Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-03-18 / 11. szám

Megfontoltabban kellene A labdarugó-bajnokság felső osztá­­lyában elindult a kerek bőrlabda kilencvenperces útjára. Nem sokáig kell már várnunk arra a pillanatra sem, amikor a kerületi és járási baj­nokságok küzdelmei is elkezdődnek. A felkészülés országszerte a tetőfo­kára hágott, most már csak a játék­vezetők kezdő sípszavát várja a — csapat — és a közönség. Az elmúlt esztendő szeptemberében már hírt adtunk a losonci járás lab­darúgó sportjának jelenéről. Akkor képet alkottunk magunknak a járás testnevelési mozgalmáról, s némiképp a jövőjéről is. Most, a tavaszi labdarúgó-bajnok­ság megkezdése előtt újra ellátogat­tunk Losoncra, hogy bepillantsunk a második „félidő“ indulásának előké­születeire, valamint a különböző ne­hézségekre, problémákra, amelyek a járásban a labdarúgó-bajnokság meg­kezdése előtt adódnak. A CSTSZ járási bizottságának lab­darúgó szakosztályán bővebb felvilá­gosítást adtak azokról a problémák­ról, amelyek visszatartják a járás labdarúgó sportjának fejlődését. Az elmúlt héten tartották meg a széles­körű tájékoztatást a klubvezetők ré­szére, ahol szóba kerültek az új in­tézkedések, valamint a játékszabá­lyoknál beállt változások. Ezen a hé­ten került sorra a játékvezetők ki­sebb átképzése, hogy a jövőben ke­vesebb nézeteltérésre kerüljön sor. SZERENCSÉS MEGOLDÁS?! A losonci járásban hatvankét együt­tes küzd a bajnoki címért. A járás­ban — sajnos, mint mindenütt — itt is akadnak egyesületek, amelyek nem találnak „gazdára“. Kevés az anyagi fedezetre szánt összeg, vagypedig a garast-garasra rakosgatva igyekeznek megfogni minden fillért. Az ok fel­derítése most nem az én feladatom. Tény az, hogy egyes egyesületek az őszi idény folyamán adósak marad­tak egy-egy mérkőzésen az ellenfél­nek járó összeg kiegyenlítésével. A járási sportbizottság az őszi Idény befejezése után körlevéllel fordult az olyan egyesületekhez, amelyek nem térítették meg a kiadásokat. Voltak akik vettek annyi fáradtságot, hogy válaszlevelükben értesítették a JB-ot; jelenlegi anyagi feltételeiknél fogva képtelenek a négy-ötszáz koronát ki­egyenlíteni. Ennek folytán a már em­lített összeget a járás kiegyenlítette. Így 7330 korona segítséget nyújtot­tak az anyagi helyzetükben megszo­rult egyesületeknek. Sajnos, akadtak olyanok is, akik még annyi fáradsá­got sem vállaltak magukra, hogy pár sorban értesítették volna a labda­rúgó-szakosztály vezetőit. Így '. az adósság maradt, és ennek következ­tében fennáll az a veszély, hogy vagy fél tucat csapatnak felfüggesztették a játékjogát. Nem tudom mennyire helyes ez az elképzelés, de annyi bizonyos, hogy a sport szempontjából mindenképpen elítélendő. Miért kell egy csapatnak s főleg a játékosoknak azért bűnhőd­nie, mert a vezetők hanyagsága foly­tán ilyen helyzetbe kerültek? Szerin­tem a Losonci Járási Sportbizottság­nak más formát kellene találnia ar­ra, hogy ezt a problémát megoldja. Számunkra és az ö számukra sem lehet közömbös az a tény, hogy egy­néhány faluban — hisz úgy is csak a labdarúgás létezik — még ezt a sportot is megszüntessék. Mert az ilyen intézkedések előbb-utóbb úgy is odavezetnek. Egy meg nem írt levél­nek még nem kell az eltiltáshoz ve­zetnie. Szerencsésebb megoldás len­ne szerintem az, ha a