Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-13 / 19. szám
A szövetkezeti klubok küldetése Falvaink kulturális életének továbbfejlesztésében jelentés szerep vár a szövetkezeti klubokra. Annál is inkább, mert a kultúrotthonok (Osvetová beseda) ma már nem képesek kielégíteni a dolgozók igényeit. A kultúrházak igazgatásával megbízott személyek a legtöbb esetben csak arra szorítkoztak, hogy a felsőbb szervek által előirányzott tervet teljesítsék. Mindnyájunk előtt ismert tény, hogy az egyszerű falusi ember gondolatvilága észrevétlenül átformálódott. Levetkőzte a múlthoz való ragaszkodást, és a mának él. Az átformálódás törvényszerűsége elkerülhetetlen volt. Nagy szerepe van ebben a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásnak. A mezőgazdasági termelés gépesítése, az új munkaformák gyakorlati alkalmazása több tudást igényel. Idős mezőgazdasági dolgozók ültek be az iskola padjaiba, hogy pótolják hiányos tudásukat, Ezt a célt szolgálták kezdetben a szövetkezeti munkaiskolák. A megváltozott körülmények között, az anyagi javak igazságosabb elosztása következtében a falusi emberek életszínvonala jelentősen emelkedett. Zsúptetős házak helyén korszerű, összkomfortos családi házak épültek. Megnövekedett a dolgozók kultúrigénye is. A televízió, a mozi, a színház és esztrádcsoportok „tájelőadásai" kifejlesztették a vidéki ember igényeit. Már különbséget tud tenni a színvonalas és a nívótlan között. Falusi viszonylatban a kulturális tevékenységet „elszigetelten“ az egyes tömegszervezetek látták el. Első helyen a CSEMADOK kultúrszervezet áll. Hivatása a magyar kultúra terjesztése. A CSEMADOK színjátszó csoportjai terjesztették — és terjesztik ma is — a szép szót. Tanulnak és tanítanak. Munkájukat azonban sok esetben fékezte a közöny, a meg nem értés, mely a kultúrotthonok vezetői részéről nyilvánult meg. Ezek — tisztelet a kivételnek — csak azzal törődtek, hogy megkapják a rendezvényekért járó illetéket, de hogy segítséget nyújtsanak a szervezés terén, arra már nem volt erkölcsi erejük. A szövetkezeti klubok eddigi munkája jónak mondható. Munkájukat a sokrétűség jellemzi. Tudatában vannak, hogy a népművelés nemcsak szórakozás, de felelősségteljes munka, lelkiismeretességet követelő hivatás. A szövetkezeti klubok keretében rendezett szaktanfolyamokon a dolgozók széles rétegei bővítik ismereteiket. Ezeket rendszerint úgy oldják meg, hogy szakágazatonként csoportosítják a dolgozókat. Előadásokat rendeznek kérdés—felelet formájában az egészségügyi problémákról. Varró- és főző tanfolyamokat szerveznek a nők részére. A fiatalok zenei oktatása is mindjobban előtérbe kerül. A klubok vezetői örömmel végzik ezirányú munkájukat, mert látják, hogy a dolgozók szívesen fogadják kezdeményezéseiket. Néhány szóval meg kell említeni a falusi színjátszó csoportok munkáját is. Mi tulajdonképpen a színjátszás küldetése? Csupán az, hogy szórakoztasson? Alighal A színjátszás az általános műveltség, a nevelés egyik formája, a tudományos világnézet fejlesztésének eszköze. Éppen ezért a klubok vezetőinek arra kell törekedniük, hogy a tömegszervezetek minél több színvonalas műsorral lépjenek a dolgozók elé. Az elmúlt évek során sok nehézséget okozott a darabok megválasztása. Nem volt és még ma sincs elegendő, a közönség igényeinek megfelelő színmű. Gyakran előfordul, hogy a szomszédos községek