Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-06-24 / 25. szám
Tapasztalataim a cukorszörp-etetéssel Méhészkedésem alatt kísérleteket végeztem különböző hígításé cukorszörp etetésének hatásával a méhcsaládok fejlődésére. Etettem egészen híg, de sűrű szörppel is. Ez alkalommal az általánosan használt 1:1 arányú és a 3:2 arányban hígított cukorszörp szerepével foglalkoztam. A kettő közül én az utóbbit alkalmazom, mind őszszel, mind tavasszal. Régebben azon a véleményen voltam, hogy a ritka cukorszörp etetésével kétféle segítséget nyújtok méheimnek. Pótolom, illetve kiegészítem a mézkészletet, míg a sok vízzel, melyet a ritka cukorszörp tartalmaz, egyúttal itatom is méheimet. Sajnos, tévedtem. Megfigyeltem, hogy a cukorszörpből a méhek nem fedezik vízszükségletüket. Ritka szörp esetén a fölösleges vizet a méhek emésztőszerve kivonja, a vízzel telt méh kiszáll a kaptárból és ott kifecskendezi. Ezek után is a sejtekbe helyezett ritka cukorszörpöt a méheknek be kell sűríteniük. Ugyanakkor sok vízpára keletkezik és csapódik le a kaptárba. Ez előmozdítja a penészképződést, mely határozottan rossz. A lecsapódott vízpárát a kaptárban a méhek fölszívják, mely ártalmas az egészségre, a méhek életét megrövidíti. Egyszóval, a ritka, sok vizet tartalmazó cukorszörp etetése haszontalan munka és káros. Elsősorban a méheket elvonja a fontosabb munkától, másodszor szervezetüket fölöslegesen igénybeveszi, harmadszor a feletetett cukor bizonyos mennyisége kárbavész és végül az itatáshoz szükséges tiszta vizet nem pótolja. Ugyanis a méhcsalád munkabeosztása különböző. Az a csoport, melynek hivatása a nektárral való foglalkozás, nem törődik azzal, hogy a fiasítást gondozó méhcsoportnak szüksége van-e tiszta vízre. Ahová tiszta víz kell, oda nem használhatnak édes vizet. Tapasztalataim alapján tehát legjobbnak tartom a 3:2 arányban hígított cukorszörp etetését. Lássuk ennek gazdasági oldalát. A tervezett cukor feletetése előtt lemértem a kaptár súlyát. A szükséges napi adagot két literben állapítottam meg, 3:2 arányú keverékben. Az etetés után négy nappal a kaptárakat újra lemértem. A feletetett 8 kg cukorból 8 kg súlygyarapodást mutatott a mérleg. Ebben a szükséges vízmennyiség is jelen van, így számításom szerint a cukorveszteség mintegy húsz százalék. Az etetést ballonüvegekben, meleg cukorszörppel egy literes adagolásban végzem. Mivel sűrűbb az anyag, a kaptárban kevesebb vízpára csapódik le, mely a déli órákig fel is szárad. Ezért penészedés nálam nem fordul elő. Ugyanakkor a sűrű cukorszörpöt a méhek hamar besűrítik, ugyanakkor ez a méhek szervezetét is kíméli. Az 1:1 arányú cukorszörp etetésekor 1 kg cukorból a mérleg 0,77 kg súlygyarapodást mutatott. Ha a víz jelenlétét ez esetben is 20 százalékosnak veszszük, akkor a cukor 0,64 kg, míg a veszteség 0,36 kg. Amióta meggyőződtem az 1:1 arányú cukorszörp hátrányos használatáról, azóta sűrűbb keveréket használok. Bizonyságul közlöm legutóbbi feljegyzéseimet, amellyel igazolni szeretném, hogy a cukorszörpben levő vízzel a méhcsaládok nem fedezik vízszükségletüket. Idén, március 6-tól kezdődőleg a hónap végéig négynapos időközökben öt ízben adtam 3 dl sós vizet a családoknak. Ugyanakkor március 29—30— 31-én első ízben adtak egy-egy liter cukorszörpöt. Áprilisban hasonlóan folytattam a sós víz adagolását. Időközben 10—11— 12-én másodízben etettem cukorszörppel a méheket. Megfigyeltem, hogy április 13-án a beadott 3 dl sós vizet 23 óra alatt elfogyasztották a méhek, mert nagyon szomjasak voltak. Ebben látom bizonyítékát annak, hogy a cukorszörpben a víz nem víz, hanem szörp, s mint ilyen nemhogy pótolná a vizet, sőt, ellenkező hatást vált ki. Szerintem a cukorszörppel történő etetés szomjúságot idéz elő, dacára annak, hogy a 3 liter anyag 1,36 liter vizet tartalmaz. Megfigyeltem, hogy április 9-től 13-ig percenként 80 méhecske hozta a fűzfa virágporát a kaptárba. Egy óra alatt 4800 méhet számláltam meg, ami napi 9 órát számítva egy-egy kaptárban 43 200 méh jelent meg virágporral. Ebben az időben éjjelenként a cukorszörpös üveget mind a három alkalommal kiürítették. Ezt követően állandó fogyasztásra sós vizet adagoltam a kaptárba. A fűzfavirágzás kezdetétől rohamos fejlődést észleltem, ezért nap mint nap több és több sós vízre van szüksége a családnak. Ezért április 14-étől kezdve egy literes adagokban kaptak a méhek sós vizet. Tanulságul idézem