Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-11-26 / 47. szám
A család zsarnoka A nyaga 50 dkg sötétzöld kártolt gyapjú, néhány szál vastagabb világoszöld és piros fonal, a befűzött, mintához 3-as tűvel dolgozunk. KÖTÉSMINTA: I. sor: 3 sima, a szálat a munka elé tesszük, 3 szemet lekötés nélkül, mintha fordítottan kötnénk, csak lemelfük. A szálat visszatesszük a munka mögé. — II. és minden páros sor: végig fordított. 111. sor: 4 sima, tovább az első sor ismétlődik, végig a soron Icsak a sor elején van 4 sima. — V. sor: 5 sima, tovább az első sor ismétlődik, végig a soron. — Vll. sor: 3 szemet leemelünk, közben a szál a munka előtt van. A szálat visszahelyezzük a munka mögé, és lekötünk 3 szemet IX. sor: 1 sima, tovább azonos a Vll. sorral. Addig folytatjuk így a munkát mindig 1 szemmel tovább téve, míg 8 szálunk van, amit a munka elé helyeztünk. Ekkor megfordítjuk a mintát és bal felé visszük tovább 1 szemmel. Minden ferde minta 8 szálból áll. Felső bőség 96 cm, egész hossza 65 cm, vállszélesség 15 cm, ujja hossza 49 cm. ELEJE: 130 szemmel kezdjük és 2 centit kötünk 1 sima, 1 fordított kötéssel; tovább mintásán. 25 cm magasságtól minden 5 sorban, mindkét oldalon 1 szemet szaporítunk. 42 cm magasságban a 'karöltőhöz 12X1 szemet fogyasztunk el úgy, hogy a sor végén a 4. és 3. szemet vesszük össze. Tovább egyenesen kötünk, 18 cm magasságig. Itt a középső 20 szemet egyszerre szedjük le. A további sorokban a befejezett 20 szem mellett, mindkét oldalon még 1X3, 1X2 és 4X1 szemet fogyasztunk le. A karöltöt 22 cm magasságig folytatjuk és a megmaradt szemeket Ja váltnak) 5X5 szemenként fejezzük be. HÁTA: 124 szemmel kezdtük; ugyanúgy kötjük mint az elejét, — a nyakkivágást kivéve. A karöltőt, a váltakat az eleje szerint készítjük, majd a megmaradt szemeket a háta-nyakkivágáshoz egyszerre fejezzük be. UJJAK: 62 szemmel kezdjük, 2 centit bordásán kötünk, tovább mintásán 10 centit (itt nem szaporítunk/. Majd mindkét oldalon, minden 5 sorban 1 szemmel szaporítunk. 47 cm magasságban (az eleiéhez hasonlóan) 1X3, 1X2, 4X1, majd minden sor végén 1 szemet lefogyasztunk, amíg az ujja felsőrésze olyan magas, mint az eleje-karöltő. GALLÉR: 130 szemmel kezd'ük, 8 centit kötünk mintásán, majd lazán befejezzük. Magasnyakú sportpulóver ÖSSZEÁLLÍTÁS: A részeket gyengén gőzöljük (de nem préseljük! j, majd összevarrjuk A gallért a jobb oldalon ráfektetjük a nyakkivágásra, hozzávarrjuk és behajtjuk, de belül nem rögzítjük. A díszítő szálakat a minta száljára fűzzük, minden sorban egy mástk színnel. (NŐK LAPJA) Dr. BUGA LÁSZLÖ orvos-riporter beszélgetése A szívbetegségekről GÄLÖCSI GYÖRGY dr. igazgató-főorvossal Egyes gyerekeknek nem adatott meg, hogy élvezzék az otthon melegét, a szülők odaadó szeretetét. Az ilyen család nem tud egybeforrni, napirenden vannak a nézeteltérések, perpatvarok. Így volt Zsuzsikáéknál is. A kislányt tizenhét éves koráig a nagyanyja nevelte. A jóságos, önfeláldozó asszony mindent megtett unokája érdekében. Nem engedte haza, mert tudta, hogy unokája a leggondtalanabbul nála töltheti boldog gyermekkorát. Tizenhét éves koráig volt egyetlenke, akkor húga született, s szülei unszolására haza került. A húgát kétéves korában vitték a