Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-04-01 / 13. szám

ORSZÁGSZER TK ftVENTK nagy károkat okos az erózió szántóföldjeinken, de fő­­képpen a betelepített szőlősök­ben. Nem csoda, hiszen Cseh­szlovákiában két millió 940 000 hektárt veszélyeztet a vízieró­zió, míg a szélerózió 1 millió 790 ezer hektárt veszélyeztet. tosan szabjuk annyira, hogy a gépi művelést ne nehezítsük ve­la. Ugyanis számítanunk kell arra, hogy a talajt szántani, kultlvátorozni, a szőlőt pedig télire be kell fedni. Ha túlzásba vinnénk a sorok elhajlását, az eke nem fordítja a kívánt mó­don a talajt, és a traktoros Védjük szőlőinket alkalmazhatnánk, de ez sok pénzbe kerül, és csak sok mun­ka árán változtatható rajta. Ugyanis a befüvesített sort 3—4 év elteltével kicserélhetjük, mű­velés alá foghatjuk és trágyáz­hatjuk. A kisegítő vízlevezető sorokból nyáron a füvet leka­száljuk, amíg a víz le nem önti. Az elmondottakat összegezve tapasztalatom szerint az erózió kártétele többszörösen felülmúl­ja azt az értéket, amelyet meg­akadályozása érdekében ráfordí­tunk. Nagyon fontos, különösen a szőlészetekben, hogy télen— A szél a könnyű homoktalajok esetében okoz érdemleges kárt, különösen síkságokon, ahol tán vol az erdő és nincsenek erdő* védő sávok. A ml vidékünkön a vízerózió tesz nagy kárt, mi­vel hegyes, partos a határ. Az egyik alkalommal, amikor látogatást tettem egyik szőlész Ismerősömnél, szinte megdöb­bentem a látványosságtól, illet­ve a kártól, amit a vízeróziő okozott. Különösen fent áll a károsodás veszélye egy hegy­oldalon telepített szőlő talajá­nak kultivátorozása utáni felhő­­szakadáskor. Ilyen alkalommal a kár szinte helyrehozhatatlan, de mondjuk meg azt is, hogy ezzel szemben szinte tehetetlen a szőlész is. Amikor azonban az évről-évre megismétlődő ta­vaszi hóolvadás elhordja a ta­lajt, és a víz hatalmas árkokat váj ki egy tábla szőlőben, ez már hanyagság dolga, és nem hasonlítható az elemi csapásnak mondható felsőszakadáshoz. A talajelhordás megakadályo­zása nagyon fontos termőföld­jeinken, de legfontosabb szőlő­­ültetvényeinkben. Azért, mert a szántóföldön, ahol évenként vál­takozik a növényzet, sor kerül­het az elhordott talaj pótlására, mert a talajműveléskor alkal­mazott eke és borona sokat egyenlít a talajon. Ugyanakkor ha a talajelhordás szőlőben tör­ténik, az érintett helyeken a tőke évről-évre feljebb és fel­jebb kerül a talaj felszíne fölé. Tehát ha hegyoldalakon telepí­tett szőlőinkben nem védeke­zünk az erózió ellen, néhány év alatt nemcsak az ültetvény, de a talaj termőrétege is veszély­ben forog. Hogy a talajelhordásnak ele­jét vegyük, már a szőlő tele­pítésekor meg kell tennünk a szükséges intézkedéseket, még­pedig úgy, hogy a sorok irányát a lehetőségekhez mérten rézsű­az erózió ellen! munkája is nehezebb, bizony­talan lesz. Viszont ha egyenes­be húzzuk a sorokat, a gépi munka biztosabb, mert minden kerékre egyenletesen oszlik a traktor súlya s munkaközben nem tarol a sorok közé. Az eró­zió veszélye ilyen esetben na­gyobb. Azonban ezen is lehet segíteni. A megoldás többlet­­kiadást jelent, de megéri a fá­radságot A víz elvezetését úgy oldjuk meg, hogy megfelelő távolságokban az oldalon ke­resztül megfelelő lejtésben nem túl mély sáncolást hajtunk vég­re. Ügyelnünk kell arra, hogy a lejtés ne legyen hirtelen esé­sű, vagyis a víz folyása ne le­gyen túl lassú, sem túl sebes. Ha a víz sebesen folyik, kimé­lyíti az árkot, elhordja a jó földet, míg a mélyedésen a gép nehezen jut keresztül. Ha a Moser-féle szőlőművelés esetében nagy terület megvédé­séről van szó, ajánlatos kisegí­tő, levezető árkokat létesíteni és azt befüvesíteni. Nyáron, nagy záporok idején, amikor az elkészített árkok kevésnek bi­zonyulnak a víz levezetésére, akkor ezeken a részben befüve­sített kisegítő levezető sorokon a víz lefolyik és semmiféle kárt nem okoz. Természetes, hogy a kiválasztott sorköz levezető ár­kait úgy készítjük elő, hogy a füvesítés előtt a víz a zápor idején sem törjön ki jobbra vagy balra, nehogy a tőkesorokat ve­szélyeztesse. A füvesített rész szélessége a Moser-féle műve­lésnél 140—200 cm lehet, min­denesetre a lefolyó víz mennyi­sége szerint szabályozható. Fü­vesítés helyett betonlapokat is nyáron állandó ellenőrzés alatt tartsuk a vízlevezető árkokat és a befüvesített sorokat. Ha ezt nem tartjuk be, a károso­dást nem kerülhetjük el. PÁSZTOR JÓZSEF, a csábi szövetkezet szőlésze 4. szám A TARTALOMBÓL: f Faiskola helyén gyümölcsös 0 Látomás Madarak Napján 0 Néhány gondolat az őszibarackfák metszéséről 0 Az alma varasodása és az ellene való védekezés O A mandula termesztéséről ( Tények, melyek gon­dolkozásra késztetnek 0 Tapasztalatok, célki­tűzések, kapcsolatok 0 Milyen csemegeszőlőt ültessünk 0 jótanácsok • Egy különös hagymásnövény xxxxxxxxxxxxxxxxttxxxxxxxxxxxnx A tavasz virágai. (Kucsma Szilárd felvJQ III. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1967. ÁPRILIS

Next

/
Thumbnails
Contents