Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-13 / 19. szám

A szövetkezeti klubok küldetése Falvaink kulturális életének tovább­fejlesztésében jelentés szerep vár a szövetkezeti klubokra. Annál is in­kább, mert a kultúrotthonok (Osveto­­vá beseda) ma már nem képesek kielégíteni a dolgozók igényeit. A kul­­túrházak igazgatásával megbízott sze­mélyek a legtöbb esetben csak arra szorítkoztak, hogy a felsőbb szervek által előirányzott tervet teljesítsék. Mindnyájunk előtt ismert tény, hogy az egyszerű falusi ember gondolat­­világa észrevétlenül átformálódott. Levetkőzte a múlthoz való ragaszko­dást, és a mának él. Az átformálódás törvényszerűsége elkerülhetetlen volt. Nagy szerepe van ebben a mezőgaz­dasági nagyüzemi gazdálkodásnak. A mezőgazdasági termelés gépesítése, az új munkaformák gyakorlati alkalma­zása több tudást igényel. Idős mező­­gazdasági dolgozók ültek be az iskola padjaiba, hogy pótolják hiányos tudá­sukat, Ezt a célt szolgálták kezdetben a szövetkezeti munkaiskolák. A megváltozott körülmények kö­zött, az anyagi javak igazságosabb elosztása következtében a falusi em­berek életszínvonala jelentősen emel­kedett. Zsúptetős házak helyén kor­szerű, összkomfortos családi házak épültek. Megnövekedett a dolgozók kultúrigénye is. A televízió, a mozi, a színház és esztrádcsoportok „táj­­előadásai" kifejlesztették a vidéki em­ber igényeit. Már különbséget tud tenni a színvonalas és a nívótlan kö­zött. Falusi viszonylatban a kulturális tevékenységet „elszigetelten“ az egyes tömegszervezetek látták el. Első he­lyen a CSEMADOK kultúrszervezet áll. Hivatása a magyar kultúra ter­jesztése. A CSEMADOK színjátszó cso­portjai terjesztették — és terjesztik ma is — a szép szót. Tanulnak és ta­nítanak. Munkájukat azonban sok esetben fékezte a közöny, a meg nem értés, mely a kultúrotthonok vezetői részéről nyilvánult meg. Ezek — tisz­telet a kivételnek — csak azzal tö­rődtek, hogy megkapják a rendezvé­nyekért járó illetéket, de hogy segít­séget nyújtsanak a szervezés terén, arra már nem volt erkölcsi erejük. A szövetkezeti klubok eddigi mun­kája jónak mondható. Munkájukat a sokrétűség jellemzi. Tudatában van­nak, hogy a népművelés nemcsak szórakozás, de felelősségteljes munka, lelkiismeretességet követelő hivatás. A szövetkezeti klubok keretében ren­dezett szaktanfolyamokon a dolgozók széles rétegei bővítik ismereteiket. Ezeket rendszerint úgy oldják meg, hogy szakágazatonként csoportosítják a dolgozókat. Előadásokat rendeznek kérdés—felelet formájában az egész­ségügyi problémákról. Varró- és főző tanfolyamokat szerveznek a nők ré­szére. A fiatalok zenei oktatása is mindjobban előtérbe kerül. A klubok vezetői örömmel végzik ezirányú mun­kájukat, mert látják, hogy a dolgozók szívesen fogadják kezdeményezései­ket. Néhány szóval meg kell említeni a falusi színjátszó csoportok munkáját is. Mi tulajdonképpen a színjátszás küldetése? Csupán az, hogy szórakoz­tasson? Alighal A színjátszás az álta­lános műveltség, a nevelés egyik for­mája, a tudományos világnézet fej­lesztésének eszköze. Éppen ezért a klubok vezetőinek arra kell töreked­niük, hogy a tömegszervezetek minél több színvonalas műsorral lépjenek a dolgozók elé. Az elmúlt évek során sok nehézséget okozott a darabok megválasztása. Nem volt és még ma sincs elegendő, a közönség igényeinek megfelelő színmű. Gyakran előfordul, hogy a szomszédos községek színját­szói ugyanazt a színművet mutatják be. A témakör megválasztásánál kell ügyelni arra, hogy az megfeleljen a közönség igényeinek. A színjátszással nem csak egyéni fejlődésüket gazda­gítjuk, hanem a tömeghatással az élet ferde jelenségeit is pellengérez­zük. A szövetkezeti klubok fontos szere­pet töltenek be az ifjúság helyes ne­velésében, életszemléletének formálá­sában. A szövetkezeti klub vezetőjé­nek arra kell törekedni, hogy meg­nyerje a fiatalokat, felkarolja kezde­ményezésüket, s oda hasson, hogy azokat gyakorlatilag is alkalmazzák. A fiatalok érdeklődése sokirányú. A klub keretén belül létesített szakkö­rök teljes mértékben megfelelnek e célnak. A fiatalokkal folytatott mun­ka nehéz, mert olyanok, mint a gyúr­­hatatlan massza. Ha azonban helye­sen fogunk hozzá a nevelési eszkö­zök alkalmazásához, a siker nem ma­rad el. Ezért szükséges, hogy határo­zottan tudjuk, mit akarunk, és ha merülnek is fel nehézségek, találjunk időt eltávolításukra. A türelmes és ki­tartó munka kellő időben meghozza gyümölcsét. Végezetül leszögezhetjük: az üzemi klubok munkája is csak akkor lehet eredményes, ha a dolgozók széles tö­megeire támaszkodik. Közelebb áll a dolgozókhoz és a dolgozók is a ma­gukénak tekintik. A szövetkezeti klu­bok küldetése: az új szocialista ember formálása, a nép művelődési eszköze, melynek kultúráját szolgálja. Andriskln József, Komárom A „Mtss Beseda 1967" kerületi versenyének győztese, Gréta Komdrovd, a nyttral Mezőgazdasági Főiskola hallgatója. (Foto: St. Bukäär) Fellendül Érsekújvár társadalmi és kulturális élete Lenin-díj, 1967 Ettől az esztendőtől kezdve bizonyos mértékig módosulnak az irodal­­mt és művészeti Lenin-dij elbírálásának, kiosztásának elvei. A díjat a jövőben csak kétévenként adják ki, s elsősorban életműveket, de leg­­alább is hosszú évek alkotómunkáját Jutalmazzák vele. Az évente meg­jelenő új müvek kitüntetésére más Irodalmi illetve művészen díjakat alapítanak. A Gorkij-díjat például tavaly novemberben adták ki első ízben, s a díjazottak között Leonyid Marttnov ts szerepelt. Most, Lenin születésének idet évfordulóján a módosított elvek szerint megítél Lenin-díjjal egyetlen írót, Mihail Szvetlovot tüntették ki, élete utolsó éveiben írt verseinek gyűjteményes — posztumusz — kiadásáért. Mihail Szvetlov 1903-ban született és 1964-ben halt meg. A „komszo­­molista költők" köréből Indult ki, s költészetének vezérmotívuma mind­végig a forradalmi romantika marad. Fiatalos, lírai szenvedéllyel meg­énekelt fő témái: a polgárháború és a szocialista építés hős világa. Magán-témájú verseit viszont inkább csendes-szomorkás hang, olykor szelíd irónia jellemzi. Több kritikus szerint költészetére erős hatást gya­korolt Heine. Szvetlov lírájával a magyar olvasók különböző antológiákból ismer­kedhettek meg. Szvetlovval egyldőben művészeti Lenin-díjjal tüntették ki Kara K a­­rajev azerbajdzsánt zeneszerzőt, Igor Mojszejevet, a világhírű népi táncegyüttes vezetőjét, Ruben S zlmonov ot, a moszkvai Vah­tangov Színház vezető-rendezőjét, valamint furij[ Pimenov festőmű­vészt. E. 1. Nagy jelentőségű esemény volt Érsekújvár életében a Szakszervezetek Házát Irányító vállalatok, szervezetek, üzemek szakszervezeti választmányai­nak április 25-1 ülése. Negyvenhét szervezet járul hozzá anyagi eszkö­zökkel a politikai és kulturális életet serkentő intézmény tevékenységének forradalmasításához. Az alapító köz­gyűlésre