nagymamához. A változás véget vetett a serdülő lány aranyéletének. Nem is sejtette mi vár reá otthon. Apja tizenöt évvel idősebb az édesanyjánál, a mama irodába jár. Ö a ház ura, mindennek úgy kell történnie, ahogyan a mama akarja. Apja mérnök, nem elég energikus ahhoz, hogy vitába szálljon feleségével, nem szólal fel, ha az asszony részéről túlkapásokat tapasztal. Eltűri szeszélyeit, teljesen a felesége uszályába került, akinek szava előtte parancs és azt vakon teljesíti. Zsuzsi anyjával tehát a családban senki sem mer ellenkezni. Hozzájárul még ehhez az is, hogy a mama már más férfit talált. Gyakran munkaidőn túl az irodában tartózkodik, ilyenkor túlórákra hivatkozik. Olykor este sincs odahaza, gyűlései, hivatalos megbeszélései akadnak, vasárnaponként pedig kirándul. Elhanyagolja családját, keresetét csak magára költi, s így aztán kevés a két fizetés. A családi légkör állandóan pattanásig feszült, mindenki ingerült; meleg, kedélyes szó sohasem hangzik el otthon. A házimunka mind Zsuzsikát terheli. A lány főiskolás, a természettudományi szagot látogatja. Anyja ellenezte egyetemi tanulmányait. „Minek egy lánynak a tudományos pálya?!“ — De Zsuzsinak ez volt az életcélja, tehát így is választott. Piszkálja is az anyja eleget, mert a lány az ő akarata ellen cselekedett. „Te csak magaddal törődsz, a tanulásnak élsz, a házimunka nem érdekel!“ — hangzik számtalanszor. Pedig a fiatal lány mindent elkövet a családi béke érdekében. Rendet teremt otthon, ellátja a házi munkát, de ezt nem méltányolják. A tanulásra csak este, sőt éjszaka jut ideje. Túl sok a dolga. A megerőltető szellemi munka állandó összpontosítást, éberséget követel és a lány feketekávéval, porokkal igyekszik ébren maradni. Az ajzószerek használata pedig csak fokozza idegességét. Anyja még ennek tetejébe felpiszkálta ellene a férjét és nem győzi hangsúlyozni, hogy Zsuzsika henyél, nem látja el a házi teendőket. A hatás nem is marad el, apja már több alkalommal tettlegesen is megfenyítette nagykorú lányát. Zsuzsika ezt egy ideig eltűrte, de egy napon — éppen a vizsgák előtt — az idegei felmondták a szolgálatot. Orvost kellett hívni, aki az idegösszeroppanás okait kutatva megkérdezte a lánytól, mik voltak a betegség előzményei. Zsuzsika mindent elmondott. Az orvos erre magához rendelte a szülőket, komolyan a lelkűkre beszélt, és figyelmeztette őket az ilyen bánásmód beláthatatlan következményeire. A lány helyzete azonban otthon nem sokat változott. Bár apja már nem merte megütni, a zsebpénzét megkurtították és szülei nyíltan kijelentették, hogy élősködőnek tartják. Anyja még az éléskamrát is lezárta előtte, az ő tudta nélkül oda senkinek belépnie nem szabad. A fiatal lány ezért nem egyszer meg sem vacsorázhat. A mama a férjét és a lányát gyakran szidalmazza, kifogásolja, hogy sokat esznek, de amellett szinte rendszeresen elhordja az élelmiszereket fiatal ismerősének. A barátja kedvéért mindent feláldoz. A család nyugalma, férje élete és lánya jövője mind nem érdekli. Az apa sejti, hogy feleségének szeretője van, de nincs mersze felelősségre vonni. Inkább tűr, mé gakkor is, amikor felesége kimutatja, mennyire terhére van a családja. Akkor a legmegelégedettebb, ha viselkedésével mindenkit elűz