Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-22 / 16. szám
XII. PIHENÉS AZ INARI Tö PARTJÄN Mánnistö nelliml boltos ellátja szombat-délutáni vevőit, kihív bennünket a tópartra, besegít az orrán fedett, farán nyílt motorcsónakba, majd kifutunk az Inari tó vizére. Napos, tavaszi délután. Az 1500 kilómőteres óriás tóban kisebb-nagyobb, erdei fenyővel borított sziklaszigetek. Vezetőnk aggódó arccal int a tavat mindjobban ellepő felületre: „Jäätäl“ — mondja (jég) és amikor a centiméteres jégréteg nem engedi tovább a csónakot, több sziget megkerülésével mégis talál jégmentes átjárót a tanyához. Magas, erős asszony fogad bennünket. Elmondom ivaloi látogatásunkat, átadom férje, Paavo üzenetét. Előkerül a két erőscsontű, izmos fiú, a 13 éves Jorma és a 11 éves Mikko, valamint a nagyon élénk, 8 éves kislány, Annikki. A tanya Paavo egykori gerendaháza, kibővítve családi használatra, egy újabb épület — az ún. vendégház —, egy piciny kunyhőcska: Annikkié,. inkább játéknak. Egy további ház, félig műhelynek, félig alkalmi nyári alvóhelyül. Külön ház a szauna, fürdésre, mosásra. Az őstermelő életmód számára mindez nélkülözhetetlen: a rénszarvastenyésztés, halászat és erdei munka eszközeinek számára hely kell. A legközelebbi szomszédok kilométerekre, a bolt húsz kilométerre fekszik. A parti sziklák között még áll az egy fatörzsre épült élelmiszertároló, a „nili-aita" (ilyet már csak szabadtéri lapp múzeumokban látni). Ugyanakkor a két fiú a kilenchónapos internátusi lét után már „berendezkedett“: felvonták sátrukat a part gyepén, és végtelen türelemmel horgásznak, villantóznak. Együtt kávézunk, majd Männistä boltos elköszön. Kicsomagolunk, a két fiú használatba veszi a mágneses sakkot, Annikki a babát. Klaudia aszszony megmutatja szállásunkat, majd két nagy fürdőkendőt ad és felajánlja a szaunát, amit még délután fűtött be. Élvezzük a bőr alá is behatoló gőz, a füst és a nyirfalomb illatát. Tökéletesen átforrósodva a tutatjről a kristálytiszta, jéghideg tóba ugróm. A gőz tökéletesen megóv a rövid ideig tartó hidegtől. A tóparti szaunázás a finnek egyik kedvenc élménye: Männistä boltos is 40 kilométeres utat tesz meg kedvéért, és elhozza öttagú családját. így a szaunázás éjfélig tart. Paavo dolgozószobájának kandallójában lobognak a fahasábok. Klaudia asszony elköszön, mi még egy órán át bámulunk a tűzbe. Másnap reggel Mánnistaék elhajóznak, Livia ismerkedik a finn főzési tudománnyal, én beülök Paavo dolgozószobájába tanulni. A 69 °-tól északabbra, 20 kilométerre az utolsó civilizált teleptől, egy kilenc nyelvet beszélő férfi rénszarvast tenyészt, halászik, erdőt müvei, kertészkedik, és télen farkasokkal viaskodik immár 33 éve. Kertjében a legkülönbözőbb közép-európai kultúrnövények: szántóföldi termény, gyümölcs, zöldség és virág. Könyvtára többezer kötet. Magyar művek finn-, finn művek magyar fordításban, Arvi Järventaus valamennyi ismert regénye. (Ebbe nem számítom Klaudia asszony könyveit.) Tudományos művek százai. Amit az utolsó száz évben a Lappföldről és lappokról írtak, itt csaknem kivétel nélkül megvan, 10-nél több nyelven, ki tudja hány könyvtárból kellett volna összekeresnem, amit így ajánlott fel ivalói kórházi ágyán: „Ülj a szobámba és olvass, tanulj kedvedre“ — „Olvasd el európai előadássorozatomra készített jegyzeteimet a Lappföldről!