Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-01-07 / 1. szám
A tápoldatos (hidropóniás) zöldségtermesztés a Szovjetunióban A TÄPOLDATOS növénytermesztés (hidropónia) gondolata már a múlt század végén ismeretes volt Oroszországban. K. A. Timirjazev orosz biológus már 1896-ban bemutatta Szent Pétervárott egy növénykiállításon tápoldatos növénytermesztési kísérleteit, amelyek során ásványi sók oldatával táplálta a növényeket. A hidropónia gyakorlati alkalmazására sokkal későbben került sor a Szovjetunióban. A moszkvai „Tyeplicsnij“ szovhoz volt az első mezőgazdasági özem, amelyik a kutatók tapasztalatait átvitte a gyakorlatba és nagy területen termeszt zöldséget tápoldatos eljárással. 1959 óta — amikor ebben a szovhozban 600 m2 területről takarították be az első tápoldatos uborkát — a tápoldatos üvegházak területe több mint 100 000 m2-re gyarapodott a Szovjetunióban. A legelterjedtebben a paradicsomot és uborkát termesztik. A tápoldatos zöldségtermesztés terjedését a klasszikus, talajban való zöldségtermesztéssel szemben nyújtott előnyökkel magyarázhatjuk. Ilyen előny elsősorban a terméshozamnak 20—40 %-kal való növelése, a termelési költségeknek 30 Vokal való csökkenése, a vegetációs időszaknak 2—3 héttel való lerövidülése, valamint a munkaerőszükségletnek — a hagyományos termesztésmódot alapul véve — felére való csökkenése. Ezért ne csodálkozzunk pl., hogy még a hagyományos, zöldségtermesztésben gazdag tapasztalatokkal rendelkező üzemek is szintén erre a haladó technológiájú termesztésmódra kezdenek áttérni. Például a Kijevi zöldséggyár nevű szovhoz, a Szovjetunió egyik legnagyobb üvegházi üzemének összesen 8 hektár kiterjedésű üvegházaiból 3 hektár üvegházi területen termesztik a zöldséget tápoldatos eljárással. Az üzem további fejlesztése esetén már csupán tápoldatos üvegházakat építenek majd. Különösen a nagyvárosok környékén építenek tápoldatos üvegházakat, mivel a zöldségtermesztésnek ez a módja a legjövedelmezőbb. Nagy tápoldatos üvegházai vannak Kijev, Leningrad, Moszkva, Jereván, Riga és Norilszk elővárosainak. Némely mezőgazdasági üzem tápoldatos üvegházai, például a moszkvai „Tyeplicsnij“ és „Marfino“, illetve a „Kijevi zöldséggyár" nevű szovhozok tápoldatos üvegházai közvetlenül a városban épültek a lakóblokkok tövében. Ezzel gyorsabb és olcsóbb lesz a zöldségszállítás és elosztás. A tápoldatos növénytermesztés fejlesztését jelentős mértékben támogatja a Szovjetunió gépipara, mivel rövid idő alatt kifejlesztette az üvegházi tápoldatos növénytermesztés gépi berendezését és megkezdte annak sorozatgyártását a kijevi Prommechanizácia üzemben. A tápoldatos berendezés legfontosabb része a szivattyúagregát az elosztóval, amellyel a tápoldatot a földbe süllyesztett tartályból a vályú alakú beton ágyasokba szivattyúzzák. Az ágyások szubsztráttal vannak töltve. A leghasználatosabb szubsztrát a kavics vagy az építészeti keramzit, amely lehetővé teszi a gyökérrendszer elhelyezkedését, megfogódzását. Ha a tápoldat elérte a megfelelő szintjét, úszós berendezés jelzésére egy újabb ágyáscsoportba kerül a tápoldat. Az összes ágyás megtelte után a tápoldat visszafolyik a földbe süllyesztett tartályba. Ez a folyamat szükség szerint napi 2—4 ízben megismétlődik. A szivattyúkat, a csőhálózatot, a csapokat és az ellenőrzőlámpákat látva szinte úgy tűnik, hogy vegyipari üzemben, nem pedig mezőgazdasági üzemben vagyunk. A tápoldatos eljárásnak vegyiparral való hasonlósága nem látszólagos. Minden tápoldatos növénytermeszA tápoldatos zöldségtermesztés nagyobb mértékű terjedését az üvegházak és a gépi berendezések magas beruházási költségei kadályozzák. Számos szovjet kutatóintézet intenzíven dolgozik a tápoldatos növénytermesztés gyakorlati és elméleti problémáinak megoldásán. A kutatóintézeti dolgozók az utóbbi időben egy újrendszerű tápoldatadagoló berendezést fejlesztettek ki, az ún. aeroagregátos eljárást, amely egyszerűsíti és gazdaságosabbá teszi a tápoldatos üvegház üzemét. tési üzemben vegyészek sora dolgozik, melyek elkészítik a tápoldatot, ellenőrzik annak összetételét üzem közben, és figyelemmel kísérik a tápoldatos „zöldséggyár“ zavartalan menetét. A Szovjetunióban a tápoldatos növénytermesztés sokat fejlődött az első kísérleti ágyások létesítése óta eltelt néhány év alatt. Hazánkban már néhány évé tanulmányozzák kis modelleken végzett kísérletekkel a tápoldatos növénytermesztést. A! jövő évben helyeznek majd üzembe egy nagyobb méretű tápoldatos üvegházat, de ismét csak kísérleti célokra az olomouci Zöldségtermesztési Kutatóintézetben. A szükséges beI Belgium zöldség-, gyümölcs i és virágtermesztése J Belgiumban körülbelül 30 ezer hektáron I folytatnak zöldségtermesztést, ebből 11 ezer | hektár termése belső piacra kerül. A zöld| ségtermelő üzemek száma több mint 25 ezer, j ezeknek körülbelül 92 százaléka 1 hektár j alatti terület. Körülbelül 4 millió négyzet► méteren folytatnak üvegházi zöldségter! mesztést, főleg paradicsomot és karfiolt f termelnek. A belga zöldségtermesztés érté-J ke körülbelül 11 százaléka az egész mező-I gazdasági termelési értéknek. A zöldség-I félék kiviteli forgalma emelkedik. ♦ I Gyümölcstermesztéssel körülbelül 65 ezer I kisüzem foglalkozik, 45 ezer hektárnyi te-1 rületen. Az üzemek 80 százaléka egy hek| tár alatt folytat gyümölcsgazdálkodást. A f termelésnek körülbelül egynegyede belső 2 hasznosítású. A gyümölcsfákkal beültetett terület 50 százaléka alma, 20 százaléka körte, 10 százaléka pedig cseresznye és szilva. Legfontosabb kiviteli cikkük az alma, melynek exportja az 1948. évi 33 029 tonnával szemben 1964-ben már 56 725 tonnára emelkedett. A gyümölcstermelés értéke az összes mezőgazdasági termelés 5 százaléka. Üvegházi gyümölcstermesztést kb. 4 millió 800 ezer négyzetméteren folytatnak, több mint 34 ezer üvegházban folyik primőr csemegeszőlő, földieper és őszibarack termesztése. Virágtermesztést 3700 üzem folytat 650 hektár területen. Üvegházi termesztés 1 millió 850 ezer négyzetméteren folyik. A virágok körülbelül 80—90 százaléka exportra kerül, főképpen a szokásos országokba. (FB) rendezéseikéit a roudnicei gépgyár déőíni üzeme szállítja. Ez az üzem felkészült a tápoldatos üvegházi berendezések sorozatgyártására Is. Sajnos, nincsenek érdeklődők, akiknek számára gyárthatnák ezeket. Az az igyekezet, hogy Szlovákiában legalábbis a nagyvárosok (Bratislava, Kosice) mellett létesítsünk tápoldatos üvegházakat, pénzügyi nehézségek, valamint kellő bizalom és érdeklődés hiánya miatt nem valósítható meg. így tehát fogyasztóinknak még jónéhány évig kell várniuk a tápoldatban termesztett zöldségre, bár a Szovjetunióban és más fejlett államokban nagyon keresett cikk az ilyen zöldség, különösen a téli hónapokban. Ing. Pavol Kuba 7
