Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-06-17 / 24. szám
Tojástermelés az USA-ban Az Egyesült Államokban a tojásterm^lés terén a technológiai forradalmat jelenleg üzemszervezési forradalom követi. Az új tojástermelő körzetekben terjed a központosított üzemvezetés. A Georgia állambeli tojóállomány 2/t-a — kb. 2 millió — nagy vertikális integrációba iktatott üzemekhez tartozik. Ezek a nagy integrát szervezetek kitermelik a takarmányt, tenyésztelepekkel rendelkeznek az utánpótlás nevelésére, és feldolgozó üzemeik vannak. Egy másik szervezési elv a broiler iparban alkalmazott hasonló- a takarmánygyártó vállalat, vagy a keltetőüzem — a termelőkkel szerződik tojóstyúkok gazdaságaikban való tartására, a vállalkozó neveli a csirkéket, ellenőrzi a gazdaságokban folyó termelést, át-A keltetőkből kikerült hulladékok jó fehérjeforrásul szolgálnak a baromfinak. Ez a fehérjetartalék azonban a hulladékok előzetes szárítása és lisztté őrlése után használható fel. E célra olyan szárítókamrát készítettek, amelyet mindenütt, ahol keltetés folyik, fel lehet építeni. A kis épület anyagszükséglete a következő: 4000 darab tégla, 200 kg cement, ugyanannyi 2,5X50X60 mm-es acéllemez, 50 kg mm-es drót és kisebb mennyiségekben egyéb anyagok. A szárítást 6 db veszi, feldolgozza és eladja a tojásokat. Sok esetben keltetőüzem is tartozik a vállalathoz. Ilyen üzemekhez 200— 500 ezer tojóstyúk tartozik. A nagyüzemeknél érdemes jól fizetett (évi 12 ezer $) üzemszervezési felügyelő alkalmazása. A tojásüzemnél az irány a szerződéses termelés terjedése. Jellegzetes szervezeti forma, hogy a gazdák egy csoportjával csirkenevelésre szerződnek és azokat a gazdák másik csoportjához helyezik tojástermelésre. A csirkék általában azonos fajtához tartoznak és egy keltetőből származnak. Az egy gazdaságban tartott tojók száma általában 5000 darabnál több, és elérheti a 30 ezer darabot is. Gyakori, hogy a tartást vállaló szerződő fél mezőgazdaságon kívüli főfoglalkozást űz és a egyenként 1,8 kW-os villanykályha és a szükséges villanymotor biztosítja. A hulladéktojásokat tálcákon helyezik el, emeletesen, az épület jobb és bal szárnyában. A két — tehát a jobb és bal oldali — épületszárny közé helyezik a villanykályhákat, egymástól 25 cm távolságra, míg a szemben levő falra a ventillátort szerelik. A kamrában állandóan 105 °C hőmérsékletnek kell lennie, hogy a berakott anyag steril lehessen. A hőmérsékletet á kidobó ablak nyitásával és csutojókat mellékfoglalkozásként, illetve családja gondozza. Az üzemekhez gyakran nem tartozik megművelt terület, azok ritkán lakott körzetekben, egymástól öt kilométeres távolságra helyezkednek el. Más országrészekben a termelőkkel 0,33 cent/db árban állapodnak meg, amelynek fejében azok az épületeket, a felszerelést és a munkát adják. Azzal is kísérleteznek, hogy a termelőknek a 0,33 centes darabonkénti munkabér stb. ellenszolgáltatáson kívül a piaci ártól függő részesedést is adjanak, mert a 0,33 centnek 2,2 cent db-os tojás-árnál nagy ösztönző ereje van, de 3,3 cent/db árszint esetén már kevésbé. Az ilyen típusú megállapodásoknál a piaci kockázatot nem a termelő, hanem az értékesítő viseli és részben a termeléssel járó kockázatot is. A termelők ezzel a helyzettel elégedettek, és szívesen lemondanak függetlenségük egy részéről. A felvásárló kereskedelem gondosan megválogatja a termelőket, mert lényegesen többen jelentkeznek eladásra, mint ahányan leszerződnek. (DFFA) kásával szabályozzák. 24 óra leteltével a kályhákat kikapcsolják, az ajtót kinyitják és 10—15 percre bekapcsolják a ventillátort, majd a kamrát újra feltöltik anyaggal. A tálcákon kiszedett hulladékot kalapácsos darálón lisztté őrlik. A szárítókamrát 16—20 inkubátor esetén gazdaságosan ki lehet használni. Kétrészes kamrával az energia is gazdaságosabban használható fel. A szárítót egy ember kezeli. PERIKOV F. P. Pticevodsztvo Szélesmellű, fehér pulykabak a Quest Poussin cég (Franciaország) telepén. Értékes kiállítás A Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetsége komáromi helyi szervezetének 3-as számú szervezete, 1967. május 1-én és 2-án kiállítást rendezett. A kiállítás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, amit az is bizonyít, hogy több mint másfél ezer látogató tekintette meg az apróállatokat. Az érdeklődés központjában a nutriák álltak. Sok csodálója akadt az ezüstfácánnak is. Kamocsai Károly elnök, Rapos Gyula titkár és a vezetőség többi tagjai minden elismerést megérdemelnek. Jó szervezőképességükre vall, hogy egészen rövid idő alatt sikerült „összehozni“ a kiállítást. Példás rendezéssel két célt szolgáltak. Bemutatták a nagyközönségnek saját tenyésztésű apróállataikat, s ezáltal újabb tagok jelentkeznek majd a szervezetbe. (aj) A baromfikeltetés hulladékainak szárítása A szaratovi körzet Bukatovszktj szovhozánali kacsafartnján a dolgozók évente 100 ezer Mskacsát nevelnek, fényképezte: R Jakunyina 8
