Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-22 / 16. szám
A holdtól is függ a horgászeredmény! Amikor a szárnyaló emberi gondolat mindent összefüggéseiben és kölcsönhatásaiban vizsgálva igyekszik magyarázatát adni sok magyarázhatatlannak, miért volna éppen ebben kivétel a horgász-koponya, melyet sok évtizede izgat: miért vannak időszakok, amikor a halak úgy harapnak, akár a böjtöt átvészelt tigris, máskor pedig szabotálnak, mint bárgyú kémfilmek negatív figurái és fordulnak el undorral a legfifikusabban kínált ízes falatoktól? Magyarázó elmélet van egy kerítőhálóra való: ki a déli szelet, ki az erős vagy éppen hiányzó napsütést vádolja, esetleg a leszakadt nadrággombját, amikor olyan mozdulatlan a zsinegje-úszója, akár az Operát strázsáló szfinx. Szélcsendesebb alkonyaton, amikor a balinok olyan megvetéssel kísérgetik a legizgalmasabb villantót, hogy szinte hallani az epés megjegyzéseiket. Ugyan, mi lehet annak oka, hogy egyszer a koradélutáni órákban kezdődik a kapások „hivatalos“ ideje, máskor pedig hajnalban nyílik alkalom úgynevezett mészárlásra, hogy amikor kedden agyonfogtuk magunkat, szerdán már leégünk, mint Kató a strandon. A kérdésre mind a mai napig nem kaptunk választ, de holnapra is elmarad a megbízható magyarázat. Vannak viszont elméletek, melyek ha eddig nem is nyertek polgárjogot, mégis úgy érezzük valahogyan, hogy akik ezeket a korszerű elméleteket vallják, mégsem sántikálnak merőben hamis utakon. Ezek az elméletek pedig azt hirdetik, hogy a halak kapására a holdnak, illetve a hold járásának igen erős a hatása! Hogy a mennydörgés mögött némi villámlás is lapul, azt minden avatottabb harcsavadász tudja, hiszen ki ne tapasztalta volna, hogy újholdas éjszakákon akadnak a jó harcsakapások és bizony ritka az a síkostestű bajszos vízibajnok, „aki“ teliholdnál kóstolt volna bele az ízes lótetűbe. És azt is tudják ezek a harcsapusztitók, hogy ebben a százszor is igazolt tényben a hold fényének vajmi kevés a szerepe, inkább valami „más“-nak, hiszen a telihold akkor is érezteti káros hatását, amikor vastag felhőtakaró mögé bújik. És akkora a sötétség, mintha valami rettentő nagy szén-fekete varjú nyelte volna el az egész világegyetemet. Hogy a holdnak, helyesebben a hold állásának jelentős hatása van többek között az idegrendszerre, azt régen tudjuk, hiszen az ideges, vagy éppen zákonyos emberek teliholdas időszakokban rendkívül ingerlékenyek. A hold járásának hatása van a vízi élőlényekre. Jól ismerik ezt — és ki is használják — a mély svájci tavak maréna-halászai, akik a hold változása szerint húzzák mélyebb vagy felszínesebb vízrétegekben hálóikat, a plankton és vele a marénák csapata ugyanis ennek megfelelően tanyázik mélyebben, vagy a felszínhez közelebb. A rendkívül érdekes jelenségekkel annak idején már. J. Cassíopée, a világhírű csillagász is foglalkozott elsőnek, mutatván rá arra, hogy a hold állásának és vonzó hatása változásának nagy jelentősége van megmagyarázhatatlannak tűnő jelenségek előidézésében. J. A. Henshall híres könyvében pedig szinte törvényszerűnek fogadja el azt, hogy a telihold időszakában a halak csak igen mérsékelten táplálkoznak és ez nemcsak az éjszakára vonatkozik, hanem a napnak majd minden órájára. Sokévi tapasztalatok alapján születtek meg azok a szolunáris táblázatok, melyeket Knight, T. Burmand és Charles Ritz állított össze és melyeket világszerte elfogadnak. A legérdekesebb a dologban az, hogy a táblázat adatait a gyakorlat az esetek túlnyomó részében igazoljál Ezt az összeállítást adjuk közre, mely a földrajzi helyzettől függetlenül jelöli meg a holdjárás szerinti jó vagy gyenge kapás időpontokat. Táblázatban közöljük ezt a „menetrendet“, de természetesen annak hozzáfűzésével, hogy azt dőreség volna csalhatatlan dogmának minősíteni, hiszen a halak étvágyára és ezzel a kapásokra az időjárás erősen hat. Mégis célszerűnek mutatkozik, ha horgászatunkkal kapcsolatosan ellenőrizzük ezeket az adatokat, fogási eredményeinket vagy ellenkezőleg eredménytelenségünket a táblázat tükrében vizsgálva. Könnyen akadhatunk igen értékes összefüggésekre, melyek hasznos iránymutatók lehetnek a jövőben. És ugyanakkor feljegyezve a horgászásunk idején uralkodó meteorológiai adatokat (levegő- és vízhőmérséklet, szélirány és szélerősség, vízállás, a víz áradó vagy apadó irányzata, az égbolt felhőssége, a fény ereje, stb.) juthatunk olyan érdekes, sőt értékes összefüggéseknek birtokába, melyek talán választ adnak az elhangzott, de eddig válasz nélkül maradt kérdésekre... (farkasházy) A HOLD HATÁSA A HALAK KAPÁSÁRA TELIHOLD Első nap: egész nap közepes Második nap: egész nap rossz Harmadik nap: egész nap nagyon rossz Negyedik nap: egész nap elég jó Ötödik nap: reggel jó, délután közepes v Hatodik nap: reggel jó Hetedik nap: reggeltől 14 óráig jó. UTOLSŰ NEGYED Első nap: 13 órától jő Második nap: délután elég jó Harmadik nap: 15 órától jó Negyedik nap: 16 órától közepes Ötödik nap: délután jó Hatodik nap: délután elég jó Hetedik nap: délután elég jó ÜJHOLD Első nap: 8 óráig kitűnő Második nap: 9 óráig kitűnő Harmadik nap: 14 óráig kitűnő Negyedik nap: 15 óráig kitűnő Ötödik nap: 15 óráig kitűnő Hatotdik nap: egész nap rossz Hetedik nap: 10—15 óra között elég jó ELSŐ NEGYED Első nap: délelőtt jó, délután közepes Második nap: reggel jó, délután elég jó Harmadik nap: egész nap közepes Negyedik nap: egész nap közepes Ötödik nap: egész nap közepes Hatodik nap: 14 órától kitűnő Hetedik nap: egész nap közepes Elégedett halászok között Az ipolyszakállasi horgászszervezet munkája az elmúlt 10 esztendő alatt sokat fejlődött. jelenleg a szervezet elnöke Gregorovics János elvtárs, aki 1964 óta foglalkozik aktívan horgászattal. Ipolyszakállason mindig voltak halászok. Az Ipoly folyó vonzotta őket, hal is volt bőven. Dobrovolny Antal bácsi, a község krónikása is megemlékszik róluk. jelenleg a horgász-szervezet munkájáról aHNB elnöke, Báthy András is elismeréssel nyilatkozott. Gregorovics elnök becsületesen végzi munkáját, ezért nem fordulhat elő az, hogy valaki engedély nélkül halászna. Tavaly 14 tagú volt a horgászok szervezete, a tél folyamán sikerült 20-ra egészíteni az önkéntes halászok számát, de nyáron ez a szám hat pionírral bővül. Gregorovics János látogatásunk alkalmával hálót készített a tavaszi és nyári halászatra. Kisebbeket, nagyobbakat csinál a szervezet tagjainak. Ipolyszakállas község ugyan nem kapott halivadékot, mégis a szomszédos halászok irigylik revírjüket (Szetére és Pásztóra küldtek halivadékot). A szervezet nem is kért, mert az áradások folytán a halak jó helyet találnak az Ipolybél—Szakállas folyó között. Nagyon sok csuka, harcsa, ponty, jászhal, márna és apró keszeghal fordul elő az Ipolyban. 1965-ben 11 alkalommal öntött ki az Ipoly, tavaly kevesebbszer. A halászok ilyenkor munkában voltak. A nagyobb halakat ugyan meghagyták maguknak, de a fiatal, apró halakat átrakták a folyó vizébe. Különösen sok csuka- ponty- és jászhal marad vissza. A halásznapló vezetését minden halász kötelességének tartja. Az ipolyszakállasi halászok minden évben 12—13 kg halat fognak átlagosan. Az elnök két évvel ezelőtt 6 kg-os harcsát fogott, de tavaly 3,4(1 kg-os ponty volt a legnagyobb. Havas Béla 8 kg-os harcsát, míg Kovács Lajos idősebb halász 1963- ban 36 kg-os harcsát fogott. BELÁNYI JÁNOS VADÁSZ 5
