Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-08 / 14. szám
A komáromi járás baromi itenyészete fejlesztésének kérdései Ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés egyes szakaszain kedvező fordulatot érjünk el, Időszerűvé vált a mezőgazdasági üzemek további korszerűsítése és a termelési ágazatok szakosítása. Ennek érdekében a komáromi Járási pártbizottság, a mezőgazdasági termelési Igazgatóság, valamint a Járás mezőgazdasági üzemeinek szakemberei, az elmúlt év elején behatóan foglalkoztak a problémákkal. A kétnapos vita eredményeként többek között új irányt szabtak a baromfitenyésztés fejlesztésének. Elsőrendű feladatként a baromfitenyésztés szakosítását Jelölték meg, mely a helyi adottságok figyelembevételével történik. Erre az Intézkedésre szükség volt, mert a legtöbb mezőgazdasági üzem ráfizetett a baromfitenyésztésre. A hiányosságok legfőbb okai: a kellő szaktudás hiánya, a baromfiállomány összetétele, a férőhelyek korszerűtlensége, valamint az egészségügyi előfeltételek voltak. A fenti hiányosságok eltávolítása, valamint a nagyüzemi technológia bevezetésének elvei alapján a komáromi járás-! ban nyolc szakosított szövetkezetbe és egy állami gazdaságba összpontosították a baromfitenyésztést. Ezek a következők: Csicsó, Búcs, Alsőpéter, ímely, Bátorkeszi, Perbete, Gűta, Zöldállás, valamint a komáromi állami gazdaság. Az utóbbi időben e tevékenységbe besorolták a csallőközaranyosi szövetkezetét is. Ezek többnyire mind önálló farmok, egy-egy 6000 tojó befogadására alkalmas tojóházzal és csirkenevelőkkel. Baromfitenyésztő központként a Komáromi Állami Gazdaság baromfifarmját jelölték ki. Ez a baromfifarm évenként mintegy 27 ezer tojóhibridet, 120 ezer hússzülőpárt és 1 millió 200 ezer naposcsibét termelne. Az elkövetkező években tehát a baromfitenyésztés fejlesztésében, a Komáromi Állami Gazdaságnak nagy szerepe lesz. Ráhárul a feladat, hogy a szakosított szövetkezeteket nemesített naposcsibékkel, hússzülőpárokkal és tojóhibridekkel lássa el. Gazdasági tevékenységét a szakosított szövetkezetek haszonrészesedésének megosztása alapján végezné. Azzal számolnak, hogy a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság irányítása alá tartozó mezőgazdasági üzemek 1970-ben 162 ezer tojóhibríddel rendelkeznek és az átlagos tojástermelés tojónként 185 darab lesz. A baromfiállomány szintjének növekedését az 1964- es évi állományhoz viszonyítva, mintegy 27 ezer darabban jelölték meg, de egyidejűleg megszüntetik az összes parlagi tenyészeteket. Az egy tojóra eső átlagos tojástermelés 45 darabbal növekszik majd. A piaci termelés 1970-ben 28 millió 509 500 darabra emelkedik, mely egy hektár mezőgazdasági területre számítva 388 darab tojást jelentene. Ahhoz azonban, hogy a kitűzött feladatokat teljesíteni tudjuk, a baromfitenyésztés szakaszán döntő fordulatnak kell bekövetkeznie. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a jelenlegi baromfiállományt nagyhozamú tojóhibridekkel helyettesítsük. Azonban nemcsak tojóhibridekre lesz szükségünk, de hússzülőpárokra is, hogy a piacra minél több baromfihúst adhassunk. Bucz Sándor és Betka Kravariková, a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság baromfitenyésztési szakaszának dolgozói arról tájékoztattak, hogy az elmúlt évben a Magyarországgal kötött kereskedelmi kapcsolatok lehetővé tették egy nagyobb mennyiségű nemesített hibrid behozatalát. A Bábolnai Állami Gazdaság baromfinemesítő állomása 65 ezer Nick-Chick fajtájú naposcsibét és hússzülőpárt szállított a komáromi járás szakosított szövetkezetei számára. A naposcsibéket saját autóbuszaikon a rendeltetési helyre szállitották, ahol minden intézkedés megtörtént, hogy a