Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-11-05 / 44. szám
„Nézem, bámulom a Dunát, a hídról, mint egy kisgyerek. Hányszor kívántam: volna bár számomra egy kis szigete, amelynek fűzfát között elbújnék, mint egy remetei“ Sziget a Dunakanyarban Czigetről álmodik a költő, szigetről szól ez az Írás, * mégpedig a Szentendrei szigetről, amely a Duna ölében úgy terül el mint egy óriási sarló. A magyar fővárossal határos sziget 31 kilométer hosszú, két-három kilométer széles, területe 9600 hold, lakóinak száma hatezer. Vajon gondolnak-e erre a szigetre, akik a Dunakanyar szépséges vidékét keresik fel? Gondolnak-e arra a csehszlovák turisták, amikor ellátogatnak erre a tájra és sátrat vernek a Duna partján? Pedig érdemes bepillantani a szigetre. A MOLT Története messzi időkre nyúlik vissza. Már a római katonák strázsáltak a szemben lévő, szentendrei parton. Régi Írásokból tudjuk, hogy Szentendréről elnevezett sziget lakói kitűnő bort szállítottak Mátyás király visegrádi várába. Később is virágzott itt a kertkultúra. Erről tanúsít Utazás Magyarországon című könyvében Robert Townson angol természettudós, aki 1793-ban járt hazánkban. „Előttem zúgva hömpölygőit a nagy folyam Buda felé, erdőkkel borított hegyek között, amelyiknek egyike napfényben fürdött, másikát árnyék borította — írja. — A hegyek tetején hatalmas, szélesvonalú sziklatetőn áll a vár... A hegyet egészen a lábig szőlő borítja. Elragadtatva néztem a vidéket, majd átkeltem a Dunán ...“ S ma a sziget „fővárosában", Szentendrén, az ódon házak között építők dolgoznak, szépül, csinosodik a város, hogy méltón fogadja az ide érkezőket. Ebből a városból indultunk el, hogy körülnézzünk egy kicsit a szigeten, amely még pár évvel ezelőtt is igen elhanyagolt volt, korszerűtlen melegágyi ablakok, primitív öntözés, elhanyagolt kertészet, foghíjas szőlőterületek uralták a tájat. Ma már más kép fogadja az erre járókat. Tahitótfalu határában gépek dolgoznak, javítják a földeket, művelés alá fogják az elhanyagolt parcellákat. A Kék Duna szövetkezet 75 holdján szépen fejlődik a csemegeszőlő, s lassan termőre fordul a gyümölcsös Is. A szigeti gazdák még a hatvanas évek elején tömörültek szövetkezetbe. Szigetmonostoron 1200, Pőcsmegyeren 1437, Tahitótfaluban 3430, Kisorosziban 749, holdon alakult meg a szövetkezet, főleg gyümölcs, szőlő és konyhakerti növények termesztésére. Az öntözéses gazdálkodás megteremtése, a szigeti kertkultúra fellendítése érdekében vízhasznosítási társulatot is létrehoztak. A KÉK DUNÁBAN Rá is fért már erre a szigetre, hogy törődjenek vele, hiszen az országos nagy átalakítási munkából a szentendrei sziget mezőgazdasága eddig valahogyan mindig kimaradt. A 9600 holdból csak körülbelül — bármilyen furcsán is hangzik — 500 holdat műveltek meg, pedig 8000 hold a termőföld. A zöldséget és a szamócát még néhány évvel ezelőtt is kezdetleges módszerekkel termesztették, a növénytermesztés is alacsony színvonalú volt, a homokos földön jó ha 5—6 mázsa búzát tudtak betakarítani egy holdról. Pedig kitűnő gazdasági lehetőségek vannak itt! A barna homokon nagyon szépen megterem a szőlő, gazdag termést ad a gyümölcsfa, és az öntéstalajon olcsón lehet termeszteni a zöldséget. Ezt ismerték fel a Kék Duna tagjai, akik ma már 180 holdon termesztik a nagy jövedelmet hozó málnát és szamócát. Saját erőből korszerű csomagolót építettek, ahol saját maguk osztályozzák, csomagolják a gyümölcsöt és ahonnan már hajóval könnyű a gyümölcs útja a fővárosba, a Dunakanyar üzleteibe és természetesen exportra, hiszen a Szentendre-szlgeti földieper jó valutát jelent az országnak. A szigeten ma már 428 holdon virul ez a bogyós gyű* mölcs. 1975-ben, a sziget regionális tervének befejezésekor több mint 50 holdon termesztenek majd szamócát és málnát. Megkezdődött a kajszibarack, az alma és a meggy telepítése is. Ha megvalósul a terv, újra híres lesz a szigeti csemegeszőlő is, amelyből — a tervek szerint — 1700 mázsa kerül majd a főváros piacaira. Most még azonban nehéz körülmények között termelik a málnát és a földiepret. Nem csoda, ha a lakosság egy része elhagyja faluját, a 6000 lakosból mintegy 800-an a fővárosban, a környező ipari üzemekben, Szentendrén, Vácott, Dunakeszin dolgoznak, vállalva a napi utazással járó nehéz fáradalmakat. Pedig a föld kincset rejt magában, csak öntözni és korszerűen gazdálkodni kell rajta, mint ahogyan, a Kék Duna tagjai teszik. KÍSÉRLETI TELEP — HÜTÖHÄZ A kialakuló modern gazdálkodást segíti elő a sziget 50 holdas kísérleti telepe, amely Tahitótfalu határában működik. Célja: megtanítani a szigeti gazdákat a korszerű, modern szamóca- és málnatermesztésre, kikísérletezni a legújabb agrotechnikai eljárásokat. A kísérleti telepen fajtaösszehasonlításokat végeznek, figyelik az elültetés! és érési időpontokat. Az egyéves kísérlet máris bebizonyította, hogy a júliusban elültetett szamóca gyorsabban nő és a következő évben már termést hoz. A regionális terv része, hogy Szentendrén már épül hűtőház és tranzitraktár, amely 1600 négyzetméteren terül majd el, és ha elkészül, 25 vagon árut tud majd egyszerre hűteni, 100 vagont pedig raktározni. A hűtőház és raktár mellett épül egy irodaház is, valamint az itt dolgozó munkásoknak fürdő- és kultúrterem. A JÖVÖ A Szentendrei-szigeten tehát nemcsak nagyszerű gazdálkodást lehet kialakítani, hanem nagy lehetőségek vannak Itt üdülőtelepek építésére, kemping-táborok létesítésére is. A sziget váci oldalán máris kiépült két üdülőtelep: Horány és Surány, ahová szívesen jönnek a természetkedvelők. Gondozott kis kertecskék, hétvégi vikendházak sorakoznak a sziget ősfái alatt. Kellemes pihenést, megnyugvást találnak itt a kirándulók. Jó a közlekedés, sűrű a kompjárat, amely a két Duna-ágat, illetve a szigetet köti össze a váci és a szentendrei oldallal. A nagyszerű klíma és a csodálatos táj mindmind alkalmassá teszi e szigetet, hogy a város kertje, egyik üdülőtelepe legyen. A terv nyomán megváltozik majd az élet a szigeten. S a kirándulók rövidesen virágzó mezőgazdasági kertkultúrát, gondozott nyaralókat találnak, s bőven akad látnivaló is, hiszen gazdag ez a sziget természeti szépségben, területéről látni lehet az egész Dunakanyart. S milyen csodálatos itt a naplemente, szinte le sem lehet írni, olyan bűbájos. Az érzékeltetéshez költő tollára és festő ecsetjére van szükség. A riporter is Babits Mihály egyik örökszép versével búcsúzik a szigettől, amelyben a költő a Dunakanyar-i naplementét így örökítette meg: „... Búcsúzik s a Dunába mártja hosszú rózsaszín evezőjét; .rózsaszín csöppeket freccsent, s vlsszalnt ablak és mezőség. Nézd, hogy hull a lombok árnya meszelt, rózsaszín falaikra kékes-szürkén, gazdagon, virágosán, Ingva-rlngva!...“ Már ezért is érdemes a Dunakanyar szépséges szigetével megismerkedni. GÁLI SÁNDOR (Budapest) Az első ifjúsági klub Az ifjúság szabad idejének hasznos kihasználása egyre jobban előtérbe kerül és orvoslásra vár. A számtalan lehetőségek közül, amely ezen a téren adódik, az egyik legjobb megoldás az ifjúsági klubok létesítése. Minden járásban ennek megfelelően a Jednota népi fogyasztási szövetkezet és a CSISZ járási bizottságok közös megegyezést írtak alá, melynek értelmében a Jednota ifjúsági klnbokat rendez be azokon a helyeken, ahol erre megvannak a feltételek. A dunaszerdahelyi járásban is létesült egy ilyen klub, melyet az alistáli szövetkezet mellett működő CSISZ alapszervezet kapott. Hosszantartó huza-vona után szeptember 23-án ünnepélyes keretek között megnyitották. A faluban edd’g csak a kocsma volt az egyedüli szórakozó hely, ahol a fiatalok esténként találkozhattak. A CSISZ szervezet ebben a faluban csak a téli időben fejtett ki tevékenységet, színdarabok és esztrádműsorok rendezésével. Ez pedig nem elégítette ki az igényeket. A CSISZ szervezet élén a szövetkezet fiatal mérnöke Cserge Károly, a komplex mechanizációs brigád vezetője áll, aki fáradságos munkával talpra állította a szervezetet. Most, hogy a faluban ifjúsági klub létesült, a szervezet életében nagy változás állt be. A klubnyitó összejövetelen a szervezet elnöke ismertette a klub tervét, mely gazdag tevékenységet és szórakozást biztosít a falu fiatalságának. A falu fiataljai a legtöbben a h-lvi F'^SZ ben dolgoznak, flktóher Nagy sikerrel mutatta be a MATESZ Mikszáth Kálmán Széni Péter esernyője című regényének színpadi változatát. Felvételünkön a darab egyik jelenete látható. elején kezdődik a társastáncok kurzusa, melyre a faluból 15 pár jelentkezett, esténként vitaestéket rendeznek aktuális témákról, a téli időszakban tervezik a tagok szaktudásának bővítését üzemi iskola keretében, vasárnaponként szórakoztató műsorral egybekötött teadélutánokat szerveznek. Tervezik meghívni az ifjúsági klubba valamelyik fiatal csehszlovákiai írót, akivel elbeszélgetnek, majd az Ifjúsági Akadémia keretén belül előadássorozatot indítanak a fiúk és lányok kölcsönös kapcsolatáról. A klubnyitó ünnepségen, melyen a tagok elfogadták a klub tervét, a CSISZ tagok ígéretet tettek, hogy a klubban minden héten a szocialista munkabrigád csoportja biztosít műsort, valamint felel a klub berendezéséért. — Remélem, — mondja a CSISZ elnöke — a fiatalok még nagyobb lelkesedéssel fognak dolgozni a szövetkezetben és az ifjúsági klub, melyet a Jednota rendezett be 16 000 korona értékben, teljesíteni fogja küldetését. Mácsai Gyula ütidüirahs Punks 0 A Budapesti Csehszlovák Kultúra és Irodalmi Színpad nagy sikerű irodalmi estet rendezett a közelmúltban. Az est műsorát csehszlovák költők műveiből állították össze. Szalatnai Rezső irodalomtörténész tartott bevezető előadást. • Véget ért a nemzetközi költőkonferencia. A résztvevők az utolsó napot a Balatonnál töltötték. Balatonfüreden megkoszorúzták Tagore szobrát. Megtekintették Tihanyt és a Badacsonyt; Itt a megyei tanács tiszteletükre képzőművészeti kiállítást és népitánc-bemutatót rendezett. 0 Csehszlovák fotóművészeti kiállítás Budapesten. A Fényes Adolf teremben százkét képből álló kamarakiállítást nyitott meg a Magyar Fotóművészek szövetsége Csehszlovákia fotóművészeinek reprezentáns alkotásaiból. A kiállítás a látogatók körében nagy sikert aratott. A közelmúltban ünnepelte a haladó emberiség Picasso 85-ik születésnapját. Picasso nagysága, embersége és mindig megújuló művészete egyedülálló jelenség. Felvételünkön az idős mester látható egyik alkotásával. Elfelejtett gyűjtemény LÄTOGATÄS SIPOS BÉLA MŰTERMÉBEN Kassa, Harang utca 26, földszint — Itt él az utóbbi