színjátszói ugyanazt a színművet mutatják be. A témakör megválasztásánál kell ügyelni arra, hogy az megfeleljen a közönség igényeinek. A színjátszással nem csak egyéni fejlődésüket gazdagítjuk, hanem a tömeghatással az élet ferde jelenségeit is pellengérezzük. A szövetkezeti klubok fontos szerepet töltenek be az ifjúság helyes nevelésében, életszemléletének formálásában. A szövetkezeti klub vezetőjének arra kell törekedni, hogy megnyerje a fiatalokat, felkarolja kezdeményezésüket, s oda hasson, hogy azokat gyakorlatilag is alkalmazzák. A fiatalok érdeklődése sokirányú. A klub keretén belül létesített szakkörök teljes mértékben megfelelnek e célnak. A fiatalokkal folytatott munka nehéz, mert olyanok, mint a gyúrhatatlan massza. Ha azonban helyesen fogunk hozzá a nevelési eszközök alkalmazásához, a siker nem marad el. Ezért szükséges, hogy határozottan tudjuk, mit akarunk, és ha merülnek is fel nehézségek, találjunk időt eltávolításukra. A türelmes és kitartó munka kellő időben meghozza gyümölcsét. Végezetül leszögezhetjük: az üzemi klubok munkája is csak akkor lehet eredményes, ha a dolgozók széles tömegeire támaszkodik. Közelebb áll a dolgozókhoz és a dolgozók is a magukénak tekintik. A szövetkezeti klubok küldetése: az új szocialista ember formálása, a nép művelődési eszköze, melynek kultúráját szolgálja. Andriskln József, Komárom A „Mtss Beseda 1967" kerületi versenyének győztese, Gréta Komdrovd, a nyttral Mezőgazdasági Főiskola hallgatója. (Foto: St. Bukäär) Fellendül Érsekújvár társadalmi és kulturális élete Lenin-díj, 1967 Ettől az esztendőtől kezdve bizonyos mértékig módosulnak az irodalmt és művészeti Lenin-dij elbírálásának, kiosztásának elvei. A díjat a jövőben csak kétévenként adják ki, s elsősorban életműveket, de legalább is hosszú évek alkotómunkáját Jutalmazzák vele. Az évente megjelenő új müvek kitüntetésére más Irodalmi illetve művészen díjakat alapítanak. A Gorkij-díjat például tavaly novemberben adták ki első ízben, s a díjazottak között Leonyid Marttnov ts szerepelt. Most, Lenin születésének idet évfordulóján a módosított elvek szerint megítél Lenin-díjjal egyetlen írót, Mihail Szvetlovot tüntették ki, élete utolsó éveiben írt verseinek gyűjteményes — posztumusz — kiadásáért. Mihail Szvetlov 1903-ban született és 1964-ben halt meg. A „komszomolista költők" köréből Indult ki, s költészetének vezérmotívuma mindvégig a forradalmi romantika marad. Fiatalos, lírai szenvedéllyel megénekelt fő témái: a polgárháború és a szocialista építés hős világa. Magán-témájú verseit viszont inkább csendes-szomorkás hang, olykor szelíd irónia jellemzi. Több kritikus szerint költészetére erős hatást gyakorolt Heine. Szvetlov lírájával a magyar olvasók különböző antológiákból ismerkedhettek meg. Szvetlovval egyldőben művészeti Lenin-díjjal tüntették ki Kara K arajev azerbajdzsánt zeneszerzőt, Igor Mojszejevet, a világhírű népi táncegyüttes vezetőjét, Ruben S zlmonov ot, a moszkvai Vahtangov Színház vezető-rendezőjét, valamint furij[ Pimenov festőművészt. E. 1. Nagy jelentőségű esemény volt Érsekújvár életében a Szakszervezetek Házát Irányító vállalatok, szervezetek, üzemek szakszervezeti választmányainak április 25-1 ülése. Negyvenhét szervezet járul hozzá anyagi eszközökkel a politikai és kulturális életet serkentő intézmény tevékenységének forradalmasításához. Az alapító közgyűlésre a város lakosai nyolc éven át vártak (ennyi idő telt el, amíg az építkezés befejeződött), önsegélyű akciónak indult, és végül a beruházók garmadájával kell összeegyeztetni az érdekeket. Ezzel magyarázható, hogy az épület már megnyitása után 300 ezer koronás javítást igényel. A belső berendezés is felújításra szorul, ami félmillió korona ráfordítást Jelent. Mindennek ellenére Dél-Szlovákia e metropolisában még megcsodált és uítramodernnek tartott kulturális központnak tekinthető. A több mint hatszáz személyt befogadó esztrádterme a látogatók minden kényelemigényét kielégítheti. Ezenkívül a bábjáték-csarnok is megfelel a célnak. Itt kap helyet a városi népművelési intézet, melynek munkája beleolvad a Szakszervezetek Házának tevékenységébe. Az alapító közgyűlés megválasztotta a 11 tagú vezetőséget. Az intézet igazgatója Dr. Stefula mérnök lett. A Szakszervezetek Házának tevékenységét úgynevezett Jogi normák határozzák meg, melyek mintegy összhangban vannak a szocialista kultúránk támasztotta követelményekkel. Hogy ez az összhang tökéletes legyen, rugalmas kapcsolatot tart fenn a járási pártbizottság ideológiai albizottságával. Elsődleges cél: a közöny felszámolása, mellyel a város lakosai általában a kultúrpolitikai munka iránt viseltetnek. Ez olyan tényező, melynek segítségével befolyásolhatók a termelési eredmények. A kulturális élet fellendítésének érdekében behozott és saját műsorokat szervez. A követelményeknek szlovák és magyar nyelven kíván eleget tenni. További feladatai: beszélgetések, előadások rendezése, Ismeretterjesztő filmek vetítése, a tudományos világnézet terjesztése, a művészetek népszerűsítése, a tudományos-műszaki forradalom továbbfejlesztése és hatékony munkát kifejtő érdekkörök létrehozása, szervezése. Tevékenységének rugalmassá tétele érdekében elsősorban a fiatalokkal kell foglalkoznia, az akciókra az ifjúság részvételét biztosítani. A Szakszervezetek Házának működéséhez, munkájának végzéséhez évente 750 ezer korona költségvetésre van szükség. Ezt az összeget a város üzemei, szervezetei hozzák össze, nem nagy lelkesedéssel. Természetesen, ha működésével képes összehangolni az Új könyvek érdekeket, akkor a befektetés termékeny talajt táplál. Az akció-szervezés terén a vezetőség messzemenően nagyvonalú tervek valóraváltását szorgalmazza. Többek között magyar részről ilyennek említhetjük a budapesti Vidám Színpad júniusban esedékes fellépését. Ezt az együttest nálunk olyan színészek népszerűsítik majd, mint Kabos, Hajdú Júlia és a többiek. Még a hónap elején a Magyar Területi Színház művészgárdája találkozna a közönséggel. A két fellépést megelőzően májusban az Elektrosvit üzemi klubjának magyar műkedvelő csoportja mutatkozna be a „Marica grófnő“ című operettel. Ez utóbbi együttes a Szakszervezetek Házához tartozik majd rövidesen, melynek védnöksége jelentős mértékben hozzájárulhat tagjai egyéni képességeinek kamatoztatásához. Indulásuk ígéretes, és hisszük, hogy a folytatás sem marad el sem munkában, sem lelkesedésben. A Szakszervezetek Házának ünnepélyes megnyitására ez év április 29-én került sor. A meleghangú, útravalónak szánt bevezető után kultúrműsor következett A műsor keretében a Szlovák Nemzeti Színház államdíjas és érdemes művészei vendégszerepeitek. Rendező a Kiváló munkáért kitüntetés viselője, Jozef Zajko volt. Az első