Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-01-21 / 3. szám
Számos esetben bebizonyosodott, hogy a meliorációs szövetkezetek az üzemközi társulás úttörői. S mint Ilyenek, létjogosultságuk van a Jövőben is, persze szükséges, hogy egyre nagyobb teret kapjanak küldetésük tökéletes teljesítésére. Itt főleg arra gondolok, hogy Járásainkban a mezőgazdasági üzemeknek nyújtandó szolgáltatások terén még számos hiányosság adódik. Többé-kevésbé megoldatlan még az istállók villamosításának, a belső vízvezeték szerelésének és számos más fontos szolgáltató tevékenység végzése. Ezeket a munkákat jelenleg nagy könyörgésre és utánjárásra különböző intézmények végzik, sokszor kifogásolható minőségben, mert nem kell tartaniuk a konkurrenciától. Ezért egyenesen szükséges lenne, ha egyes meliorációs szövetkezetek a Jelenlegi fő tevékenységük mellett villamos belső hálózat, továbbá vízvezeték szereléssel is foglalkoznának, s ezen a téren is segítséget nyújtanának tagjaiknak. Az Ipolysági meliorációs szövetkezet megalakulásától fogva Jó hírnévnek örvend tagjai körében, s a felsőbb szerveknél is elismerőleg nyilatkoznak fölfelé Ívelő tevékenységéről. Míg másutt erősen küszködtek a kezdeti nehézségekkel, a ságiak aránylag rövid időn után átverekedték magukat a dolgok nehezén és a szó legszorosabb értelmében két puszta kezükkel, mechanizáciő nélkül érdemelték ki a megbecsülést. Hogyan vált ez lehetővé? Ügy, hogy mindjárt kezdetben hozzáértő emberek vették kezükbe a dolgok intézését, akik időt és fáradságot nem ismerve látogatták nyékről szeretnék beszélni, Ízelítőt adni, meg aztán a célkitűzéseket megemlíteni. Tény, hogy tavaly már Jóval könnyebben dolgozhattak, mint kezdetben, s az elkövetkező esztendőkben még ettől is könnyebben, mert már vannak és még lesznek gépeik, amelyek sokszorosan felülmúlják a legszorgalmasabb ember kétkezi munkáját is. Év végén alapeszközeiket 600 ezer koronára becsülték. Van egy DT—55-ös lánctalpas buldozéruk, egy Stalinec 100-as nagy buldozéruk, egy E—302-es autőbágeruk, egy sáncolóekéjük és földfúrógépük. Múlt esztendei munkavégzésük sokoldalú volt. Mindenekelőtt a fő tevékenységet tartották szem előtt, de nem vonakodtak más természetű szolgáltatástól sem -— ha az idő megengedte —, mert a gépek és emberek nem állhatták munka nélkül. Tény, hogy évi tervüket már november végére teljesítették, s a decemberi hónap amolyan pótlásként maradt terven felüli akciók vállalására. így például az Ipolysági Állami Gazdaságnak és a szalatnyai szövetkezetnek a trágyakihordásnál segédkeztek. Az autóbagerrel istállótrágyát raktak fel a traktoros pótkocsikra norma szerinti bérért, persze a tagoknak 25 százalékos árengedménynyel. Alig valamivel önköltségi áron felül dolgoztak. A palásti szövetkezet 38 hektáros öntöző berendezését az átadásnál Jó minőségű munkának minősítették, a viski szövetkezet 50 hektáros öntözőművét példás minőségben adták át, a nagyköröskényl patakon végzett munkákat mintaszerű minőségben, s hat, hogy a meliorációs szövetkezet taggyűlésén úgy döntenek, hogy a hátralékosok a Jövőben nem részesülhetnek a tagoknak Járó kedvezményekben, s a meliorációs szövetkezet igénybevételénél eleshetnek az előjogoktól, s a munkákért 100 százalékos térítést fizetnek. Az illetékek rendezése annál inkább is tanácsos lenne, mert a Jövőben előreláthatólag nem szednek illetéket, mivel a meliorációs szövetkezet pénzügyi helyzete stabilizálódott. A raktáron lévő nyersanyag készletük mintegy 100 000 koronára becsülhető, s pénzügyi alaptőkéjük is ugyanennyi. Sárfl