csirkék számára lehetőleg olyan életkörülményeket teremtsenek, mint a származási helyükön volt. A csirkeneveldékbe és tojóházakba légkondicionáló berendezést szereltek. Ezáltal biztosították a levegőcserét, és azt, hogy a külső hőmérséklet nem befolyásolta a csirkék fejlődését, majd az állatok termelését. A magyarországi tojőhibridek behozatalával jelentősen növekedhet járásunkban a tojástermelés, mivel a szakemberek véleménye egyöntetűen az, hogy az adott viszonyok és életfeltételek között egy tojó évi átlagos hozama elérheti a 200—220 tojást. Mivel a Nick- Chick tojóhibridek csupán az elmúlt év második felében lettek ivarérettek és kerültek át a tojóházakba, az általuk kitermelt tojáshozamról még korai volna végső következtetést mondani. Kravariková elvtársnő szerint azonban a tojástermelést jelentősen befolyásolják a különféle takarmánykeverékek. Abban a pillanatban, amikor a baromfiak silányabb kalóriaértékű táplálékot kapnak, csökken a tojáshozamuk. Ennek ellenére az elmúlt évben jelentős növekedés mutatkozik a tojástermelés szakaszán. Szemléltető példaként közöljük az 1964-es és az 1966-os év eredményeit: Az egy tojóra eső átlagos hozam: 1964 1966 Az EFSZ neve: db db Búcs 162 152 Csicsó 112 163 Bátorkeszi 113 142 Gúta 139 158 Alsópéter 137 141 ímely 150 164 Perbete 117 163 Zöldállás 166 147 Amint a fenti táblázatból is kitűnik, a szövetkezetek többségében lényeges növekedés mutatkozik. Csupán a búcsi és a zöldállási szövetkezetekben csökkent a tojástermelés. Ez azzal magyarázható, hogy ezek a szövetkezetek kaptak nagyobb mennyiségű naposcsibét és későbben lettek ivarérettek. Továbbá azért vettük alapul az 1964-es évet, mert az 1965-ös év eredményei az árvíz következtében nem nyújtottak volna hű képet. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóságon nyert értesülések szerint, a fenti szövetkezetek ez évben további intézkedéseket hajtanak végre a tojástermelés fokozása érdekében. Csicsón pl. a közelmúltban helyezték üzembe a ketreces tojóházat. A baromfigondozók eleinte idegenkedtek az újítástól, de amikor meggyőződtek előnyeiről, s főleg a tojáshozam lényeges növekedéséről, ma már elismerőleg nyilatkoznak. Hasonló volt a helyzet Alsópéteren is, amikor a szabadon nevelt baromfiakat a gépesített tojóházakba összpontosították. Az asszonyok zúgolódtak, de amikor rájöttek a gépesítés előnyeire, örömmel végzik a munkát. Idén a magyarországi kapcsolatok helyett a chrustenicei Drübeznícke závody, n. p.-vel alakult ki partneri viszony. Ettől a vállalattól a Leghorn-hoz hasonló kitenyésztett fehér hibrideket kapunk a járás szövetkezetetibe. Befejezésül még annyit, hogy a szakosítás kezdetén még kiváló eredményeket nem várhatunk. A gépesítés és a kitenyésztett hibridek kezeléséhez szakemberekre lesz szükség. Éppen ezért fontos lesz, hogy a szövetkezetek vezetői arra is gondoljanak, hogy ezen a szakaszon dolgozó gondozók kellő szakmai ismeretekre tegyenek szert. De sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a baromfiak takarmányozására is. A takarmánykeverők feladata, hogy a jövőben értékes és kalőriadús baromfieleséget szállítsanak a szakosított szövetkezetek részére, össztársadalmi érdek, hogy minél több baromfihús és tojás kerüljön a piacra, valamint exportra is. A szakosítás kezdeti sikerei arra mutatnak, hogy jó úton haladunk. Bízunk abban, hogy az együttműködés, akár a fajtanemesítő állomásokkal, akár a továbbtenyésztésre kijelölt baromfifarmokkal, valamint az eleséget gyártó és szállító üzemekkel tovább mélyül és az elkövetkező években döntő fordulat következik be a komáromi Járás baromfitenyésztésének fejlődésében. Andriskin József Naposcsibe. Kiváló nagyüzemi tojóhibrid. 3
