Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-04-29 / 17. szám

Súlyos veszteség Hétfőn a „Szojuz-1“ űrhajén végzett próbarepülés befejezé­sekor tragikus haléit halt VLA­GYIMIR KOMAROV mérnök­­ezredes, az SZKP tagja, űrha­jós pilóta, a Szovjetunió Hőse, a világűr meghódítóinak egyike. Komarov űrhajós, aki régeb­ben a Voszhod űrhajón tett kozmikus utazást, vasárnap hajnalban a „Szojuz-1“ elneve­zésű űrhajóval a földkörüli pá­lyára érkezett. Feladata volt tanulmányozni a kormányozha­tó űrhajó működését és közre működni az űrutazással kap­csolatos tudományos, fizikai­technikai kutatásokban. Hivatalos jelentés szerint, Vlagyimir Komarov teljesítette a „Szojuz-1“ űrhajó programját, amelynek során több manővert és egyéb tudományos kísérletet hajtott végre. A program vé­geztével bekapcsolták a fékező motorokat, az űrhajó csökken­tette első kozmikus sebességét és behatolt az atmoszféra sű­rűbb rétegeibe. Hét kilométer magasságban a kabinból kibo­csátották az ejtőernyőt, de az ernyő kötelei összecsavarodtak, így nem nyílt ki, és az űrhajó nagy sebességgel a földre zu­hant. VLADIMIR MIHAJLOVICS KOMAROV szörnyethalt. Komarov márciusban töltötte be a negyven évet és huszonöt éven keresztül foglalkozott re­püléssel. Tanulmányait 1942- ben kezdte a légierők szak­iskolájában. Amikor pilóta lett, több mint ötszázszor repült su­gárhajtású vadászgépeken, üt esztendeig tanult a Zsukovszkij hadmérnöki akadémián, majd a repülőtechnikai kísérleteknél végzett hasznos munkát. Halálával súlyos veszteség érte a szovjet űrhajózást és az egész emberiséget. Szépül a falu a „Z" akció nyomán Egy huszas csoport munkához lát. Rombol, rombolja a régit, de egyben újat épít, mert úgy látja és jól látja, hogy ezzel szebbé teszi otthonát. A községháza, kultúrház, iskola és az új lakásegység körül kerítést emel. Ás, csákányoz, betonoz, szobro­kat állít. A HNB elnöke, Szabó József vezetésével jól halad a munka. Ké­szül az új. Öröm derül az arcokon. Még nagyobb lendületbe kezdenek, így telik az idő. Lassan beesteledik. Kezet adnak egymásnak, és a viszont­látás gondolatával térnek hajlékukba. A következő napon virradatkor a Nap vörös korongja frissen árasztja melegét, mintha érezné a természet, hogy az éltető napsugárra van szük­sége Magyarbél aprajának, nagyjának. Hat óra. A huszas csoport újra a tettek helyén. Majd ínnen-onnan jön­nek, ki-ki szerszámmal a kezében és hozzálátnak a munkához. Serceng a lapát a kavicson, keverik a betont, hordják a kerítésrészeket. Hangzik: „Előre, hátra, kicsit jobbra, majd balra, és mint a gomba a harmatos fűben, úgy nő a kerítés. Már negy­venkét pár kéz szorgoskodik a kul­­türház körül. S mint egy gépezet, lendülnek a karok. Ide egy lapát kavicsot, oda egy la­pát betontl — így irányítja Fülöp Já­nos a munkát. Nyomban készségesen mozdul a HNB titkára, Dolán Gyula elvtárs, az elnök és a többiek. Szép létszámú az önkéntes brigád. A ke­rítés egy része már készen van. Fel­szabadulnak az erők. — A járdakészítéshez, emberek! — szól Nagy János. Deszkákat hoznak, saluznak, dől a friss beton, hosszab­bodik a járdatest. Mindenki tudja mit cselekszik, hiszen önmagának teszi azt. A kilencéves alapiskola nagyobb tanulói szintén bekapcsolódnak a munkába. Az igazgató és a tanítói kar tervszerűen irányítja a diákok tevékenységét és az élen lapáttal, csákánnyal példát mutatnak. A falu „Z“-akciójának keretén be­lül készült a betonjáró nagy része, az autóbusz-megálló, az iskola kísér­leti kertjének kerítése, az óvoda ud­varán új homokozó, hinták és más szabadtéri játékeszközök. Sőt a tele­fonvezeték főutcai része és az artézi kúttól vezető szennycsatorna is már a föld alatt húzódik. Tehát szépül a falu, ami lakosainak igyekezetét di­cséri. S mi több, nagyon figyelemre­méltó, hogy a múlt év eredménye­ként 81585 korona értékű önkéntes munkával már szebbek, értékesebbek a lakosságot szolgáló helyi intézmé­nyek, és ezzel új formát ölt a falu külseje, de a lakók élete Is. És a bekerített részeken Kakas Te­rézia tanítónő kezdeményezéséből ne­veltjei — az iskola legkisebb tanulói szorgoskodása nyomán, már nyílnak a tavasz virágai. A látottak pedig további igyekezet­re serkentik az embereket a falu szé­pítésében — terveik megvalósításá­ban. RÉTI T. KÁLMÁN r NOSZF ötvenedik évfordulója tiszteletére • A LOSONCI Csehszlovák Gép­kocsijavító Vállalat dolgozói vállal­ták, hogy a vállalat összbevételi ter­vét 1,4 millió koronával, a tiszta ha­szon tervét pedig 800 ezer koronával teljesítik túl. Az eredeti tervvel szem­ben 300 tonnával több vashulladékot gyűjtöttek össze, mintegy 200 000 ko­rona értékben, ugyanakkor vállalták azt is, hogy a mezőgazdaság megsegí­tésére a csúcsmunkák idején 60 000 korona értékű munkát végeznek el. A. V. • SZESZTA KÖZSÉG lakosai (kas­sai járás) önsegéllyel új kultúrházat építenek, melyet ez éven szeretnének befejezni. Építésénél eddig a lakosság több mint 4500 brigádőrát dolgozott le és az épület értéke már megköze­líti a 170 ezer koronát. Azonkívül a választási időszak kezdete óta az utak, hidak, kutak rendezésénél és a község szépítésénél több mint 650 ezer korona értékű munkát végeztek el. (mp) Kiállítás a 70 éves Ostraván Június 3-án nyílik meg és július 2-ig tart nyitva a szocialista életkörnye­zetet szemléltető Ostrava 67 elneve­zésű kiállítás. A megnyitás időpontja rohamosan közeledik, s így az elő­készületi és a szervezési munkálatok is gyors ütemben folynak, Illetve már a befejezéshez közelednek. — Mindig szívesen jövök a bratl­­slavai újságírók körébe — mondotta Szlovákia fővárosában tett látogatá­sakor Erich Frydl, a kiállítás igaz­gatója. — Szeretem e város újság­íróit, és elégedett vagyok, hiszen pél­dául tavaly nagyon sok szép beszá­molót és értékelést írtak kiállításunk­ról, s így rendezvényünk további népszerűsítéséhez hathatós segítséget kaptunk tőlük. Remélem, hogy így lesz az idén is. 700 éves a nagy bánya- és ipar­város, s már magában ez a tény na­gyobb rangot ad és biztosít az idei kiállításnak, amelyet akárcsak a múltban, most is a „Fekete Réten“ rendeznek meg. — A legjobb és legszebb termékek legjavát akarjuk az idei kiállításon Kell vagy nem kell a kruppon? Tavaly a kassal járásban 17 702 sertésvágási engedélyt adtak kt, ezek 8805 kruppont szolgáltattak be és 851 olyan személyt bírságol­tak meg, akik a kőtelező krupponbeszolgáltatást