visszavágó mérkőzésen elmaradna a kiegyenlí­tés, amely minden bizonnyal jobban szolgálná a már említett célokat. Mint megtudtam, úgy is alacsony az anyagi támogatás, kevés a játékos és még rosszabb a helyzet a funkcioná­riusok körében. Mi lesz akkor, ha netán ezen Intézkedés következtében felbomlik egy-két csapat? Nem ért­hetünk egyet az olyan felfogással, mint ami elhangzott a labdarúgó­szakosztály vezetőjének részéről, hogy úgy is van elég csapat a járási baj­nokságban. Igaz, nemcsak a létszám fontos, de szerintünk a négyszáz ko­rona nem ér annyit, hogy a hatvan­két együttes esetleg ötvenre csök­kenjen. Nekünk és főképp a járási sportbizottságnak az a feladata, hogy minél nagyobb számban kapcsolódja­nak be falvaink az aktív sportéletbe. Ennélfogva semmiképen sem érthe­tünk egyet az ilyen és ehhez hasonló elgondolásokkal. Ogy gondolom, ez nem szolgálja szocialista testnevelé­sünk további fejlesztését. Hogy félreértésekre ne kerüljön sor, nem akarom hibáztatni csak a járási testnevelési szövetséget, hogy ilyen lépésekre szánta rá magát. Fe­lelősség terheli ezért elsősorban is a falusi egyesületek vezetőit, akik még arra sem voltak képesek, hogy pár sorban válaszoljanak a körlevél­re. De ha bárhogyan is alakult a helyzet, ilyen lépés elhatározására mégsem szabad elszánni magunkat. Mert szerintünk elsősorban nem az adminisztratív munkára, hanem aktív sporttevékenységre van szükség. Hogyan tovább a jövőben? Ez első­sorban is a CSTSZ JB-tól és nem utolsó sorban a falusi egyesületek vezetőitől függ. De semmi esetre sem szabad bekövetkeznie annak, hogy a csapatok eltiltásával folytatódjon a huza-vona. CZITA BÉLA Az egészséges ember érdekében Az „Aki nem tart lépést a fejlődéssel, lemarad“ szólás ma már Jelmon­dattá vált az egész világon a sportéletben, mert a csúcsok az atomkorszak­hoz illő Iramban javulnak. Ha egy ország sportja nem akar lemaradni a nagy versenyfutásban, akkor előbb-utóbb rájönnek a vezetők, hogy a szer­vezettség is tesz valamit a cél érdekében. Korunk sokoldalúan a fejlett, testben, lélekben egészséges embertípus kialakítására igyekszik, s így az ifjúsági és a tömegsport irányítóira nagy feladatokat hárít. Ezért ma már mindenhol igyekeznek rátérni a sportmozgalom egységes és szervezettebb irányítására. ■ FRANCIAORSZÁGBAN néhány évvel ezelőtt nagy volt a pangás, most azonban kiváló eredmények­kel dicsekedhetnek nem egy sportágban, mert fokozatosan szervezett és egységes irányítás alá vonták a testnevelési mozgalmat. A sportminiszter kinevezésével hivatalosan is állami alapokra fektették az ország sportéle­tének vezetését. ■ SVÄJCBAN nemrégen került napirendre az égető kérdés, hogy hajdan erős sportágaik­ban egyre kisebb szerepet játszanak a nemzetközi porondon. A zürichi Sport hosszan ismertette azt a hivatalos állásfoglalást, hogy fokozatosan állami irányítás alá helyezik az élsportot, többéves tervet dolgoztak ki. ■ NYUGAT-NÉMETORSZAGBAN a Deutscher Sportbund és az olimpiai bizottság társadalmi szerv, formailag független, az elnök azonban köteles beszámolni a Bonni Szövetségi Gyű­lésnek és a Belügyminisztériumnak, amelyhez a sport tartozik. A formai függetlenség mögött azonban nagy szervezettséget találunk, amit az 1963- ban kiadott vaskos „aranyterv“ is bizonyít. A terv tíz évre megszabja a