a házból. //. FOLYTATÁS) — Tehát a tétlenség megbetegíthet? tett fiataloknál a legénykedés és a pihenő órák mellőzése, a tánc vagy sport túlhajszolása igen súlyos szívelváltozásokat hozhat létre minden szomorú következményeivel. Ide tartozik pl. a kávénak vagy1 nikotinnak mértéktelen élvezete is. Bár az orvos maga is ad pl. koffeininjekciókat szívbetegeknek, de azt is meg kell jegyeznem, hogy a koffein a digitalisz ellenszere, és az a beteg, aki digitaliszt kap, annak a kávé koffeinje gyakran nem válik javára. Túlnyomó többségében azonban egy két lekete egy nap aligha fog megártani. A nikotinnál már más a helyzet. Ez az erek görcsét hozza létre és az érgörcs következtében — ami még gyakorlott dohányosban is kimutatható — a szívre többletmunka hárul, úgyhogy a szív, amely egyébként esetleg nem is teljesen munkaképes, a fokozott cigarettázás, dohányzás következtében olyan túlterhmeléssel kell hogy dolgozzék, amire már tulajdonképpen nem képes. Kimutatták, hogy pl. napi 20 cigaretta olyan megterhelésnek felel meg, mint 8 órai, ellenszélben végzett kerékpározás. Ezért helyesebb, ha a szervi szívelváltozásban szenvedők egyszer s mindenkorra lemondanak a dohányzásról. Pedig Zsuzsi nagyon szerényen él. Szórakozni, táncolni nem jár, legfeljebb ha néha elmerészkedik egy jó filmre. A családban uralkodó viszonyok következtében a tanulásban lemaradt, a vizsgákat elhalasztgatja, már ismételt is, holott azelőtt kitűnő tanuló volt. Maga is érzi, hogy kedvét vesztette, visszaesik, de mégsem hagyja el magát. Most újra alaposan nekilát a tanulásnak, hogy kitűzött célját a fennálló nehézségek ellenére is elérje. Akkor majd letépheti a láthatatlan és mégis olyan súlyos bilincseket, elhagyhatja sivár otthonát, hogy további sorsát önállóan, szabadon intézhesse. H. T. — A tétlenség is megbetegíthet, épp úgy, mint az ellentéte, a túlzás is. A szívnek is serkentője a megfelelően adagolt izommunka. Ezért a szervi szívbajban szenvedők közül, például a billentyűhibásoknak is a gyógyszeres kezelésen kívül, okosan adagolt munkára is szükségük van. Természetesen vannak egész más típusú szívbetegségek, pl. a koszorúerek bántalma következtében kialakult és egyre gyakrabban észlelt infarktusok, ezeknek egész más a megítélése. De legyen szabad azt is megjegyeznem, hogy igen sokat javíthat vagy ronthat a helyes vagy helytelen életmód, az okos gyakorlás, vagy oktalan erőltetés. És épp a leginkább veszélyezteÉhező madárkák Hideg, a tél közeledtét sejtető őszi szelek fújnak. A szekrények csendes mélyéből előkerült a meleg ruha. Az édesanyák már a télikabátot is előszedték. Minden ellenkezés hiábavaló volt, ráhúzták az iskolába siető gyerekekre. Azok még mindig a nyarat érezték, de az anyai szigor előtt fejet kellett hajtani. Az osztályban az olvasási óra előtt a szelíd mosolyú tanítónéni kérdéssel fordult a gyerekekhez: — Nos, gyerekek, mit gondoltok, miért olyan csendesek az erdők és ligetek? Miért nem hallani a kakukk, a búbos banka vagy a sárgarigó hangját? — Fáznak és elbújtak a fészkükbe! — kiáltott fel a minden lében kanál Béla, megfeledkezve arról is, hogy előbb jelentkeznie kellene. Harsány hahotával nyugtázták osztálytársai ezt a megfontolatlan kijelentést. Kezek erdeje