“ Nagyszerű élettársat talált Klaudia aszszony személyében. Nincs férfimunka, amit ez az asszony ne tudna elvégezni. Mínusz 30—40 fokos hidegben, sötétben, néha teljesen egyedül, hiszen a gyerekek az iskola kezdetével az internátusba kerülnek. Élvezi, következetesen nevelgeti a hazajött gyermekeket. És amint tesz-vesz, dudolgat egyet-egyet a férje utáni nagynagy aggodalom ellenére. Ebéd után kimegyünk az erdőbe. Sűrű áfonyaszőnyeg közt keskeny csapáson járunk, egy-egy sziklán rénzuzmó, virágzik az áfonya és a lápiszeder. Már akad kucsmagomba, de még piciny. Mikor visszatérünk, megcsodáljuk a kertet: kikelt a borsó, a mák, a bogyósok, a berkenye. A rebarbarát, metélőhagymát pedig már a mai ebéd keretében fogyasztottuk. A növények termesztési módja a mi burgonyatermesztésünk fordítottja: a növény sora a töltögetés árkában húzódik meg. E2 így védettebb, 'da fnegvHágitásI célja is lehet, hiszen éjfélkor is süt a nap, és az érdé árnyékában is teljes a világosság. A nagy fénymennyiség következtében a növények növekedése hihetetlenül gyors. A zergeboglár (Trollius europeus) borsó- 8zemnyi bimbói öt nap alatt diónyira nyíltak, a borsó centimétereket nőtt. A növények vízszükséglete ilyenkor óriási, és igen meghálálják az Öntő-zést. így töltöttünk 6 napot e csodálatos helyen. Lívia megtanulta egy sereg halétel elkészítését, és egy kicsit finnül beszélni. Utolsó este kieveztünk a szemközti szigetre, és megvártuk a nap éjféli legmélyebb állását. Az Inari tavon több mint két hónapon át nem ismerik a sötétséget. Mire elmentünk, tökéletesen kitavaszodott, és a tó jege is eltűnt. Két nellimi fiú jött értünk édesapjuk hatalmas motorcsónakján. Elköszöntünk a bennünket kényeztető, kedves, jó emberektől. Ivalóban újra felkerestük Paavót, átadtuk a hazai üzeneteket, még mindig lázas. Beszámoltunk családjáról, megköszöntük meghívását, segítségét, a nekünk nyújtott minden jót. Elköszöntünk még este ivalói háziasszonyunktól, az Inari vidék bábaasszonyától. De szóljunk még néhány szót vendéglátóinkról: Néhány évtized előtt a sarkköri területek gyér lakossága óriási küzdelmet vívott az időjárás viszontagságaival. Jelenleg a közlekedés, közegészségügy és iskolaügy lényegesen megkönnyítették az emberek téli életét. A mindjobban szaporodó emberiség ellátására az állattenyésztés lassan északabbra nyomul, és ezzel együtt a takarmánynövények termesztése is. Az inárltavi takarmánytermesztő kísérleteket ugyan ismerem az irodalomból, személyesen megtekinteni nem volt módomban. A mi pásztorkultúránkra annyira emlékeztető rénszarvaskultúra mindinkább visszaszorul. Hogy mekkora az itt termeszthető növények száma, ebben Paavo 33 éves munkája úttörő Jellegű. Azáltal, hogy a lappok közt letelepedett és vállalta a közép-európai ember számára rendkívül zord éghajlat minden viszontagságát és megosztotta tudását e végtelenül jóindulatú, de bizalmat* lan észak-európai ősnép fiaival, nagy emberi tett. Csaknem évenkinti útjai a szomszéd országok lappjaihoz e rokonnép egyik legjobb ismerőjévé teszik. Másnap kora reggel