Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-20 / 20. szám
Sexálási tanfolyam Közismert tény, hogy a baromtitenyésztés gazdaságosságát nagymértékben fokozza, ha a naposcsibéket nemek szerint izétválogatva nevelik fel. A nemek megállapításának 1933 ban ismertetett japán módszere a Kínában már évszázadok óta alkalmazott ilyen eljárás tapasztalatain alapszik. Az a vizsttífm'cssze? Hímivarú naposcsibék kloakájának hosszmetszete gálát lényege, hogy a kliakát előre kell nyomni, s akkor hím állatoknál láthatóvá válik a csökevényes hímvessző-képződmény. Hím állatoknál ugyanis a bélsarat és a vizeletet gyűjtő kloaka előterét elválasztó első nyálkahártya keresztredőzetén A nemi jelleg szabályos képe egy kerek, rugalmas kis kitüremkedés, a hímvessző csökevényes képződménye van (1. ábra). A vizsgálatnál ezért kell a kloakát előrenyomni, hogy ez a redő láthatóvá legyen (= „kakaspont“) (2. és 3. ábra). A nőivarú állatoknál ezen a helyen más formájú és tulajdonságú képződmény van. Ennek Naposcsibék belső nemi szervei ellenére, a képződmények kicsiny és nem mindig jellegzetes volta miatt, megállapításukhoz jó szem és kellő gyakorlat szükséges, aminek megszerzéséhez a folyamatos ellenőrzés jó szolgálatot tesz. A megállapítást biztosan ellenőrizni csak a csibék levágása után, a nemiszervek vizsgálatával lehet. A here az ováriumtől jól elkülöníthető. A kezdők figyelmét munkájuk sikere érdekében ezekre a tudnivalókra hasznos felhívni. 1955. év októberében különböző intézetekben és intézményekben megkezdődött a nemi elkülönítés (szezálás) elméletének gyakorlati oktatása, mind kezdő, mind haladó tagozatban. Ezekre 1964 végéig 608 hallgató jelentkezett. A vizsgán 200 csibét kellett osztályozni, a kakasokat 95, a tojókat 90 % -os biztonsággal. A vizsgát 47 jelentkező közül csak 10-en tudták eredményesen letenni (21,3 °/4). (Neumeister, H.—Schulze, E.) A nyulak rokontenyésztáse és szaporasága Fajtatiszta, különböző fokú. rokontenyésztett és nem rokontenyésztett, valamint keresztezett rokontenyésztett és nem rokontenyésztett csoportokon tanulmányozták a rokontenyésztés hatását. Megállapították, hogy a hímállatok ejakulátuma valamennyi csoportban kb. egyenlő volt (0,39—0,42 ml). A spermiumok koncentrációja a nem rokontenyésztett állatokban volt a legnagyobb. Az első rokontenyésztett nemzedékben a spermiumok koncentrációja erősen csökkent, a második és harmadik nemzedékben nem csökkent tovább. A rokontenyésztett első nemzedékben a sperma ellenállóképessége a nem rokorítenyésztettekhez viszonyítva nagyobb volt. A nem rokontenyésztett kan nyulak ivari aktivitása lényegesen nagyobb volt, mint a rokontenyésztetteké. A szorosabban rokontenyésztett anyák esetében növekedett a halva született fiókák száma. Kakasponf-VEDLÉS a tenyésztő kívánsága szerint AZ ÉLENJÁRÓ galambtenyésztők egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a korszerű tudomány legújabb vívmányait. A szaksajtó egész sor kiváló eredményről számol be. Figyelemreméltó kísérletről számolt be dr. Rubányl Gyula, a Postagalambsport c. budapesti szaklapban. Abból a tudományos megállapításból kiindulva, hogy a pajzsmirigy hormonjának túladagolásával a madarakon mesterségesen vedlést lehet előidézni és szárított pajzsmlriggyel tyúkféléken, pulykákon is bevált ez a módszer, kísérletet végzett, hogyan hat a pajzsmirigy a postagalambokra. Tavaly júliusban három galambbal kezdte a kísérletet. Egy levágott sertés friss pajzsmirigyét etette meg a madaraival. Az elsőnek a pajzsmirigy hatod részét, a másiknak negyed részét, a harmadiknak a felét adta. A harmadik napon kissé izgatottan viselkedő galambok gyakran kutattak csőrükkel a tolláik alatt. A negyedik és ötödik napon aztán tömeges tollhullás tért el. Amelyik a mirigy negyedét kapta, megtartotta evezőinek jó részét, a farok tövén is jócskán maradt toll, a feje se lett teljesen kopasz. Viszont a harmadik, amely a pajzsmirigy felét ette meg, teljes vedlést mutatott Három-négy karevezőjén kívül még a fején is csak elvétve maradt pár apró toll. Maga a kísérletező is elszörnyedve nézte, mennyire csupasz a galambja. Három hét után a pehely- és a fedő-, hat hétre az összes evező- és faroktollak is elérték végleges hosszúságukat. A kísérletet dr. Rubányi kiterjesztette 36-os létszámú egész állományára, és megállapította, hogy a legcélszerűbb a negyed pajzsroirigy adagolása. Ez alapos tollváltást eredményez anélkül, hogy befolyásolná a repülési készséget. Ezt bizonyítja, hogy az első három kísérleti galamb közül kettő a fiatalok versenyének első és harmadik helyezettje lett, a harmadik padlásutolsónak érkezett a versenyről. Versenykészségükre és egészségükre nem volt káros a mesterséges vedlés, illetve a pajzsmirigy adagolása. A cikk szerzője a következő tapasztalatokat vonja le a kísérletből: Negatívumok: A kifejezett erős színek [vörös, fényes fekete) az új tollon tompább árnyalatot kaptak. Az evezők 2—3 milliméterrel hosszabbak lettek, és a korábban kivedlett toliakkal nem alkotnak törésmentes vonalat a kiterjesztett szárnyon. A faroktollak 5 mmrel nőttek hosszabbra a korábbinál. Pozitívumok: Idejében, egyszerre történt a vedlés. A kinőtt toll feltűnően zsíros és dús lett. Kis mértékben változik az evezők alakja és mérete, valamivel szélesebb zászlójú és lekerekítettebb végyűek lettek. A mesterséges tollváltás után a legbőségesebb etetés mellett sem zsírosodtak el a galambok. (esi) A három galambnak hirtelen feltűnően megnövekedett az étvágya a megélénkült anyagcsere következtében. A kihullott tollak tüszőiből már a hullás másnapján borostaszerűen bújt elő az új toll hegye, és pár nap alatt, a tokosodó fiataloknál is gyorsabban, eltűnt kopaszságuk. következett be. Először a begy- és faroktollak vedlettek, majd a nyakról, hátról és végül az egész testfelületről kihullott a toll. Az a tojó, amely csak hatod részét kapta a pajzsmirigynek, a szokásos nagyvedlésen esett át,-mely talán csak a faroktollak bővebb hullásában
