Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-23 / 29. szám
Sok méhészetben a tavaszi átvizsgálás után bőven van penészes lép. Van azonban a penészedésnek egy sokkal rosszabb, ártalmasabb alak]a is. Télen az erősen takart kaptárban nagy a páralecsapődás. Ez a lépen kívül az értékes virágpor penészedését Is minden bizonnyal elő-A virágpor Idézi. Főleg a méhekkel nem takart lépeken tapasztalható' ez. Mintha megkeményedett, oltott mésszel tartósítása volna minden sejt teletömve. Az ilyen virágpor használhatatlan. A méhek lerágják, és mivel kihordani nem tudják, a kaptár alján gyűlik össze, viaszmorzsával összevegyülve, bő alkalmat adva a molyoknak, hogy ott tanyát verjenek. Hogyan kerülhetjük el a virágpor penészedéséi Minden olyan lépet, amelyet késő ősszel a méhek nem foglalnak el, de bennük virágpor van, vegyünk ki és sűrű szitán szitáljunk a virágporra porcukrot. Utána helyezzük vissza a kereteket. A porcukor megvédi a virágport a penészedéstől. Maguk a méhek is sok virágport védenek meg azzal, hogy mézet hordanak rá. A későbben begyűjtött virágport azonban nem zárhatják el mézzel, mert nektárt már nem gyűjthetnek. Állandóan visszatérő nehézség különösen tavasszal a virágpor hiánya. Pótszerekkel is próbálunk segíteni rajta. A legjobb pótszernél is többet ér a méhek gyűjtötte virágpor. Igyekezzünk az elmondottak szerint megóvni. NAGY ZSIGMOND A szabványos háromszögű kalitka: a) a felső keret léc, mellyel a rendes keret felső lécére erősítjük a kalitkát, bj a kalitka és annak peremén a műlép számára készült bevágások, ej a kalitka alsó része, melynek üres részében helyezzük el a cukorméz pépet az anya bejuttatása után; a zárólécet csavar rögzíti, A. a kalitka, B. az anya bejuttatására szolgáló nyílások, AA. a kalitka hosszmetszete, BB. a kalitka harántmetszete. 6 cr=m=m Az anyaváltás gyakoribb okai Kanadában évente kb. 140 000 söpört raj talál gazdára. Gyakori, hogy az anyák elpusztulnak szállításkor, a kalitkában a rajjal együtt küldött anyát a méhek nem fogadják el, vagy később hamarosan kicserélik. Furgala, a kanadai földművelésügyi minisztérium rovartani kísérleti intézetének munkatársa, ennek az okát igyekszik megvilágítani 1961. tavaszán gyűjtött adatokból. A méhészeknek kérdőíveket adtak a szállítás és az anya pusztulásának körülményeiről. Az elpusztult vagy váltott anyákat szeszben összegyűjtötték, és megvizsgálták. Összesen 465 anyát tanulmányozhattak. Ezek közül 239 holtan érkezett, 236 az első hónapban pusztult el. Az útközben elpusztultakból 12 ®/o gyomor vészes, 12 % fejletlen petefészkü volt, 24 %-nak üres volt a magtarisznyája, vagy csak elenyészően kevés magot lehetett benne kimutatni. Az első hónapban kimúlt anyák közül gyomorvészes 10 %, fejlettlen petefészkű 21 %, üres vagy jelentéktelenül telt magtarisznyás 34 %. Leggyakoribb baj tehát, hogy a söpört rajokat nem párzott anyákkal szállították. Minden harmadik elpusztult vagy váltott anya ilyen. Voltak olyan anyanevelő telepek, melyekből feltűnően sok gyomorvészes anya került ki, s olyanok is, melyek sok párzatlan, vagy hiányosan párzott anyát adtak el. A vizsgálatba bekapcsolódott méhészek 7,5 %-ra becsülik azokat a söpört rajokat, melyeket az anyák hibája veszélyeztet. A MÉHEK „TÁNCÁNAK“ VIZSGÁLATA FILMFELVEVŐVEL Levcsenko vezetésével a kievi egyetem gazdaságában filmre vették a méhek táncát, hogy megállapítsák, valóban leolvasható-e alakjából és a mozgás gyorsaságából a felfedezett méhlegelö (etető) iránya és távolsága. A felvételek értékelése azt bizonyította, hogy a mozgósító tánc figurái és gyorsasága valóban összefüggésben vannak az élelemforrás távolságával és irányával. Az összefüggés azonban nem teljesen pontos, hanem kisebb nagyobb eltéréseket mutat. Anyásítás — anyaváltás Késő nyáron és ősszel az anyásítás, az anyák váltása, beadása az építő fürtbe történik. Ennek az ad alapot, hogy a fiatal méhek bármikor készséggel elfogadják az új anyát. A váltandó anya eltávolítása, vagy az árvaság megállapítása után a költőtér közepén egy keretnyi üres helyet csinálunk olyképpen, hogy egy keretet a költőtérből eltávolítunk és a fészket megfelelően elrendezzük. Erre az üres helyre tömörülnek a fiatal méhek, mivel ezek nem tűrik az üres, beépítetlen helyet, s ezért készek azt beépíteni és a hézagot betölteni. A váltandó anya eltávolítása után 6 órát várunk és azután beadjuk az új bepárzott, már petézett anyát, minden kíséret nélkül. Erre a célra igen ajánlatos a szabványos háromszögletű kalitka (lásd az ábrát). Ezt a kalitkát felső lécével üres keret felső lécére erősítjük. Miután az anyát beadtuk a kalitkába, az elzáró helyeket cukor-méz péppel elzárjuk és a kalitka peremén az erre a célra szolgáló bevágásokba vékony műlépet ragasztunk. A cukor-mézpépet ugyan tartja a kalitka alsó, nyílásokkal felszerelt elzárója, de óvatosságból műléppel is biztosítjuk, hogy a pép ki ne essék. A műlép csak a kalitka két oldalán van a fához hozzászorítva, különben szabadon hagyja a nyitásokat, hogy a méhek a péphez hozzáférhessenek. A váltás mindig eredményes. Az anya a kiszabadulás után a fiatal méhek között van, kezd a szomszéd lépen, vagy a kalitkán épített lépen petézni. A családot 10 napig ne háborgassuk. Ha etetni akarjuk a családot, akkor etetjük már a beadás előtt is, mert ha csak a beadás után etetnénk, ez zavarná a családot, nyugtalanságot idézne elő és ilyenkor az anya — mint idegen — mégis csak veszélyben lenne. Tíz nap múlva megtekinthetjük a családot, hogyan petéz az anya. Eredménytelenségek is előfordulnak. Ennek okai lehetnek: 1. Ha az anya eltávolítása után is van a családban egy általunk észre nem vett anyabölcső. 2. Ha a család csak látszólag árva. Anyja van, de mi nem találtuk meg 3. Ha álanyás a család, szóval ha nagyon régen tart már az árvaság. 4. Ha a családot korán, idő előtt zavarjuk a család áttekintésével, vagy csak a beadás utáni etetéssel. Dr. K. N.