bementünk Ivalóba, s a póstaautóbusszal elindultunk Rovaniemibe, délre, most már egyre délre. (Folytatjuk) Felsőtúri tapasztalatok Folyamatos átmenet a nyári takarmányozásra Amikor Hojcska Pál mezőgazdasági technikus a járási pártbizottságról visszatért falujába, hogy átvegye az elnöki tisztséget, már kész tervei voltak a tehénállomány tejhasznosságának növelésére. Meg kell mondanunk őszintén, erre bizony nagy szükség volt. Gyakorlatból tudta, hogy mindenekelőtt sok és jó minőségű takarmányra van szükség e feladat megvalósításához. Céltudatos munkával elérte, hogy a szántó 26 százalékán hereféléket termesszenek, a kiegészítő takarmánykeverékeket szakaszosan vessék, s a nyári takarmányozási időszakban állandóan friss zöldanyag álljon rendelkezésre. Idén is a korán lekerülő keverékek után 30 hektáron gondosan előkészített, tápanyagokkal ellátott magágyba borsós keveréket vetnek, s a fehérjékben dús anyagot silóvermekben tárolják. A silókukoricának talpalatnyi területet sem engednek, mert a gyakorlat bizonyítja, hogy tejtermelésre a borsóskeverék-szilázs sokszorta értékesebb. Szántóföldi legelőterületük (30 hektár) is a zöld futószalag szerves része. Szakaszokra osztva legeltetik majd a tehenekkel. A területet négyévenként felújítják, nemesfüvekkel újra vetik. Kedvező esztendőben egyes szakaszait kaszálják. A fű jó minőségét szakszerű trágyázással érik el. Februárban például 1,5 mázsa mésznitrogént, 3 mázsa Thomas-salakot, áprilisban pedig 1 mázsa szemcsézett hugyanyt, 2 mázsa kálisót ás 1 mázsa szuperfoszfátot adtak hektáronként. Ez a tápanyagmennyiség a folyamatos, szakaszos legeltetés s végeredményben a bő tejelékenység biztosítéka. Mit etetnek télen, és hogyan térnek át a nyári zöldtakarmányozásra? A tehenek takarmányozásának az a célja, hogy állandósuljon, növekedjen a tejátlag. Ez a szabály mind a téli, mind pedig a nyári időszakra érvényes. Ennek megfelelően Felsőtúron télen 25 kg borsókeverék-szilázst. 10 kg takarmányrépát, 2 kg hereszénát, jóllakásig takarmányszalmát, majd takarmánymeszet és 2 kg abrakkeveréket kapnak a tehenek. Ez utóbbit azonban hasznosság szerint adagolják. Tavasszal megfontoltan, folyamatosan térnek át a zöldtakarmányozásra. Kezdetben a téli eleség mellett csak 5 kg-nyi zöldet adnak egy tehénnek, s két héten belül teljesen áttérnek a zöldtakarmányok etetésére. Ilyenkor nagyon ügyelnek a lassú átmenetre, hogy az állatok emésztőszerv-rendszere megfelelően alkalmazkodhasson a zöldtakarmány értékesítésére. Ezzel elérték a tejhasznosság téli-nyári állandósulását, de ettől sokszorta többet, mert a tavalyelőtti esztendőhöz viszonyítva a múlt évben nem kevesebb, mint 747 literrel növekedett egy-egy tehén tejátlaga, ami a módszer helyessége mellett szól. (1966-ban egy tehén tejhasznossága 2650 liter volt.) A takarmányozásnak e fajta módszerével értékes adatokhoz jutottak. Most már tudják, hogy egyes teheneik mire képesek, ami arra sarkallja őket, hogy tudatosabb tenyésztői munkát végezzenek. Ennek megfelelően 50 tehénnél megkezdték a másodfokú hasznosság-ellenőrzést, s a jövőben megteremtik az elsőfokú törzskönyvezés előfeltételeit. Elérték azt a színvonalat, amikor már a 2800 literen