sporttevékenység fő irányvonalát. Időszakonként ellenőrzik, majd közzé­teszik, hogy mennyit valósítottak meg a tervből. A világbajnoki és az olimpiai felkészüléssel kapcsolatos kiadásokat a kormány fedezi. ■ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN kifejezetten a kelet-európai államok példájára hivatkozva kijelentették, hogy az állam nagyobb beavatkozásával és támogatásával szeretnének meg­szüntetni jó néhány fejletlen sportágat, és minél előbb szeretnének fel­jutni a világ élvonalába. ■ KANADÁBAN a kormány bejelentette, hogy nagy anyagi támogatással kész hozzájárulni ahhoz, hogy a nemzetközileg legnépszerűbb sportágakban felzárkózzék a legjobbak közé, mert egyébként egyre jobban hanyatlásnak indul az egész sportélet. ■ OLASZORSZÁGBAN, ahol a CONI, az olimpiai bizottság tartotta a gyeplőt, most arról írnak a lapok, hogy ez a szervezet már nem tudja ellátni a növekvő feladatokat, mert nincs is módjában. Ezért a kormány új sporttörvény elfogadtatására készül, amelynek alapján reá hárulna az ifjúsági, a gyári és a hadsereg sportirányitása, a CONI pedig a versenysport technikai vezetését látná el. ■ dAnia sportélete is a kormány anyagi és erkölcsi támogatásával működik. A dán sportszövetség csak elvi irányítást nyújt minden szövetségnek. A sport örök vitatéma ebben az országban, s még a választási korteshadjáratban is nagy szerephez jutott — amelyik jelölt nagyobb támogatást ígért a sportnak, annak nagyobb esélye volt megválasztásra. Ezek a példák is azt bizonyítják, hogy az új követelmények a modern korszakban arra bírják egyes országok vezetőit, hogy egyre nagyobb anyagi támogatást nyújtsanak a sportnak, mert a sport népszerűsítő ereje hatalmas, azonkívül nagyban hozzájárul az egészséges embertípus kialakí­tásához. A BOR TITKA VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 9. és 14. sorban. 9. Hely­rag. 10. Gyors — németül. 11. Három több szláv nyelv­ben. 12. Folyó Szi­bériában. 13. Sön­­tés. 15. Régi római köszöntés. 17. Nem tud beszélni. 19, Kis Agnes. 21. Köz­ség a losonci járás­ban. 23. Az első bárkás. 24. Nagy­üzem — névelővel. 25. Rab betűi fel­cserélve. 26. Tova. 27. Móda magyarul. 29. Ak! 30. Jókai személyneve. 31. Lom ikerszava. 32. Rangjelző szócska. 34. Járat. 36. Bizal­mas megszólítás. 37. Tagadó szó. 39. Kicsi, közismert idegen szóval. 40. Rovar. 41. A múlt század neves cseh festőművésze. 43. Nemzetközi mű­nyelv. 44. Edit ..... híres francia san­zon énekesnő. 45. Vissza: szagló­­szerv. 46. Kérdőszó. 47. Hazánk fontos iparága. 49. Mutatószó. 51. Tévesen ír. 53. Megnevezés. 54. Lendülete. 56. Szegény — németül. 57. A technikai atmoszféra rövidítése. 58. Jelt ad. 59. A kés része. 61. É. A. 62. Ismeretlen adakozó névjele. FÜGGŐLEGES: 1. E napon. 2. Lenin­­grád folyója. 3. Csonthéjú gyümölcs. 4. Spanyol — névelő. 5. Káté! 6. Je­gyes. 7. Színvonal. 8. Fontos ásvány. 9. A vízszintes 1. folytatása. 13. Lám. 14. A függőleges 9. folytatása. 16. Női név. 18. Szélhárfa. 19. Keverten vág. 20. I. A. T. 22. Értéke. 24. Dallam — franciául. 27. Régi építészeti stílus. 28. Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat röv. 31. Több pápa által felvett név. 33. Talál. 34. Római ezerkettő. 35. Numero rövidítése. 36. Üdítő ital. 38. Mozdulatlan. 40............füred, ma­gyarországi üdülőhely. 