Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-01-21 / 3. szám
győződik a valóságról, megegyezik az átvevővel a hiányosság eltávolításának módjában, s esetleg mintát vesz. (3) A tárgyalás jegyzőkönyve, amelyet ebből az alkalomból felvettek, mindkét fél nyilatkozatát és álláspontját tartalmaz- Za; ez a jegyzőkönyv egyenértékű a reklamálással, illetve kifogásolással. 23. § f1) Az átvett mezőgazdasági szükséglet kifogásolt minőségéről — ami már az átvételnél is nyilvánvaló — 15 napon belül értesítést kell küldeni (reklamálni) a szállító szervezetnek, nyilvános, vonal (vasüti) szállítás esetében pedig a megérkezéstől számított hetedik napig, máskülönben a kereslet jogérvényét veszti. (2) A többi, illetve a hátralevő hibákat a szükséglet átvevője — ha a 22. § 3. bekezdése alapján nem vettek fel jegyzőkönyvet — köteles írásban bejelenteni (reklamálni) a szállító szervezetnél közvetlenül a hiányosság megállapítása után, de legkésőbben a szavatossági határidőn belül; ha ezt nem cselekszi, megszűnik az igénye a jogvédelemre. (3) Egyes szükségletek szavatossági határidejét az erre vonatkozó alapelvek esetleg műszaki normák, rendelkezések szabályozzák. 24. § A mennyiség és a minőség ellenőrzése külföldi behozatal alkalmából (a törvény 249. és 250. §-ához) f1) Az átvevő, vonal (vasúti) behozatal alkalmával megállapítja az érkező mezőgazdasági szükséglet mennyiségét, minőségét, hogy a szállítónak biztosítsa a külkereskedelmi szervezetnél kijáró jogokat. (2) A szállító köteles vonal, (vasúti) behozatal esetén felhívni az átvevőt, hogy ellenőrizze a mennyiséget és a minőséget, hogy az időben értesíthesse őt az esetleges hibákról. (s) Ha nem történt más egyezség, az érkezett szükségletek kifogásolt minősége alkalmával egészen a reklamálás végleges elintézéséig, a külföldi behozatalú szükségletet elkülönítik s az átvevő szervezet azt köteles rendben tartani, hogy a jelzett hibát bármikor megállapíthassák. 25. § Minták (a törvény 197. §-ához) f1) Amikor a mezőgazdasági szervezet megbízható adatokkal rendelkezik a szállító szervezet által küldött szükséglet kifogásolható minőségének bizonyítására pl. mintavétellel, a mintákat lepecsételik. A mintavételről egyben három példányban jegyzőkönyvet készítenek, melyben jelzik, hogy milyen mennyiségben, részletben, milyen módszerekkel vették a mintát. (2) A mintákból (a három mintából) a mezőgazdasági szervezet egyet a jegyzőkönyv másolatával együtt magánál tart, kettőt pedig a hátralevő jegyzőkönyvekkel a szükséglet szállítójának küldi. A szállító az egyik mintát a jegyzőkönyv-másolattal a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző Intézetnek küldi, hogy megállapítsa a mindkét fél számára kötelezően érvényes minőséget. Ha a szükséglet szállítója a mintát nem küldi el a jelzett intézetnek, az annyit Jelent, hogy egyetért az átvevő mezőgazdasági szervezet kifogásaival. 26. § Késedelem (a törvény 138—140. §-ához) Ha a mezőgazdasági szükséglet szállítója nem a kölcsönös szerződés értelmében, azaz nem határidőre, vagyis késve küldi szállítmányát, abban az esetben a mezőgazdasági szervezet nem kötelezhető a szükséglet átvételére. 