Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-03-25 / 12. szám
Egy kisbaba kalandja A vasúti állomás peronján nagy a sürgés-forgás. Fiatal katona ts sodródik az emberáradatban. Szabadságra Igyekszik Péter, s amint így vonatjára várakozva ténfereg, sebtében egy fiatal asszony lép elébe, karján kisbabával. — Nem lenne olyan kedves tartant a kicsikét, amíg jegyet váltok? Nem szeretnék vele tolakodni — mondja szapora szóval. A legény még fel sem ocsúdott meglepetéséből, s már a karján is volt a csecsemő. Az anyja nagy sietve tűnt el az utasok között. Befutott a vonat. — Tessék beszállni, — ktáltja a kalauz s már csukógatja ts a kocsik ajtaját. Megjelent a forgalmi tiszt ts, hogy jelt adjon az indulásra. Péter nagy sietve lép hozzá. — Kérem, várjon még egy kicsit — kisgyerek van nálam. — Látom — mosolyog a forgaU mtsta. — És miért nem száll be?, illl!lll!!lllllll!llllllllllllllll!lf!lllllllllllli!M „Beteg ember" — Jeligére A GÖRCSEREK leggyakrabban az alsó végtagokon, főleg a lábszáron Jelentkeznek. Lényegében a vlsszereknek a kitágulásáról van szó. A kitágult erek legtöbbnyire kacskaringós lefutásnak, helyenként megvastagodnak, másutt elvékonyodnak. A visszerekben billentyűk vannak, amelyek feladata megakadályozni a vér viszszofolyását. Ezek a billentyűk a görcsereknél nem zárulnak jól, s ezért álló helyzetben a vér nem folyik tovább a szív irányában, hanem ellenkező irányban. Ezáltal a görcserekben pangás áll be, aminek következtében más szövetek is kárt szenvednek. A szervezet ezen néha úgy segít, hogy a felületi és mély viszerek közti összekötő erek kitágulnak és a felületi beteg erekből a vért a mélyebben fekvő visszerekbe vezetik. Ezért gyak-> ran sok beteg még erősen fejlett görcserek esetében sem érez panaszokat. A legtöbb beteg azonban sokat panaszkodik a lábszárban megnyilvánuló nyomásra vagy feszülő fájdalomra, néha égési fájdalomra. Ezt különösen akkor érzik, ha sokáig állnak agy helyben vagy csak kis területen mozognak. Például nők a háztartásban, elárusltónők, pincérek stb. További tünet még a fáradságérzés a lábakban — különösen elhízott egyéneknél. Néha, különösen az éjjeli órákban görcs is Jelentkezik a lábszárban. Gyakori tünet a viszketés is és feltűnő a beteg végtag bedagadása a boka körül, esetleg egészen a térdig. A daganat az éjjeli pihenés alatt részben teljesen lelohad, de estére újra nagy méreteket ölthet. A görcserek keletkezésénél több ok feltételezhető. Az egyik — leggyakoribb — a kötőszövetek veleszületett — Az anyja rám bízta, aztán elfutott jegyet váltani. — Nézzen utána, siessen, csak fél perce van ... Katonánk rohant a személypénztárhoz. Ott néhány elkésett utas idegeskedett még, de az ismeretlen asszonyt nem találta. A vonat elindult. Az állomásfőnök irodájába mentek. A csecsemő pityergett. — János, foglalkozzon a kisbabával, amig megírom a jegyzőkönyvet — szól a főnök az öreg poggyászkezelőnek. — Fiatal barátom, maga alaposan beugrott egy közönséges ... hogyismondjam... izé ... személynek. Elég gyakori eset manapság ... — Biztosan nedves a kicsike — állapítja meg nagy szakértelemmel János bácsi. — Hát nézze meg. Az öreg kipakkolta a gyereket, nedves pelenkát húzott kt alóla és amint ott motoszkált vele, az ingecskéhez gyengesége és ilyen esetben sokszor hiányoznak a visszerek billentyűi is. További okok: a lúdtalp és más deformációi a lábnak, álló foglalkozás, terhesség, elhízás stb. A betegséget időben szakorvossal kell kezeltetni, amennyiben mód van rá, el kell távolítani a kiváltó okokat. De a leghelyesebb a műtéti kezelés, s így kezelőorvosa helyesen határozott, amikor az operációt ajánlotta. „R. R.“ jeligére 1. TEKINTVE, hogy az egyik lába dagad be bokában, feltételezhető, hogy bokasüllyedése (lúdtalp) van. További lehetőség még trombózis valamely lábszárérben. Számításba Jöhet természetesen még valamelyik belső szerve (szív, tüdő), vagy a női nemiszervek megbetegedésének lehetősége is. Adataiból hiányzik a kora és az is, milyen tüneteket tapasztalt az említetteken kívül, Illetve milyen betegségeken esett át eddig. Ajánlom tehát, forduljon körzeti orvosához, aki majd kivizsgálja egészségi állapotát, esetleg azt női orvos és ortopédiai vizsgálattal is kiegészíti. Szükséges a vizelet és a vérsejtsüllyedés kivizsgálása is. 2. ELŐFORDULHAT, hogy bizonyos egyéneknél az altatószer épp az ellenkező hatást váltja ki, vagyis altatóval nehezebben alszik el, mint anélkül. Ugyanez vonatkozik a feketekávéra is, amelynek hatása nem felélénkít, hanem elálmosít. A gyógyszerek ilyen ellentmondásos hatását a beteg tüzetes megvizsgálása nélkül nehéz megmagyarázni, bár valószínűleg a vizsgálat sem sokat segítene ilyen esetben. Dr. Manigatti István tűzött cédulát pillantott meg. Főnökének adja. — Ugye megmondtam — dobja az asztalra a cédulát a főnök. Péter felmell, olvassa: „Katonától kaptam, katonának adom vissza. Egy szerencsétlen anya." A csecsemő újra pítyereg. — Hát te mi vagy, fiú vagy kislány? — kérdezi incselkedve az állomásfönök a kisded fölé hajolva. — Leányka — állapítja meg az öreg vasutas. —- Bepisiltél, ml? ml pedig Itt az állomáson nem tartunk pelenkákat. Most aztán mit tegyek veled? A katona tiszta, fehér zsebkendőt vesz elő. — Ügy ni, zsebkendőbe csomagoljuk a ktcstt, föléje meg újságpapirost teszünk — jegyzi meg János bácsi. — Értesítjük a rendőrséget — javasolja az állomásfőnök — Ok majd megteszik a szükséges lépéseket. — Előbb még a gyermekotthont kéne felhívni — tanácsolja szomorkásán Péter a gyermekre tekintve. — Az a kegyetlen anya meg közben mással áll össze —- morogja a főnök. — Én inkáb az apját ítélném el, nem tudhatjuk, mi késztette azt az asszonyt ilyen elhatározásra. — Hát érző anya persze másként viselkedik — védi igazát az állomásfőnök. — Egy anya mégsem tagadja meg önmagát — erősítgett Péter — előbbutóbb majd csak jelentkezik gyermekéért. — Megszenvedett az újszülöttért... az ilyenek rendszerint megbánják tettüket — jegyzi meg az öreg pogygyászkezelö. — Látják, már nevetgél ts a kicsike. Milyen huncut szemei vannak... — Hazaviszem — mondja hirtelen Péter. — Nős? — — Hát úgy féllg-meddtg. A menyasszonyom itt él a városban, ápolónő. — Nagyszerű ötlet — ujjong János bácsi. Ha akarja, magával megyek, segítem cipelni a kicstt. — Jól van, gyerünk. Pétert jövendőbelijének szülei kitörő örömmel fogadták. Mártának éppen nappali szolgálttá volt. — Mit hozol nekünk, Péter — kérdezte az anyósjelölt, amint meglátta a kisbabát a fiú karján. — Nem látja? — kérdezte, miközben terhét elhelyezte az ágyon. — Kié ez a baba? — A mténk. Kérem, anyu, melegítsen egy kis tejet. — Az ég szerelmére! — csapta öszsze a kezét az asszony, — hogy kerültél hozzá? — Az állomáson egy ismeretlen nőszemély nyomta a kezembe azzal, hogy tartsam, amíg jegyet vált... — Hogy aztán kereket oldjon — fejezte be jóízűen nevetve Márta édesapja, s közben egy üveg bort vett elő a kredencböl. — Eltalálta ... — No de mit tegyünk a kisbabával? — így a jövendőbeli anyós. — Egyelőre átcsomagoljuk, azt'SH megetetjük. — No még csak ez hiányzott —< sóhajtozott az asszony és nagy sietve bontogatni kezdte a csecsemő pólyá- - ját. Délután Márta is hazaérkezett szolgálatából. Amikor a történtekről tudomást szerzett, energikus hangon fordult Péterhez. — A gyereket árvaházba kell vinniI — Miért kellene? — replikázott a fiú. — Mert a magunk gondja ts elég nekünk. — Csodálkozom rajtad, Márta. Mintha szegényke tehetne róla — szólt Péter és karjára vette a picikét. — Azonnal tedd le azt a kölyköt. Még azt gondolom, hogy... — Csak mondd kt bátran. Ügy véled, enyém ez a gyerek, azért nem közömbös nekem, ugye?! — De gyerekek, legyen eszetek ...! — avatkozik a vitába az anya. De nem tudja lecsillapítani a lányát. — Takarodjék azzal a fattyúval együtt! — vágja oda keményen. — Azt is lehet — felelt csendesen Péter és már szedelőzik ts lassan. Márta anyja azonban erősen marasztalja. — Nyugodj meg Péterkém, hiszen ismered őt... — Hát ma alaposan kinyilatkoztatta magát... — Menj a hátsó szobába, bízd rám a kicsikét. Hogy ts hívják? — Bizony nem tudom. Péter a hátsó szobában ledűli, de nem tudott elaludni. Mártára, meg a szőke asszonyra gondolt, az állomáson. Vajon hol lehet most? Mennyire fájhat a szíve elhagyott gyermeke után. Hogy is mondta János bácsi? Ilyenek az asszonyok, néha hirtelen elhatározzák magukat valamtre, aztán megbánják... Másnap délelőtt János bácsi állított be Mártáékhoz. — Itt van még az a fiatalember? — érdeklődött. — A kisbaba édesanyja az állomáson várja. Péter szíve nagyot dobbant, de amikor a lánykára pillantott elszomorodott. Felvette a gyereket és elindultak. Az állomásfőnök szobájába lépve a szőke növel találta szemben magát. Az anya felállt, szégyenkező mosolylyal, bizonytalanul indult Péter felé. — Ne haragudjon rám — mondta — de akkor az idegeim teljesen felmondták már a szolgálatot. Visszajöttem. — Tehát most viszi a gyerekei? — érdeklődött remegő hangon Péter. — Igen, hisz azért jöttem. — Aztán sokáig hallgattak. Végre megszólalt a fiú, kissé félszegen. — Szép kislánya van .., — Az anya nem felelt, csak lehajtotta a fejét. Arcán egy könnycsepp gurult le. Sírt akkor is, amikor elbúcsúztak egymástól. Péter sokáig nézett a távozó után. Roppantul bántotta saját bátortalansága. Még a nevét sem kérdezte és fájdalma iránt sem érdeklődött... H. T. A FOLT Még a félévi szünet alatt történi, hogy Peti elégtelen osztályzatot kapott az iskolában. Sokat töprengett, hogyan tüntethetné el a beírt ötöst, mielőtt édesapja meglátná. Igaz, Peti barátunk nem tartozott a kitűnő tanulók közé, s a közepes eredményt is bizony csak szorgalmas tanulással tudta volna kiharcolni magának. Harcos kedvét azonban inkább a befa-KÉSZÜLŐDIK MÁR A TÉL Készülődik már a tél, készülődik, útra kél. Fogja kopott hósubáját, vállra veti tarisznyáját s mireg-morog, mireg-ntorog. Lassan cammog, mint a medve, fáradt nagyon, megpihenne, ie is üt az árokpartra, fejét tenyerébe hajtja s mireg-morog, mireg-morog. Nem sokáig üldögélhet, hóbundáján lyukat éget a víg márciusi nap, mit tehetne, lábra kap, tovább cammog s mirig-morog. Sóhajt egyet, megy tovább, viszi sötét bánatát; nyomában a hóvirág nyitja szirom-csillagát s kiceg-kacag, kiceg kacag. DÉNES GYÖRGY gyott tó sima Jegén kamatoztatta, ahol nagyszerű csatát lehetett vívni a hasonló korú gyerekekkel. Nem is lett volna kifogás Peti csatározásai ellen, ha nem az ellenőrző könyvecske látja kárát. Vészesen közeledett a szombati nap. Hősünk édesapja mindig aznap látogatott haza Osztravából, ahol már jó pár éve dolgozik. Így hát sürgősen cselekedni kellett, hogy az áruló nyom minél előbb eltűnjön. Nagyszerű alkalom kínálkozott erre az egyik napon, amikor hazaérve Peti senkit sem talált otthon. Hozzálátott hát müve elvégzéséhez. — Mennyire bántott engem, hogy a golyóstoliamat nem engedik használni az iskolában — dünnyögte félhangosan — és csavarni kezdte töltőtolla kupakját. — Milyen jó, hogy rendes töltőtollam is van. Addig mesterkedett, míg tollából egy „helyes csöppel" sikerült telibe találni az ellenőrzőben hivalkodó ötöst. No végre! — sóhajtott egy nagyot — ez megvolna... De úgy látszik még sincs öröm üröm nélkül. Amikor ugyanis a jólsikerült tintacsöpp megszáradt, alatta teljes méltóságban jól láthatóan terpeszkedett a beírt ötös. Az ugyanis golyóstollat íródott, s kissé erősen sikerült. Bánta ts már Peti, hogy ilyen elhamarkodva cselekedett, mert így felmerülhet a gyanú, hogy le akarta tagadni. Kissé nehéz szívvel ballagott másnap az Iskolába. Egyre azon Járt az esze, ml lesz, ha a tanító bácsi észreveszi?! Szorongva várta, mikor hangzik el az óra végét jelző csengő. De ezen az órán valahogy nagyon lassan múltak a percek. A tanító szólítására mint az alvajáró botorkált felelni. Tanítója azonnal észrevette az ellenőrző könyvecskében éktelenkedő foltot, bár úgy tett, mintha elhinné, hogy véletlenül cseppent pontosan oda a tinta. Az óra végén azonban így szólt diákjaihoz: „Mivel ma nagyon jól viselkedtetek, elmondok egy kis történetet, mely gyermek oromban esett meg velem. Figyeljetek csak: — Régi vágyam volt egy fehér szövet rövidnadrág, hozzávaló kiskabátiái. Édesanyám sok fáradsággal össze is kuporgottá az árát. Mivel kitűnő bizonyítvánnyal örvendeztettem őt meg, az Iskolaév végére magamra ölthettem a megálmodott ruhát. Bár leírhatatlan volt az örömöm, sajnos, nem tartott sokáig. Szomszédunk fia bosszúból hátba dobott egy piros paradicsommal, mely éktelen virító foltot hagyott hátra hófehér ruhámon. Borzasztóan el voltam keseredve. Édesanyámnak ts fájt a szíve a drága ruháért, amelyet oly sok lemondás árán sikerült megszereznie, mégis vígasztalt: „Ne sírj, kisfiam! Talán ki tudom vennt a ruhából a foltot. Csak arra vigyázz, hogy a becsületeden soha se essen folt!" A tanító bácsi elhallgatott. A gyerekek mind tágra nyílt szemmel figyelték. Csak Peti nem merte ráemelni tekintetét, hiszen ő megértette, hogy az a folt nem is annyira az ellenőrzőn esett. KURUCZ LUJZA viz.sz.iiN its: x. sziovaKia legszeDD turisztikai központja. 4. TT. 7. Névnapját június 29-én ünnepeljük. 8. Építőanyag. 9. Nem rossz. FÜGGŐLEGES: 2. Névelő. 3. Angol rag (-nál, -nél). 5. Európa legmagasabb és legnagyobb hegylánca. 6. Hegység a Szovjetunióban. Beküldendő a vízszintes 1., a függőleges 5. és 6. sz. sorok megfejtése. A Szabad Földműves 10. számában közölt rejtvényünkben az olyan furcsán viselkedő állatok rendellenességeit sokan megfejtették. Könyvjutalomban részesülnek: Rák Edit, Predmostie és Kuké Mária, Vojka. Tanuló asszonyok A Milanovce-i dolgozó asszonyok január és február hónapokban ismét elfoglalták helyüket a iskolapadokban. A helyi Művelődési Otthon vezetősége az asszonyok számára varrótanfolyamot szervezett az iskolában. Ennek a tanfolyamnak 28 hallgatója volt, akik mindennapi munkájuk, családi feladataik mellett is pontosan eljártak és becsületesen készültek az előadásokra. A tanfolyam előadója, Bálint Rozália tanítónő lelkesen, odaadással ismertette hallgatóival a szabás-varrás fortélyait, melyeket saját tapasztalataiból és a nyitrai varrótanfolyamon szerzett. A hallgatók a tanfolyam első felében főleg a szabás és varrás elméletével, méretek és minták elkészítésével stb. foglalkoztak, később minden egyes hallgató a saját részére szoknyát és blúzt szabott ki és varrt meg. A kiértékelés napján mindenki sajátkészítményü öltözetben jelent már meg, s mind nagy megelégedéssel nyilatkoztak a tanfolyamról, ahol olyan sokat tanultak. Peternai István, Milanovce SZABAD FÖLDMŰVES9 1987. március 25. ... ás a nők itt a Földön mostanáig elnyomatásban részesülnek ...