42. Hangtalan sereg. 44. Edgar Allan ..., amerikai novellaíró. 48. Tiltakozási jog. 49. Pusztít. 50. Kevert téma. 52. Női név. 54. Folyó Ausztriában. 55. ALG. 58. Csacsibeszéd. 60. E. Y. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 9. és 14. számú sorok megfej­tése. MEGFEJTÉSEK A Szabad Földműves 9. számában közölt keresztrejtvény helyes megfej­tése: „A férfi nem akar megváltozni, a nő szeretne mindennap másmilyen lenni.“ Könyvjutalomban részesülnek: Bogyó István, Mohi, Farkas Péterné, Aj, Kobza István, Nitrany, Miskei Katalin, Losonc és Szabó Hermina, Komárom. jobbjai közé kerülhet. A helybeli és környékbeli lakosság nagy örömére teieviziós készülékeket javító szakkör is alakult, így a „beteg“ készülékeket nem kell Fülekre, vagy Losoncra vin­ni javítás végett. A javításokat olyan szakemberek végzik, akik munkahe­lyükön, napi munkájuk elvégzése után estéjüket áldozzák erre. A szervezet igazi „erőssége“ azon­ban más valami. A múlt évben ugyan­is elhatározták, hogy a környékbeli motorosok, valamint a Magyarország­ról érkező gépkocsis turisták számá­ra autószervizt létesítenek. Az új szol­gálat nagyszerűen bevált nemcsak a hazai, hanem az idegen gépjármű­tulajdonosok is elégedettek voltak a ragyolci HESZ tagok szolgálataival. Amint Elek elnök elmondotta, mind­ez csak a kezdet. Mert a jövőben az eddigieknél is jelentősebb sikereket akarnak elérni. Elsősorban a fiatalok megnyerését tűzték ki célul. Az el­múlt évben 14 fiatalkorú számára ren­deztek motorkerékpár-vezetésre jogo­sító tanfolyamot. További fiatalokkal kívánják feltölteni a modellező érdek­kört. Jelenleg már több tízezer koro­nát tesz ki a szervezet vagyona — és ha a lelkesedést kellő anyagi keret is támogatja, az eredmények javulását semmi sem akadályozhatja meg. (av) HESZ tagok példamutatása tiv munka számára. Egyre-másra ala­kultak a szervezet keretében az ér­dekkörök. jelenleg már a motoros, rádiós, lakatos, sportlövészeti, model­lező, TV-javító stb. szakkörökben fej­tenek ki aktív munkát a ragyolci fia-Falvaink többségében csak a labda­rúgást tartják az igazán érdekes sport­ágnak. Fiatalok, öregek csakis ebben látnak vonzóerőt, csak erre esküszik. Anélkül, hogy a labdarúgás vitatha­tatlan népszerűségét kisebbíteni akar­nánk, meg kell mondanunk, hogy a focin kívül más sportág Is létezik, amely a falvakon is gyökeret verhet, sőt, az átlagosnál nagyobb eredmé­nyeket mutatnak fel a falusi spor­tolók. Ékes példa erre a HESZ r a - g y o 1 c i szerveze­te. Ha Ragyolcnn az érdeklődő arra a kérdésre kérne választ, melyik a legjobban működő tömegszervezet, nem a labdarúgó­kat említenék, ha­nem a „svazarmistákat“, azaz a HESZ- tagokat. A faluban járva felkerestük a HESZ tagság vadonatúj székházát, hogy sa­ját szemünkkel győződjünk meg a fenti állítás igazságáról. A korsze­rűen berendezett épületben mindig lehet valakit találni. Különösen az esti órákban, amikor vagy az egyik, vagy a másik érdekkör tart összejöve­telt, szakmai előadást, vagy éppen valami fontos munkát végeznek. Elek Zoltán, a szervezet elnöke bárkit kész­séggel tájékoztat szervezetük munká­járól. Ragyolc ugyan nagy falu, lakosai­nak száma több mint kétezer, de mégis nagy sikernek kell elkönyvel­ni, hogy a HESZ tagok száma 170-nél is több. Pedig a járási szervezet által megszabott terv csak 