Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-07 / 1. szám

Áthidaló oltás, aj Nyúl* rágta fa törzsén a sebet b) héj alá oltással hidal* juk át. A törzsön T vá* gásakát készítünk, c) az oltóvesszők metszése, d) az oltás bckötözés előtt © sebek lassan gyógyulnak be, s a megrágott részen a nedv­­keringés szünetel; a fa növekedése emiatt feltétlenül vissza­esik. Ha azonban áthidalással segítünk, a fa növekedésében nem fog visszaesés bekövetkezni. A nyülrágott részt ne tisztogassuk ki, mert igen gyakran a megmaradt háncsszövetek alatt a cambium is meg van, te­hát a seb forradása és a nedvkeringés megindulása lehetsé­ges. A rágott részt azonban oltóviasszal mielőbb kenjük be. Ezután lemérjük a seb hosszát, és olyan oltóvesszőket sze­dünk, amelyek a sebet átérik. Tél végén már látjuk, hogy milyen kár érte a gyümölcs­fákat, tehát még idejében megszedhetjük hasonló fajú és erős növésű fáról az oltóvesszőket. Az egészséges kéregbe alul T vágást, felül fordított T vágást ejtünk. Az oltóvessző mindkét végét lapos vágással simára metsszük, és a seb szélén a kérget is kissé leszedjük, hogy a zöld háncsréteg lássék. Ezután a vesszőt alul és felül a rá­gott fa kérge alá toljuk. Az oltást zsineggel bekötözzük. Vastagabb ágakba több vesszőt oltunk. A vesszők egybe­forrnak az anyafával, és a sebes részt kiiktatva, a fa vagy az ág életben marad. Gyakorlatban alkalmazott oltásmód. CSUKASZÁJ OLTÁS A héj alá oltás módosított formája. A különbség az, hogy az alanyt egészen ferdén metsszük le, azaz hegyesre húzzuk. Ennek az az előnye, hogy az alany a seb hosszának igen köny­­nyen „feladja“ a kérgét, A kérget megnyomkodjuk, és az nyomban elválik, úgy tátong, mint a csuka szája. Különleges esetben — az eperfa (Morus) szaporítására — használt oltásmód. HÉJ ALÁ OLTÁS RÜGGYEL (FÁS SZÉMZÉS). VAGY TERMŐNYÄRSSAL A télen megszedett oltóvesszőt nemcsak 2—3 rügyes hosz­­szúságban olthatjuk héj alá, hanem egy-egy rügyet is használ­hatunk. Ez az oltási mód teljesen megegyezik a hajtószemzés­sel. Fás szemzésnek is nevezzük. A különbség csupán az, hogy nem a szemet a szemzőhajtásról, hanem a rügyet a vesszőről oltjuk át. Az alanynak nedvkeringésben kell lenni, az oltó­vessző azonban teljesen nyugalmi állapotban legyen. Kezelése teljesen megegyezik a hajtószemzésnél elmondottakkal. Az alanyon ugyancsak T alakú bevágást készítünk, a vastag kérget felnyitjuk és a rügyet a vékony pajzzsal alácsúsztatjuk, azután bekötözzük. Gyakorlatban alkalmazott oltásmód. Termőnyársak héj alá oltása elsősorban hiányzó termőrészek pótlására való. A termőnyársat vagy simára vágjuk le, vagy alapjánál kulcsot vágunk hozzá. Egyébként az eljárás ugyan­olyan, mint a héj alá oltás az alany oldalára. A különbség az, hogy félfás hajtást oltunk az alany héja alá. Az alanyon T be­vágást készítünk, és a héját (kérgét) felnyitjuk, hogy az oltó­vessző beleférjen. Az oltást végül bekötözzük. Bogyós gyümölcsféléknél alkalmazott oltásmód. Termőnyárs héj alá oltása, a) két ters mőnyárs, b) nyárs levágása, 1 és 2 a metszés iránya, c] egy levágott nyárs, d) a nyárs kéreg alá helyezve, bekö­­tözés előtt. KENGYELES HÉJ ALÁ OLTÁS Csukaszáj ol­tás. aj az alany héját felnyitjuk, b] az oltővesszőt héj alá toljuk, c) az oltóvesszőt fordít­va is tolhatjuk a héj alá. Az oltóvesszőt úgy metsszük meg, mint a párosító oltásnál szokás. Lehetőleg egy rügy alatt, és a vessző alsó részén a seb mögött és mellett a héjat kétoldalt a zöld háncsszövetig ie­­hántjuk. Az oltóvesszőt könnyen betolhatjuk az alany kérge alá. A vessző annyira megszorul benne, hogy nem is kell be­kötözni. Ezt az oltást azonban csakis az alany tövére rakhat­juk, mert földdel fel kell hántolni, csirkézni. Az alany hosz­­szanti sebe másképpen kiszáradna és az oltás elpusztulna. ,'iz oltóvesszőt az alany kérge alá fordítva is rakhatjuk. Ebben az esetben a vessző metszlapja az alanynak nem a fás részével, hanem a kérgével érintkezik. Ennél a módnál a vessző héját a metszési felület mögött a zöld háncsrétegig fel kell hántani. Az oltás további kezelése megegyezik a héj alá oltással. Ha vastag ágakat oltunk be, az ág felső metszlapj? ’on nehezen forrad be, és könnyen korhadásnak indulhat, a.m az oltás, illetve a nemes rész későbbi pusztulását vonhatja maga után. Ezen úgy segíthetünk, hogy az oltővesszőt két nyelvre metsszük. Az egyiket, a hosszabb nyelvet átfektetjük az alany tetején, s így ez a nyelvrész 1—2 év alatt beborítja az alany tetejét, elősegíti a seb beforradását. Az oltóvessző metszése nem könnyű. Előbb a kisebbik nyelvet vágjuk be, azután a hosszabbikat. A kisebb nyelv héját a két szélén kissé lehántjuk, hogy a zöld háncsréteg lássék. A hosz­­szabbik nyelvről a héjat nem szedjük le. A második hosszabb nyelv vékonyabb a kisebbiknél, hogy könnyen hajlítható le­gyen. Pontosan ki kell mérni, hogy milyen széles az alany, s milyen hosszú legyen a vessző nyelve. A két nyelv között a fatest egy részét kivágjuk, eltávolítjuk. A vessző rövidebb nyelvét az alany egyik felére a kéreg alá toljuk, míg a hosszabbik nyelvét az alany tetején átfektetjük, és a másik oldalon toljuk a kéreg alá. Az oltást gondosan bekötözzük. Nálunk nem alkalmazott oltásmód. Kengyeles héj alá oltás a) az oltóvessző metszése, 1—2 — 3 a metszés iránya, a 3. vágással a hosszabb szárát elvékonyiljuk, b) az olLóvesszó formálása, c) az oltás bekótózés előtt © fskolai micsurinkörök és kezdő kertészkedők segítségére Áthidalás héi alá oltással F1AT\LABB FÁK GYAKRAN esnének áldozatul a nyúlrágás­­aak, ha nem sietnénk megmentésükre. Ilyen esetben a héj alá oltásos áthidalást alkalmazunk, főleg akkor, ha a nyúlrágás a törzs kerületének több mint háromnegyed részét érte. Szükségesnek tartom az áthidaló oltást még akkor is, ha a nyúlrágás a törzsnek csak egy részét érte, mert az ilyen

Next

/
Thumbnails
Contents