Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-03-18 / 11. szám
Korszerűen méhészkedőnk! Egy szóval a legkisebb ráfordítással, munkával és jő eredménnyel. A korszerű méhészkedés természettan! feltételei a következők: + 1. Legalább közepes eredményeket biztosító, közeli méhlegelő (nektár, virágpor és víz 2 km-lg). + 2. Kedvező időjárás. + 3. A méhész szaktudásának állandó fejlesztése. + 4. Megfelelő méhlakások, azaz egyféle, egyforma keretű kaptárak. + 5. Jófajta törzsből származó méhek. + 6. Nagy teljesítményű anya. + 7. Az anyák rendszeres cserélése. + 8. Tartalékcsaládok és anyák biztosítása. + 9. Időnkénti vándorlás. Ezek a feltételek annyira kézzelfoghatóak, hogy részletes indokolást nem is kívánnak. Nem vitás, hogy jó eredményeket csak az összes feltételek teljesítése esetén érhetünk el. A korszerű méhészkedés feltétele tehát a nagy teljesítményű anya, annak rendszeres cserélése és tartalékolása. Ha a családot magára hagynánk, maga cserélne anyát a hordás szempontjából alkalmatlan időben. Nemesítés miatt is fontos a közbelépés, mert sokszor éppen a rossztulajdonságú családok rajzanak. A rajzást nem is sikerül mindig meggátolni, — ugyanakkor gyakran előadódik, hogy bármilyen szorgalmasan is serkentünk, akkor sem rajzik meg a „törzscsalád“. Ezért kell a méhésznek korszerű intézkedéssel beavatkozni. Hogy mit kell tennünk, ehhez vegyük segítségül az ismertebb szakkönyveket. A könyvek szerint az általunk nevelt anyák ugyanolyan értékűek, mint a rajanyák, különösen ha félvagy egynapos álcákból nevelwvwvwvwwvw működve döntene a méhek elhelyezéséről. Természetesen, ez a megbízatás alapos és becsületes munkát követel, melynek fejében rendes jutalmat érdemelne a megbízott. 2. A Csehszlovák Méhész Szövetség központi, illetve szlovákiai bizottságainál hivatalos jelzőszolgálatot kellene szervezni, mely egész éven át működne. 3. A jelzőszolgálat felhasználná a mérlegelőállomások adatait, melyeket a Méhészújságban közölne (mint ahogy a múltban tette), és az alapszervezetek vándorlási megbízottjaival állandó kapcsolatot tartana fenn. Olyan információi alapján vezethetné a kimutatásait, hogy tájékozódni lehetne a várható vándorlási lehetőségek felől. Feltételezem, hogy számos méhésznek még jobb javaslatai vannak, melyek a jelzőszolgálat megszervezéséhez alapot adnának. tgy remélem, hogy a jövőben ez a kérdés is megoldódik a méhészet fellendítése érdekében. Banzi Boldizsár, V. Túrovce tűk. (Dr. K. Novacky, Vőelárstvo — 1955. 410. oldal). A legjobb anyanevelési módokat kutatóintézeteink már régóta — 1955 előtt — vizsgálják. Tehát éppen a minket nagyon érdeklő legjobb anyanevelési módról kapunk majd útbaigazítást. Sajnos, az eredményekről eddig nem olvastunk. Tizenegy év után joggal tesszük fel a kérdést, ml lett az Immár 1955 előtt megkezdett munkák végeredménye? Az anyanevelést anyátlan családdal mindenhol javasolják, így mondja dr. örösi is („Kis Méhészkönyv“ 1957. 115 oldal), de hozzáteszi, az eredményre nagy hatással van, milyen a fiasítás, milyen az anyátlan nevelő család és mikor neveltetünk vele anyákat. A nevelési hajtóerő nagyon egyszerű és jó biztosítási módját a „Méhész“ 1966. 5. sz. is leírta. Mivel anyátlanítunk, a családfenntartási ösztön, a hajtóerő és az anyákhoz az anyapótlás természettani feltételei szerint jutunk. Ekkor szükségünk van nevelőcsaládra és törzscsaládra. Azonban van az anyanevelésnek még két nem teljesen tisztázott része. Ez pedig: £ 1. az anyák értéke a petevezetékek fejlettségétől és attól a képességtől függ, milyen gyorsan tudja az anya a számára beadott pempőt (eleséget) emésztéssel petévé változtatni. • 2. Általános nézet, hogy az anya és munkás fejlődése kezdetben egyirányban halad és kb. a 6. napon, vagyis az álcakor 3. napja táján tér csak más irányba. Gontarski azt állítja, hogy az anya anyagcsere változtatási képessége a lárvakor utolsó stádiumában kezdődik, az akkor adagolt „különlegesebb“ pempő hatására. Taranov, Zander és többen mások azt állítják, hogy a petevezetékek fejlődésére a lárvakor kezdete a fontos. Ogy vélem ennek eldöntésére fel kell kérnünk Kutatóintézeteinket. V. Rheim (1951) vizsgálatai szerint a méhek minőségben teljesen különböző, háromféle pempőt is termelnek. Ezek közül a „leggyengébb“ összetételűt adagolják a dolgozóméhek sejtjeibe. A kémiai analízis adatait el kell fogadnunk: Mások is, én is, sokszor láttuk, hogy bölcsőkezdetben a lárva már az első órájában jóval több, kb. ötször annyi pempőt kap, mint a munkássejtben. Ha a petevezetékek kifejlődésére a lárvakor kezdete a fontos, úgy kétségtelen, hogy a nagyobb mennyiségű és jobb öszszetételű pempő az anya biológiai fejlettségére döntő befolyással lesz. Anyanevelésre kettő és fél, de inkább harmadnapos „petéket“ használjunk, mert ezek rövidesen feslenek és a méhek a beadott csüngősejteket, lépszalagot már másnapra bölcsőkezdésekre alakítják át. így elérjük, hogy a lárvák kikelésük első pillanatától, vagy legalább is nagyon korán a jövendőbeli anyának szükséges, nagyobb mennyiségű és jobb összetételű pempőt kapják. Ily módon járunk el akkor, ha ez a munka a méhésznek egyszerűbb, mint a Dr. Űrösl által leírt lépdarabkás peteáthelyezés. Már említettük, hogy a gyakorló méhész az anyanevelést mindig csak közvetlenül a tavaszi főhordás előtt, alatta vagy közvetlenül utána végzi: ■ 1. Leggyakrabban „törzscsaládok“ rajzását segítjük elő és azok bölcsőit használjuk. ■ 2. Anyanevelés az anyapótlás természettani feltételei szerint, egy órás anyátlanítás után. Ilyenkor a törzscsaládnak zsemlyeszínű lépet adunk, melyet az anya harmadnapra bepetéz. A nevelőcsalád, egy másik rajzás felé Induló, szintén erősen fejlett család. Ennek anyját három nyílt flasításos kerettel a mézkamrába tesszük. A fészket így hát keretre szűkítjük és rácsot teszünk rá. A család így marad kilenc napig. Ekkor a fészek keretein csak fedett fiasítás van, és ha azokon netalán anyabölcsők lennének, leromboljuk. Most más családoktól egy kis söprött rajt készítünk és az anyát ezzel külön tartalékoljuk. A kaptárt egy napra hűvösebb helyre állítjuk. A mézkamra három keretének a méheit is a fészekbe söpörjük, és a fiasításos lépeket gyengébb családoknak adjuk. Egy óra múlva kivesszük a törzscsalád zsemleszínű bepetézett keretét, melyen vitán kívül legfeljebb csak három napos, most vagy nemsokára feslő petéket találunk, és a méhész ügyessége szerint lekerekítve, lépszalagra, vagy csüngősejtekre vagdalva hetedik keretnek tesszük a most már zsúfolt, anyátlan fészekbe. Másnap, az elfogadott és kiépített bölcsőket megjelöljük, hogy csak ezeket használjuk fel. A később, folyamatosan épülő további bölcsőkből a pempőt használjuk fel. Az anyák kikelése előtt egy nappal a bölcsőket vagy kalitkázzuk, vagy pároztatőkba tűzdeljük. Itt is nagyon jó szolgálatot tesz a rendszeresített keretet befogadó, kettős üvegfalú keltető. Ugyanis az utolsó nap az egész nevelőkeretet a rajtaülő méhekkel a keltetőbe teszem és az anyák kikelését kényelmesen szemmel kísérhetem. Ha a nevelőkereten kevés méh volt, akkor jócskán söpörni kell hozzá, hogy a bölcsők melegítése megfelelő legyen. így nem kell kalitkáznunk, és a kikelt anyákat egyenként, az előre elkészített pároztatókba tesszük. A nevelőkeret kiemelése vagy a bölcsők kivagdalása után, újságpapíron keresztül visszaadom újabb kereteivel együtt a régi anyát. Az egyesítés mindig sikerül, mert a családban álanyák nincsenek, az anyának sok kísérő méhe van, és a hordás is nagy. Két három nap múlva kiegészítem mind a fészek, mind a mézkamra kereteit. A méhek az új fészek kialakítása után szorgalmasan hordanak. Hároméves anyakiértékelés alapján állítom, hogy így értékes anyákat neveltem, és ezek zöme mindig öt napon belül párzott. Szirmai István A szövetség hírei: Az elmúlt évben Szlovákiában 49 ezerrel növekedett a méhcsaládok száma. Október 31-én 312 230 beteleltetett méhcsaládot tartottak nyilván. Szlovákia történelmében még ennyi méhcsalád sohasem szerepelt, összehasonlítás végett megemlítjük, hogy az utolsó 30 év alatt a méhcsaládok száma 96 ezerrel fokozódott. Az állami gazdaságokban 141, a szövetkezetekben pedig 397 méhes van, összesen 23 142 családdal. Az állami erdőgazdaság üzemei 83 méhesben 13 169 családot tartanak, és a többi szocialista üzem 3171 családját 209 méhész kezeli. 4 A szocialista szektor 59 601 méhcsaládja 511933 kg mézte termelt, ám a szlovákiai méhészet alapját a magánméhészek 28 982 tagot számláló tömege képezi, mivel 239 268 családdal tavaly 2 millió 9198 kg mézet s közel 27 ezer kg viaszt termelt. A szövetségben nem szervezett további 13 361 családot kezelő méhész 64 ezer kilogramm mézzel és több mint ezer kilogramm viasszal járult hozzá a termeléshez. —4-Az egy törzscsaládra eső legnagyobb átlagos méztermelést tavaly a kelet-szlovákiai kerület méhészei érték el. Családonként 11 kg mézet termeltek. A második helyre a nyugat-szlovákiai kerület méhészei kerültek 7,8 kg-os átlagos családonkénti méztermeléssel. A közép-szlovákiai kerületben családonként 7 kg mézet termeltek. “4“ A legjobb termelési eredményeket a bardejovi járás erdőgazdasági üzemeinek méhészetei érték el — családonként 16,23 kg mézet termeltek. A presovi járásban 16 kg, a trebisovi járásban pedig 15,9 kg volt az átlagos családonkénti méztermelés. A nyugat-szlovákiai kerületben, ahol a méhcsaládok száma a legnagyobb, a lévai járás került az élre 13,76 kg-os átlaggal, a közép-szlovákiai kerületben pedig a rimaszombati járás 12,6 kg-os átlaggal.-4-Bratislavában az SZNT Földművelésügyi Megbízotti Hivatalának Mezőgazdasági Kiadóvállalata a Leningrádi utcán található állandó kiállítási helyén méhészeti kiállítás nyílt meg, amely két hónapig tart. Hasonló méhészeti kiállítás nyílik a Nyitrán szeptemberben megrendezendő VI.' Szlovákiai Tenyészállat Kiállításon is. 5