Bélának, a szövetkezet elnökének megjegyzése alapján, ha valami nem Jön közbe, a társüzemeknek visszatérítik az illetékként befizetett összeg bizonyos hányadát, vagyis a Jövőben a haszonból osztalékot fizetnek. Nagy célkitűzésekkel indulnak az elkövetkező esztendőkbe. Alapeszközeiket egy mélyfúró (100 m-igj berendezéssel és egy fél köbméteres merítőkanalú autóbagerrel akarják kiegészíteni, hogy komolyabb akciókban, például az Ipoly szabályozásánál is részt vállalhassanak. A gyümölcsösök és a szőlők telepítésénél is tevékenykednek. Ebben az évben szőlőt 69, gyümölcsöst pedig 20 hektáron telepítenek. Eddig elég sok gondot okozott a meliorációs szövetkezetnek a tervdokumentációk elkészítése, sok esetben a nagyobb tervező vállalatok nem vállalták el a kisebb méretű, helyi jellegű tervrajzok elkészítését, ami többször akadályozta a munkák zavartalan megkezdését. Ezért idén két taggal tervező részleget létesítenek, hogy a szükséges tervdokumentációkat maguk kivitelezhessék. Az irányítás tökéletesített rendszere a meliorációs szövetkezetek számára is hoz valami újat. De ennek ellenére szükségszerű, hogy vezetőik elgondolkodjanak afölött, hogy a jövőben hogyan lehetne még jobban, még gazdaságosabban, eredményesebben dolgozni. Semmi esetre sem ártana, ha az ipolysági meliorációs szövetkezet tovább öregbítené Jó hírnevét és kiterjesztené szolgáltatását például vízvezeték és villanyszerelő tevékenységre is. Ez feltétlenül hasznukra válna a társüzemeknek, mert ezt a tevékenységet Jóval gyorsabban és olcsóbban nyújthatnák, mint más intézmények. HOKSZA ISTVÁN Az irányítás tökéletesített rendszerének mezőgazdasági termékek kis lexikona ÉS SZÜKSÉGLETEK SZÁLLÍTÁSA • A külső szállítás a mezőgazdasági üzemeken kívüli cselekmény, viszont az értékesítésre szánt termékek előkészítését (megegyezett átadóhelyre) maga a termelő végzi. A külső szállítás tehát a piaci termékeknek rendeltetési helyére történő juttatását, s vissza a mezőgazdasági üzembe, a termeléshez szükséges kellékek szállítását jelenti. Minden akciót maga az átvevő szervez. Q Apró értékesítésnek nevezzük azokat az akciókat, amikor a termelő 100 kg-nál kisebb súlyú terméket ad át a felvásárló szervezetnek. Ebben az esetben a szállítást maga a termelő végzi (áruját a legközelebbi átvevőhelyre viszi), természetesen megfelelő térítés ellenében. • Az illetékesek feladata, hogy megjelöljék azt a helyet, ahol a termék eladója összpontosítja az elszállításra kerülő terméket (persze saját rezsijén belül). A mezőgazdasági üzemek számára a szállító paritást (egyenérték) franko (bérmentve) vagy loco (helyben átvéve) szabják meg. £ A franko mezőgazdasági üzem szállító paritás esetében a szükséglet szállítója végzi a szállltótevékenységet saját költségen (arra a helyre Juttatva az árut, amelyben az átvevővel előzetesen megegyezett). • A loco mezőgazdasági üzem raktára (átadási helye) szállító paritás esetében a szállítást maga a mezőgazdasági üzem végzi saját költségén a gazdasági szerződésben meghatározott elvek alapján. £ Vasúti átadás esetén a szállító az árut a legközelebbi vasútállomáson adja át a megrendelőnek. A vagonok kirakását és a szükségletek elszállítását maga a mezőgazdasági üzem saját költségén végzi, amiért a szállító vállalat az eladási árból engedményt (árkedvezményt) ad a törvényben megszabott terjedelemben. (z) Repülőgépek a mezőgazdaságban A dalmai zsiliprendszer: a helyzetrajzot Turcsán László készítette, fényképezte Uhrin László mérnök. a falvakat, szervezték a tagokat, tanácsokat nyújtottak a hasznos beruházásokra. Mindennemű talajjavító munkát elvállaltak és kifogástalan minőségben elvégeztek. így közkedveltségre tettek szert, évente számszerűleg gyarapodott tagságuk és megbízatásuk. A múlt esztendő végén 33 szövetkezet és egy állami gazdaság vallotta magáénak az ipolysági meliorációs szövetkezetét, nem kevesebb, mint 35 800 hektáron gazdálkodtak ezek az üzemek. Nem célom, hogy megalakulásától kezdve ecseteljem a meliorációs szövetkezet tevékenységéből származó eredményeket, bár ezek milliókra rúgnak. Jelenleg a múlt évi eredméA MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS tervszerű tökéletesített irányításáról kiadott irányelvek és feltételek tanulmányozása során észre kell vennünk, hogy a keretben vajmi kevés szó esik a mezőgazdasági termelés, az ipar és az értékesítés közvetítését végző vállalatokról, illetve a velük való kapcsolatban most bekövetkező változásokról. Szükségszerűleg persze kivételnek számit a mezőgazdasági terményforgalmi vállalat, melynek a felvásárlás során a termelőkkel való kapcsolatai jelentősen megszaporodnak, azonkívül ez a vállalat a jövőben sokrétű és valóban igen hasznosnak Ígérkező szolgáltatásokat is kilátásba helyez a mezőgazdaság megsegítésére. Ám nyomban tegyük fel a kérdést, hogy vajon a többi közvetítő szervnek működése nem hagy-e kivetnivalót és összhangban van-e azokkal az ösztönzőkkel, melyekkel éppen most akarjuk bekapcsolni a mezőgazdaságot is népgazdaságunk új irányítási rendszerébe. Valóban értékes és múlhatatlanul szükséges szolgálatokat tesznek-e ezen vállalatok a mezőgazdaságnak és ezen keresztül 4 SZAPAO FümMÜVES 1967. január 21. a dalmai víztárolót, a hozzávaló zsiliprendszerrel együtt pedig kiváló minőségű munkának ismerték el az átadásnál. Általában véve ez csak ízelítő az egész esztendei többmilliós értékű tevékenységből, mert a meliorációs szövetkezet minden egyes magára vállalt akciót a beruházók megelégedésére végezte el a megkívánt minőségben. A feltétlen bizalom Jele az is, hogy tavaly a tagüzemek 250 ezer korona tagsági (beruházási) illetéket fizettek a meliorációs szövetkezetnek. A 34- ből csupán 9 tag maradt hátralékban. Bizonyosan ezek is meggondolják a dolgot, s utólag rendezik tartozásukat, mert bizony könnyen előfordul-HALASZLÉ-SZEZON A Szegedi Konzervgyárban megkezdődött a halászlékészítés. A fehértót gazdaságból naponta Indítják a halszállítmányokat az üzembe. Összesen hatvan vagon halat dolgoztak fel. Hatalmas üstökben főzik a tükröspontyokat, s évszázados recept szerint ízesítik a hallét vöröshagymával, pirospaprikával. Kétkilós dobozokat töltenek meg, s ezeket a város Tiszaparti panorámáját ábrázoló díszes címkékkel látják el. A speciális szegedi ételkülönlegességet külföldre ts, főleg Csehszlovákiába exportálják. Közkedveltségének titka abban rejlik, hogy íze, zamata éppen olyan, mint a csárdákban frissen főzött halászléé. Ami egyszer szintén szóba kerülhet népgazdaságunk egészének? Vegyük vizsgálólencse alá a magnemesitő vállalatot — a mezőgazdasági dolgozóknak nemrégiben — egy konferencián elhangzott felszólalása alapján. A köbölkúti szövetkezet többek közt magnemesltésre, gyümölcs- és szőlőoltványok termesztésére szakosította növénytermesztését. Mit kap ezen ténykedése támogatására az említett vállalattól? Évente kétszer pár napra meglátogatják a szövetkezetét, menet közben tanácsokat is adnak egyes termelési problémák megoldására. Ám azt sem rejtik véka alá, hogy hellyel-közzel értékes termelési tapasztalatokat is fontolóra vesznek a szövetkezet munkájából. Más részről a