Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-11-19 / 46. szám

A HÁZASÉLET HÉT VÁLSÁGOS IDŐSZAKA A HÄZASELET első időszaka egybeesik a házasság első évével, és csupa derű, napfény. Ez a roman­tikus elragadtatás, a nemi gyönyörű­ség, a türelmetlenül egymásra vára­kozás időszaka. Az újdonsült férj nem mérgelődik azon, hogy asszony­kája nyitva hagyja a fogkrémet, elfe­lejti a kulcsokat, vagy rosszul értel­mez valamit. A MÁSODIK IDŐSZAK akkor áll be, amikor a férj kissé kelletlenül fel­teszi a kérdést: „Miért hagyod örök­ké nyitva a fogkrémet?“ A házastár­sak csak rádöbbennek, hogy az együttalváson kívül egy fedél alatt is kell élniük. Arra is ráeszmélnek, hogy habár a nemi élet lényeges ré­sze az életnek, mégsem maga az élet. A házastársaknak vigaszul szolgál, hogy nézeteltéréseik apróságok kö­rül keletkeznek csupán. Az aprósá­gok azonban felhalmozódhatnak. En­nek meggátlása érdekében végső ideje, hogy kölcsönös engedmények­re, tapintatosságra, tiszteletre és gyengédségre ösztökéljék egymást. A HÄZASELET HARMADIK IDŐSZA­KA: az első gyermek születésével válaszút elé kerülnek a házastársak. Vagy közelebb jutnak egymáshoz vagy eltávolodnak egymástól. A gyer­mek ugyanis nagyon könnyen a csa­lád agyonbecézett központjává vál­hat. Már nem az apa a főszemély, s gyakran tudat alatt féltékeny lesz a gyermekre. A fiatal anyának min­dent el ke'' Vnvetnie, hogy ugyan­olyan jól r ">n ki, mint azelőtt. A nemi életnek, amely a terhesség alatt lecsökkent, most újra fel kell élednie. Azonban mégis sok minden megváltozik. A NEGYEDIK ÉS LEGHOSSZABB IDŐSZAKOT a házastársak pályafutá­sa határozza meg. Ebben az időben már nem foglalkoznak oly behatóan családjukkal. Esténként munkát hoz­nak magukkal, és üzleti gondokkal fekszenek ágyba. Az anyára hárul mégis leginkább a gyermekek neve­lése. Az élet a bosszúságok és prob­lémák végtelen láncolatából tevődik össze. A házastársak boldogságát ki­kezdi a megszokás taposómalma is. Alig jut idő barátságos szóra, kedves­kedésre, amire nagy szükség van eb­ben az időszakban. AZ ÖTÖDIK IDŐSZAKBAN a házas­társaknak ismét meg kell szokniok az egyedüllét elviselését. A gyerme­kek kikerülnek a szülői házból, és nagy űrt hagynak maguk után. Na­gyon nehéz leküzdeni az elhagyatott­­ság érzését, mégsem szabad megen­gedni, hogy úrrá legyen rajtunk. A gyermekek után való búsulás he­lyett a házaspár próbáljon meg régi kedvteléssel foglalkozni, vagy új szó­rakozást találni. A felnőtt gyermkek fiatalítsák és ne öregítsék az idős szülőket. A HATODIK IDŐSZAKBAN a fele­ségnek meg kell szoknia, hogy férje mindig körülötte forgolódik. Nyugdí­jas, nem kell naponta munkába men­nie, és gyakran tehetetlenül álldogál, és zavart kelt a háztartásban. Ez gyakran össztűzésre, nézeteltérésre ad okot. Az öregedő házaspár foglal­kozzon olyan dolgokkal, amelyekre régebben nem volt ideje. Nem jó, ha elsősorban önmagukkal vannak el­foglalva, inkább környezetüknek szenteljenek több figyelmet. Most több idő jut olvasásra, továbbkép­zésre, minek során új barátokra is szert tehetnek. És természetesen tö­rődni kell a régi barátságok felfris­sítésével is, amelyek az évek során elszunnyadtak. Hiszen a barátok is hasonló helyzetben vannak. Eszme­cserére ők a legmegfelelőbb társak. A HETEDIK AZ UTOLSÓ IDŐSZAK tragikus, de elkerülhetetlen. Egyikük meghal. Többnyira az asszony az, aki túléli párját. Az orvosok és lélek­búvárok véleménye szerint legjobb ismét házasságot kötni. Ez szerintük nem árulás a szeretett halottal szem­ben, hanem az egyetlen módja a to­vábbra is teljes élet élésének. Röviden összefoglalva: a házasélet minden időszakában éljünk az adott­ságokhoz alkalmazkodva, és soha ne tekintsünk viszafelé. Ha minden idő­szakot minden örömével és bajával úgy veszünk, ahogy következnek, és minden problémát igyekszünk azon­nal elintézni, akkor az egy életen át tartó együttlétnek nem kell hét vál­ságos időszakon átmennie, hanem az együttlét hét arany korszakká vál­hat. (Magyar Szó) Bébikabátka és sapka A kötött bébihol­mi többszöri mosás után általában ösz­­szeugrik, s az ilyen darabokat néha fá­jó szívvel ki kell selejteznünk még mielőtt kinőné a gyerek. Tudjuk, hogy a legkisebbek holmi­ja piszkolódik a leggyorsabban, te­hát arra kell töre­kednünk, hogy jól mosható és vasal­ható ruhácskákat vegyünk vagy ké­szítsünk részükre. Természetesen több váltás fehér­neműre, kezes-lábasra, kabátkára stb. van szükségünk. Nem kell a kisbabának a legdrá­gább holmit vásárolnunk, hiszen úgyis kinövi. Különösen akkor ne vásároljunk túlságosan drága ru­haneműt, ha nincs a családban kisebb gyerek, aki hordhatná utá­na. Ügyes kezű mamák maguk is varrhatnak kislányuknak, vagy kis­fiúknak bármilyen maradék anyag­ból helyes kis kabátot és sapkát. A mellékelt szabásrajz szerint készítsünk szabásmintát, fektessük rá az anyagra, és a szokásos mó­don szabjuk ki, a varrásokra 1—2 cm-t ráhagyva A kiskabát és sapka készülhet kétféle anyagból is. Képünkön a kockás rész más színű anyagot jelent. Erre a célra lehetőleg vilá­gos, pasztellszínű anyagokat hasz­náljunk. A szabásminta egyes részei sor­­rendben a következők: I. a kabát eleje és háta, II. a kabát ujja, III. gallér, IV. a sapka teteje, V. a sapka háta. (P) A hozzánk érkezett levelekben sokan a szívbetegségekről érdeklődnek. Hogyan látja ezeket ma az orvostudomány? Mindenekelőtt tartsunk ren­det, ezért nézzük a legfontosabb szívbetegségek felosztását. Az első cső-, portba sorolhatjuk a veleszületett szívbetegségeket. Ezek már a fiatal-, csecsemő- vagy gyermekkorban mutatkoznak meg, és gyógyításukkal nemi csak belgyógyászok, de egy részükkel a szívsebészet foglalkozik eredmé­nyesen. A második csoportban szólhatunk a gyulladásos eredetű szívbeteg­ségekről. A harmadikba érelmeszesedésen is alapuló ídősebbkori szívpa­naszok tartoznak. Ezekben az életmód, a táplálkozás, a helyes magatartás jut komoly szerephez, megelőzésükben is, gyógyításukban is. — Ezúttal dr. Gálócsl György Igaz­gató-főorvos belgyógyász szakorvos­sal a szívbetegségekkel kapcsolato­san néhány olyan kérdést hozunk szóba, amelyek nem a legáltaláno­sabban ismertek. — Talán csak néhányat említenék a leggyakoribbak, a legfontosabbak közül. Veleszületetten nagyon sokfé­le, úgynevezett fejlődési rendellenes­ség fordul elő. Nem lehet elég nyo­matékosan hangsúlyozni, hogy a fej­lődési rendellenességeknek hátteré­ben nem ritkán a könnyelműség, a magzatelhajtás szerepel. Még akkor is, ha a terhességet megszakító asz­­szonynak látszólag semmi baja sem esett, akkor is igen gyakran olyan elváltozások alakulnak ki a női szer­vekben, még a legszabályosabban végzett művi vetélés után is, amelyek a későbbi születendő magzatnak, gyereknek, súlyos szervi betegségeit, közöttük a szívbajt is maga után von­hatják. — Tehát a terhesség megszakításá­nak két irányban is lehet hátránya: érintheti az anyát is, de a következő terhességből születendő gyerekeket is. — Pontosan így van, ez a helyzet. De szóljunk most az élet folyamán, születés után kialakult szívbetegsé­gekről. Ezeknek igen sokféle oka lehet. Egyik legfontosabb és leggya­koribb például a reumás láz. amely­nek következtében különböző billen­tyűhibák vagy más szervi szívelválto­zások alakulnak ki. — És ezzel a második nagy cso­porthoz értünk, a gyulladásos szív­­betegségekhez. Főleg a fiatalokat tá­madja meg, rendszerint valamilyen fertőző betegségekhez, reumás láz­hoz, skarláthoz, diftériához kapcso­lódik a szerzett szívbajoknak ez a csoportja. — Valóban, a fiatalabb életkorban, 30—35 éves korig szoktak általában kialakulni, gyakran a rossz mandu­lák, tályogos, kezeletlen fogak, vagy egyéb elhanyagolt gennygócok követ­keztében. A szív különböző részeiben elváltozások alakulnak ki, melyek aztán a szív szelepeit amelyeket a bonctanban billentyűknek nevezünk, megtámadják, megbetegítik. Ez tehát a szervi szívbajok egyik leggyakoribb formája a sok egyéb között. Ennek következményeiben egyik legsúlyo­sabb szívbajtípusnak a megelőzése szervezetten történik. Néhány év óta rendelet írja elő a reumás lázon át­esettek folyamatos ellenőrzését és a szívbajok kifejlődését megakadályozó, kényelmesnek mondható megelőző kezelést. A korszerű gyógyításban ma már olyan gyógyszereink, antibiotiku­maink vannak, hogy a betegséget kezdő formában vissza tudjuk szorí­tani, sőt, nemegyszer gyakorlatilag teljesen tünetmentessé tehetjük a megindult betegséget. Nagy jelentő­sége van ebben az iskolaorvosi mun­kának, de a szülők felelősségérzeté­nek is, akik ne vegyék félvállról, ha gyerekük torkára vagy rossz fogaira panaszkodik. Nem lehet eléggé hang-DÉNES GYÖRGY: Lacika Aranygyapjas barika, ülj ölembe, Lacika. Húnyd be szemed, nytsd ki szád, teszek bele mandulát. Cukros dió, mogyoró, jaj de édes, jaj de jól aki adja, aki kapja szívből örül, nem tagadja. Somfavessző, almaág, Húnyd be szemed, nyisd ki szád, cukros dió a világ. /W>WVWV»<WW^/\^^N A ROZSNYÓI FIATALSÁG körében nagy népszerűségnek örvend a Járási Úttörő Otthon, ahol minden gyerek kedve szerint szórakozhat. Különösen erősen látogatják a különféle érdek­köröket, amelyek közül a modellező­­műhely talán a legközkedveltebb. Ké­pünkön a nemrég megrendezett repü­lőgép- és hajómodellek kiállításának egyik részlete látható. EERKÓ GYAKRAN üldögélt • " Duna partján. Elnézte a csen­desen folydogáló vagy a hullámoktól tajtékzó vizet. Gondolatban messze száguldott a vízzel. Szeretett volna felülni a hullámok hátára, elmenni velük a tengerbe. Nagyon kíváncsi volt rá, milyen is lehet a tenger. Minden vágya az volt, hogy egyszer megláthassa. Alma ezen a nyáron valóra vált; meglátta a tengert. Azoknak, akik még nem látták leírom, hogyan talál­kozott Ferkó a tengerrel. Eddig a legnagyobb víz amit látott a Duna volt, csak a térkép alapján tudta részben elképzelni milyen is lehet a tenger. Persze, a valóság minden képzeletet felülmúlt. Az indulást lázas készülődés előzte meg. Napokkal előtte már aludni sem tudott, olyan izgatott volt. Bra­­tislavából indult a vonat egy július­végi napon. Mindenkinek kijelölt he­lye volt a vonatban. Az étkezőkocsi­ban fogyasztották el a szakácsok ál­tal készített finom ételeket. Ez külön élmény volt Ferkó számára. A hatá­ron a vámtiszt bácsik igen kedvesek voltak. Ferkó, ameddig csak lehetett az ablakból figyelte a nyári verő­fényben sütkérező tájat. Este az ülé­seket átalakították fekvőhellyé és a vonat egyhangú zakatolása hamaro­san mély álomba ringatta „utazóin­kat“. Csodálatos reggelre ébredtek! A vonat magas hegyek mellett ha­ladt tova. Néhányszor alagúton is át­mentek. Ilyen hatalmas sziklákat Fer­kó még életében nem látott. A kelő Nap sugarait szikrázva verték vissza, különös fényt adva a tájnak. Majd kőfallal körülvett kertek következ­tek. Rengeteg itt a kő. A földből ki­szedik a köveket, hogy termőföldet nyerjenek, majd körülkerítik vele azt a részt, ahol termelni akarnak. Kü­lönleges formát kölcsönöz ez a táj­nak. A kövek védik is a körülvett földet, hogy el ne hordja a szél. A vonat hatalmas irammal falta a kilométereket. A reggeli napfény aranykoszorúval vonta be a tájat. Volt látnivaló bőven. Aztán egyszer­­csak felmorajlott az ablaknál állók sokasága. Meglátták a tengert! Olyan ezüstösen csillogott, tündöklött, hogy nem lehetett rá megfelelő jelzőt ta­lálni. Fenséges volt és méltóságteljes. Gyönyörű — tört fel a sóhrjtás Fér-Alom és valóság kóból; csillogó szeme elárulta, meny­nyire boldog. Nemsokára megérkez­tek Split városába. Innen hajóval csaknem három órán át tartott az út Hvar szigetére. A kikötőnél a parton hatalmas pálmafák próbálták enyhí­teni a rettenetes hőséget. A meleg ki­­bírhatatlannak ígérkezett, de segített rajta a tenger hfis vize. Ferkó még az első napon megfürdött benne. Azt mondják nincs csodálatosabb mint az Adriai-tenger. Vize olyan gyönyörű kék, akár a verőfényes nyári égbolt, olyan tiszta, hogy látni benne az úszó mozdulatait. Ezt az élményt so­ha nem lehet elfelejteni! Aztán tud­játok-e gyerekek, milyen fák vannak még a szigeten? Többek között füge­fák. Ferkó a környező szigetekre is el­jutott, hol bárkával, hol motorcsónak­kal. Az egyik alkalommal hatalmas hullámok dobálták kis hajójukat, így Ferkót is elkapta a tengeri betegség. Ezt nem is akarta, hogy elmondjam nektek, de hisz nincs eeen semmi szégyen. Visszafelé már ő is nagy­szerűen bírta az utat és élvezte a hullámokat. Igaz, most nem voltak háromméteresek, mint előzőleg. No, de egyszer mindennek vége szakad, így Ferkóék ideje is lejárt. Fájó szív­vel búcsúzott a tengertől. Bízik ben­ne, lesz még alkalma újra visszatér­ni. Elárulom nektek gyerekek, hogyan gyűjtötte össze Ferkó az utazáshoz szükséges pénzt. Pár éve már rend­szeresen részt vett a hulladékgyűj­tésben, nyáron pedig brigádon a szö­vetkezetben. A hiányzó részt pedig szüleitől kapta szorgalmas tanulásá­ért. Most még nagyobb lendülettel fog hozzá úgy a tanuláshoz mint a spóroláshoz, hogy újra kiérdemeljen egy hasonló utazást. Kurucz Lujza VÍZSZINTES: 1. Kis vadászkutya. 5. Úton van. 6. Régi súlymérték. 9. ZT. 11. Forgalmi vonal. 12. Szovjet utasszállító repülőgép ismertető jel­zése. 13. Zárnyitó. 14. Tyúklakás. 15. Cipész-szerszám. 16. Névelő. 18. Ki­rándulás — közhasználatú idegen szóval. FÜGGŐLEGES: 1. Tett vége. 2. An­golna — németül (AAL). 3. Értékes kutyafajta, más néven kínai spiccnek is nevezik. 4. Építőanyag. 5. Az utób­bi időben nagyon felkapott kutya, közismertebb nevén „pudli“. 7. TT. 8. A legjobb terelőeb a világon. 10. A Tisza balparti mellékfolyója. 12. Nagyobb állóvíz. 17. ZR. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 3., 5. és 8. sz. sorok megfej­tése. A Szabad Földműves 44. számában közölt rejtvény helyes megfejtése: Kamilla — Baldrián — Katáng — Áfonya — Hárs. Könyvjutalomban részesülnek: Hegedűs Péter, Kürt és Patassy Mária, Nagymegyer. (KUTYAFAJTÁK) A SZÍV BELSEJE ÉS A NAGYEREK VÁZLATOSAN: A bal pitvarból flj a vér a bal vénás szájadékon J2) keresztül a bal kami rába (3), majd onnan a főütőérbe (4j — az aortába folyik. Az elhasznált vér a jobb pitvarba (5) gyűlik, onnan a jobb vénás szájadékon [6) át a jobb kamrába (7), majd a nyíl irányában a tüdő-veröérbe (8j illetve a tüdőbe jut. súlyozni, hogy a legelején kell ezt a betegséget leküzdeni, mielőtt még olyan súlyos bajok alakulnának ki, amelyek egy fiatal életét tönkrete­hetnék vagy megrövidíthetnék. — Most menjünk egy lépéssel to­vább és beszéljünk arról, hogyan él­jen a beteg, akiről megállapították, hogy szervi szívbajban szenved? Ho­gyan tartható a beteg szíve egyen­súlyban, tehát úgy, hogy a szívelég­telenség jelei ne mutatkozzanak raj­ta? — Akinek a szívén egyik vagy má­sik, mondhatnám, hogy ezeregy okból elváltozása van, állandó és rendsze­res orvosi felügyeletre szorul. Nem lehet egyetlen témára szűkíteni, — egyetlen kaptafára húzni a teendőket. Vannak olyan szívbetegek, akiknek ilyen vagy olyan munkakört már nem lehet betölteniük, ugyanakkor más területen egész kiváló eredményeket érhetnek el. Sokszor igen nagy telje­sítményekre is képesek bizonyos bil­lentyűhibák, szervi betegségek elle­nére is. Teljesen helytelen lenne tehát azt képzelni, hogy e betegek állapo­tát az javítja meg, hogy ágyba dugjuk őket, hogy állandóan, éjjel nappal fe­küdjenek. Említhetném erre azt az igen érdekes kísérletet, amelyet egy amerikai szaklapban olvastam: 18 és 20 év közötti egészséges diákokat le­fektettek 8 vagy 10 napra. A kísérlet megindulásakor felvett EKG-n telje­sen normális képet kaptak. A fekvés utáni képeken viszont már olyan el­térések is voltak néhányuknál, ame­lyeknek egy része az infarktushoz volt hasonló, jeléül annak, hogy egy tartós elernyedés, pihenés a szerve­zetnek nem válik mindig javára, így a szívnek sem. (Folytatjuk.)] SZABAD FÖLDMŰVES f 1988. november 19, Dr. Buga László orvos-riporter beszélgetése ( Gálócsl György Dr. Igazgató-főorvossal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents