Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-07-30 / 30. szám

Tudnivalók 1 a tanulók brigádjáról AZ ISKOLÁBA JÁRÓ GYEREKEK nagy része és a pedagógusok vakáció­jukat, szabadságukat brigádra, társa­dalmi munkára is felhasználják. A jól megszervezett brigád felfrissülést je­lent a 10 hónapi szellemi munkát végző diák és tanító számára. Sajnos a brigádok, sőt az egyes szakiskolák termelési gyakorlatai is hiányosan, elégtelen munkabiztonsággal vannak megszervezve. Ez utóbbi mindenek­előtt annak tudható be, hogy sok üzemben, gazdaságban nincsenek tisz­tában a törvényekkel és még kevés­bé a brigádok szerepével, küldetésé­vel. Brigádmunkára csak az esetben me­hetnek a tanulók, ha azt a társadalom érdeke követeli meg, ezért is nevez­zük társadalmi munkának; azaz, ha pl. valamelyik mezőgazdasági üzem­ben az időjárás viszontagságai miatt lemaradtak a munkával. A tanulók társadalmi munkája azonban egy tan­évben nem lehet hosszabb egy hétnél (azelőtt a tanterv e célra két hetet irányzott elő). A brigádmunkát vég­ző tanulók mellé az iskola pedagó­giai-, az illető üzem pedig szakmai felügyeletet biztosít. A tanulók munkába szállítását a brigádot kérő iizem vállalja, ameny­­nyiben magának az iskolának e célra szállító eszközei nincsenek. Ha a szál­lítást az üzem végzi, a szállítás biz­tonságáért is felei. Éppen ezért na­gyon megfontolandó, hogy ki és mi­vel szállítsák a tanulókat. Semmi esetre sem rozoga, hiányosan rögzí­tett pótkocsin és gyakorlatlan vezető­vel. Egy kitűnő állapotban levő pót­kocsin is csak IS személy foglalhat helyet; a sofőrnek pedig legalább két éves gyakorlattal kell rendelkez­nie. Ugyancsak a brigádot kérő üzem­nek kell gondoskodnia a tanulók ivó­vizéről, valamint étkezéséről is, ha a brigádidő 7 tanítási óránál több lenne. Hangsúlyoznunk kell továbbá, hogy a ledolgozott órákért, illetve a mun­kateljesítményért a brigádmunkát végző tanulóknak éppen olyan joguk van munkabérre, mint bármelyik mun­kásnak. Helytelen tehát az az eljá­rás, ha a csoportvezető a diákok munkateljesítményét az állandó mun­kások javára írja. Állandó bonyadaimak tapasztalha­tók továbbá a tanulók balesete, illetve a balesetek kártérítése körül. Ezek­nek a baleseteknek a kártérítése a tanítás ideje alatt és az iskolán kí­vüli neveiéshen: iskolai akciókban, társadalmi munkák folyamán, kirán­dulások és tanulmányi utak alatt az illetékes járási, illetve kerületi nem­zeti bizottságra, a főiskolások eseté­ben pedig a főiskolára hárul. Ameny­­nyiben a tanulók termelési gyakorla­ton vesznek részt és szerződést köt­nek egy üzemmel, a baleset kártérí­tése az üzemre hárul (lásd a B8/B5 sz. korm. rend. 43 § második bekez­dését). Az idézett rendelet értelmében a balesetet szenvedő tanulónak, illetve a szüleinek jogában áll kártérítést követelni az illetékesektől (Kilenc­éves iskola hallgatója a járástól, a 12 éves és szakközépiskolák tanulói a kerülettől, főiskolások a főistyolá­­tól), amennyiben a kezelő orvos a baleset által okozott sérülést már értékelte. A szülők kérelmüket annak az iskolának adják át, phová a ta­nuló jár. Az iskola Igazgatósága a 30/85 sz. törvényrendelet 18. § alap­ján megtárgyalja az üzemi szakszer­vezet vezetőivel a szülők kérelmét (legkésőbb 30 napon belül) és továb­bítja az illetékes szervnek, amely dönt a baleset kártérítésének össze­géről (Skolsky odbor ONV vagyKNV). A munkatörvény alapján a baleset kártérítése a következő módon és mennyiségben nyer elintézést; 1. A baleset folytán okozott fájda­lom és a társadalmi érvényesülés csökkentése pontokban fejeződik ki (egy pont 10 korona), amelyeket a kezelő orvos, esetleg a kórház hatá­roz meg. A társadalmi érvényesülés csökkentéséért kártérítés csak az esetben jár, ha a pontok összege meghaladja a 30-t. A fájdalomdíj és a társadalmi érvényesülés csökken­téséért járó kárösszeg maximuma 40 ezer korona. Egészen kivételes ese­tekben ezt az összeget a bíróság ará­nyosan növelheti. 2. Kártérítés igényelhető a baleset következtében megsérült tanuló keze­lési költségeiért, amennyiben a káro­sult apja (szülője) nincs biztosítva. 3. Termelési gyakorlaton résztvevő diák esetében megtérítendő továbbá az a pénzösszeg is, amelyet a balese­tet szenvedett tanuló a munkájával megkeresett volna (88/65 sz. k. r. Zb. 51-60. §). 4. Kártérítés igényelhető anyagi ká­rokért is (megrongált öltözet, láb­beli és egyéb személyi tárgyak). 5. Ha a baleset *a tanuló halálát vonja maga után, a szülőknek a 68/65 k. t. Zb. 61. § alapján a következő kártérítésre van igényük: a) a temetési költségekre, b) úti­költségre, c) síremlékre (ötezer ko­ronáig) és d) a közeli hozzátartozók gyászöitözékére kiadott költségek egyharmadára. Végezetül még megjegyezzük, hogy az említett kártérítési összegeket az illetékes nemzeti bizottságok folyósít­ják, de ezek viszont regresszális jo­guk alapján a kiadott összegeket be­hajthatják és be is hajtják a balesetet okozó személyektől. Kertész Pál EGY GYAKORI, DE ELHANYAGOLT BETEGSÉGRŐL Talán egyetlen más szervünk sincs annyira kitéve a káros külső hatá­soknak, mint légzőszerveink. Percen­ként nyugalomban 16—18 a légvéte­lek száma. Egy légvétellel átlagosan 500 ml levegő jut be az ember légző­szerveibe. Ha ezekből az adatokból kiszámítjuk a naponta felhasznált le­vegő mennyiségét, szinte hihetetlenül nagy számot — kb. 10 000 litert ka­punk. Ilyen óriási légmennyiséggel sok gáz, por stb. is behatol légző­szerveink űrterébe. A kóros elváltozások közül a leg­gyakoribb az idült hörghurut (bron­chitis). Bizonyos iparágak dolgozói­nál 70—75 °o-ban megtalálható. A dohányozók 67 %-a szenved benne. Sokak szerint a leggyakoribb és leg­fontosabb betegség általában. Fon­tossá és komollyá elsősorban követ­kezményei teszik: a tüdőtágulat, a tüdő vérkeringésének akadályozott­­sága miatt kifejlődő jobb szívfél túl­terhelése, a szervezet hiányos oxigén­­ellátása, a jelenlevő baktériumok mérgező hatása és nem utolsó helyen a gócos tüdőgyulladás. Leggyakrabban 50—60 éves korban szedi áldozatait. Angliában az Idősebb férfiak 10 •tó­nál szerepel a halál okaként. Kórokozói közül említésre méltó: a porbelégzés, a dohányzás, gőcfertő­­zés, tuberkulózis, túlérzékenység. Leg­jellemzőbb tünete a legalább egy éve tartó, Időnként kiújuló köhögés és köpetürítés. További tünetek: a lég­zési nehézségek, rossz közérzet, hő­emelkedés, alvási zavarok. Ezek a tü­netek különböző méretekben és cso­­portulásban jelentkezhetnek. Minél korábban kezdődik az idült hörghurut megfelelő kezelése, annál jobb a várható eredmény. Az említett súlyos következmények az orvos és a beteg jó együttműködése esetében a leggyakrabban megelőzhetők. A gyógyszeres kezelés az orvos felada­ta, de a beteg maga is sokat tehet gyógyulása érdekében. A víz-- és gőz­­inhalálás (belélegzés) elősegíti a lég­utak váladékainak oldódását, kiürülé­­lését. Szükséges a dohányzás beszün­tetése vagy legalábbis alapos mérsék­lése; 4—5-nél több cigaretta naponta általában károsan befolyásolja a be­tegséget. Ésszerű edzéssel, légzőtor­nával csökkenthető az érzékenység az időjárás okozta hőingadozásokkal szemben. A lakás és a munkahely gyakori szellőztetésével elérhető a levegő tisztasága, mivel nemcsak lég­­utainkat kíméljük az esetleges por, füst vagy gőzök Izgató hatásától, de az oxigéndús levegő tökéletesebbé te­szi az emberi szervezet oxidativ fo­lyamatait, anyagcseréjét is és ezzel növeli fizikai és szellemi erőnlétét, ellenállóképességét, munkabírását. Dr. Ország Ernű Zsuzsi — bocsánat: Zsuzsanna — szerelmes. Életében először, s ö azt hiszi, örökké, múlhatatlanul. Ez a szerelem finom, mint a márciust permeteg, szeszélyes, mint az ápri­lisi szél és üdén napfényes, mint a májusi virágzás. Zsuzsanna tizennégy esztendős. SZERELMI Az Illető fiatalember viszont már a tizenhatodikat tapossa. Illessük őt Is a nevén: Péter. Péter is szerelmes, de kitartó, mint a júniust eső és for­ró, akár a júliusi hőség. Zsuzsinak élete e sorsváltó heteiben az egész család drukkol. Ogy ajná­­rozzák, kényeztetik, mtnt a súlyos beteget, holott Zsuzsanna állapota egyáltalán nem mutatkozik károsnak. EllenkezőlegI Énekel, dalol, szaval, ficánkol s még az Iskolai szorgalmá­ból sem vesztett, tanul konokul. Gim­náziumba készül. E napokban végre megkapta élete első szerelmes levelét Is. Habfehér papírra vetette Péter, a margóra mus­kátlit festett, kettőt, pirosat, zöld le­véllel. Mtért éppen muskátlit? Ez sem titok. A muskátli megy neki a leg? jobban, ezt tudja festeni. Zsuzsi égő arca mint a napzáporoz­ta barack, amikor felbontja a szép­­reményú levelet. Olvassa a verset, amely kissé döcögősen indul s kenet­lenül nyikorog, elemzi a prózát, mely­nek heve viszont gyújtja, pörköli a papírt. Tizenhat esztendős, tapasztalt szerelmes férfiú vallomása reszket, tüzel, kínlódik a papíron. MUSKÁTLI Mivel Zsuzsannának a család előtt titka nincsen, ennélfogva két ujja közé emeli a reszketegül forró vallo­mást s meglengett a család színe előtt. — Nos, mit szólsz hozzá? — kérdi anya aggódva. Zsuzsi elbiggyeszti ajkát s közkincs­­csé bocsájtja a vérrel írt szerelmes postát: — Tele van helyesírási hibával... Szeretnek: két té, csókolok: egy el. Még fejlődnie kell, csak kezdetnek jó... S olyan ábrázattal hámozza elő a matematika könyvet, mint akit élete első örömével egyúttal élete első nagy csalódása ts elért. Szombathy Viktor Hálószoba vagy lakószoba ? Napjainkban a lakáskultúrával kapcsolatban gyakran felvetődik a kérdés: rendezzünk-e be külön hálószobát? Kis lakásban, célszerűségi szempontból a hálószoba helyett ajánlato­sabb lakószobát berendezni. Ezt napközben is kihasználhatja a család, míg a hálószoba csak alvásra szolgál. Több szobás lakásokban vagy nagyobb családi házakban nem kifogá­solható a külön hálószoba, sőt egészségi szempontból bizonyos mértékig előnyös is. Ugyanis a lakó-hálószobával szemben az az előnye, hogy napközben nem tartózkodunk ott, ne'm füstöljük össze a levegőjét, nem fordulnak meg ott idegenek, vagyis a hálószobában nem fogadunk ven­dégeket stb. Tehát mindig a lakás méreteitől, beosztásától és a családtagok szá­mától függ, célszerű-e külön hálószobát berendezni. Akik szeretik a kényelmes éjszakai pihenést és ragaszkodnak a háló­szobabútorhoz, ügyeljenek arra, hogy lakásuknak ezt a helyiségét is korszerűen, ízlésesen és a célnak legmegfelelőbben rendezzék be. A bútorokat a szoba beosztásának megfelelően helyezzük el, s ne ragaszkodjunk mindenáron a régi, hagyományos formákhoz. Ha a hálószobaberendezéshez egybeépített kettős fekhely tartozik (1. sz. kép), az úgy helyezzük el, hogy mindkét oldalról megközelít­hető legven, s az éjjeliszekrények is elférjenek mellette. A szekrények, a tükör és a kis fésülködő-asztalka elhelyezése az adott lehetőségektől és ízlésünktől függ. Ha mindkét fekhely különálló (nem egybeépített), nem fontos szoro­san egymás mellé állítanunk őket. Tegyük az éjjeliszekrényt a két ágy vagy gaucs közé, ahogy azt a 2. sz. képünkön is láthatjuk. Ezen he­lyezhetjük el az olvasólámpát. Azoknak, akik szeretnek este olvasni, azt ajánljuk, szereljenek a fekhely fölé ügyes kis könyvespolcot (lásd az 1. sz. képet). A hálószoba padlózatát teljesen beboríthatjuk a bútor színével össz­hangban levő kovral-szőnyeggel, amely jól tompítja a hangot és hangu­latosabbá teszi a szobát. Nagyon szépek a modern mintájú kis futó­szőnyegek is (1. sz. kép). A függöny legyen egyszerű szövésű és könnyen tisztán tartható. Hálószobába legalkalmasabbak a műszálas anyagból készült függönyök. Végül szeretnénk még néhány szót szólni az ágynemű szellőztetéséről: sohase ágyazzuk be azonnal az ágyneműt, hagyjuk alaposan kiszellőzni. Ha reggel sietünk a munkába, inkább rakjuk szét a szobában, s marad­jon úgy, míg hazajövünk, mintsem szellőzetlenül beágyaznánk. — J— A csónakázó szúnyog és a gőgös béka Egyszer volt, hol nem volt, az Öperenciás-tengeren is túl, de még az Üveghegyeken is túl, volt egy kis tavacska. A tó partján sűrű lombú fűzfák álltak, s lombjuk árnyéka a meleg nyári napsütésben hűsítőén bo­rult a tóvizére. A tóparti békák is szívesen hfisöltek az árnyékban. Mert tudjátok gyerekek, rengeteg béka la­kott ám ott. Egész kis békaország volt ez a tó. Hangos volt a brekegé­süktől az egész vidék. Esti hangver­senyüket csodálattal hallgatták a kis sündisznók, denevérek, sőt még a me­zei egerek is kidugták fejecskéjüket a lyukból, amikor a békazenekar rá­zendített. Egy szép holdvilágos, csillagfényes nyári estén történt, amikor a béka­zenekar rázendített megszokott hang­versenyére, hogy egy kis szúnyog arra vetődött csónakjával. — Tudjátok-e gyerekek, hogy miből volt a szúnyog csónakja? Dióhéjbóll Ezen szokott csónakázni nyári estéken, amikor na­gyon melege volt és nem bírt elaludni lombsátrában. Pici csónakját kelle­mesen ringatták a hullámok, és mér­­már úgy érezte, elszundikál, amikor közvetlen közelében egy útálatos va­rangyos béka merült föl a vízből, és éktelen ordításba kezdett: — Hé, te nyavalyás, kis vacak szú­nyog, mit keresel itt a békák biro­dalmában, miért zavarod a mi esti hangversenyünket? Megrettent a csöpp kis szúnyog, és szólni sem bírt hirtelen. De a béka mérgesen folytatta: — Hordd el magad azonnal, mert úgy elfújlak a csónakoddal együtt, hogy rögtön felborulsz, s menten a vízbe fulladsz. Ment is volna a szegény kis szú­nyog tovább iziben, deltát nem volt evezője, s így teljesen a szélre volt utalva, hogy az hajtsa tovább kis csónakját. De úgy látszik a szél nem értett békanyelven, s csak nem akart gyorsabban fújni, hogy odébbröpítse a szúnyogot. Rettentő dühbe jött a varangyos béka, hogy a szúnyog nem szedi gyor­sabban az irháját, ezért teleszlvta magát levegővel és ahogy csak bírta, minden erejéből ráfújt a kis csónak­ra. De ez akkor sem siklott gyorsab­ban. Aztán mégegyszer teleszívta ma­gát levegővel, annyira, hogy olyan kövér lett, mint egy labda, és újra ráfújt a csónakra, da nem sok ered­ménnyel. Erre már megszólalt a kis szúnyog: — Ugyan béka koma, ne erőlködj, mert még megárt. Megyek én anélkül is, csak légy türelemmel, amíg a szél elsodor innen. Dehogy is zavarom én a ti hangversenyeteket, csak egy ki­csit hűsölni szerettem volna ebben a nagy hőségben. A béka erre még dühösebb lett, mert az hitte, hogy a szúnyog csúfo­­lódik vele, hát mérgében még egy iszonyatosan nagyot fújt, de most úgy teleszívta magát levegővel, hogy menten megpukkadt. fgy járt pórul a csúnya, gőgös va­rangy és még csak nem is sajnálta senki, sem a sündisznó, sem a dene­vér, de még csak a kis mezei egerek sem. Parraghy Johanna Megérdemlik a dicséretet A padányi Iskolások nagyobb része a szünidő első napjaitól kezdve na­ponta megjelenik reggeli hat órára Kosár Laci bácsi, brigádvezető háza előtt, miután elhatározták, hogy a vakációban az EFSZ-ben dolgoznak majd. A kisdiákok bármilyen munkát szívesen elvégeznek. Hozzájárulnak a lucerna és a cukorborsó veszteség nélküli betakarításához. Laci bácsi igyekezetükért gyakran meg ts dicséri őket, mtnt pl. Dömény Ilonkát, Szabó Katit, Rásó Jolit, Fo­gas Ferit, Szabó Károlyt, Verbó Józsit és a többieket. Nem ts tévednek azok, akik helyeslőén állapítják meg: a di­cséret teljesen jogos! Horsicza Ilona, Padány Atlörejtvény VÍZSZINTES: 1. Előállít, produkál. 2. Folyó Csehszlovákiában. 3. Híres magyar zeneszerző. 4. Időmérő. 5. Álmodozik. 6. Sporteszköz. Ha helyesen töltitek ki a vízszintes sorokat, akkor a harmadik függőleges sorban csupa R-betűt kaptok. A vas­tagabb átlóban pedig egy magas épü­let kifejezését kapjátok. Beküldendő az átlóban feltüntetett szól A 28. számban megjelent kis ke­resztrejtvény helyes megfejtése: MAY KÁROLY — VERNE GYULA. Könyvjutalomban részesülnek: Benkő Margitka. Kiskövesd és Fülöp István, Perbenyik. SZABAD FÖLDMŰVES 9 1966. július 30.

Next

/
Thumbnails
Contents