szövetkezet és a vezetők közt annak rendje és módja szerint közvetítik az oltványok és a facsemeték eladását — s azt talán mondanom sem kell — hogy illő felár mellett. Sokan felteszik a kérdést, helyénvaló-e, hogy amikor a mezőgazdaság termelő egységeinél olyan intézkedéseket léptettünk életbe, amelyeknek hatósugara az ösztönzők maximumának kifejtésére sarkallja minden lépésüket, a körülöttük talán nem is szükséges ténykedő közvetítő szerveknél pedig minden maradjon a régiben? Talán mégsem. Ezen feltevést az idézett irányelvek egyik befejező megjegyzésére építettem, miszerint az 19B7-es és 1968-as év folyamán majd az illetékesek — s vajon ki meri állítani, hogy a mezőgazdasági termelőket ebből a kategóriából kizárjuk — figyelemmel kísérik, hogy az irányítás tökéletesítésének rendszere milyen hatással van a mezőgazdaság fejlesztésére. Talán éppen a jövő év tavaszán öszszehívandó szövetkezeti országos kongresszuson már szóbakerül megfelelő formában a közvetítőszervek munkájának felülvizsgálása abban az értelemben, hogy tevékenységük időszerűsége felett nem futottak-e el az évek, illetve munkájuk valóban hogyan segíti elő a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatását, azaz eredményesebb munkájukat. A feltett kérdésekre mindenesetre a népgazdasági érvek józan és egy-A MEREV, valamint forgőszárnyas repülőgépek használata a mezőgazdaságban ma már nem újdonság, sőt Jelentőségük évről évre világszerte és nálunk is mindjobban fokozódik. A különböző gyártmányú, típusú és teljesítményű repülőgépeket a mezőgazdaság több ágazatában használják. Már régóta igénybe veszik a gyorsszállítást megkövetelő növényi és állati eredetű termékek szállításánál. Világviszonylatban nagy tételekben kerül gyümölcs, szőlő, korai zöldség, a friss és keltető tojás, élő és vágott baromfi, hús, vaj, virág és sok más, így sokkal gyorsabban a termelőtől a fogyasztóig. Tenyészállatokat és élő vadat is szállítanak repülőgépekkel. Némely országban a szabadon legelő állatok őrzését, valamint erdei tüzek ellen figyelőszolgálatot is végeznek repülőgépekkel. Széleskörűen alkalmazzák a repülőgépeket a növényvédelemben is. Itt segítségükkel rövid Idő alatt nagy területen semmisíthető meg a kártevő, betegség vagy gyomnövényzet anélkül, hogy a kultúrában kárt tennénk. Gyakran használnak repülőgépeket a növényvédelemben olyan esetekben, ahol a domborzati viszonyok vagy talajállapot a földi gépek használatát kizárja. Széleskörűen használják műtrágyázást célokra, mint vetés előtt, mind fejtrágyázásra. Különböző növények, például a rizs vetését, továbbá a gyapot, kender és más növények lombtalanításánál is bevetésre kerülnek. A tengeri halászatban a bálnák felkeresésénél vannak segítségünkre. A repülőgépekkel végzett munkák terjedelme, illetve felhasználási módjuk természetesen országonként különböző. A repülőgépek mezőgazdasági használatában ma vezető Szovjetunió és Észak-amerikai Egyesült Államok gépeiket elsősorban a nömásra ható felmérése után kapjuk meg a választ. Egyáltalán nem csodálkoznánk, ha idők múltán az említett vállalat szakembereivel — s más közvetítők miért lennének kivételek — lent a termelésben találkoznánk. Az új, tökéletesített irányítási rendszer ugyanis fokozottabb lehetőséget kínál a mezőgazdasági termelés szakosításának és központosításának elmélyítésére, s az igazi szakember egy szakosított szövetkezetben — avagy még nagyobb szövetkezetközi társulásban —a szó legszorosabb értelmében aranyat érhet, mert tudásával közvetlen közelről, nem pedig menet közben irányítja a