Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-27 / 21. szám

Robbanásig feszült helyzet Közel-Keleten Az arab—izraeli konfliktus bonya- világ közvéleményének: ez a blokád, dalmairól érkező hírek közül egyedül amely lehetetlenné teszi a szabad csak U Thant ENSZ-főtitkár kairói hajózást, háborút Jelent. Hasonló ál­­látogatásáról szóló tudósítás hat csil- láspontot foglal el Anglia és az Egye­­lapftőlag, bár U Thantnak a háború sült Államok kormánya is. kitörésének megakadályozására lrá- Brown brit külügyminiszter, aki nyúló törékvéseit az a tény is meg- eredetileg már a múlt pénteken szán­nehezíti, hogy az EAK egységei a hét dékozott Moszkvába utazni hivatalos elején lezárták az akabai öblöt, azaz látogatásra, a Közel-Keleten kialakult a Vörös tenger Akabánál (Jordánia), helyzet miatt csak hétfőn szállt re­illetve EJlat-nál (Izrael) záródó észa- pülőgépre, hogy a szovjet fővárosban ki ágát. Izrael állam az ejlati kikö- megtárgyalja Gromiko kfllügyminisz­­töben vette át az Iránból érkező terrel a nemzetközi politika legége­­nyersolaj-szállftmányokat. A szomszé- több kérdéseit. dós Jordániái Akaba pedig ennek az Az angol kormány hétfőn felszőlí­­arab királyságnak egyedüli kijárata tóttá az Izraelben, Egyiptomban és a világtengerek felé. a Jordán nyugati oldalán tartózkodó A jeruzsáleml parlament hétfői ülé- brit alattvalókat, hogy hagyják el eze­­sén Vilner kommunista képviselő el- két az országokat, amennyiben azok- Itélte ugyan az arab terroristák foly- ban nincs fontos kötelezettségük, tonosan megismétlődött terrorcselek- A közel-keleti válság legutolsó fej­­ményeit Izraelben, a válság kíalakulá- leményeinek egyik legérdekesebb sáért azonban az izraeli kormány po- mozzanata, hogy a szíriai—Jordániái litikáját okolta. Eskol miniszterelnök határon történt 12 emberáldozatot és londoni szóvivője az akabai öböl követelő aknarobbanás nyomán a jor­­elaknásftását agresszlós, sőt háborús dániai kormány megszakította Szíriá­­cselekménynek minősítette. A londoni val diplomáciai kapcsolatait és fel­követség megbízottja kijelentette, szólította az Amanban székelő szíriai kormánya mindent elkövet diplomá- követség tagjait, hogy 48 órán belül cial úton, hogy tudomására hozza a hagyják el Jordánia területét. Franciaország elnöke, De Gaulle tábornok múlt hét keddjén megtar­tott sajtóértekezletéről másnap mit sem közölhetett a francia sajtó. Ze­nei adástól eltekintve néma, volt a rádió és a televízió is. Szerdán ugyan­is 13 millió dolgozó általános sztrájk­ja rázta meg az ország gazdasági és társadalmi életét. A három nagy fran­cia szakszervezet és a közoktatási dolgozók szövetségének egységes ak­ciója ily módon nyilvánította tiltako­zását a kormány által igényelt rend­kívüli gazdasági felhatalmazás ellen. Hasonló mérető megmozdulásra Fran­ciaországban harminc esztendő óta nem volt példa. De Gaulle sajtóértekezletén azzal indokolta — az öt hónapra szóló — rendkívüli felhatalmazás szükséges­ségét, hogy Franciaországnak gyors ütemben kell felkészülnie arra az időpontra, amikor az Európai Gazda­sági Közösségen belül már megszűn­nek az utolsó vámkorlátozások. Ez az időpont jövő év június 30-ra esik. De Gaulle egy szóval sem említette sajtóértekezletén, hogy milyen gaz­dasági és szociális intézkedések meg­tételére készül kormánya, de elis­merve a fennálló szociális nehézsé­geket, homályos célzásokat tett, hogy a dolgozóknak — úgymond — „része­sedniük kell“ a fejlődés eredményei­ben és szükséges lesz az állami és érdekképviseleti szervek közti együtt­­mőködés kifejlesztése. Egy árva szó­val sem érintette a társadalombiztosí­tási rendszer elért vívmányait, már­pedig ismeretes, hogy a francia nagy­­vállalatok elsősorban a munkásosz­tálynak ez irányban kiküzdött, vi­szonylag kedvező eredményeit akar­ják megnyirbálni. Nem kisebb veszély fenyegeti a francia dolgozókat abból kifolyólag is, hogy a francia nagyiparban a Kö­zös Piacon belüli versenyképesség biztosítása érdekében fokozódni fog a koncentráció, a kisebb üzemek le­állítása, vállalatok egyesítése és át­szervezése, azaz a munkaerők to­vábbi kiszorításával járó folyamat. Franciaországban azonban már most hozzávetőleg 400 000-re rúg a munka­nélküliek hadserege. Érthető tehát, hogy a dolgozók mély'’ bizalmatlan­sággal fogadták a rendkívüli gazda­sági felhatalmazás tervét, amely a parlament kirekesztésével, rendeleti úton nyújt módot a kormánynak a dolgozók létérdekeit érintő gazdasági és szociális intézkedések érvényesí­tésére. Minthogy a gaullisták 244 sza­vazattal rendelkeznek, a baloldali el­lenzék pedig 194-gyel, várható volt, hogy az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítvány — mégha a gaullistákkal szövetkezett független republikánusok egy része és a közép­párt zöme szembe fordulna Is a kor­mánnyal — nem kap többséget, vagy­is nem sikerül meghiúsítani a gazda­sági felhatalmazást. Így is történt! Nyolc szavazatos többség biztosította a Pompidou­­kormány által követelt felhatalma­zást, amely azonban a legkevésbé sem hárítja el a nehézségeket, sőt előreláthatólag csak bonyolítani fogja a helyzetet és növeli a feszültsége­ket, nemcsak az ipari munkásság kö­reiben, hanem minden bizonnyal fa­lun is. A kormány győzelme tehát inkább csak látszólagos, pyrrhusi győzelem. Ami De Gaulle sajtóértekezletének külpolitikai vonatkozásait illeti, az elnök — ahogy nagy vonalakban már a múlt héten említettük — továbbra is kitart régi irányvonala mellett. Ki­emelte a Közös Piac tagállamainak szolidaritását, a Kelet-Európával való együttműködés szükségességét és két Ízben is botrányosnak bélyegezte az amerikaiak vietnami beavatkozását. „0j“ mozzanatként csupán Nagy- Britanniának az EGK-hoz való csatla­kozási kérelmével szemben tanúsított magatartását lehetne értékelni. Az elnök ugyanis az angoloknak és első­sorban Wilson miniszterelnöknek szó­ló tipikusan francia könnyedségű, szép szólamok közepette rámutatott, hogy mi minden nehézséget kell Nagy-Britannia kormányának elhárí­tania a szándékolt belépés útjábói, amely még korántsem érett... Mi egyéb ez mint udvarias eltanácsolásl Szírt Félelem a békétől Johnson elnök körülbelül 75 millió dollárt költ naponta a vietnami há­borúra, mégis retteg attól, hogy egy napon megszűnik ez a háború. Mert mi lesz az amerikai iparral, ha nem kap több fegyvermegrendelést? Washington egyrészt szívesen ven­né, ha véget érne a háború, más­részt retteg attól, hogy ezzel megszű­nik a konjunktúra, amelyet a piszkos háború hozott magával. Egy angol gazdasági szakértő, Christopher John­son szerint, ha a fegyverrendelések máról holnapra megszűnnének, ez katasztrófális következményekkel jár­na az amerikai iparra nézve. Csak az acéliparban többezer munkásnak mondanának fel. Hasonlóképpen az alumínium- és a rézüzemek is nagyon megéreznék a háború megszűnését. A két iparág termelésének 17, illetve 18 százaléka a hadsereg számára dol­gozik. Az autógyárak már most szá­molnak az esetleges válsággal. A Ford és a General Motors 30 százalékkal csökkentette termelését. Az amerikai népgazdaság fejleszté­sével foglalkozó intézet egy szakem­bere szerint, ha a háború véget érne, az Egyesült Államokban körülbelül egy millió alkalmazott és 500 magán­­vállalkozó munka nélkül maradna. A legkritikusabb helyzetbe a lőszer- és repülőgép-üzemek dolgozói Jutná­nak. (Der Spiegel) Románia kétségen kívül több szempontból érdekes számunk­ra, és éppenséggel nem csodálkozha­tunk azon, ha nyugaton feltűnő ér­deklődés középpontjában áll. Ez a Kárpátok és a Fekete tenger közt el­terülő ország az utóbbi évek folya­mán a legfeltűnőbben fejlődő államok közé sorolható. Az sem érdektelen, hogy Románia gyakorlatilag déli gyü­mölcsön, tehát citrom és narancsfé­léken, banánon, stb. kívül egyáltalá­ban nem szorul mezőgazdasági termé­kek behozatalára, sőt, nagyobb téte­lekben exportál élelmiszeripari cik­keket. Elképesztő mennyiségben láttunk oft zöldség- és gyümölcsféléket, nem­csak az üzletekben és a piacokon, hanem az országutak mentén is, ahol földművesek, nyilván szövetkezeti ta­gok káposztát, almát kínáltak egyéb, hatalmas gúlákba rakott terményeken kívül a Járókelőknek. Első pillantásra tehát ebben az or­szágban bőség észlelhető, de a valóság mindennél többet megmagyaráz. A román mezőgazdaság még ma is az ország népének 60 %-át foglalkoztatja. S bár ez a nép nagyon szorgalmas, munkatermelékenysége országos mé­retben mégsem hasonlítható össze a miénkkel vagy más fejlettebb ország népe termelékenységével. A termés­hozamok — gabonaféléket és kapáso­kat tekintve — lényegesen alacso­nyabbak mint nálunk ami a gépesí­tés és a kemizáció alacsonyabb foká­val, esetleg a termények rosszabb megválogatásával is indokolható. Egy traktorra 120 hektár talaj Jut, egy ha termőföldre átlagosan 45 kg műtrágya tiszta tápanyagokban — ami egyelőre még mindig kevés. Azon­ban ami késik, nem múlik. Románia mezőgazdasága, hasonlő-0 SZABAD FÖLDMŰVES 19B7. május 27. képpen mint az ipara, az állam lehe­tőségeinek keretei közt fejlődik, és egyáltalában nincs rá okunk, hogy ezt a fejlődést lebecsüljük. Erről sa­ját szemünkkel győződhettünk meg. Tavaly az országban 220 000 hektár területen folyt öntözéses gazdálkodás, és a tervek még messzemenőbb távla­tokkal kecsegtetnek. Nagyon eredmé­nyesnek bizonyult az a tény is, hogy Románia a FAO, azaz az ENSZ kere­tében működő Nemzetközi Mezőgaz­dasági- Élelmiszeripari Szervezetben szerzett tagságot. A szocialista or­szágok közül Románián kívül Len­gyelország és Jugoszlávia is tagja ennek a szervezetnek. Románia 1,2 millió dollár értékű támogatást kapott a FAO-től. amelyből a Duna mentén hatalmas komplex mezőgazdasági kombinát épül, maximális gépesítés­sel. A tervek szerint 3500 hektárnyi területről van szó, amelyen szarvas­marha-tenyésztésen, gabona- és rizs­­termesztésen kívül nagy kiterjedésű üvegházi termelést is bevezetnek, kü­lönféle feldolgozó ágazatokkal. A FAO nemcsak a berendezéseket és a gépe­ket szállítja, de szakemberekről és technikai személyzetről is gondosko­dik, akiket Olaszországból, Hollandiá­ból, Izraelből és más országokból to­borzott Romániába — ingyen és költ­ségmentesen utaznak román szakem­berek is külföldi tarjulmányutakra. Az épülő gigantikus kombinát tulaj­donképpen egy példás mezőgazdasági üzem szerepét hivatott majd betölteni példaképpen az országban. Tanulságosnak bizonyultak szá­munkra azok a tények is, amelyekről a Bukarest közelében fekvő Crevedia-i óriási baromfi-kombinát (100 000-nél több tyúk és 2 millió c^ibe) állator­vosa, MVDr. Jon Papadopol, a kitűnő szakember számolt be nekünk. Ebben a hatalmas üzemben három angol Buckeye-gyártmányú, korszerű elekt­romos keltető működik. A tyúkok évi tojáshozama átlag 220 darab. A broi­­lereket Kanadából hozatták, és hogy az üzem nemzetközi forgalma még tarkább legyen, egy Japán specia­listát is hozattak, aki román kollé­gáit megtanította a napos kiskakasok kiselejtezésére. Ezek nagy számban kelnek ki, túl sokat fogyasztanak és értékesíthető húsra nem egyhamar hízlalhatók fel. Broilerek nevelése csak szexálás alkalmazásával kifize­tődő. A Japán szakembert tehát tény­leg érdemes volt alkalmazni. Jó be­fektetésnek bizonyult, éppúgy, mint más invesztíciók is. jelenleg Angliá­ból, Franciaországból és Olaszország­ból érkeznek még szakértők azzal a feladattal, hogy olcsóbb és gyorsabb hústermelésre tanítsák meg a belföldi személyzetet. Amint már említettük, a munka­termelékenység Romániában eddig még mindig aránylag alacsony, ami részben a gépi felszerelés hiányossá­gával is magyarázható. A lemaradást azonban gyorsított ütemben igyekez­nek behozni és a legutóbbi években egyre több belföldön készült traktor mutatkozik a földeken. Meglátogattuk a brassói traktorgyárat is, és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez az üzem nemcsak imponáló épülettömbjeivel, hanem mindenekelőtt készítményeivel lepett meg bennünket. Az ttt készült UTB vagy Univerzál típusú gépek nemrégiben aranyérmet nyertek a Lipcsei Nemzetközi Vásáron. A gyár Romániai tapasztalatok Szovjet pavilon a Budapesti Nemzetközi Kiállításon Elmélyülnek a kapcsolatok A múlt hét végén 125-ödször nyílt meg a Budapesti Nemzetközi Vásár. A nagy nemzetközi ipari seregszemlén 34 ország állítn^a ki termékeit. A ki­állító országok ' .zött első ízben vesz részt Kórea, Kamerun, Malgas Köz­társaság és Szíria. A tíznapos árubemutató legjelentő­sebb kiállítója természetesen a ma­gyar ipar. Az iparilag gyors ütemben fejlődő ország célja, hogy képet adjon a kohó és a gépipar műszaki fejlődé­séről, s dokumentálja az egyre nö­vekvő exportárut. A magyar alumí­niumipar kiállítása a vásár főterén van elhelyezve. A különleges pavilon­ban elhelyezett kiállítás célkitűzése, hogy irányt mutasson az alumínium szélesebbkörű alkalmazására. A villa­mosipar termékeiből is sok százat mutatnak be. Oj típusú magasfeszült­ségű megszakítók, feszültségváltók, nagyfeszültségű biztosítókat és sok egyebet láthatnak az üzletemberek, kíváncsiskodók. A háztartási cikkek kiállítási részlegén is sok újdonság­gal találkoznak a látogatók. Jelentős a magyar vegyipar és ezen belül a gyógyszeripar bemutatója is. A Tiszai Vegyi Kombinát fő terméke, a 34 százalékos nitrogéntartalmú mű­trágya, teljesen újszerű csomagolás­ban kerül forgalomba. A polietilén­zsákba csomagolt műtrágya a levegő nedvességét nem szívja magába, s így szabadon tárolható, mivel az időjárás viszontagsága nincsen rá káros ha­tással. A kerti és háztáji gazdaságok részére 5—10 kilós mennyiségben cso­magolják műanyag-zsákokba a mű­trágyát. A Tiszai Vegyi Kombinát eddig négy sorozatban (kerekekkel és lánctalpakkal) 170 000 db 45-től 65 lóerejű gépet hozott piacra, és biztosra vehető, hogy ez a szám erősen meg­sokszorozódik. A traktorok iránti érdeklődés ma már külföldön is Jelentős, s bár nem szívesen állapítjuk meg, mégis be kell vallanunk, hogy nekünk ezek a román traktorok nem egy külföldi piacon Jelentenek komoly konkuren­ciát. Románia a közelmúltban pl. na­gyon előnyös szerződést kötött Irán­nal, amelynek értelmében tekintélyes számú Univerzélt szállít a sah orszá­gába, és egy traktorüzemet is felépít ott. Viszonzásul a perzsák nyersolajat adnak el Romániának. Talán külö­nösnek látszik ez a tény, hogy egy olajban olyan gazdag ország mint Románia máshol is vásárolja ezt a fontós energetikai nyersanyagot. A románok azonban saját termelésű nyersolajukat főként fejlődő vegyi­iparukban dolgozzák fel festékanyag­nak, műszálnak és más vegyi készít­mények egész sorának nyersanyaga gyanánt, nem is említve az ország mezőgazdasága részére annyira fon­tos