lendült a magasba. A tanítónéni végül is a kis, szeplő^orrú Marikát szólította fel: Leesett az első hói — Azért nem hallhatjuk hangjukat, mert elköltöztek tőlünk melegebb vidékre. Tavasszal majd ismét visszatérnek. — Így van, gyerekek. Ez a helyes válasz. Most pedig nyissátok ki a könyveket! Ma a hasznos énekes madarakról fogunk olvasni. Megismerkedünk részletesebben életmódjukkal. Padra kerültek az olvasókönyvek és kíváncsi szemek tapadtak a lapokra. Figyelmesen hallgatták az őszhajú tanító nénit, majd ők következtek. Ahogyan fogytak a sorok, egyre több érdekességet tudtak meg a madarak csodálatos világáról. Kiderült, hogy nem minden énekes hagyja el hazánták fel egy cseresznyefa ágára, zord idővel — itt marad. A búbos pacsirta, pintyfélék, a fürge cinkék a téli zimankó idején is fázósan csipegetik a hó alól kikandikáló gyomnövények magvait vagy a gyümölcsfák repedt kérge alatt meghúzódó káros rovarokat pusztítják. Persze, mindez kevés nekik. Ilyenkor a jólelkű emberek hálából az egész évi segítő munkájukért etetik őket. Elhangzottak az olvasmány utolsó szavai. Az ezt követő csendet csak apró koppanások zavarták meg. Egy széncinke tipegett az ablakpárkányon, mintha csak tudta volna, hogy ma éppen róla van szó. Nagy igyekezettel csipegette az elszórt morzsákat. A rámeredő sok kíváncsi tekintettől megriadt, és hirtelen elröppent. — Látjátok ezt a kis madarat! Mintha csak a többi küldötte lenne, hogy segítséget kérjen didergő társainak. — Készítsünk nekik madáretetőt! — kiáltották kórusban a gyerekek és tapsoltak örömükben, amikor a tanító néni helyeselte indítványukat. Másnap éppen műhelygyakorlatuk volt, s amikor a munkapadhoz álltak, a táblán már ott fehérlett egy dúcos madáretető vázlata. Hulladék lécekből és deszkadarabokból szabták ki az ablakokat. Fűrészelés és szegecselés hangja töltötte be az Iskola műhelyét. Kipirult arcok hajoltak az etető fölé. Két óra múlva már gyönyörködhettek munkájukban. Az iskola kertjének csendes zugában akasztották fel egy cseresznlefa ágára. A pionírok gyűlésén elhatározták, hogy az egész raj gondoskodik majd védenceik etetéséről. A téli hónapokban minden nap másik pajtás hozott szárított bogyókat, napraforgómagot, félbevágott diót, húshulladékot és szalonnadarabkákat. Az ügyesebbek olajos magvakból pogácsákat gyúrtak és azt akasztották fel az etetőbe. Rövidesen cinkék, pintyek és vörösbegyek sürögtek-forogtak az etető körül. Néha még a feketerigó is odatévedt és „duk, duk“ hangjával fejezte ki megelégedését a terített asztalka láttán. A zord téli napok végre megenyhülnek. A hó eltűnt a mezőről. Az ébredő tavaszban előbb a hóvirág, majd a pompázó ibolya illatát vitte szét a langyos szellő. A télikabátok ismét eltűntek a szekrények öblös homályában, hogy a következő őszön megint jó szolgálatot tegyenek a nyüzsgő gyerekhadnak. A telet átvészelő madárkák egyre gyakrabban hallatták vidám éneküket. Megkezdték szorgos munkájukat a rügyet fakasztó gyümölcsök és ligetek fái között. Az etető elárvult, már csak a szemtelen verebek pörlekedtek közelében. Az osztály tanulói végül leakasztották és eltették a szertárba, hogy ősszel ismét kifüggesszék régi helyére. juhász Árpád A jószívű lovacska — Én mindenkinél jobban tudok kukorékolni! — dicsekedett a kakas. — Én a falon is tudok felfelé menni! — hajtogatta büszkén a légy! — En egy lábon is tudok állni! — kérkedett a gólya. — En éjszaka is látok ... huhogott a bagoly. — En ... és ... semmit sem tudok ... — kesergett a kiskacsa és kövér könnycseppek gördültek ki a szeméből. Es olyan keservesen sírt, hogy mindannyian elszöktek mellőle. Csak a jószívű lovacska maradt ott és vigasztalta a kiest kacsát. — Nyugodj meg, kísöreg... — mondta a sirdogáló kis pihésnek — látod, te ts tudsz valamit: elriasztottad a dicsekvőket!.,, (NSZ) i/sA/wvwvwwwwn/se VÍZSZINTES: 1. Nagyobb erdei madár. 5. Jassznyelven lárma, felfordulás. (ZRI)'. 6. Szintén is — szlovákul. 7. AO. 8. Folyó Észak Olaszországban. 10. Buddhista pap. 11. Kicsinyítő képző. 13. Hat — római szám. 15. Gyümölcs. 17. Lángol. FÜGGŐLEGES: 1. Tolvaj a madarak közt. 2. Szellemi munkás. 3. Kérdőszó. 4. Növény. 8. Díszes tollazatú nagy madár. 9. Becézett nagymama. 12. Nem fölé. 14. Pihenésre szolgál. 16. MR. 17. Személyem. Beküldendő a vízszintes 1., 18. és a függőleges 1., 8. sz. sorok megfejtése. MEGFEJTÉS A SZABAD FÖLDMŰVES 45. számában közölt kiskeresztrejtvény helyes megfejtésé: Pisztráng — Angolna — Süllő és Harcsa. Könyvjutalomban részesültek: Fél Katalin, Csicsó és Kulacs Anna, Medve. — Hát vajon arra mit felelnénk, ha valaki azt kérdezné, hogy szabad-e a szívbetegnek napoznia? — A szervi szívbetegek túlnyomó része nem bírja a napot. Ogyhogy általában célszerűbb számukra, ha izzó melegben nem mennek strandra, nem teszik ki magukat a víz partján tűző napfénynek. Nem jelenti ez persze azt, hogy ne menjenek szabad fürdőbe, de ne a déli melegben, hanem a kora reggel; vagy a délutáni — koraesti órákban. Gőzfürdő pedig valamennyiüknek tilos, nemcsak a magasvérnyomásban szenvedőknek. Egy idősebb hallgatónk a szívidegességről Ír és úgy véli, hogy a szívidegesség és az öregkori szlvkifáradás hasonló okokra vezethető viszsza. Helyes-e ez a feltételezés? — Igen gyakran halljuk a szívidegesség kifejezést, még orvosok szájából is. Meg kell azonban mondanunk, hogy nincsen szervidegesség, gyomoridegesség, vagy szívidegesség, hanem vannak ideges emberek, akiknek egyik vagy másik szervére van panaszuk. Lehetséges, hogy panaszolt szerva teljesen egészséges, de lehet, hogy beteg. Hangsúlyozzuk, szívidegesség nincs. A panaszoknak tehát sokszor nem szervi elváltozás, hanem az idegrendszer beállítottsága az oka. Azoknak az ideges állapotoknak, amelyekkel a betegek hozzánk kerülnek, többnyire azok az összeütközések az okai, amelyek a mindennapi élettel függnek össze és a családon belüli, a munkahelyi vagy más vonatkozású konfliktusokból adódnak és amelyeknek a felderítése, kiküszöbölése lényegében a gyógyulást, a gyógyítást is eredményezi. Ez a kérdés már bizonyos fokig egy másik, nagyon komoly kérdéscsoporthoz vezet át, ez pedig a felfokozott követelmények, ideges napi életünk, minden egyes ember fokozott felelőssége, ami azt hozza magával, hogy ma egyre gyakoribbak azok a panaszok, amelyeket a koszorúér bántalmai címén foglalunk öszsze és sokszor a legsúlyosabb következményekkel járnak, de erről máskor beszéljünk bővebben. (Folytatjuk) SZABAD FÖLDMŰVES 9 1966. november 26.