lépés tehát megtörtént. Nincs más hátra, mint a további lépésekhez jó utat kívánjunk I Tóth János Radnóti oroszul Olaszul már ismerik, szerbül Danilo KiS mutatta be, a románoknak Eugen Jebeleanu tolmácsolta, nem is olyan régen újságolta Ctibor Stitnicky, hogy elkészült válogatott verseinek szlovák fordításával. És elérkezett Radnóti Miklós Moszkvába is: néhány esztendei kitartó munka után, az év végén, négy szovjet-orosz poéta tolmácsoláséban. Kun Ágnes szerkesztésében és Jelena Malihina előszavával kiadják hetvennégy versét. Olvasom a készülő, már csaknem kész kötet tartalomjegyzékét: átfogó és pontos válogatás. A hangsúly — természetesen — az utolsó évek termésének bemutatásán van, hiszen valóban ennek lehet a legnagyobb visszhangja külföldi olvasónál. David Szamojlov fordította a Háborús naplót, a Himnusz a békérőlt, az Első eclogát, a Száll a tavaszt, a Tétova ódát, a Sem emlék, sem varázslatot, a Gyökért, a Hetedik eclogát, a Levél a hitveshezt; Leonyid Martinov a Hispánia, Hispániát, a Pénteket, a Töredéket, a Razglednicákat tolmácsolta. Az 1965 októberében Magyarországon járt Nyikolaj Csukovszkij budapesti szállodai szobájában s Szlgltgeten Radnótit fordított; hazatérése után néhány nsppal — tragikus hirtelenséggel — meghalt. Radnóti orosz szövegének megformálása — utolsó munkája lett. Csukovszkij — többek között a Járkálj csak, halálraítéltet, a Tegnap és mát, a Negyedik eclogát, az Erőltetett menetet szólaltatta meg. Egy fiatal költő, Vlagyimir Kornyilov csatlakozott a magyar költészethez már szinte hozzánőtt triászhoz. Kornyilov már korábban, József Attila egykét versének fordításával bebizonyította érzékenységét a magyar poézis iránt, most főleg Radnóti korai verseinek fordításával remekelt. A moszkvai Szépirodalmi Kiadó egyik szobájában lapozgatom az elkészült fordításokat. Mindenütt a szöveghűséggel, s ami talán még ennél is fontosabb: a költőhöz való hűséggel találkozom. Ezek a költemények elsősorban szép orosz versek —, s ez annyit jelent: Radnóti közel áll a fordítókhoz. Különösen Szamojlov átélő és beleérző készsége lep meg. A Tétova ódá-ban oroszul mondja Radnóti képeit tovább: a lapos szószerintiség helyett az ő költőiségének szellemében építi át képeit az orosz poézis rendszerébe. És mit mondjak, mit mondhatok a többi fordításról? Hiszen — bármennyire szeretném Is — nem elemezhetem egyenként mindegyiket, külön-külön minden sorukat, sőt a szavak kiválasztását ugyanazzal a szeretettel, amellyel ezek a fordítások készültek. Milyen kitünően sikerült Csukovszkijnak eltalálnia a Tegnap és ma félelmetes záróképét a költőről, aki térdig vérben áll, s minden versét utolsónak érzi... És Martinov szövege mennyire egyenértékű nek látszik a magyar Csütörtök-kel, s megint csak a teremtő, az újrateremtő tehetség bővül el, a Hűtlen hűség mesterien értelmezett felfogásai E. FEHÉR PÁL A napokban jelent meg Josef Krílek docens, mérnök« kandidátus és munkaközössége által összeállított kézikönyveoske, Vállalati és egyéni anyagi érdekeltség a mezőgazdaság tervszerű irányításának tökéletesített rendszerében címmel, a Szlovákiai Mezűgazdasági Könyvkiadóban. A kiadó és a szerzők célja, hogy a vállalati és egyéni anyagi érdekeltség rendszerének gyakorlati érvényesítését úgy ismertessék az olvasóval, ahogyan azt a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszere feltételezi és alapvető meghatározásában leszögezi. Ebben a könyvecskében a szerzők rámutatnak, hogy a szövetkezeti szektor üzemeiben hol függ össze a mezőgazdaság irányításának tökéletesített rendszere az anyagi érdekeltség és egyéni felelősség eddigi elveinek érvényrejuttatásával és ml az, amiben már felfilntúlja azokat. Továbbá ismertetik, mit érvényesít a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszere az előbb említett anyagi érdekeltségnek azon elveiből, amely népgazdaságunk többi ágazatában érvényesül. Bevezetőjében ez a könyvecske megismerteti az olvasót a mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltségének eddigi rendszerével kapcsolatos tapasztalatokkal, majd foglalkozik a mezőgazadsági üzemek anyagi érdekeltségével, a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerében. Majd a jövedelemelosztás elveinek magyarázatára, az alapok létesítésének kérdéseire ad választ. Az utolsó fejezetben összefoglalás található. A csatolt értelmező kis-szótárban magyarázatot kap az olvasó az ismeretlenebb és új kifejezések tartalmáról és jelentőségéről. Oldalszáma 75, ára 2 korona. (Li) Karl H. Jenisch: TRAKTOROS ABC A műszaki tudományok gyors fejlődése egyre nagyobb követelményeket támaszt azokkal szemben, akik a különböző gépek üzemeltetésével, karbantartásával, javításával foglalkoznak. A szerelőműhelyekben munka közben számtalanszor felmerül egy-egy olyan új alkatrész neve vagy olyan új szakkifejezés, amelyet ahányan szóbahoznak, annyiféleképpen értelmeznek is. Kinek van igaza? Ez a kötet a hasonló nehézségek gyors megoldásához segít hozzá. Aki felüti a „Traktoros ABC" megfelelő címszavát, az közérthető, világos stílusban, a tudomány korszerű színvonalán kap választ kérdéseire. A szerző műve összeállítása során a teljességre törekedett: a belső égésű motorok munkafolyamataival éppúgy foglalkozik, mint a különböző szerkezeti elemekkel, az egyes géprészek működésének módjával vagy a gumiabroncsok vízzel való feltöltésével. A bonyolultabb leírások megértését szemléltető táblázatok foglalják össze. A könyv az erőgépek mellett néhány fontosabb munkagép bemutatására is kitér. Jenisch munkája, amelyet Szabadi Gusztáv fordított, a mezőgazdasági gépekkel foglalkozó szakemberek számára nélkülözhetetlen. Kapható a SLOVENSKÁ KNIHA könyvesboltjaiban. A legrégibb írott emlékek ? Romániában a régészek egy ősrégi település feltárásakor három történelem előtti időből származó agyagtáblát találtak. Korukat négyezer évre becsülik. Egetett agyagból vannak, hét centiméter hosszúak és teletrva szimbolikus jelekkel. Egy részük igen könynyen megfejthető (állatokat ábrázolnak), a legtöbb jel értelme azonban ismeretlen. Az Írott emlékek igen sok rokonvonást mutatnak a sumérok ékírásos tábláival, amelyek közül a legrégibb háromezer éves. Sajnos, nincs sok remény arra, hogy a talált táblák szövegét megfejtik, hacsak a további ásatások során nem bukkannak még néhány ilyen agyagtáblára. A fölfedezés Óriási jelentőségű. Ha a radioaktív vizsgálatok eredménye pontos, és a lelet valóban négyezer éves, ez azt jelenít, hogy az európai kultúra bölcsője nem Kréta sztgete, hanem Transsylvania volt, azaz, hogy a sumérok néhány törzse, amely időszámításunk előtt a harmadik évezredben telepedett le Románia területén, magával hozta írásos kultúráját. (msz) SZABAD FÖLDMŰVES "J 1987. május 13.