termelést. Hogyan pótoljuk a vállalat többi ténykedését? — kédezheti valaki. Az áru értékesítésénél igénybe vehetjük a már kéznél levő irányítő szerv, a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság segítségét, s ezen túlmenően addigra a termelő egységek is bőséges tapasztalatokkal vértezi fel magukat az adásvételi kapcsolatoknak többé-kevésbé útvesztőnek már nem is nevezhető problémáiban. A régi vállalat által a maga módján kitermelt állami felhalmozás kérdését pedig könnyen megoldhatja a társadalmi munka igényeinek megfelelő rugalmas árpolitika. Gábris József, Érsekújvár. vényvédelem és ezen belül a kártevők elleni küzdelemben, másodsorban pedig a különböző növények gyomtalanítására, valamint műtrágyázásra használják. A Szovjetunióban e célra a nálunk is Jól ismert, megbízható és nagy teljesítményű AN-2 és annak javított típusát az AN-2N kétszárnyas repülőgépeket, valamint a MI-1, KA-15 és KA-26 típusú forgószárnyasokat használják. ŰJ-Zélandban és Ausztráliában, ahol a mezőgazdasági repülőgéphasznftlat nagymértékű, főleg műtrágyázást végeznek. Az 1965— 1966-os gazdasági évben Ü-Zélandban például több mint egymillió tonna — ez a mennyiség az ország műtrágyagyártásának fele — került repülőgépek útján a mezőgazdaságban felhasználásra. Anglia mezőgazdaságában a repülőgépek a legtöbb munkát a burgonyavész elleni védekezésnél végzik. Az NDK mezőgazdasági repülőgépei a szántóföldi és erdei kártevők megfékezése mellett műtrágyázást és szárazon álló halastavak meszezését végzik. Franciaország mezőgazdasági repülőgép-parkja munkájának zömét a növényi betegségek elleni védekezés teszi ki. E célra ott, a nyugati országokban ma már nagyon elterjedt Bell G-l és G-2, valamint DJI-NIX Jelzésű forgószárnyas gépeket alkalmazzák. A szomszédos Ausztria a PIPER-PA gépeit a növényvédelemben és főleg a burgonya és cukorrépa betegségei és kártevői ellen, továbbá műtrágyázásra és gyomirtásra használja. A repülőgéphasználat sokoldalúságára Jellemző, hogy azokat még a szőlő madárkártevői riasztására is használják. Csehszlovákiában az erdő kártevői ellen már az első köztársaságban, 1929-ben védekeztek repülőgéppel. Szántóföldjeinken azonban csak a második világháború után Jelentek meg a PIPER és GÖLYA Jelzésű gépek. Először a magrépa állati kártevői, majd pedig a kolorádóbogár ellen, a burgonyában kerültek széleskörű használatra. Ma már a növényvédelem mellett műtrágyázásra, szúnyogirtásra és erdei kártevőink ellen alkalmazzuk őket. Az utóbbi évek folyamán a merevszárnyú L-60 „BRIGADlR“ elnevezésű egyszárnyas és a Szovjetunióból származó kétszárnyas AN-2 repülőgépeket használtuk. Tavaly már a saját gyártmányú Z-37 „DONGÖ“ nevű repülőgépet is kipróbálták. Az elért Jő eredmények alapján majdnem biztos, hogy ez a nagyobb munkateljesítményű és az L-60- assal szemben kétszeres raksúlyú új gépünk hamarosan leváltja a ma még használatos brigadírokat. Az idei évben több mint valószínű, bogy néhány forgószárnyas gép is kipróbálásra kerül, elsősorban a nehezen hozzáférhető és kezelhető szőlőterületek védelmében. A repülőgépek segítségével végzett munkák terjedelmében nyugat-szlovákiai kerületünk nemcsak országos, de nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglal el. Mezőgazdasági üzemeink ez évben például 300 ezer átlaghektáron terveznek repülőgépes műtrágyázást, vagy a kártevők, betegségek és gyomnövények elleni védekezést. Ez a terület egymagában megegyezik az utóbbi évek folyamán Franciaország egész repülőgépparkja teljesítményével. RENCZÉS VILMOS Az üzemközi társulás úttörői