felüli egyedek leszármazottait hagyják továbbtenyésztésre. Rövidesen elérkezik az idő, amikor, a kisebb tejátlagot nyújtó teheneket kiselejtezik. A tudatos, szakszerű tenyésztői munka és az okszerű téli-nyári takarmányozás eredménye, hogy a napi egyedenkénti tejátlag állandóan 7 liter fölött van. Hojcska elvtárs beszélgetésünk közben többször hangsúlyozta, hogy szükségesnek tartja a tehenek nyári legeltetését, mert az állatoknak rendszeres mozgásra, napfényre, tiszta levegőre van szükségük. E tényezők egyike sem hiányozhat a korszerű tejtermelésnél. Emellett arra is gondolni kell, hogy a teheneket sohasem a falun keresztül hajtsák a legelőre, mert ez izgalmat okozhat az állatoknál, ami viszont 30 százalékig terjedő tejveszteséggel járhat. Nyugodt légkörre van tehát szükség a kihajtásnál s a legelőn, hogy zavarmentes lehessen a tejképződés. Persze, a magasabb tenyésztési technika bevezetésére nem minden gazdaságban egyformák a feltételek. Azonban a termelés technikája lehet hasonló, ezért kívánatos, hogy a téliről a nyári takarmányozásra való áttérésnél másutt is a lassú, folyamatos átmnetet válasszá, mert a tejhasznosság állandósításának a teljes értékű takarmányozás mellett ez a legfontosabb előfeltétele. (h) Halszálkás fejőállás + kötött tartású istálló í. A fejés technológiája, A technika mai állása szerint kötött tartású istállóban kb. 100 tehén fejésére a tejvezetékes fejőberendezés a legmegfelelőbb. Több 100 és 200 férőhelyes istállók csoportosításával 800 tehenes telepek hozhatók létre, melyekben a fejősre a fejőkarusszel ajánlható. Az 500 tehenes telepek azt az alsó létszámhatárt jelentik, amelyeknél a fejőkarusszel, nagy beruházási költsége miatt nem gazdaságos. A 100—500 tehenet befogadó telepek azt a nagyság rendet jelentik, amelyre megfelelő fejűállás nem készült, és tervek sem állnak rendelkezésre. Az ilyen nagyságú telepek gépi fejősét a halszálkás rendszerű fejőállással célszerű megoldani. A halszálkás fejőállással kapcsolatban a munka termelékenységét illetően gyakorlati szakemberek jó véleménnyel vannak. Szabadtartású istállók mellett alkalmazva.a terelőutak és a várakozó helyiségek megoldatlan kérdései jelentettek gondot az üzemeltető számára. Mivel a mezőgazdasági szakemberek többségében a kötött tartású meleg istálló mellett döntöttek, figyelemmel kell lenni a kötött tartási mód és fejőállásban történő fejés öszszefüggéseire. 2. A halszálkás jej'óállás kapacitása. A „La 51—60“ jelű fejőállás 180—300 tehén kiszolgálására készült, és megfigyelések szerint óránként 2 fejő 50 tehenet fejhet ki. Ebből következik, ha az egyszeri fejásidő 4 ó, akkor: 4X50 = 200 tehén plusz 15% = = 30 szárazon álló tehén öszszesen: 230 tehén fejhető. E fejőállással kettős műszakban két istállóegység 400—500 tehene is fejhető lenne, a kettős műszak hátrányával. 3. Javaslatok a fejöállás teljesítményének növelésére. Megoldásként kínálkozik, hogy az „La 51—60“ jelű fejőállást 2 fejőteremmel lássák el, egyenként 2X8 kehelykészlettel. így 4 dolgozó kb. 400 tehenet fejhet 4 ó alatt. 