a város lakosai nyolc éven át vártak (ennyi idő telt el, amíg az építkezés befejeződött), önsegélyű akciónak indult, és végül a beruhá­zók garmadájával kell összeegyeztet­ni az érdekeket. Ezzel magyarázható, hogy az épület már megnyitása után 300 ezer koronás javítást igényel. A belső berendezés is felújításra szorul, ami félmillió korona ráfordítást Je­lent. Mindennek ellenére Dél-Szlová­­kia e metropolisában még megcsodált és uítramodernnek tartott kulturális központnak tekinthető. A több mint hatszáz személyt befogadó esztrád­­terme a látogatók minden kényelem­igényét kielégítheti. Ezenkívül a báb­játék-csarnok is megfelel a célnak. Itt kap helyet a városi népművelési intézet, melynek munkája beleolvad a Szakszervezetek Házának tevékeny­ségébe. Az alapító közgyűlés megválasztotta a 11 tagú vezetőséget. Az intézet igaz­gatója Dr. Stefula mérnök lett. A Szakszervezetek Házának tevékenysé­gét úgynevezett Jogi normák határoz­zák meg, melyek mintegy összhang­ban vannak a szocialista kultúránk támasztotta követelményekkel. Hogy ez az összhang tökéletes legyen, ru­galmas kapcsolatot tart fenn a já­rási pártbizottság ideológiai albizott­ságával. Elsődleges cél: a közöny felszámo­lása, mellyel a város lakosai általá­ban a kultúrpolitikai munka iránt vi­seltetnek. Ez olyan tényező, melynek segítségével befolyásolhatók a terme­lési eredmények. A kulturális élet fel­lendítésének érdekében behozott és saját műsorokat szervez. A követel­ményeknek szlovák és magyar nyel­ven kíván eleget tenni. További fel­adatai: beszélgetések, előadások ren­dezése, Ismeretterjesztő filmek vetíté­se, a tudományos világnézet terjesz­tése, a művészetek népszerűsítése, a tudományos-műszaki forradalom to­vábbfejlesztése és hatékony munkát kifejtő érdekkörök létrehozása, szer­vezése. Tevékenységének rugalmassá tétele érdekében elsősorban a fiata­lokkal kell foglalkoznia, az akciókra az ifjúság részvételét biztosítani. A Szakszervezetek Házának műkö­déséhez, munkájának végzéséhez évente 750 ezer korona költségvetésre van szükség. Ezt az összeget a város üzemei, szervezetei hozzák össze, nem nagy lelkesedéssel. Természetesen, ha működésével képes összehangolni az Új könyvek érdekeket, akkor a befektetés termé­keny talajt táplál. Az akció-szervezés terén a vezető­ség messzemenően nagyvonalú tervek valóraváltását szorgalmazza. Többek között magyar részről ilyennek említ­hetjük a budapesti Vidám Színpad júniusban esedékes fellépését. Ezt az együttest nálunk olyan színészek nép­szerűsítik majd, mint Kabos, Hajdú Júlia és a többiek. Még a hónap ele­jén a Magyar Területi Színház mű­vészgárdája találkozna a közönség­gel. A két fellépést megelőzően má­jusban az Elektrosvit üzemi klubjának magyar műkedvelő csoportja mutat­kozna be a „Marica grófnő“ című operettel. Ez utóbbi együttes a Szak­­szervezetek Házához tartozik majd rövidesen, melynek védnöksége jelen­tős mértékben hozzájárulhat tagjai egyéni képességeinek kamatoztatásá­hoz. Indulásuk ígéretes, és hisszük, hogy a folytatás sem marad el sem munkában, sem lelkesedésben. A Szakszervezetek Házának ünnepé­lyes megnyitására ez év április 29-én került sor. A meleghangú, útravaló­­nak szánt bevezető után kultúrműsor következett A műsor keretében a Szlovák Nemzeti Színház államdíjas és érdemes művészei vendégszerepei­tek. Rendező a Kiváló munkáért ki­tüntetés viselője, Jozef Zajko volt. Az első