27. § A kár térítése (a törvény 147. §-a 1. bekezdéséhez) A rossz, kifogásolható minőségű vetőmagvak és ültetőanyagok (faiskolai ültetőanyagok is) szállítója köteles megtéríteni a valóságos kárral járó következményeket is, azaz a mezőgazdasági szervezet termelési tervében (hektárhozam, súlyszaporulat stb.) foglaltak szerint, vagyis a kár következtében elmaradt jövedelmet is. SZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÉPVISELET ÁLTAL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS 28. § Szolgáltatások (a törvény 356. §-ához) (1) A szolgáltatásról szóló egyezményben főképpen az alábbiakat tüntetik fel: a) a szolgáltatás terjedelmét és idejét; b) a szolgáltatásért kifizetésre kerülő összeget s az anyagok árát; c) a szolgáltatás műszaki feltételeit, s a kölcsönös együttműködés elveit; (2) A szolgáltatás szavatossági idejét az errevonatkozó szerződésekkel. (3) Az átvételnél észlelt hibákat az átvevő mezőgazdasági szervezet azonnal írásban (reklamálja) jelzi a szolgáltatást nyújtó szervezetnek, máskülönben későbben elveszítené errevonatkozó jogait. Reklamációnak számít már az is, ha az átvételi elismervényen jelzik, illetve feltüntetik a hiányosságokat. (4) A felvásárló szervezet kötelességének teljesítése nyilvánvaló, ha a mezőgazdasági szervezet átvette a munkát, azaz írásban igazolta, hogy egyetértett a minőséggel. 29. § Értékesítés képviselet útján (1) A képviselet útján történő értéktsítésről szóló szerződéseket a mezőgazdasági szervezetek a mezőgazdasági terményforgalmi (és ellátó) vállalatoknál kötik meg olyan terjedelemben, amint a Mezőgazdasági Terményforgalmi (és ellátó) Központi Igazgatóság vagy a fogyasztási szövetkezetek szükségesnek tartják. Ilyen természetű szerződéseknél nem lényegbevágó az írásbeli forma, mert nem feltétlenül szükséges a kötelezettségek vállalása. (2) A képviselet útján történő értékesítésnél a felvásárló szervezet kötelessége, hogy közbenjárjon az áru (bizonyos mezőgazdasági termékek) értékesítésénél, viszont a mezőgazdasági szervezetek kötelessége, hogy a felvásárló szervezetnek megtérítsék az ezzel járó kiadásokat. (3) A felvásárló szervezet felel azért, hogy a mezőgazdasági termékek értékesítését időben, a mezőgazdasági szervezet kívánságai szerint közvetíti, s a valóságos helyzetről rendszeres értesítést küld a termelőnek. (4) A felvásárló szervezet jogosult a közvetítés költségeinek megtérítésére abban az esetben, ha azokat megfelelően indokolja, illetve még akkor is, ha a megbízó nem éri el a feltételezett pénzügyi eredményt. (5) A képviselet útján történő eladási szerződésben a szervezetek az alábbiakban egyeznek meg: a) a szállítás költségeiben; b) a felvásárolt termékek csomagolási technikájában; c) a költségekben, amelyet a mezőgazdasági szervezet a felvásárlónak (közvetítőnek) térít a 4. bekezdés értelmében; d) a felvásárló szervezetnek járó jutalékban, s hogy a jutalék milyen természetű; e) az időpontban, amikor a felvásárlásra kerülő termékek rendelkezésre állnakf) a mezőgazdasági szervezetek szükségszerű együttműködésének körvonalazásában. NEGYEDIK RÉSZ EGYBEHANGZÓ RENDELKEZÉSEK 30. § A felek nem jogosultak arra, hogy az 5. § 2. bekezdése, a 7., 8., 10., 11. és a 27. §-tól eltérően, illetőleg figyelembevétele nélkül döntsenek vagy egyezzenek meg a szerződéskötés tekintetében. 31. § Vagyonjogi szankciók A mezőgazdasági termékek szerződéses eladására a gazdasági törvénykönyv 109/1964 Zb„ 204—208. §-a a törvénygyűj4 temény 139/1965 Zb., hirdetménye vonatkozik, ha a rendkívüli feltételek mellett nem rendelkeztek másképpen. 32. § A kötelezettség megszűnése Megszűnik a mezőgazdasági szervezet (szerződéses) eladási kötelezettsége, ha annak teljesítése rendkívüli feltételek mellett (például elemi csapás, az állatok tömeges megbetegedése, járvány stb.) lehetetlenné válik.*) *) A szerződés lehetetlen teljesítésénél a mezőgazdasági szervezet írásban haladéktalanul értesíti a felvásárló szervezetet (lásd a gazdasági törvénykönyv 120. § át).