120 tagot ír elő. Persze, a jó propagációs munkáról sem lehet azért megfeledkezni. Ezen a téren az elmúlt években különösen Bencsik Malvin szolgált jó példával, s igen sok tag megszerzése az ő fára­dozásainak gyümölcse. A ragyolci HESZ szervezet igazi „fénykora" akkor kezdődött, amikor a tagság elhatározta, hogy a fain fő­utcáján álló régi, jóformán már sem­mire sem alkalmazható épületet meg­szerzik a HNB-től, s társadalmi mun­kával rendbehozva megteszik HESZ- otthonnak. Az elhatározást tett követ­te és megkezdték a munkát. Sok fá­radságba került, amíg a régi épület­ből a mai berendezett, tágas klub megszületett. Ezzel nagy lehetőség nyílott az a'_­*j 0SZABAD FÖLDMŰVES 1967. március 18. JO KEZDET -|Ó FOLYTATÁS IPOLYFÖDÉMESEN Az 1950-es évek végén sikerrel szerepeltek az Ipolyfödémesí labdarúgók i volt Ipolysági járás III. osztályú bajnokságában. Akkor még az éllovas igegi fiúkat is kétvállra fektették. Aztán, sajnos, megszűnt Födémesen i sportélet. A jobb játékosok a szomszédos falvakban szerepeltek kisebb­­lagyobb sikerrel. Tavaly nyáron azonban elhatározták a födémesi fiatalok, logy újjászervezik labdarúgó-csapatukat. Barátságos és kupamérkőzéseken ettek részt és alaposan felkészültek a bajnoki rajtra, hogy ne valljanak zégyent a lévai járás IV. osztályának keleti csoportjában. A sport iránti szeretetet a palásti AKI-ban oltják a fiatalokba testnevelő anáraik. Nevelő munkájuk eredménye más téren Is érezteti hatását. Ma nár Ipolyfödémesen sem akarják erőszakkal, sportszerűtlen eszközökkel íicsikarni a győzelmet. Akad ugyan a csapatban még egy-két játékos, aki lem ismeri tökéletesen a szabályokat, de a játékvezető erélyes közbelépé­sre ők is mindig szót fogadnak, hiszen szórakozásból kergetik a labdát. A tavalyi őszi bemutatkozás a vártnál jobban sikerült, mondotta Velebni mre, hiszen a bajnokságban 13:4 gólaránnyal és pontveszteség nélkül sze­­epeltek. Ezekkel az eredményekkel a táblázat első helyén állnak, és négy lonttal megelőzték a szeteieket. Szép teljesítmény volt ez az ipolyfödémesí labdarúgóktól, akik igyekez­­ek megtartani előkelő helyezésüket. A játékosok többsége a falutól távol­­íső munkahelyen dolgozik. Edzésre tehát rendszeresen nem járhatnak, ízért nem is csoda, hogy futballtudásuk csak amolyan közepes. Küzdeni tzonban határtalan lelkesedéssel tudnak minden találkozón. A góllövőkész­ségen és a játékukon kell okvetlen javítani. — Anyagi gondjai nincsenek a csapatnak — mondotta a továbbiakban i/elebni sporttárs. — A szövetkezet kezdéskor felszereléssel ajándékozott neg bennünket, és az utazási költségek egy részét is fedezi. Csak elisme­­•éssel szólhatunk Bodzsár Sándor szövetkezeti elnökről, aki mindig bőkezű, ha a sportról van szó. A sportolás jő szórakozást nyújt a fiataloknak, ennek pedig a szövetkezet Is hasznát látja. így a fiatalság szívesebben marad a faluban. A sportpálya ugyan nagyon szép helyen fekszik, de talaja még nagyon rossz állapotban van és mérete is kicsi. Ezen okvetlenül változtatni kellene. Csáky József talok és kevésbé fjatalok. Kiválóan felkészült sportlövészeti csoportjuk — amelyben 15 ember kapott helyet — a közeljövőben a losonci járás leg­r gy beteg TV-készüléket vizsgálnak a HESZ ragyolc, szervezetének tagjai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents