Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-12-10 / 49. szám
Bratislava, 1966. december 10. Ära 1.— Kös XVII. ívfolyam, 49. szám. A CSEMADOK és a szövetkezetek Közel 18 évvel ezelőtt február szele szétszórta a komor fellegeket és tisztulni kezdett az ég. Igazi kikelet volt a langyosan simogató tavaszi szél a Csehszlovákiában élő magyarság számára, és egy sokat Ígérő márciusi napon néhányan a legderekabbak közül Szlovákia fővárosába igyekeztek, hogy lerakják egy egyesület alapkövét, amely biztosítja a művelődési élet szervezését. Amikor az első „fecske“ az Oj Szó hirül vitte a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének a megalakulását, lázban égtek a dél-szlovákiai falvak, városok lakói. A rendkívül) esemény könnyeket csalt a szemekbe és a falu eleje éjt nappallá téve tanácskozott arról, miként hozzák létre az új szervezetet. Alig telt el pár röpke hét s máris hosszú sorok kígyóztak a kultúrházakban, vendéglőkben és a tollat fogók egy ív papírra kanyarították a nevüket, s ezzel eljegyezték magukat az újdonsült egyesülettel. Azóta tizenhétszer köszöntött ránk a kikelet, a CSEMADOK jelentős utat tett meg és nemcsak a kulturális mozgalomban, hanem a falu egész arculatának megváltoztatásában is. A CSEMADOK megalakulásával többé-kevésbé egybeesik az EFSZ-ek szervezése. A kultúregyesület megszervezése után a falu legjobbjaira újabb feladat várt hát, a nagyüzemi mezőgazdaság alapjainak a lerakása. A pártszervezetek. nemzeti bizottságok mellett a CSEMADOK irányítói is összedugták fejüket, mérlegelték a lehetőségeket és sokhelyütt ők írták alá elsőként a belépési nyilatkozatot. A falu közössége jónéhány helyen azokat tartotta legérdemesebbnek a szövetkezet irányítására is, akik a kulturális szervezetben tanúbizonyságot tettek, hogy érettek a vezetésre. Dömény János, Renczés Sándor, Vass Ferenc, Czita Lajos, Zalaba András és sorolhatnám még tovább azoknak a nevét, akik azóta is az élen vannak, és fáradságos munkájuk eredményeként manapság már virágzó szövetkezettel dicsekedhetnek. A már említett közös irányítóinak a legtöbbje hű maradt a CSEMADOK- hoz, és sokoldalúan segítik a szervezet tevékenységét. Ellenértékként a CSEMADOK szervezetek a falu szakmai és általános műveltségének fellendítésén fáradoznak. Ahol a kultúregyesület megalapítói vették át a szövetkezet „gyeplőjét“, legtöbb helyütt szövetkezeti klubot létesítettek, ahol helyet kap a kulturális szervezet, s így anyagi gondok helyett a művelődési élet széleskörű kibontakozására fordíthatják erejüket. Ezzel a lépéssel végeredményben kettős célt szolgálnak. Azzal, hogy a kulturális tevékenység és a szakmai művelődés szervezésével járó gond egy részét átveszik a CSEMADOK vezetői, a közös irányítói minden figyelmüket a gazdálkodásra fordíthatják. A kulturális szervezet anyagi gondok nélkül a művelődési élet széleskörű, tartalmas kibontakozásán fáradozik. Az együttműködés lehetővé teszi, hogy ne kelljen a CSEMADOK vezetőknek kasszasikerért olyan műsoros estet és egyéb rendezvényt szervezni, amely tartalmában esetleg ellentmond a kultúrpolitikának. Sajnos, több helyütt nincs még meg az említett jövedelmező együttműködés. Vagy a közös, avagy a kulturális szervezet irányítói zárkóznak el a szoros együttműködés elől. Ezért szükséges, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága és összes vezető szervei az eddiginél jobban keressék a kapcsolatot a mezőgazdaságot irányító szervekkel, és a közös tanácskozás eredményeként minden bizonnyal létrejön a gyümölcsöző együttműködés. E hét végén a Bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában összeül a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének IX. országos közgyűlése. A CSEMADOK legmagasabb fórumán 510 szervezet 43 ezer tagja, 478 kiküldöttel képviselteti magát a jelentős tanácskozáson. A közgyűlést megelőzően legtöbb szervezetben ünnepi taggyűlést tartottak, ahol értékelték a VIII. országos közgyűlés óta eltelt időszakban kifejtett kulturális tevékenységet. Ezeken a népes gyűléseken is meg lehetett állapítani az összefüggést a CSEMADOK és a falu gazdasági ereje között. Amellett, hogy a beszámolón gondosan felmérték a népművelési és népművészeti tevékenységüket, legtöbb helyütt a mezőgazdasági üzem fejlődéséről és gondjairól is beszéltek. Természetesen arról is, hogy az észlelt problémák megoldásában hogyan segíthetne jobban a kulturális szervezet sokoldalú tevékenysége, miként tehetnének többet a falu felvirágoztatásáért. A IX. közgyűlésen, ahol értékelik a CSEMADOK jelenlegi helyzetét, a Dél-Szlovákiában élő magyarság művelődési problémáit és a munka hogyan továbbját, minden bizonnyal sok vitafelszólaló beszámol arról, hogy a szövetkezet és a CSEMADOK együttműködése az alapja a gazdag falusi kulturális életnek. De arról is minden bizonnyal beszélnek majd, hogy a dunaszerdahelyi járás, amely a CSEMADOK megalakításakor a legrosszabbul gazdálkodók közé tartozott, már országos viszonylatban is élre tört, és termelési eredményeik példamutatók. Az is tény, hogy ebben a járásban többnyire a CSEMADOK alapítói állnak a mezőgazdasági üzemek élén, akik megértették, hogy a kulturális tevékenységre adott koronák sokszorosan ' megtérülnek, ha a népművelési tevékenység következtében a dolgozók tudatosan végzik munkájukat. Közel 18 évvel ezelőtt pártunk lenini nemzetiségi politikája folytán megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, s ezzel lehetőség nyílt a kulturális élet kibontakozására a magyarlakta vidéken is. A CSEMADOK azóta hatékonyan támogatja a párt falusi politikáját és jelentős munkát végzett a falu szocialista átépítésében. A CSEMADOK haladó kulturális tevékenysége nagyban segítette a szövetkezetekben dolgozók eszmei formálását. A gazdaságilag megerősödött szövetkezetek napjainkban ezt úgy viszonozzák, hogy a szépen berendezett üzemi klubokban helyet kap a CSEMADOK, és ott még szélesebbkörű lehetőség nyílik a falusi dolgozók sokoldalú nevelésére. Szakmellóklet: Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát I KÖSZÖNTEK li IIA CSEMADOK ;j ij IX. ORSZÁGOS || l KÖZGYŰLÉSÉT j| Indulás előtt a kassai járásban A napokban felkerestük Gérec Pál mérnököt, a kassai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetőjét, hogy áruljon el valamit arról, mit hoz az új rendszer járásunkban. — Igazgató elvtárs miben látja az Irányítás új rendszerének az előnyeit? Tekintettel járásunk kimondottan városmelléki jellegére az irányítási munka új rendszerének keretében azoknak a problémáknak a megoldása várható, melyek városmelléki területünkön a legidőszerűbbek és a kelet-szlovákiai kerületben lehetetlen volt azokat az eddigi rendszerben kellőképpen összehangolni és megoldani. Arról van ugyanis szó, hogv a város gyors fejlődése megköveteli némely, a város közvetlen fogyasztására jellegzetes alaptermék (tej, tojás, baromfihús, gyümölcs és zöldség) termelésének és piaci produkciójának arányos növelését. — Mit tettek eddig az új rendszer érvényesítéséért? Az előkészületek időszakában a termelés vonalán némely alapelgondolás megvilágosítására fordítottuk a figyelmet, éspedig a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének a koncepciójára, a tejtermelésre és világos előttünk a baromfitenyésztés fejlesztésének fontossága is. 1967-re már tizenhét mezőgazdasági üzem ilyen irányú szakosításával számolunk, miközben a többit a lehetőségek és feltételek szerint fokozatosan oldjuk meg úgy, hogy 1970-ig a szakosítást az állattenyésztési termelésben a mezőgazdasági üzemek lényeges részénél megvalósíthatjuk. A növénytermesztésben, ahol a takarmányproblémát elvben már sikerült megoldani, kidolgoztuk a gabonatermesztés fejlesztésének tervét, mint a növénytermelés további emelésének alapkérdését és előttünk áll a feladat a legközelebbi időszakban megoldani járásunkban a zöldség- és gyümölcstermesztés koncepcióját. A gabonaneműek termesztésében a kidolgozott irányelvet már azzal érvényesítjük, hogy több mint ezer hektárral növeljük a búza vetésterületét, és a fajták rajonizálását a szovjet búzafajták javára változtatjuk meg. A szarvasmarhatenyésztés szakosítása a jövő évben már megnyilvánul a tej két és fél millió literes növelésével (az emelkedés körülbelül 12 százalékos lesz) úgy, hogy az 1966-os évvel szemben egy tehénnél megközelítjük a 200 literes emelkedést. — A legközelebbi időszakban milyen jeladatokra fordítják a jő figyelmet? Nemrégiben hóromhőnapos szemináriumon vettek részt az EFSZ-ek és állami gazdaságok vezető funkcionáriusai, (elnökök, agronómusok, zootechnikusok, mechanizátorok, igazgatók], akik megismerkedtek a mezőgazdaság tervszerű irányítása új rendszerének fő alapelveivel. A szövetkezetek és állami gazdaságok ökonómusai szintén egyhetes iskolázáson vettek részt. Ami a termelést illeti a mezőgazdasági üzemekben a tervjavaslatot elkészítették, de a megvalósításukra csak most, az új rendszer összes ökonómiai elveinek végleges megvilágítása után kerül sor, mivel még ma sem ismerjük pontosan az árakat a stabilizációs dotációk és szubvenciók összegét. Lehetséges, hogy ezek elkészítése után kénytelenek leszünk majd a kidolgozott tervjavaslatot átértékelni. Külön kell foglalkozni a beruházási építkezés tervével, mert az eddigi módszerrel szemben lényegesen megváltozik. Az építkezés lényeges része a mi esetünkben hiteleszközhöz lesz kötve, miközben a központból juttatott szubvenciókat a szakosítás elvével összhangban az objektumok és berendezések építésére használjuk ki. — Milyenek a mezőgazdasági üzemek fejlődésének gazdasági előfeltételei? Általában mondhatjuk, hogy az irányítás új rendszerének a ..bevezetése járásunkban a mezőgazdasági üzemek nyers jövedelmének gyorsabb emelkedését eredményezi. Körülbelül 15 gyengébb EFSZ-ben a gazdasági előfeltételek eléggé komplikáltak. így azzal számolunk, hogy e szövetkezetek termelési pénzügyi tervének oszthatatlan része lesz a következetesen kidolgozott konszolidációs terv, melyben a termelés eddigi módszerének átértékelése alapján kénytelenek le-A szakosítás szünk a termelés struktúráját úgy formálni, hogy megteremtsük az előfeltételeket a nyersjövedelem maximális emelkedéséhez. Ezekben a mezőgazdasági üzemekben az átmeneti nehézségeket folyamatos dotációk segítségével oldjuk meg. Továbbá azzal is számolunk, hogy a zöldség, a gyümölcs és az állattenyésztési termékfölöslegek feldolgozása és értékesítése céljából szövetkezetek közti vállalkozásokat, a városokban pedig üzlethálózatot létesítettek. Mozgósítanunk kell a mezőgazdasági gépek javításának eddigi rendszerét is. Központosított javítóműhelyek hálózatának a megteremtését tervezzük, a szokásos javításokra. Vagyis az EFSZ-ekben és állami gazdaságokban olyan 8—10 javítóközpont felépítésével számolunk, amelyekben 86 EFSZ-ből és négy állami gazdaságból összpontosulnak a szokásos javítások. — Es az Irányító tevékenység? A tökéletesített irányítás feltételeihez, a kitűzött célokhoz igénybe veszszük a mezőgazdasági termelési igazgatóság szervezetét, és ügyelünk arra, hogy maximális segítséget nyújtson. Az egyes részlegek kiépítésével a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáljuk, s természetesen fokozottabban ügyelünk majd az adás-vételi kapcsolatok helyes irányú fejlődésére. Külön osztályt létesítünk a szakosítás és a gépesítés megoldására is, — fejezte be nyilatkozatát Gérec elvtárs. MATÖ PÁL, Kassa meghozta gyümölcsét Amióta a szálkái, kiskeszi és ielédi szövetkezetek egyesültek, megjavult a munkák menete, mivel a gépeket sokkal jobban ki tudták használni, mint azelőtt. A vetést az agrotechnikai határidő előtt befejezték és november 18-ig 1200 hektáron elvégezték a mélyszántást. Amíg külön gazdálkodtak, a mélyszántást egy szövetkezetben sem tudták elvégezni a kitűzött határidőre. Az egyesülés, illetve a szakosítás után a hektárhozamok lényegesen megjavultak és átlagosan 8 mázsával emelkedtek. A legnagyobb előrehaladást az áílattenvésztésben érték el. Már idáig is 100 mázsa marhahúst, 30 ezer liter tejet és 50 mázsa sertéshúst adtak el terven felül. A súlygyarapodásnál is említésre méltók az eredmények. Az itatásos borjúnevelésben napi 80 a hízómarháknál pedig 130 dekás a napi súlygyarapodás. A sertéseknél pedig 54 dekás napi súlygyarapodást értek el. Természetesen az el ért eredmények nemcsak a hektárhozamok emelkedésében, a súlygyarapodásban és a munka időbeni elvégzésében mutatkoznak meg, hanem a munkaegység értékének emelkedésében is. Amíg külön gazdálkodott a három szövetkezet, a munkaegység értéke 12 korona volt és ebből 8 koronát fizettek előlegként. Jelenleg már 18 koronát fizetnek, s ebből az előleg 14 korona. A leglényegesebb, hogy a munkaegység egy hektárra eső menynyisége nem változik. Az itt leírtak világosan igazolják, hogy az egyesítés meghozta a hozzáfűzött reményeket, és egyre jobb a kereseti lehetőség az Oj Élet szövetkezetben. B.J. A mezőgazdasági dolgozók hetilapja