műtrágyát. Amint látjuk, a haladó mezőgazda­­sági politika nem egy iskolapéldáját tapasztalhattuk itt, bár meg kell Je­gyeznünk azt is, hogy .a román me­zőgazdaság távolról sem éri el min­den szakaszon a világszínvonalat. A falvak itt hozzá sem hasonlíthatók a mieinkhez, sem felépítésükben, sem a kultúráltság szempontjait tekintve, az úthálózatról, a vidék csatorna- és vízvezetékrendszeréről nem is beszél­ve. Az egykori Román Királyság olyan nagy adósságokat hagyott hátra, hogy a fiatal népi köztársaság csak nehe­zen győzi kiegyenlíteni azokat. Fon­tos azonban, hogy a lemaradás beho­zására Románia népe nagy erőfeszíté­seket tesz, és ez az igyekezet az or­szág földművelőinek állandóan növe­kedő életszínvonalában is visszatük­röződik. K. HÁJEK gyártmánya a színezett és natúr po­­liQtilén-fólia is. A mezőgazdaságban a zöldségfélék, paprika, földieper, uborka és sok más élelmezési cikk esetében, döntő jelentőségű a fólia felhasználása, mivel így a primőrárúk sokkal korábban kerülnek piacra. A fóliát nemcsak a mezőgazdaságban használják. A polietilén-fóliának ko­moly jelentősége van az árvízvéde­lemben is. Hazánkat 16 külkereskedelmi vál­lalat képvsieli a Budapesti Nemzet­közi Vásáron. Mivel augusztusban lesz a Budapesti Mezőgazdasági Ki­állított tárgyak túlnyomó többsége a vállalat mindössze két új mezőgazda­­sági gépet mutat be, a Zetor—5511 típusú traktort és az UNHZ—500 típu­sú univerzális trágyarakodógépet. A kiállítási részlegünkön sok látogatója akad a legújabb típusú Skoda sze­mélyautóknak és a Jawa motorkerék­pároknak. Az Invesztika a legkorsze­rűbb textilgépeket, ipari varrógépeket állította ki. A szakemberek nagy ér­deklődéssel szemlélik a Strojimport kiváló szerszámgépeit is. De gazdag a kiállítási részlegünk keramikában, üveg- és bizsu cikkekben. A szovjet kiállítási részlegen a ju­bileumi év szellemében van beren­dezve a pavilon, amely gazdag anyagban tájékoztat az ország félév­százados fejlődéséről. A Szovjetunió­ból 18 külkereskedelmi vállalat hozta el termékeit, s mutatja be a vásáron. A Szovjet Tudományos Akadémia és az Inturiszt önálló kiállítóként jelent­kezett. A BMV legnagyobb külföldi pavilonjában mintegy 1300 kiállítási tárgy kap helyet, amelyek közül 500 a gépi, illetve ipari berendezés. A ki­állítót tárgyak túlnyomó többsége a szovjet ipar legújabb terméke. A többi szocialista és kapitalista országok pavilonjában is sok újdon­ságot találnak a vásár látogatói. Különösen Dél-Szlovákiából sokan látogatnak el a Budapesti Nemzetközi Vásárra. A sok hasznos látnivaló mel­lett Jól is szórakoztak a kirándulók, mert a Magyar Vendéglátó Ipar kü­lönleges ételek, italok egész sorát szolgálja fel a Mátyás pincében, a Balaton Étteremben és a többi ven­déglátó részlegen. A vásár résztvevői közül a legtöbben csak az elismerés hangján nyilatkoztak a vendéglátás­ról.-rm Természetesen a sokezer kíváncsi látogató mellett, mint minden ipari vásáron, a külkereskedelmek és a különböző vállalatok képviselői jár­ják napról napra a pavilonokat. Lé­nyegében minden vásár fő célja a piacok szerzése és az egyes országok között' az árucsere-forgalom bővítése. Ezen a téren évről évre komoly fej­lődés tapasztalható, és a budapesti Nemzetközi Vásáron is a megkötött üzletek az öt évvel ezelőttihez ha­sonlítva, megháromszorozódtak. Ez az örvendetes jelenség is azt igazolja, hogy a kereskedelmi kapcsolatok egyre Jobban elmélyülnek a szocia­lista államok között, és Jelentős fej­lődés mutatkozik a kapitalista álla­mok irányában is. Tóth Dezső ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦> ♦> ♦> »> ♦> ♦;« Pyrrhusi győzelem

Next

/
Thumbnails
Contents