lépés tehát megtörtént. Nincs más hátra, mint a további lé­pésekhez jó utat kívánjunk I Tóth János Radnóti oroszul Olaszul már ismerik, szerbül Da­­nilo KiS mutatta be, a románoknak Eugen Jebeleanu tolmácsolta, nem is olyan régen újságolta Ctibor Stit­­nicky, hogy elkészült válogatott ver­seinek szlovák fordításával. És elérkezett Radnóti Miklós Moszk­vába is: néhány esztendei kitartó munka után, az év végén, négy szov­jet-orosz poéta tolmácsoláséban. Kun Ágnes szerkesztésében és Jelena Ma­­lihina előszavával kiadják hetven­négy versét. Olvasom a készülő, már csaknem kész kötet tartalomjegyzékét: átfogó és pontos válogatás. A hangsúly — természetesen — az utolsó évek ter­mésének bemutatásán van, hiszen valóban ennek lehet a legnagyobb visszhangja külföldi olvasónál. David Szamojlov fordította a Háborús nap­lót, a Himnusz a békérőlt, az Első eclogát, a Száll a tavaszt, a Tétova ódát, a Sem emlék, sem varázslatot, a Gyökért, a Hetedik eclogát, a Levél a hitveshezt; Leonyid Martinov a Hispánia, Hispániát, a Pénteket, a Tö­redéket, a Razglednicákat tolmácsol­ta. Az 1965 októberében Magyaror­szágon járt Nyikolaj Csukovszkij bu­dapesti szállodai szobájában s Szlg­­ltgeten Radnótit fordított; hazatérése után néhány nsppal — tragikus hir­telenséggel — meghalt. Radnóti orosz szövegének megformálása — utolsó munkája lett. Csukovszkij — többek között a Járkálj csak, halálraítéltet, a Tegnap és mát, a Negyedik eclogát, az Erőltetett menetet szólaltatta meg. Egy fiatal költő, Vlagyimir Kornyilov csatlakozott a magyar költészethez már szinte hozzánőtt triászhoz. Kor­nyilov már korábban, József Attila egy­két versének fordításával bebizonyí­totta érzékenységét a magyar poézis iránt, most főleg Radnóti korai ver­seinek fordításával remekelt. A moszkvai Szépirodalmi Kiadó egyik szobájában lapozgatom az el­készült fordításokat. Mindenütt a szö­veghűséggel, s ami talán még ennél is fontosabb: a költőhöz való hűség­gel találkozom. Ezek a költemények elsősorban szép orosz versek —, s ez annyit jelent: Radnóti közel áll a fordítókhoz. Különösen Szamojlov át­élő és beleérző készsége lep meg. A Tétova ódá-ban oroszul mondja Radnóti képeit tovább: a lapos szó­­szerintiség helyett az ő költőiségének szellemében építi át képeit az orosz poézis rendszerébe. És mit mondjak, mit mondhatok a többi fordításról? Hiszen — bár­mennyire szeretném Is — nem ele­mezhetem egyenként mindegyiket, külön-külön minden sorukat, sőt a szavak kiválasztását ugyanazzal a szeretettel, amellyel ezek a fordítá­sok készültek. Milyen kitünően sike­rült Csukovszkijnak eltalálnia a Teg­nap és ma félelmetes záróképét a költőről, aki térdig vérben áll, s min­den versét utolsónak érzi... És Mar­tinov szövege mennyire egyenértékű nek látszik a magyar Csütörtök-kel, s megint csak a teremtő, az újrate­remtő tehetség bővül el, a Hűtlen hűség mesterien értelmezett felfo­gásai E. FEHÉR PÁL A napokban jelent meg Josef Krílek docens, mérnök« kandidátus és mun­kaközössége által összeállított kézikönyveoske, Vállalati és egyéni anyagi érdekeltség a mezőgazdaság tervszerű irányításának tökéletesített rend­szerében címmel, a Szlovákiai Mezűgazdasági Könyvkiadóban. A kiadó és a szerzők célja, hogy a vállalati és egyéni anyagi érdekelt­ség rendszerének gyakorlati érvényesítését úgy ismertessék az olvasóval, ahogyan azt a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszere feltételezi és alapvető meghatározásában leszögezi. Ebben a könyvecskében a szerzők rámutatnak, hogy a szövetkezeti szek­tor üzemeiben hol függ össze a mezőgazdaság irányításának tökéletesített rendszere az anyagi érdekeltség és egyéni felelősség eddigi elveinek ér­­vényrejuttatásával és ml az, amiben már felfilntúlja azokat. Továbbá ismer­tetik, mit érvényesít a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszere az előbb említett anyagi érdekeltségnek azon elveiből, amely népgazdaságunk többi ágazatában érvényesül. Bevezetőjében ez a könyvecske megismerteti az olvasót a mezőgazdasági üzemek anyagi érdekeltségének eddigi rendszerével kapcsolatos tapaszta­latokkal, majd foglalkozik a mezőgazadsági üzemek anyagi érdekeltségével, a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerében. Majd a jövedelemelosztás elveinek magyarázatára, az alapok létesítésének kérdéseire ad választ. Az utolsó fejezetben összefoglalás található. A csatolt értelmező kis-szó­­tárban magyarázatot kap az olvasó az ismeretlenebb és új kifejezések tar­talmáról és jelentőségéről. Oldalszáma 75, ára 2 korona. (Li) Karl H. Jenisch: TRAKTOROS ABC A műszaki tudományok gyors fejlődése egyre nagyobb követelményeket támaszt azokkal szemben, akik a különböző gépek üzemeltetésével, kar­bantartásával, javításával foglalkoznak. A szerelőműhelyekben munka köz­ben számtalanszor felmerül egy-egy olyan új alkatrész neve vagy olyan új szakkifejezés, amelyet ahányan szóbahoznak, annyiféleképpen értelmez­nek is. Kinek van igaza? Ez a kötet a hasonló nehézségek gyors megoldásához segít hozzá. Aki felüti a „Traktoros ABC" megfelelő címszavát, az közérthető, világos stí­lusban, a tudomány korszerű színvonalán kap választ kérdéseire. A szerző műve összeállítása során a teljességre törekedett: a belső égésű motorok munkafolyamataival éppúgy foglalkozik, mint a különböző szerkezeti ele­mekkel, az egyes géprészek működésének módjával vagy a gumiabroncsok vízzel való feltöltésével. A bonyolultabb leírások megértését szemléltető táblázatok foglalják össze. A könyv az erőgépek mellett néhány fontosabb munkagép bemutatására is kitér. Jenisch munkája, amelyet Szabadi Gusztáv fordított, a mezőgazdasági gépekkel foglalkozó szakemberek számára nélkülözhetetlen. Kapható a SLOVENSKÁ KNIHA könyvesboltjaiban. A legrégibb írott emlékek ? Romániában a régészek egy ős­régi település feltárásakor három történelem előtti időből származó agyagtáblát találtak. Korukat négyezer évre becsülik. Egetett agyagból vannak, hét centiméter hosszúak és teletrva szimbolikus jelekkel. Egy részük igen köny­­nyen megfejthető (állatokat ábrá­zolnak), a legtöbb jel értelme azonban ismeretlen. Az Írott em­lékek igen sok rokonvonást mu­tatnak a sumérok ékírásos táblái­val, amelyek közül a legrégibb háromezer éves. Sajnos, nincs sok remény arra, hogy a talált táblák szövegét meg­fejtik, hacsak a további ásatások során nem bukkannak még né­hány ilyen agyagtáblára. A fölfedezés Óriási jelentőségű. Ha a radioaktív vizsgálatok ered­ménye pontos, és a lelet valóban négyezer éves, ez azt jelenít, hogy az európai kultúra bölcsője nem Kréta sztgete, hanem Transsylva­nia volt, azaz, hogy a sumérok néhány törzse, amely időszámítá­sunk előtt a harmadik évezredben telepedett le Románia területén, magával hozta írásos kultúráját. (msz) SZABAD FÖLDMŰVES "J 1987. május 13.

Next

/
Thumbnails
Contents