvő kifli-alakú mirigy. Működése tulajdonképpen belső kiválasztású (endokrin), mert váladékát közvetle­nül a vérbe juttatja, kivezető nyílása nincsen. Ami pedig a megnagyobbo­dását illeti, a különbségek már itt is megtalálhatók. Egyik formájánál a pajzsmirigy működésképtelensége mu­tatható ki és kolloid-állomány szapo­rodik meg a jódhiány következtében. A működő állomány pedig sorvad, mfikődésképessége csökken. Ezért hív­ják csökkent működésű vagy tétlen­kedő, tohonya golyvának, szaknyel­ven inaktlv-strumának. A golyva má­sik formája ennek épp az ellenkezője. Megnagyobbodását a működő mirigy­­állomány megszaporodása, fokozott működése okozza és a nyak megvas­­tagodását a Basedow-kórra jellemző tünetek kísérik. Azt ma már sokan tudják, hogy ml is az alapanyag-csere. Nos, a pajzs­­mirigyben termelődő hormon az alap­anyag-csere szabályozója: ha sok ter­melődik, az alapanyag-csere meggyor­sul. Ez a Basedow-betegség, az aktív struma. — Ha kevés hormonmennyi­ség termelődik, az alapanyagcsere lassúbbá, vontatottabbá, kisebbé válik és ilyenkor inaktív strumáról beszél­hetünk. A két forma abban egyezik, hogy mindkettő megduzzasztja a nya­kat, tehát mindkettő golyva, de létre­jöttében és kimenetelében a kettő homlokegyenest ellenkezik egymással. Mi ez a különbség, ez az ellentét? A fokozott pajzsmirigyműködés okozta Basedow-kór az alapanyag­csere fokozódásának következménye. Hatására meggyorsul az érverés, a szívműködés, de a légzés is. A beteg nyugtalanná, ingerlékennyé válik és rendszerint lefogy. Néha a vérnyomá­sa is emelkedik. Indokolatlanul izga­tott és ingerli a környezetét is. Bár étvágya rendszerint kielégítő, mégis lefogy, mert több kalóriát igényel, ami gyorsan elég benne. Jellemző, hogy a tekintete nyílttá, a szeme kis­sé dülledté válik, ezért egyes orvosok kifejezett Basedowos arcról beszél­nek. A közönséges golyva ennek min­denben az ellentéte. Az anyagcsere, az érverés, a szívműködés lassúbb lesz. A beteg kissé ellustul, esetleg elhízik. Arca kifejezéstelenné válik, bőre petyhüdt, száraz, fakó, könnyen ráncosodik. Szemei színtelenek, étvá­gya, emésztése zavart. Könnyen fárad és a betegség súlyosbodásával mun­kabírása is fokozatosan romlik. A golyvának tehát két formája van és e két különböző betegséget össze­keverni sohasem szabad. Mert a túl­termelés és a hiány, az anyagcsere­fokozódás és anyagcsere-csökkenés alapvető különbség és csupán abban egyezik, hogy mnidkettő vastagftja a nyakat. És hogy mind a kettő ésszerű életmódot és helyesen alkalmazott gyógykezelést igényel, mert mindket­tő gyógyítható. Bár nem máról hol­napra, de elég eredményesen. A meg­előzés pedig még a gyógyításnál is könnyebb. Az inaktív struma a veszé­lyeztetett területen jódozott só adago­lásával és egészséges életmóddal. A Basedow-kór pedig egészséges kör­­nvezettel és az életritmus betartásá­val, a kiegyensúlyozott nyugalom megteremtésével. Dr. BUGA LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents