Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-01-14 / 2. szám
Minden baromfitartónak egyik legnagyobb gondja, hogy tyúkjai a téli hónapokban novembertől márciusig minél több tojást termeljenek. Hisz a tojásnak ekkor van a legjobb ára. Érthető tehát, hogy keresik azokat a módokat, melyek a termelés növelésével összefüggnek. Előrebocsátom, én sem tudok „csodareceptet“ adnt, amivel máról holnapra megduplázhatnánk a tojáshozamot, de bátran állíthatom, ha azt akarjuk, hogy télen is legyen jövedelmünk tyúkjainkból, úgy azt már a fajta megválasztásánál, a keltetés idejével, neveléssel, Istálló zással és szakszerű takarmányozással kell megoldani. Néhány ide vonatkozó tapasztalataimra és megfigyelésemre szeretném felhívni figyelmüket. NÉHÁNY SZÖT A FAJTA MEGVÁLASZTÁSÁRÓL Az utóbbi években a háztáji gazdaságokban Is inkább nagyobbtestű baromfit neveltek. Ez érthető volt, egyrészt az akadozó húsellátás miatt, másrészt A nagyobb testű tyúkok csirkéi hamarabb elérték a kívánt vágósúlyt. Az Ilyen csirkéket a piacon jó pénzért hamarabb értékesíteni tudták. így lassan a háztáji gazdaságok állománya Is feltöltődött nagyobb testű, Jobb árú, hústípusú tyúkokkal. Ma sok háztáji gazdaságban láthatunk kendermagos vagy fehér plimut, wyandott, kornis, gzöszexfajta tyúkokat vagy ezek keverékét. Igaz, hogy ezek a fajták kettős hasznú tyúkok. Helyes tartás ás takarmányozás mellett az évi 150—170 db tojást is megtojják, ugyanakkor Csirkéjük hamar nö és gyorsan follasodik. De hangsúlyozom: ezek a fajták lusták, nem Jó élelemkeresők, tehát állandóan • zsákból élnek. Egyik nálunk is legjobban bevált tojástermelő tyúk a fehér leghorn. Sajnos, nagyon •ok háztáji gazdaságból hiányaik. A gazdasszonyok nem sze-T apasztalatai m a téli tojástermelés körül rétik, mert kistestű, sokat röpköd, messze elcsavarog. Pedig jobb tartási viszonyok mellett vagy nagyobb kifutóval évi 200 darab tojást is rak. Nagy előnye még, hogy nem kotlik. Ugyancsak jó tojó a rodizland és a nyúhemsir. Aktív tenyésztői éveimben a legtöbb tóU tojást a leghornoktól és a rodizlandoktól kaptam. A tudomány és a tenyésztői munka napjainkban nagy lépéssel halad előre. Ma már vannak olyan külföldi tojóhibridek, melyek speciális takarmánykeverék etetésével garantáltan évi 250—280 db tojást tojnak. Ilyen hibridek a Gödöllőn kitenyésztett G 11, G 22, vagy a nyugati országokból behozott Nick-Chik, Sex-Sa-Llnk stb. fajták. Ezek a tojóhibridek ma még csak nagyobb termeié üzemeinkben találhatók, egyrészt mert drágák, másrészt mert magas tojáshozamukhoz speciális tartásra és takarmányozásra van szükség. A KELTETÉS IDEJE Ma már egész évben módunkban van napos csibét előállítani vagy beszerezni. Mégis a több téli tojás érdekében, helyes a korai, februári kelésű csirkék beszerzése és felnevelése. A februári kelésű jércék augusztusban már termelnek. Ha ezeket a jéroéket a rövidülő napok ellensúlyozására megvilágított ólban tartjuk, úgy nem esnek nyakvedlésnek és a termelés tovább tart Több évben volt olyan jérceállományom, amelyek augusztustól tojtak és a következő évben az állomány termelése csupán májusban esett a 40 százalék alá. Késő tavaszi vagy nyárelejl kelésű jércéktől soha nem kaptam sok téli tojást. Ezek legtöbbje a nagyobb hideg beálltával beszüntette a tojásrakást CSIBENEVELÉS A korai kelésű csibék nevelése sok gonddal és munkával jár. Mégis azt ajánlom, gazdaszszonyaink vállalják ezt a többletmunkát, mert a februárban kelt csirkék az őszi és téli hónapokban a bő tojáshozamban megtérítik fáradságukat. Százszázötven csirkét a konyha egyik sarkában, melegebb kamrában, volt Istállóban — egy nagyobb villanyégő, villany melegítő segítségével kis veszteséggel felnevelhető. Szövetkezeteinknek és állami gazdaságainknak továbbtenyésztésre csakis korai kelésű és vándorólazott, edzett Jércéket ajánlhatok. Ezek jól birják a mélyalmon vagy tojóketrecekben való tartást. AZ ÓLAK KÉRDÉSÉ Háztáji baromfitartásban (a takarmányozáson kívül] ez az egyik legnagyobb probléma. Nagyon sok udvarban még mindig pár deszkából összetákolt ólat látunk. Az Ilyen ól nem védi az állományt az Időjárás szeszélyeitől, nyáron meleg, míg télen az ürülék is csonttá fagy benne. Ilyen ólazás mellett ne várjanak télen Is tojást tyúkjaiktól. Hisz a felvett takarmányt az állatoknak nagyrészben a test melegentartására kell fordítani — nagyon kevés jut a tojástermelésre. Minden háztáji gazdaságban lehetne olcsón egy olyan ólat építeni, amelyben 40—60 baromfi jól érezné magát. Sok helyen az üresen álló Istállót kis átalakítással, elkerítéssel kitűnő baromfióllé lehetne alakítani, és villany segítségével novembertől meg ia világíthatnánk a helyiséget. Külföldön nagyon sok háztáji gazdaságban az átépített (dupla falú) padláson tartanak 100—200 tojótyúkot, kitűnő eredménnyel. Sajnos, nálunk ettől még Idegenkednek. AZ ÖL MEGVILÁGÍTÁSA A jó baromfitenyésztő kezében ez nagy fegyver, mert ezzel fokozható a téli tojástermelés. Tyúkjaink ólját októbertől márciusig naponta rendszeresen megvilágíthatjuk úgy, hogy 14 órán át legyen világosság. Véleményem szerint januárban 4 órát, februárban 3, márciusban 2 órát kell villannyal világítanunk. Legjobb a reggeli megvilágítás, csak gondoskodni kell arról, hogy tyúkjaink hajnalban Is enni kapjanak. Erre Jó az automata-etetőkben tartott takarmány. MEGFELELŐ TAKARMÁNYOZÁS Tyúkjaink takarmánya legyen változatos, több szemes-takarmánykeverékből álljon (búza, árpa, zab, kukorica, borsó, napraforgó). Természetesen na hiányozzon belőle az állati fehérje, hal- és húsliszt, vér, fölözött tej, konyhahulladék, karotin sárgarépa, lucernaliszt, valamint az E-vitamint tartalmazó csíráztatott gombák. Miniden tenyésztő jegyezze meg, hogy a sok tojás első követelménye a helyes takarmányozás. P. L. LÉTSZÁMÉS ÁLLOMÁNYSZÁMALAKULÁS A CSKSZ Szlovákiai Választmányának titkársága kéri az Összes helyi és járási szervezeteit, hogy Idejében jelentsék be a tagsági létszám pontos alakulását, valamint az állatállomány pontos számát az 1967. január 1-t állapot szerint. Az állományszám alapján kerül kiosztásra az első félévre előirányzott takarmánymennyiség. A pontos adatokért mind a helyi szervezetek vezető dolgozói (vagyis az elnök, a titkár, az ellenőrzőbizottság elnöke), mind pedig a járási szervezetek vezetői viselnek teljes felelősséget. AZ 1966. ÉVI TAKARMÁNYELSZÁMOLÁS A járási bizottságok dolgozóinak nemrégiben tartott oktatásain említésre került az 1966. évi második félévre vonatkozó takarmányelszámolás rövldebb terminuson belüli átadása. Kérjük ezért az összes helyi szervezetek vezetőit, hogy gyors ütemben készítsék el ezt az elszámolást és haladéktalanul adják át az illetékes járási szervezetnek, melynek dolgozói ennek alapján készítik el a járási összesítést. TAKARMÁNYELOSZTÁS 1967-BEN A CSKSZ számos helyi szervezete figyelmeztette Szlovákiai Választmányunk titkárságát még a karácsony előtti héten arra a levélre, amelyet a Nyersanyagbegyűjtő Vállalat (Zberné suroviny n. p.) Bratislava, jarabinkova utca küldött részükre. Ebben a nevezett vállalat szövetségünk ügyeibe igyekszik avatkozni, miközben szövetségünk központi bizottságát durva módon sértegeti a KARA n. v.-tal kötött szerződés miatt. A CSKSZ Szlovákiai Választmánya ezért kényszerül bejelenteni, hogy a Nyersanyagbegyűjtő Vállalat nem jogosult közölni az 1967. évi takarmányelosztás módját, mert ezzel szövetségünk semmilyen szervezeti egysége nem bízta meg. Szövetségünk tagjainak tenyészóllománya alapján, valamint a terménybeadás szerint járó takarmányjuttatásröl szövetségünk az Illetékes felettes hatóságokkal gondoskodik. Ez tehát nem a Nyersanyagbegyüjtő Vállalat gondja, amely közület Ilyen módon kívánja demoralizálni tagságunkat ahelyett, hogy az általa végzett gereznafelvásárlás terén előforduló hiányosságok kiküszöbölésével törődne. Tudatjuk az összes helyi és járási szervezeteinkkel, hogy az 1967. évi első félévre járó takarmánykiutalást járási szervezeteink már január folyamán megkapják.
