Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-03-04 / 9. szám

Vir ájzó kert a fzetuétiomb helyén HA A ZERGEHEGYRÖL visz­­szatekintünk a városra, magya­­rázgatás nélkül Is megértjük a tömeges természetjárás okát. A Duna mindkét partján elte­rülő Bratislava emeletes házai­nak tömegét mintha éjjel-nap­pal ködfüggöny takarná. Saj­nos, nem köd, vagy vízpára, hanem por és füstfelhő gomo­lyog a város felett. Nyomasz­tóan ránehezedik a sok ezer felnőtt és gyermek lakos tüde­jére, rossz közérzetet, fejfájást és a légzőutak megbetegedését vonva maga után. A higieniku­­sok kiszámították, hogy napon­ta átlagban 100 mázsa korom hull a városra. Ha ehhez hoz­zászámítjuk az utcákon közle­kedő gépkocsik kipuffogőjáből áradó gázt is, akkor láthatjuk igazán, milyen „vastag“ leve­gőt kénytelen szívni Szlovákia fővárosának 271 000 lelket meg­haladó lakossága. S a gyermekek? Milyen éle­tük lehet a sűrűn egymás mel­lett emelkedő emeletes lakó­házak között? A házak közötti kis szabad teret mindenütt pá­zsittal, virágokkal töltötték ki, s mindenütt ott a tábla: „A fű­re lépni tilos!“ A játszóterek száma elenyészően kevés. Egye­dül a mellékutcák úttestjén le­het lopva, a baleset veszélyé­nek kitéve labdát rúgni, vagy jégkorongot kergetni, de onnan is minden pillanatban elriaszt­ja őket a gépkocsiforgalom, A lég elhárító erődítmény és lövészárkok helyén díjnyertes fejeskáposzta termett Vagy a felnőttek aggodalomból eredő tilalma. Ilyen körülmé­nyek között érthető, hogy fel­nőttek és gyermekek egyaránt szabad mozgás és friss levegő után vágynak. KÖZEL 5000 SZERVEZETE KERTÉSZKEDŐ Csaic az elmonaortak alapján lehet megérteni, hogy Bratisla­­vában miért van a Csehszlovák Gyümölcsészek és Kertészkedők Szövetségének 30 alapszerveze­te. A túlnyomórészt ülő mun­kát végző emberek boldogan kaptak, az alkalmon, hogy sza­bad idejüket egészséges kör­nyezetben, hasznos kedvtelés­sel töltsék el. Bratislavában a szervezett kertészkedők száma már az 5 ezerhez közeledik és kezük nyomán a szemétdomb is virágzó kertté változik. Ed­dig már 81 hektárnyi parlagon fekvő területet fedeztek fel és műveltek meg. Kerttelepülése­ket létesítettek, zöldséget ter­mesztenek, gyümölcsfákat tele­pítenek. Főréven 2,5 hektárt foglalt el a második világháborúból visszamaradt légelhárító erő­dítmény és a lövészárok. A lel­kes kertészkedni vágyók a ta­lajt elegyengették, az erődít­ményt felszámolták, Vitahum­­mál és más trágyafélékkel fo­kozták a talaj termőerejét és már harmadik éve művelik. A mellékelt képen látható, har­madik díjjal kitüntetett fejes­káposztát is itt termesztették. — Ebben az évben szüretel­jük majd az első gyümölcster­mést! — újságolta örömmel Novotny mérnök, a főrévl kert­telepítés egyik legtevékenyebb funkcionáriusa. — Most for­dulnak termőre a fák, s mivel egységes terv alapján egyszer­re telepítettük őket, az első szüret is úgymond „családi“ ünnep lesz! Ismert tény, hogy nagy vá­rosban még azok az emberek sem ismerik személyesen egy­mást, akik egy és ugyanazon házban laknak. Ezzel szemben az egy kerttelepítéshez tartozó kertészkedők — túlzás nélkül — mintha egy nagy családot alkotnának. Szabad idejüket családostúl a kertben töltik, barátkoznak egymással nem­csak a felnőttek, hanem a gyermekek is. Vidáman, tevé­keny pihenéssel töltik szabad idejüket. MÉG SOK PARLAGON FEKVŐ TERÜLET VAN Ligetfalu Bratislava legna­gyobb negyede, ahol a kertész­kedők már 16 kerttelepülést létesítettek. Konyhakerti növé­nyeket és gyümölcsöt termesz­tenek a város néhai szemétte­lepén, a kavicsbánya helyén, a volt lőversenypályán stb. A le­romlott talajokat feljavították, s ma már bárki megirigyelheti a szépen ápolt, bőven termő kerteket. Benő elvtárs a liget­falui kertészkedők elnöke büsz­ke az eddigi eredményekre, ígéretet kellett tennem, hogy ha a kertek virágbaborulnak, külön riportban számolunk be munkájukról. Valljuk be, hogy a sikeresen, szakszerűen kezelt 16 kerttelepülés és az Orosz­vár mellett, a Dunaág hajtásá­ban felfedezett, talajjavítással művelhetővé tehető további 50 hektárnyi terület valóban fi­gyelmet érdemel. MI FÄN TEREM A KÖRTE Egyik barátunk, aki a Duna­­hajózási vállalat felelős dolgo­zója, szintén kertészkedő lett. Kavicsos, terméketlen területet kaptak művelésre, de ez szem­­melláthatóan nem vette el ked­vüket a munkától. Két évig tisztogatta, trágyázta, művelte a területet, minden ásáskor, kapáláskor nagy halmokba gyűjtve a felszínre kerülő ka­vicsokat, amíg elfogadható eredményeket ért el. Az egy­kor elhízott, fejfájásban szen­vedő ember egyetlen év alatt csaknem 9 kilót fogyott, nap­sütötte arca ragyog a megelé­gedettségtől és soha sincs ide­je. A 350 m3-es kert mintha megbabonázta volna az egész családot. Munka után szinte futólépésben igyekeznek a kert­be, ahol mindig akad munka és csodálnivaió. Három éves kisleányuk, Zsuzsika, itt látta először, hogyan nő az apró magból a különféle konyha­kerti növény, kis kapával ő is segített a gyümölcsfák telepí­tésénél, s amikor körteérés ide­jén „tanulmányi látogatást tet­tek az egyik ismerős, már ré­gen kertészkedő barátjuk kertjében, először látta, hogy az alma és a körte a fán te­rem. E felfedezés felett hosz­­szú ideig nem tudott napi­rendre térni. Amikor látoga­tóban voltunk náluk, engem is azzal fogadott: „Néni, én láttam, hogy a körte is a fán terem!“ A kert egyik sarkában elkülönítettek egy négyzet­­méternyi területet. Ez Zsuzsi­ka birodalma. Ma már 5 éves. Már második éve kapálja, gyomlálja kisebb-nagyobb si­kerrel. Amikor a felnőttek vetnek, ő is kap egy-egy csi­petnyit a vetőmagból, saját­­kezűleg elveti, majd türel­metlenül várja, mikor jelenik meg az első csíranövény. A kert jelenti számára a szabad­ságot, . a felfedezések és meg­lepetések kincsesházát. Mind­azt, amit a falusi, vagy kis városi születésű szülők gyer­mekei számára a nagymamá­nál eltöltött, felejthetetlen vakációk. TÉVEDÉS LENNE azt hinni, hogy a felnőttek és gyermekek között nem lehet párhuzamot vonni. A termé­szet ölén, vagy a kertekben a négy fal és a kőházak kö­zül kiszabadult városi ember ismét gyermekké változik. Testben és lélekben megif­­jodva munkabíróbb és egész­ségesebb lesz. Ezért támogat­ja az állam is a kerttelepülé­sek létesítését a nagy váro­sok és ipari központok mel­lett, ahol a betegségek meg­előzésén kívül a parlagon he­verő talajterületek gyors és hatékony felhasználását, a tartós és olcsó fásítást, vala­mint a lakosság helyes táp­lálkozását is elősegíti. A la­kósok szempontjából is sok előnnyel jár: lehetőséget nyújt az egészség szempontjából olyan fontos aktív pihenésre, a szabadidő, főként a szabad szombatok hasznos kihasználá­sára a családi költségvetés megterhelése nélkül, valamint a család elegendő gyümölccsel és zöldséggel való egész évi ellátására. Ebben a kérdésben az egyén érdeke valóban száz­százalékosan egyezik a társa­dalom érdekeivel, s ezen kívül a kertészkedés felnőttekkel és gyermekekkel egyaránt meg­szeretteti az emberiség legősibb foglalkozását — a földműve­lést. Ciderné G. Irén Ilyen nagy körténk termett! Szombaton és vasárnap, ha csak az időjárás engedi, a Kis- Kárpátok Bratislava felé néző lejtőit és erdeit ellepik a ter­mészet, friss levegő és napfény után vágyódó városi emberek. Az erdei tisztásokon télen szánkóznak, síznek vagy hógolyóz­nak, nyáron pedig labdáznak vagy egyszerűen a gyepszőnye­gen elnyúlva süttetik magukat a nappal.

Next

/
Thumbnails
Contents