Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-11-19 / 46. szám
A császármadár erdeink legkisebb fajdféléje. Bogyód termő bokrokkal és növényzettel bővelkedő lomb- és vegyese erdő az otthona. Rovarral, fé-s reggel, kicsi csigával és különféle bogyóval táplálkozik. A legízletesebb fehérhúsú tyúkfélénk, a „császárok“ eledele. Azt hiszem onnan kapta a nevét. Ritkán kerül asztalra, mert igen óvatos madár. A hím 45 cm hosszú. Súlya olykor-olykor eléri az egy kilót. Ez a fajdféle egynejűségben él, A hím tollazata rozsdabarna. Különösen a szárnya. Testét szürkeárnyalatú tollazat fedi, teleszórva fehér és fekete folt* tál. Szemöldöke piros, csupasz és húsos. A fején sima bóbitái visel, mely dürgéskor felborzol lódik. A hím tollazata élénkebb és tarkább a jérce tollazatánál. Lábszárait, ami tgen jellemző a fajdféléknél, ujjakig nyúló tolU harisnya födi. Ujjain szűk bőrtaraj lebeg, aminek kaparása nál veszt hasznát. A körme erős és kopott kapargáló szerszám, A császármadár példás családi életet él. A szülők meg a fiókáik, amelyek fészekhagyók és már kéthetes korukban repülnek, együtt töltik a nyarat. Ősszel, amikor már deres a talaj, nagykorúakká s önállókká válnak. Az ifjú hím akkortájt már háztűznézőbe jár. Elettársnőt keres. Ilyenkor hallhatni a fiatal hím nyikorgó hívását: — csőri... csőri... csri-i... A fiatal hím kezdő énekes. A hangszálat még fejletlenek. A vadász hívójára azonnal reagál és bizalommal közeledik hozzá! ősszel a császármadár párokba verődik, és így tölti a telet. Ha jég és hóréteg fedi a talajt, farügy és olajtartalmú fenyőhajtás a tápláléka. A császármadár március és április folyamán dürög, párzik. Nincs állandó dürgőhelye. A hím valamelyik fa vagy bokor alsó gallyára kapaszkodva ének-, li el szerelmi nótáját. Reggeli koncertje után lerepül a közeli bokrosban motoszkáló jércéhez és szeretkezik vele. A férce 8—12 tojást rak ügyetlenül összetákolt fészkébe. Vagy három hétig ül rajta, a föld mélyedésében elhelyezett ágyacskában. A kikelt fióka, mint a tyúkfélék általában, fészekhagyó iés azonnal önálló „kény árkereső“. A császármadár rossz repülő. korral és növényzettel volt az erdő kipárnázva. Kijelölt helyei men ültem egy fatönkön a védi erdő szélén. Körülöttem tenger-! nyi kőtömb ágaskodott a havasi flóra dzsungeljéböl. Megilletődve hallgattam az őszi erdő hangjait: a szellő lágy dúdolását, a közeli patak csobogását, a hulló juharlevél suttogását, a madarak tereferéjét... Ezt a diszkrét erdei mu-. zslkát olykor-olykor csupán a hajtők tompított jelzőfüttye zavarta meg.. t Egyet-mást a császármadárról Süvítő, lármás repülése közben csaknem a földet éri. Nem repül messzire. Dürgése érdekes látvány. Éneklés közben a hím felborzolja tollazatát, akár a pulykakakas, égnek mereszti bóbitáját, ide-oda forog és sétálgat a mátkája körül. A fiatal kakas nyikorog, az idős hím trillázik:- Fiji... ft-jt... fi-fi-ji... fifijuj... — a hívó melódia szövege. A császármadárnak éppúgy, mint a többi fajdféléinknek nem kedvez a rohamos fejlődésü civilizáció. Pusztulőban van. Sok az ellensége. Utóbbi időben a turisztika ts!... A császármadár vadászata igen kedvelt sport volt. Egyenértékű az erdei szalonka vadászatával. A módját illetőleg felhozok a magam gyakorlatából egy következő esetet: Az Alacsony Tátra egyik havasaljt vegyeserdejében szarvasbikára vadásztunk. Áfonyával, málnával, szederrel, bogyós boAz erdő csakhamar hangosabbá lett. Megszólalt a vadon rendőre: a kotnyeles szajkó. Egy megriadt rigó röptében jajveszékelt. Kacagó mókuspár eszeveszetten kergetődzött az őslúcok gallyain, s cinkeraj röpködött körülöttem. Egy hatalmas kőtömb-aggastyán mögül megszólalt a császármadár. Öreg hím lehetett, mert művészi piánót hallatott: - Fiji... fi-ji... fifijt... fiftjuj... — kíváncsi tekintetet vetettem arrafelé, hogy meglássam a művészt, de nem volt sikerem. Közben két őzikét pillantottam meg. A halkan csörgedező csermely mellett legelésztek. A víz csengő hangja harmonikusan olvadt össze az erdő szimfóniájával. Meg sem mozdultam, jóságos tekintettel simogattam az erdő tündéreinek vedlő nyári ruháját. A két teremtmény valami neszre felvetette fejét és egyetlen ugrással a közeli sűrűben termett. Azután ismét beállott a magasztos erdet csend, Sok lett a várás ... Átmeneti szórakozáson törtem a fejem, amely nem bontaná meg a vadászat rendjét. Ekkor jutott eszembe a füttyművész. Tarisznyámból előszedtem a karvalylábszárból készített hívót és elnótáztam rajta a császármadár-hím szerelmi dalát. A hangszer lágy trillái hozzámcsalták a csodamadár egész famíliáját: a kakast, a jércét és vagy hat fiókát. A kíváncsi társaság tíz lépésnyire állt meg előttem. Gyanakodóan pislogott a mozdulatlan valamire, ami egy lúc matróna tövénél fetrengett. Amíg a gondos szülők tanácskoztak a gyanús valamiről, addig a hat rakoncátlan gyerek huncutkodott. A kételkedő mama felszólítására a család a titokjteljes áfonyásba vonult. Rövidesen megismételtem a lírikus dallamot. A trillák megint előbűvöltek a bokrosból egy csoportot. A véderdő alatti ösvényen sípolgatva, nyikorogva közeledett felém a hím, a férce és két fióka. Nem kétséges, hogy többi gyereküket elorozta valami ragadozó. Ebből volt itt elég ... A két fióka bátran közeledett s megcsodálta csizmámat, a szokatlan látványt. A kíváncsi kis kakas startot vett, felrebbent és a puskám csövére ült. A szülök törték a fejüket a nagy rejtélyen — a csizmámon, de mert nem lettek okosabbak, faképnél hagytak és tovább ballagtak ... Váratlan lövés dördült el a közelben. A császármadár család nyugtalanná lett, és amikor zajos csörtetés kallódott, rögtön szárnyrakapott és a szomszéd juhar megkopaszodott gallyain keresett menedéket. Nem lőttem, mert nem volt szabad lőnöm császármadárra ... Selmec Adolf Borzot tettek ártalmatlanná A menyétek családjának legnagyobb testű képviselője a borz. Nálunk főleg erdőkben él. Sárgásszlnű szőrméje van. Fehér fején két fekete csík húzódik végig. Főleg növényekkel, részben pedig állati eredetű eledellel táplálkozik. Hoszsza 80 cm körüli, testsúlya 15— 1 6kg. Kizárólag éjjel mutatkozik, ezért kevésbé Ismerjük. Azt is állíthatjuk, hogy járásunkban nagyon kevés van belőlük. Vadászati szempontból inkább káros, mint hasznos, s ezért csak részben áll védelem alatt. Valamikor hája miatt vadásztak rá, mert úgy gondolták, hogy annak gyógyító hatása van. A múltkoriban a Galántai Állami Gazdaság vadászainak sikerült két borzot fogni. Erről beszélgettünk Války Jánossal, a CSVSZ galántai járási szervezetének dolgozójával. — Hol és hogyan fogták meg a borzot? Borzpár és a figyelő róka — A Galántai Állami Gazdaság vadászai rendszeresen vadásznak a kártékony állatokra. Az 1965. évi 22. számú rendelet értelmében az önálló és ra rá pedig a másikat. A kártevők elleni vadászat során nagy segítségünkre vannak a foxterrier kutyák, melyeket a kártevők odúiba szoktunk engedni. Ezeket a borzokat is a foxterrierek segítségével sikerült elcsípnünk, amelyek kiszimatolják a vad jelenlétét az odúban. — Sikerült már az előbbi években is fogni borzot? — Nem. Nálunk ugyanis 1912—1913-ban mutatkoztak legutóbb borzok, s azóta senki sem látót belőlük egy példányt sem. — Hány kártevőt tettek már eddig ártalmatlanná? — A vadászterületet 1956- ban vettük át. Azóta 27 öreg és 28 fiatal rókát, néhányszáz karvalyt, kutyát és macskát ejtettünk el. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) (Foto: Kucsera Szilárd) elismert fácánosokban egész éven át lehet vadászni nyestre, borzra, sünre, s egyéb kártevőkre. Nemrégiben sikerült elcsípni egy borzot, néhány nap