4. A tej[ tárolása és hűtése, Kiindulási adatként a tehenek évi 4000 liter tejhozamát feltételezve, napi 5600 liter, ill. 2800 liter fejésenkénti tejmenynyiséggel számolunk. így tejvezetékenként 350 liter/h tej áramlik a hűtő- és tárolótartályokba. Az „MKA—500 1“ jelű tejhűtő ezt a tejmennyiséget folyamatosan hűteni tudja, tehát e berendezésből 2 db-ot kell beszerelni. A tárolás ez esetben 3 db 2000 liter űrtartalmú szigetelt tartályban történik. Amennyiben a hűtés közvetett módon, tartályban történik 3 MKA—500 1 jelű hűtőberendezésre van szükség. 5. A fejőterem. A fejőterem belső szélességét az eddigi 4260 mm-rői az abrakolási lehetőség biztosítására 6000 mm-re szükséges növelni. A fejőterem elé várakozóhelyiség kerül, 48 tehénre méretezve, melyek közül 16 mindig a fejőállásban van. Az állatok közlekedő útjainak és a fejőállás padozatának tisztítása vízöblítése: rendszerrel történik. Hirsch K.—Mehler A. Dtsch. Agrárt. >• Állategészségügyünk Minden új intézkedés hatásának legbiztosabb próbaköve a gyakorlat. Az elmúlt év júniusában napvilágot látott G 6 jelzésű minisztériumi intézkedés az azelőtt díjmentes állategészségügyi szolgáltatások helyett bevezette a fizetett gondoskodást, mely alól kivételt csupán a veszélyes ragályos állati betegségek terjedésének megakadályozása képez. Ez az intézkedés, mivel pénzről volt szó, várhatóan erős ellenhatást váltott ki a mezőgazdasági üzemekben, melyek vezetőségét ezzel kapcsolatban két nagy csoportra lehetne osztani. Az egyik csoportba azokat sorolhatnánk, akik az újonnan kialakult helyzetben az állategészségügyi szempontok elsődleges figyelembevételével keresik a számukra legelfogadhatóbb kiutat, s szerencsére ezek vannak többségben. A másik csoportba azok sorolhatók, akik a pillanatnyi pénzügyi előnyök miatt nem gondolnak a holnapra, nem törődnek állatállományuk egészségi állapotának fokozatos de biztos romlásával. Mivel a helyset ezen a téren nem mondható egyöntetűen kielégítőnek, fontosnak tartjuk az egyes szempontok megvizsgálását, értékelését s a leghelyesebbnek mutatkozó megoldás széleskörű gyakorlati alkalmazásának ajánlását. Ehhez segítségül kértünk szlovákiai, kerületi és járási szinten működő szakavatott állategészségügyi dolgozókat, kiknek a gyakorlatból merített nézetei alapján próbálunk eljutni a leghelyesebbnek tűnő megoldáshoz. Szlovákiai viszonylatban Felkerestük ezért MVDr. Tureíek Károlyt, az SZNT Földművelés- és Élelmezésügyi Megbízotti Hivatalának állatorvosát, hogy a fizetett állategészségügyi gondoskodással kapcsolatban megismerjük nézeteit. Szerinte szlovákiai viszonylatban aránylag legjobbnak a nyugat-szlovákiai kerületben mondható a helyzet, míg a közép- és kelet-szlovákiai kerület ökonómiailag gyengébb szövetkezetei — de az állami gazdaságok is — az állategészségügyi szolgálat kismértékű igénybevételével próbálnak „takarékoskodni“. Ennek következtében terjed az Aujeszky-féle betegség, vagyis az emlős állatok álveszettsége, amelyet vérfertőzést okozó vírus idéz elő, s így például a Svidník-i Állami Gazdaság NiäSny Miroäov-i részlegén 36 sertés hullott el. A Krásny Brod-i Állami Gazdaságban coli baktériumok túlzott elterjedése folytán elhullott bárányaik zöme. A Dolny Kubín-i járásban a borjak eddigi elhullási százaléka 3,3 %-ról 8 %-ra fokozódott. Az utóbbi esetben az