nem teljesítették. Az erre vonatkozó hirdetmény kimondja, hogy a házi sertésvágá­soknál a kruppont le kell az állatokról húzni, és ezt eladni, hogy ezzel értékes nyersanyagot nyerjen a bőripar. Aki Ismert a jalut, meggyőződhetett arról, hogy ez a hirdetmény nem a legszerencsé­sebb megvalósítása az elgondolásnak, alaposan megkárosítja a sertés­vágókat. Nem Is beszélve arról, hogy a lehúzott krupponok után az Illetékes üzemek nem ts Igen érdeklődnek és ezért nem Is rendez­kednek be a krupponok felvásárlására. Mindenki másra hivatkozik. A helyt nemzeti bizottságok a húsiparra, a húsipar a jednota népi fogyasztás) szövetkezetre, ez pedig a helyi nemzett bizottságokra. Nincs helyiség, nincsen hűtőszekrény, nincs aki felvásárolja, nincs akt idejében elszállítsa, és nincs akt kifizesse. Sőt, ha a feladatát jól teljesítő polgár a kruppont a sertésről le is fejti, rendszerint többe kerül az útiköltség — az elveszett napot és Idegeskedést már nem ts számolva — mint a krupponért kapott pénzösszeg. Tehát a polgár a kruppon eladása mellett még rá is fizet az üzletre. A dolog ugyanis sokak számára nem világos. Mert szerintünk a sertéseknek egyforma a bőrük: azoknak ts, amelyeket házilag vágnak le, de azoknak is, amelyek közellátásra vannak szánva és az állami vágóhtdakon kerülnek levágásra. A károsultak ezért, egészen jogosan kérdik: mtért nem húzzák le a bőrt azokról a sertésekről, amelyeket a vágóhtdakon vágnak le? Az a bőr nem értékes nyersanyag a bőr­ipar számára? Hiszen az ott levágott sertések száma országos méret­ben az ötszöröse vagy talán a tízszerese Is annak, amit házilag ölnek le. Tehát kell vagy nem kell a kruppon? Ha kell, akkor kelljen minden kruppon és akkor azt, akt házilag vág sertést és a kruppont nem adja el, jogosan büntetik meg. Ha pedig nem kell, akkor miért tesz a hirdetmény Ilyen különbséget. Es miért nem gondoskodik az Illetékes bőripar képviselője arról, hogy a kruppont minden község­ben vásárolják fel a bőripar költségére, nem pedig az eladó terhére? Szükségesnek látszik, hogy az Illetékesek világosan válaszoljanak: kell vagy nem kell a kruppon? Ha kell, akkor a legközelebbi Idényre milyen konkrét intézkedést tesznek, hogy a polgár a krupponra ne fizessen rá és ne kelljen neki napot vagy napokat veszíteni ennek átadásával? IVÁN SÁNDOR, Kassa bemutatni — folytatta Frydl elvtárs. Célunk nemcsak az, hogy nagy meny­­nyiségű és bő választékú közszükség­leti terméket mutassunk be és árusít­sunk, hanem elsősorban az, hogy a kiállítás megtekintő! elgondolkozza­nak életkörnyezetük egyes kérdésein. A tudomány és a technika ugyanis világszerte rohamos változáson és fejlődésen megy keresztül, s ezért kutatnunk kell, hogy az újabbnál újabb vívmányok nincsenek-e káros hatással az emberek életfeltételeire. Éppen ezért a kiállítás egyik exponá­­tuma a nagyon piszkos és szennyes­­vizű Ostravice folyócska lesz. Bemu­tatjuk a látogatóknak, hogy szűrő- és tisztítóberendezéssel annyira meg tudjuk tisztítani a folyócska vizét, hogy haltenyésztésre is alkalmas lesz. A kiállítás másik érdekességének a „lelki tisztaság tanácsadója" ígér­kezik, amelynek speciális és a leg­modernebbül berendezett helyiségek­ben pszichológusok, szociológusok, orvosok és ügyvédek díjmentesen és a legnagyobb titoktartás mellett vá­laszolnak, illetve lelki-terápiát vé­geznek az élet bármilyen kérdésére, vagy problémára. A látogatók közül, minden bizonnyal sokan kihasználják majd ezt az alkalmat Ostraván, mert problémája, panasza mindannyiunk­nak van. — Sajnos, a színes televíziót nem sikerül bemutatnunk — vette át a szót Smajkal elvtárs, a kiállítás ter­vezője. — Sokáig úgy volt, hogy si­kerül ezt is megvalósítanunk, ám legújabb értesülésünk szerint, az idén erre nem kerülhet sor. A látogatók azonban így is nagyon sok új termé­ket láthatnak majd. A kiállításon több szovjet, magyar, olasz és francia vállalat is bemutatja legújabb köz­szükségleti és élelmiszeripari áru­cikkeit. Nekünk is sikerült elérnünk, hogy a kiállító üzemek, vállalatok és termelőszövetkezetek — Szlovákiából a Bratislava! Tesla, a Vágsellyel Duslo, a NiZná nad Orovou-i Tesla, a PovaZ- ská Bystrica-i Gépgyár stb. — csak modern és divatos, vagy inkább fej­lődés alatt álló — tehát legújabb — termékeiket mutathatják be. Nagy Árpád Hat hajó az első negyedévben A komáromi hajóépítők 1. negyedévi mérlege jó eredményről tanúskodik, kimutatja, hogy nemcsak a terv feladatokat teljesítették sikeresen, hanem még terven felül is átadtak egy 2000 tonnás motoros fehérhajót a Szovjet­unió számára. Az I. negyedév folyamán összesen 6 úszómüvet adtak át megrendelőinek: 3 db 2000 tonnás motoros fehérhajót fa tervezett kettő helyett), 1 db KDB 500-as kotróhajót és két db 1500 tonnás univerzális uszályhajót. A sikeres hajóátadásokkal I. negyedévi tervüket 102 százalékra teljesítették, az árutermelést 119, az eladást 119,5, az exporttervet pedig 133 százalékra. A 11. negyedévben 10 hajót kell elkészíteniük és átadniuk a komáromi hajóépítőknek. Igényes feladatok előtt állnak a 7 darab 2000 tonnás moto­ros teherhajó, a 2 darab 1500 tonnás untverzális uszályhajó és az 1 db KDB-jelzésü kotróhajó befejezését és átadását illetően. A hajógyártáson kívül többek között még 91 hegesztett motorblokk-garnitúrát is át kell adniuk. Csupán az egyéb gyártmányokat számítva kb. 7 millió korona értékű gyártmányt kell átadniuk. A hajógyáriak legfontosabb feladatat közé tartozik — a minőségi mutatók mellett a több mint 37 millió korona nyers­jövedelem elérése, mely az első negyedévi tervvel szemben 23,4 százalékos emelkedést jelent. Az előtérben egy KDB 500-as Bulgária számára gyártott kotróhajó, a hát­térben három 2000 tonnás motoros teherhajó és egy hütőhajó a komáromi kikötőben. —Szy-z A mezőgazdasági termelés fejlesztése - egész társadalmunk feladata Karol Mestek mezőgaz­dasági és közellátás­­ílgyi miniszter az elmúlt hét végén az újságíróknak nyi­latkozott a minisztérium terveiről. A vitában felme­rült kérdésekre Karol Mes­tek miniszter és helyettese Emil Cakajda válaszoltak. Az értekezleten elhangzotta­kat tömören az alábbiakban foglaljuk össze. fOBBAN MEG KELL BECSÜLNI A MEZŐGAZDASÁGOT 0 A mezőgazdaság gyors fejlődé­sének és egyben a jobb élelmiszer­­ellátásnak előfeltétele, hogy a népgazdaságban a mezőgazdaságot jobban megbecsüljék az eddiginél. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazda­­sági termelés fokozása egész tár­sadalmunk Ugye, és így az iparban jelentősebben kell elősegíteni az élelmiszerellátás bázisát. Amellett, hogy a mezőgazdaság részére egy­re tökéletesebb mezőgazdasági gé­peket kell gyártani, nagyobb súlyt kellene helyezni a tudományos kutatások eredményének hatéko­nyabb felhasználására. TERET A FEJLETT TECHNIKÁNAK • Eddig a fejlődést legjobban az akadályozta, hogy a mezőgazda­­sági üzemek elhatárolt, külön egy­ségeket alkottak. A fejlődést még az sem segítette elő jelentősebben, hogy több helyütt egyesültek a szövetkezetek. A fejlett technika csak úgy tud teljes egészében ér­vényre jutni, ha a mezőgazdasági üzemek nem lesznek zárt egysé­gek. Nézzük meg csak a takarmányo­zás eddigi mődját. Mostanáig majd­nem minden üzemben külön-külön állították össze a takarmányada­got. Bár ez komoly munkát jelen­tett az állattenyésztés irányítói­nak, mégsem volt mindig a leg­ideálisabb az összeállítás. A jövő­ben a mezőgazdasági üzemek ré­szére korszerűen felszerelt takar­mánykeverő gyárakban, tudomá­nyos dolgozók állítják össze a leg­megfelelőbb takarmánykeveréket. Ez nemcsak a magasabb tej-, tojás­én hústermelést segíti elő, hanem, egyben kevesebb technikusra, mérnökre lesz szükség az állat­­tenyésztésben, mivel a megfelelően összeállított keveréket az etetők szakemberek nélkül is tudják majd adagolni. Ez lenne lényegében az útja, hogy a fontos állati termé­kek előállítása egyre inkább ipari jellegűvé váljon. A JÖVŐ A TÁRSULÁSOKÉ Az elkövetkező időszakban az igazi nagyüzemi mezőgazdaság alapjait kell megteremteni. Ennek a legjárhatóbb útja az integráció. Ezért a közeljövőben megalakul­nak a járási mezőgazdasági társu­lások. Az új szervnek a mezőgaz­dasági üzemeken kívül a gép- és traktorállomás, a felvásárló és más üzemek is a tagjai lehetnek, s Így egész sor kérdést közösen oldhatnak meg a jövőben. Az új forma széleskörű lehető­séget biztosit a szakosításra, a különböző szolgáltatások megjaví­tására, s egyben az értékesítés terén Is. (Természetesen a szaba­dabb kereskedelem nem vonatko­zik minden termésre. A gabonával például egyelőre nem lehet keres­kedni szabadon. A gabona kivite­lét és behozatalát az egész világon szabályozzák, s Így természetesen a szocialista államokban is, ahol ennek még nagyobb jelentősége van.) De tény, hogy általában a társuláson belül sokkal nagyobb lesz az adás-vételi lehetőség és az ezzel kapcsolatos kérdések megvitatása. A közeljövőben megalakuló tár­sulásokba való belépés természe­tesen önkéntes. Tény azonban, hogy a társulás útjára lépett me­zőgazdasági üzemek minden bi­zonnyal előnyben részesülnek majd az ipar gyártmányaiból. A társulásokba való tömörülés nem valósul meg egyidőben minden járásban. így ahol szükséges, je­lenleg a mezőgazdasági termelést irányitó termelési igazgatóságok még hosszabb ideig tevékenyked­nek. A minisztérium irányítói bíznak abban, hogy a társulások megala­kulása jelentős változást hoz a mezőgazdaságban és az ipari ter­melési jelleg mind jobban tért hódit, ami által több, jobb minő­ségű áru jut a közellátásnak.

Next

/
Thumbnails
Contents