Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-08 / 18. szám
Asszonyok klubja A Duna—Tisza közén a kalocsai jérás arról nevezetes világszerte, hogy innen kerülnek ki a magyar népművészet remekei. A jellegzetes fist motívumokat káprázatos színárnyalatban hímezik a vásznakra. Nincs az a mennyiség, amely kielégítené a földkerekség minden tájáról érkező igényeket. Földművesasszonyok fizik a mesterséget, a népművészet szenvedélyes mesterei. Nagyanyákról unokákra száll a tudomány, s a népi művészetnek ezt az ágát a rohanó idő sem feledteti, hanem gazdagítja s hagyománnyá kovácsolja. Egy lengyel tudóstól hallottam a mondást: „A tudomány megízlelése szomjasabbá teszi az embert, képességeiben, műveltségében még a sokat is kevesli, új ismeretekre, több tudásra vágyik. Ezt az élet hívatlanul is hozza.“ Az idézet megtestesült előttem, amikor közelebbről megismertem a járás egyik falujában hímző asszonyokat. Érdekes emberek, művészi képességeiken túl is. öregcsertő, mindössze 1700 lakossal, a kisebb faluk közé tartozik a járásban. Egy kocsmája és cukrászdája van, különösebb szórakozási lehetőség — mint sok más faluban — itt sincs. Ezért is feltétlenül említést érdemel a nagyszerű kezdeményezés, amelyet a község asszonyai megindítottak. Régi probléma adta az ötletet. Ugyanis az iskola pedagógusai és a falusi nőtanács régóta keresi a megoldást a gyermekek iskolai és családi nevelésének összehangolására. A kérdés nem olyan egyszerű, mint első hallásra tűnik, hiszen sokan még kizárólagosan magánügynek tartják a gyermeknevelést, s úgy vélik, az iskola beleavatkozik a család életébe azzal, hogy új szellemben formálja a jövő embereit. Pedig társadalmi feladat, a szülők érdeke is az összhang megteremtése, éppen gyermekeik helyes nevelése érdekében. Egy alkalommal a nőtanács vitaestet hirdetett a faluban a gyermeknevelés mai problémáiról. Az érdeklődők csaknem mindannyian anyák voltak, és a vita sok kényes kérdést hozott felszínre. Ezen felbuzdulva határozták el az öregcsertői asszonyok, lányok", hogy megalakítják klubjukat, s rendszeres beszélgetéseket folytatnak az őket érdeklő témákról. Azóta hetente egyszer találkoznak húszán, harmincán. Tévedés lenne azt hinni, hogy az összejövetelek csak olyan pletyka-délutánok. A maguk módján tanakodnak a falu problémáiról. Hímzéseiket eddig csak otthon végezték, most elviszik a klubdélutánokra. Kicserélik tapasztalataikat, átadják tudományukat a fiatalabbaknak. Egyszer ellátogattam az asszonyok klubjába. Az asszonykoszorú közepén a Nőtanács titkára tartotta szóval a klubtagokat. A szövetkezet sorsáról, jövőjéről vitatkoznak. Ellestem néhány Tavaszi hajfrizűra PRÓBÁLJA KI MEGFIGYELŐKÉPESSÉGÉT! Ml A fenti ábra az 1-től 90-ig terjedő számjegyeket tartalmazza. Ezeket a számokat próbálja meg egymásutáni sorrendben elolvasni. Az erre felhasznált időtartamot órájával ellenőrizze. Ha a műveletre csak 5—10 percig terjedő időre van szüksége, akkor rendkívül jó a megfigyelöképessége. A 10—15 percig terjedő idő még mindig jó megfigyelőképességre vall. A 15—20 perc közötti időtartam átlagos, a 20—25 percig terjedő idő átlag alatti képességet jelent. A gyenge megfigyelőképességűeknek 25—30 percre van szükségük. Akinek pedig ez a művelet félóránál tovább tart, annak teljesen rossz és gyenge a megfigyelőképessége. (Még egy figyelmeztetés: a számok leolvasásánál az ábrán nem szabad semmilyen jelzéseket alkalmazni!) gondolatot a titkár szavaiból. Arról beszélt, hogy sokat tehetnek az aszszonyok a közös gazdaság boldogulása érdekében. A tekintetekből szónál világosabban sugárzott a kérdés: hogyan? A felelet nem késlekedett. — Nekünk, asszonyoknak elsősorban otthon kell „rendet teremtenünk“. A mi példamutatásunk, bíztató szavunk hatással van az emberekre. Asszonyi szívből fakadtak ez egyszerű, őszinte szavak, asszonyi észhez és szívhez szóltak, a boldogulás iránti felelősség diktálta őket. Sok érdekes téma került már a klub programjába. Nem egyszer férfiakat is beavatnak vitáikba, meghívják a községi tanács elnökét, a szövetkezet agronómusát vagy az orvost. Öregcsertőn ma már a lányok, asszonyok is beleszólnak a falu életének formálásába, a legegyeszerűbb földművesasszonyok is nyíltan kimondják véleményüket, javaslatukat a község sorsával kapcsolatban. Olykor egy-egy irodalmi, vagy politikai téma is szóba kerül, s ha szükségét érzik, szakembereket kérnek fel egy-egy előadás megtartására. A példa ragadós, mert azóta a szomszédos falvakban is sorra alakultak az asszonyklubok. És ami a legérdekesebbé teszi a kezdeményezést, mindenütt férfiak javaslatára kelnek életre. Várkúti Miklós KOZMETIKA A szabad levegőn dolgozóknak Azok a nők, akik szabadban dolgoznak, például kertészetben, mezőgazdaságban, gyakran panaszkodnak húzódó, érdes, nagy foltos, hámló arcbőrről. A szabad levegő ugyanis erősen szárítja, tehát durva tapintásúvá teszi az arcbőrt. Gondos, előzetes kezeléssel azonban meg lehet akadályozni ezeket a bántalmakat. Közvetlenül a munkába menet előtt ne mossuk arcunkat hideg vízzel — kivéve a zsíros bőröket —, inkább töröljük át arctejjel, vagy olajos vattával. Majd vékonyan krémezzük be. Védi arcbőrünket, ha napjában többször is használunk krémet. Aki szeplőre, májfoltra hajlamos, az tavasztól használjon nappalra fényvédőkrémet. Ez a krém megvédi az arcot a nap ibolyántúli sugaraitól, és nem engedi a szeplőket előjönni. A tavaszt szél, vagy nap valóban gyakran több szeplőt csal ki, mint az augusztusi kánikula. Ezért a szeplőre hajlamosak ne menjenek ki a szabadba fényvédőkrém nélkül. Széles karimájú kalappal is védekezhetünk a nap sugarai ellen. (csmh) MIGRÉN ELLEN VITAMIN Sok embert gyötört már a migrén. Kínzó féloldali fejfájásban nyilvánul meg, ezt pedig hányás, rosszullét kíséri. A fájdalom órákig, sőt olykor napokig eltart. Oka még ma sem teljesen ismeretes, de feltételezik, hogy az agy vérereinek valamilyen elváltozása válthatja ki. A rohamok idején a beteg rendkívül érzékeny a fényre, az erősebb szagokra, zajokra. A zújok közül különösen az éles rövid zörej, a kaparás, a papírzizegés okozza a legnagyobb szenvedést. Jellemző tünete még, hogy a beteg arcfele megvörösödik, orrnyílása megduzzad. Bizonytalan, változó ideig tartó roham után a beteg mély álomba zuhan, amelyből frissen ébred. Természetesen a rohamok idején a beteg munkaképtelen. Ez a kellemetlen betegség gyakran előfordul a regényekben, színdarabokban is. Szenvedő hőse rendszerint valamelyik női szereplő — nem véletlenül, mert nőknél valóban gyakoribb. Sokaknál örökletesen jelentkezik. Előfordul, hogy egyeseknél már serdülőkorban kezdődik és egészen a változás koráig tart, majd ezután rendszerint elmarad. A rohamok közvetlen kiváltója lehet például elégtelen alvás, lelki bántalom, időjárás hatása vagy emésztési zavar. Gyógyításával többféleképpen kísérleteztek. Amerikai kutatók az anyarozs hatóanyagainak a belélegeztetésével értek el eredményt. A homlokon kezdett lágy masszírozás — amely átterjed a tarkón át a nyakra, a felső karokra, a hátra — is elmulasztja a rosszullétét. Mások — legújabban — a Bis vitamint alkalmazzák migrén ellen. A naponta szedett Bis vitamin már viszonylag kis mennyiségben is fokozza