is szerepet játszott, hogy az életben maradt borjak után a zootechnikusok nem kapnak prémiumot, míg a tejeladás tervének túllépésekor igen, tehát legtöbbjüknek nem sok gondot okoz a borjak elhullása, mert így több tej marad eladásra. Azelőtt például a studeneci EFSZ- be hetente kétszer is elkerült az állatorvos, most azonban egyszer sem hívják őt, de a Spisská Nová Ves-1 járás más községeibe sem. Amióta bevezették a fizetett állategészségügyi gondoskodást, a humennéi járásban levő Uliő-Ublani völgybe egyszer sem hívták az állatorvost. A zólyomi vágóhídon az egészséges vemhes tehenek vágása az elmúlt év júniusától elérte a 37-et, a vemhes üszőké pedig a 14-et, mivel a mezőgazdasági üzemek nem végeztettek vemhességi vizsgálatot. Az elmúlt évben bevezetett új intézkedés pozitívumaihoz sorolhatnék, hogy a szolgálatot teljesítő éjjeliőrök, akiknek feladatkörébe tartozik az ellések lebonyolítása, már nem hívják feleslegesen az állatorvost, hogy saját munkájukat megkönnyítsék, vagyis nem élnek vissza a lehetőséggel. Megszűnt az orvosságokkal való pazarlás, s ma már nem látni minden istállóablakon felhalmozott Aureomycint. Az állategészségügyi szolgálat tevékenységéről pénzbeli nyilvántartás áll rendelkezésre, ami könnyű adminisztratív ellenőrzést tesz lehetővé. Kevesebb a munka, amelyet azonban annak idején a felesleges kihívásokkal együtt azért mégiscsak el tudtak végezni az állategészségügyi dolgozók. Mit nyújt a szerződés? Nyíltan be kell vallani, hogy az új intézkedésnek vannak hibái. Achilles-sarka az, hogy állami eszközökből csupán a már terjedő ragályos betegségek megfékezéséről gondoskodik, viszont teljesen a mezőgazdasági üzemekre hagyja a betegségek fellépésének megelőzését. A jelenlegi helyzetből kiutat az egészségügyi szolgálat és a mezőgazdasági üzemek közötti szerződéskötés nyújt. Egészévi díjátalány (pausál) ellenében — amely tehenenként 30, egy évesnél idősebb üszőnként pedig 20 korona — az állategészségügyi szolgálat kivizsgálja a tenyészmarhák terméketlenségének okát és gyógyítja a betegséget, vágóhídra adás előtt vemhesség-vizsgálatot végez, általános tejmirigy-kivizsgálást eszközöl, higiéniai tanácsadást fejt ki a tejtisztasággal, a növendékneveléssel, az istállózással, a takarmányozással és a legelőtisztasággal kapcsolatban. Ezekben az esetekben nem számlázzák a kiszállási díjat és az elsődleges gyógykezeléshez szükséges orvosságot. A szerződéskötésben első helyen áll a galántai járás, viszont ennek lényegét nem értették meg Dolny Kubínban, Mikuláson és másutt. A felvásárlási szervezet hizlaldáiban elvárják az állatorvosi segítséget, de általában fizetni nem akarnak. Ez a kérdés a minisztériumok múlt havi összevonása következtében remélhetőleg hamarosan rendeződik. Kétélű fegyver Az állatorvosi szolgálat pénzügyi tervének teljesítése kétélű fegyver, mert ezt a tervet akkor lehet jól teljesíteni, ha az állatokkal egy ideig nem törődnek, aminek következtében elharapódznak a betegségek. Ezért igyekeznek az ésszerűen gondolkozó mezőgazdasági üzemvezetők minél hamarább megkötni a szerződéseket, mert így kötelezik az állategészségügyi szolgálat dolgozóit a gazdasági egységek gyakori ’átogatására.