az április 21-én beadott és elfogyasztott 1 liter sós víz ideje alatt az időjárás lefolyását. Ezen a napon 13 óráig fejeztem be a méhcsaládok vizsgálatát. Utána adtam a családoknak egy-egy liter sós vizet. Az itatást befejezve hideg északi szél kerekedett, a méhek beszüntették a repülést. Hasonló volt az idő másnap is. A hőmérő 6 fokot mutatott, de az Qvagböt két 6* fél nap alatt a víz elfogyott. A méhcsaládnak tehát semmiben sem volt hiánya. Az este beadott liter vízből reggel hat óráig 2 decivel kevesebbet láttam az üvegben, tehát a fejlődés éjjel sem szünetelt! Végezetül még megjegyzem, hogy sokan panaszkodnak a méhcsaládok tavaszi fejlődését illetően. Elmondhatom, hogy ezen a téren nálam nincs probléma, sőt, akik 1966 tavaszán látták méhcsaládjaim erősségét, csodálkoztak, s arra kértek, áruljam el titkomat. Nincs ebben titok, hiszen 35 év folytán már sok méhésznek ajánlottam, hogy tavasszal a kaptárban sós vízzel itassa méheit. Ehhez nem kell befektetés, mert családonként 8 dkg só a méhek évi szükséglete, és a víz nem kerül pénzbe. Mikulás Lajos Mézeslinzer Két egész tojást, 20 dkg cukrot, 15 dkg vajat habosra keverünk, hozzátesszük egy citrom* nak a héját, 1 késhegynyi fa* héjat, és szegfűszeget, két evőkanál forró mézet és 48 dkg sima lisztet. Az egész anyagot gyúródeszkán kézzel simára kidolgozzuk. Az így nyert anyagnak háromnegyed részét kisodorjuk és kizsírozott, liszttel meghintett tepsire tesszük, tetejét lekvárral megkenjük. Azután a megmaradt tésztából rácsot készítünk a tepsiben elhelyezett, lekvárral megkent részre. Ezt a rácsot tojásfehérjével megkenjük. Ezután az egész tésztát vastagra vágott dióval behintjük. Mérsékelt tűznél sütjük. Mézeskalács Hozzávalók: 60 dkg sima liszt, 25 dkg cukor, 3 egész tojás, 1 kávéskanál szódabikarbóna, késhegyni szegfűszeg, fél kávéskanál fahéj, egy citromnak a héja, 8 evőkanál meleg méz és 2 dkg élesztőből készített kovász. Ezeket összekeverve kidolgozzuk megzsírozott és meglisztezett tepsibe helyezzük. Félóráig kelni hagyjuk. Ha kérget kap, tojásfehérjével megkenjük; vágott dióval meghintjük. Mérsékelt tűznél sütjük. Mézestészta Lábosban 50 dkg tiszta mézet forralunk, ezután cserép- vagy faedónybe Öntjük. Hűltákeva-A cikk szerzőjének azon megállapítása, hogy a feletetett cukorszörpből a méhek nem fedezik vízszükségletüket, vitatható. Ugyanis megállapított tény, hogy a méhek a frissen behordott nektárból is pótolják vízszükségletüket. Űrösi Pál Zoltán („Méhek között“, V. javított kiadás 227. old.) erről így ír: „A bőséges híg nektárban annyi a víz, hogy a család jó hordáskor elhanyagolja az Hatót.“ Ugyanez a könyv (347. old.) a serkentő etetés (ez alkalommal mint serkentőanyag a cukor is szerepel) értékét taglalva a következőket írja: „A serkentő etetés hármas hatású: 1. a petézés lendületét fokozza, 2. a tavaszi fejlődéshez annyira szükséges vizet a kaptár belsejében nyújtja, 3. a fejlődést egyenletessé, az időjárás kisebb ingadozásaitól függetlenné avatja.“ (A szerk. megjegyzése.) rünk 30 dkg sima lisztet. Addig keverjük, amíg a lisztcsomók szét nem máinak. Ez a tészta így elállhat két hétig is, s nem romlik el. Feldolgozásakor gyúródeszkára tesszük, egy kevés tojássárgáját és egy kávéskanál hamuzsírt vagy szódabikarbónát teszünk bele. Jól kidolgozzuk, mint a rétestésztát. Kisujjnyí vastagra kinyújtjuk, jól meg* lisztezve, mert ragad. Úgyszintén a tepsit is jól meglisztezzük, majd a tésztát belehelyezzük. Sütéskor nagyon vigyázzunk! A sütő forró, de ne tüzes legyen, mert a tészta könynyen megég. Ha kivesszük, hagyjuk a tepsiben kihűlni, azután az aljáról is lesöpörjük a lisztet. Éles késsel tetszés szerinti darabokra vágjuk, tetejét bekenjük tojással, tisztított mandulát szeletekre aprítunk és rászórjuk. Most ismét tepsibe rakjuk és a sütőbe tesszük száradni. Ugyanebből a tésztából készíthetjük az apró manduláscsókokat is. (Ha manduláscsókot készítünk, először próbáljunk egy darabot készíteni. Ha ez a sütőben szétfolyna, akkor lisztet teszünk hozzá.) Mézescsók • 14 dkg mézet 26 dkg cukorral és V» liter vízzel addig főzzük, amíg gyöngyözni kezd. Közben három tojásfehérjéből kemény habot verünk, a mézanyagot cseppenként hozzákeverjük és a tűzön addig verjük, amíg megsürűsödik. Lassan kell sütni, takáhb «zárttani. ♦J» «** «J* «J* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ «$» «$» «$* ♦♦♦ ♦♦♦ **♦ »*» « Mézes receptek