az agy oxigénellátását. Higiéniáról, idült gyulladásról és a nőgyógyászati ellenőrzés fontosságáról Női betegségeknek nevezzük azokat a hosszadalmas betegségeket, amelyek a női belső nemi szerveket támadják meg. Okozójuk rendszerint a fertőzés. A nemi szervék tlsztátlansága is fertőzést okozhat, mivel táptalaja a mikrobáknak. További ok lehet a nem higiénikus’ nemi érintkezés. Még nem vált általánossá ugyanis az a szokás, hogy az érintkezés előtt a férfi is mosakodjék meg. A Lapunk előbbi számában két tavaszí hajfrizurát közöltünk, amely minden bizonnyal megnyerte a „gyengébb nem" tetszését. Most újabb két frizurát közlünk. írják meg női olvasóink a közölt frizurákkal kapcsolatos véleményüket! Melyik tetszett a legjobban? A szegényasszony levese Nagyon régen történt. A falu leggazdagabb embere megöregedett. Erezte, hogy életéből már kevés van hátra. Üzent hát két asszonylányának, akik közül az egyik a falu leggazdagabb, a másik a legszegényebb legényhez ment feleségül. Amikor mindketten megjelentek, az öreg azt mondta: — Egyformán szeretlek benneteket! Mondjátok meg nekem, hogyan asszam el kettőtök között örökségül a láda aranyamat? — Annak add a több kincset — szólott, szinte gondolkozás nélkül a gazdag asszony —, aki kettőnk közül a legjobban megvendégel. — Érdemünk szerint jutalmazz bennünket! — tanácsolta szerényen a szegény asszony. Az öreg ravaszul mosolygott. — Mind a két tanácsot megfogadom — mondotta. — De most jól figyeljetek rám! Főzzetek nekem egyegy tányér gulyáslevest, jó zsíros legyen, mert bizony a zsírkarikák szá-Kiszámoló Csalafinta palacsinta, légbe lengő lenge hinta. Döngicsélve döngő dongó, kongva kongó morgó hordó, kerek tányér napraforgó, — te vagy a fogó ...! (Népmese) ma szerint mérem szét közöttetek az aranyaimat. A gazdag asszony kacagott. Eszébe jutott, hogy odahaza minden bödöne tömve zsírral. A szegény asszony pedig elszomorodott. Arra gondolt: odahaza talán még egy evőkanálnyi zsírt sem tud összekaparni. Másnap aztán mind a ketten megfőzték a kért levest. A gazdag aszszony szeme csillogott a kapzsiságtól, és alaposan megtömte levesét zsírral. A szegényasszony annál szomorúbban kavargatta az ételt. A megbeszélt időben mindketten megjelentek az öregnél. — Gyertek csak gyerekeim! — tessékelte őket nagy szeretettel a szobájába. — Tegyétek ide az asztalra egymás mellé a két levest; most majd meglátjuk, ki kapja a több aranyat. A levesek valóban eldöntötték az örökség sorsát. A gazdag asszony ételén a rengeteg zsír teljesen összeolvadt, s a felszínén csak egyetlenegy hatalmas zsírkarika úszott. A szegényasszony levesén, mivel az sokkal soványabb volt, sok-sok apró zsírkarika látszott. — Hát akkor úgy teszek, ahogy ígértem —, mondta az öreg. — A zsírkarikák száma szerint osztom szét az örökséget. Itt van lányom — mutatott a gazdag asszony levesére —, néked egy arany jár, hiszen csak egy zsírkarikát látok a tányérodon. Neked pedig — fordult a szegényhez mivel a leveseden megszámlálhatatlanul sok a zsírkarika, neked adom a ládában maradt többi aranyamat. így hát póruljárt a kapzsi gazdag asszony. Lejegyezte: Kúcs Gy., Alsószecse Két új társasjáték RÖKACSAPDA: A játékhoz három méter hosszú ruhaszárító-kötél, egy zsámoly és egy alma kell. Kijelölünk a gyerekek közül két vadászt és egy rókát, majd a kötélre csomót kötünk, de nem húzzuk meg, hanem hagyjuk, hogy a közepén kb. 20 centiméteres hurok lógjon alá. A két vadász megfogja a kötél két végét, a róka pedig a hurok elé térdel és megpróbálja a hurok mögött levő almát lekapni a zsámolyról. Akinek ötször sikerült lekapnia, azé az alma. RÄKFUTÖVERSENY: Nagy kört rajzolunk. Kiszámoló versikével kiszámítunk öt pajtást. Ök a rákok. A versenyzők a kör közepén helyezkednek el négykézláb, háttal a kör vonala felé. Sípjelre hátrafelé haladva igyekeznek elérni a vonalat. Az első „befutó“ a nyertes, övé a kitűzött díj. KEZDŐBETŰ-REJTVÉNY Függőleges sorok: 1. Kikötőgát. 2. Vágószerszám. 3. Magánszám. 4. Szilon közepe. 5. Súlyegység. 6. Igaz. 7. T-betűvel az elején: Gabonaföld aratás után. Helyes megfejtés esetén mindegyik függőleges sor „10“-val végződik. A vízszintes a) sorban pedig egy nagy európai város nevét kapjuk. Beküldendő e város neve. Kedves Gyerekek! A Szabad Földműves 17. száma kis-keresztrejtvényének helyes megfejtése: Éljen május elsejei Könyvjutalomban részesültek: Molnár Mária, Nádszeg, 743 hsz. és Katyi László, Rimaszombat, Gottwald u. 60. KEDVES GYEREKEK! Végtelenül örülünk annak, ha a kis-keresztrejtvény megfejtésével csiszoljátok, „élesítitek“ agyatokat. Ám az a meggyőződésünk, hogy a felnőttek is bele „kotnyeleskednek“ a megfejtésbe, sőt előszeretettel megfejtik, s beküldik, holott az ő képességeikhez mérten külön közlünk keresztrejtvényt. Ez semmiképp sem nevezhető dicséretes dolognak! Ha ilyesmit észrevesztek, írjátok meg a szerkesztőségnek! fertőzés így aztán könnyen átterjed a női belső szervekre. Abortusz, szülés utáni fertőzés, a tisztasági előírások elmulasztása az irrigálásnál, ugyancsak forrásai lehetnek valamilyen betegségnek. Az egyes női szervek gyulladása igen fájdalmas és sokszor még meddőséget is vonhat maga után, azonkívül más szempontból is veszélyes. A krónikus gyulladás bizonyos szövetek állandóan ismétlődő izgatásával jár. Az izgatásra a szervezet erőteljesen reagál, védekezésül elkezdi a sejteket szaporítani, s heggszövethez hasonló vastag szövet keletkezik. Ebben az állapotban a védekezés esetleg megszűnik; de az is megtörténik, hogy a sejtek szaporulata elburjánzik, először csak ártalmatlanul, később káros formában. Eddig még nem tudjuk, mi a rák kórokozója, és mi idézi elő kifejlődését. Valószínűleg több oka is van. Tudjuk, hogy a rák nem örökölhető, és ha egy családban mégis több rákos megbetegedés fordul elő, azt azzal magyarázhatjuk, hogy öröklődnek a családi szokások, az életmől, az étkezés és más esetleges indítóoka a megbetegedéseknek. Sok tényező játszik itt közre, de nem kell minden esetben rákkal végződnie. Azt azonban jól tudjuk, hogy mindenfajta elhúzódó, idült gyulladás veszedelmes kémiai ingerként hat, a gyulladást tehát mielőbb ki kell gyógyítani. Az elhanyagolt, krónikus gyulladásból könnyen fejlődhet ki veszélyes daganat. Ne mulasszuk el tehát, legalább évenként egyszer, nőgyógyásszal megvizsgáltatni magunkat. Az orvos megállapítja, van-e valamilyen elváltozás vagy gyulladás és előírja a megfelelő gyógymódot. Sohase legyünk türelmetlenek, mert be kell látnunk, hogy ha esetleg húsz év óta van gyulladásunk a méhszájon, azt nem lehet két hét alatt kigyógyítani. Legyünk kitartóak, mert ilyen hosszadalmas betegségeket csak lassú gyógykezeléssel lehet rendbehozni. A kellő időben felismert rák ugyanúgy gyógyítható, mint minden más betegség. De időben kell orvoshoz fordulni. Ha a nők megszokják, hogy harmincéves koruktól rendszeresen járnak a nőgyógyászhoz, még ha nem is fáj semmi és nem észlelnek semmilyen rendellenességet, sok gyógyíthatatlan megbetegedést megelőzhetünk. Ha ilyenkor kezdetleges rákot fedez fel az orvos, még ki lehet gyógyítani. Sok páciens, akit a rákos daganat után 5, 10, sőt 15 éve figyelnek, teljesen egészséges. (M. Sz.) SZABAD FÖLDMŰVES^ 1967. május 6.