időben teljesen viszszavonultan Sípos Béla mérnök, grafikus, karikaturista. A rohanó évek, a kérlelhetetlen idő és változások már lassan feledésre ítélték nevét, pedig egykor ismert portrétlsta volt, akinek neves írók, művészek, népszerű színészek, közismert politikusok és államférfiak ültek modellt, a róluk készített arcképeket pedig rangos külföldi lapok és folyóiratok közölték. A csengőszóra szikár, deresedő férfi tárja ki háza ajtaját. — Jókor jött, most érkeztem haza Bécsből —, mondta alig hallhatóan, s miközben lakásába kísért, hozzátette: — A napokban zárult bécsi kiállításom a Staatsdruckerei termeiben. Az asztalon, a polcokon kusza öszszevisszaságban rajzokat és karikatúrákat találtam. — Mit állított ki Bécsben? — Jóformán mindent, amim megmaradt. Nem sok már az egész. Életművem legjelentősebb része — hétszáz portré és karikatúra — melyben egy egész kor történetét örökítettem meg — Berlin bombázásánál, az Ullstein kiadóvállalat archívumában megsemmisült —, emlékezik a hetvennyolc esztendős művész, akinek egész lénye sejtett, hogy sok fordulat, fájdalom és csalódás vonul végig az életén. — Tárlatom anyagát régi bécsi újságírók fotókópiái és az Idehaza megőrzött képeim alkották. A hatvanöt év szenvedélyének és erőfeszítésének megmaradt mondanivalója. A Sípos családban öröklődött a rajz iránti vonzalom. Béla Is már négyéves korában ügyesen rajzolt, további kibontakozását pedig jeles pedagógusok segítették elő. Tőlük sajátította el a képzőművészeti alapismereteket, majd Budapesten Ferenczt Károlynál, Háry Gyulánál és Rauscher Lajosnál az anatómia, a sírok és felületek, a fények és árnyék, a színösszeállítások törvényeit. — Már kora ifjúkoromban elszakadtam a szülői háztól. Evekig dolgoztam Bécsben és Berlinben. Bécsben a „Bühne“ rajzolója, Berlinben az Ullstetn-lapok rajzoló-rtportere voltam. Gyakran dolgoztam Rómában, Firenzében, Londonban és Madridban, Persze odahaza is. Kassán az én tervrajzom alapján készítette el Löffler Béla szobrászművész II. Rákóczi Ferenc domborművét, mely a kassal Dóm északt falára került. Sajnos, az ts elpusztult ... Vándorévetm idején sok érdekes embertípust Ismertem meg, foglalkozásom számos hírességgel hozott őszsze. Tanulmányozhattam gondolatvilágukat, elképzeléseiket, alkotásaikat. Miközben fellépni, szerepeint, szórakozni láttam őket, szemtől-szembe kerültem velük, fejlesztettem kifejezést módomat, - művészi arculatomat. Mindenkor arra ügyeltem, hogy a róluk alkotott impressióímat hűen vessem papírra, ne szépítsek, ne Idealizáljak. Tanítómesterem Halász-Hradll Elemér szavalt tartottam szem előtt: „A portré maradjon portré, a karikatúra karikatúrái" — Tévhit, hogy a karikatúra olyan műfaj, melynek művészt kivitelezéséhez nem kell alapos felkészülés, hogy egy tehetséges rajzoló jó karikaturista is. A vérbeli karikaturista — boncoló: arcot, akraktert, tulajdonságokat és szokásokat elemez. Ha ezt csak részleteiben teszi, türelem és koncentrálási akarat nélkül, sohasem érezheti át modellje bennső érzésvilágát, s alkotása nem lesz őszinte. A rajzok közt lapozgatok. Világháborús képek, közkatonák, tisztek, haditudósítók — típusok. Bécsi művészportrék — színművészek, komikusok, énekesek, rendezők, karmesterek, a Burgtheater tagjai: Alma Seldler, Richard Mayr, Hans Moser, Reimers, Max Reinhardt, sőt Fedor Saljapin is. Egy másik dossziéban Bemard Shaw sajátkezű aláírásával ellátott karikatúrája, H. G. Wells, Maurice Vlaminck, G. Puccini, Paul Valéry, Le Corbusier, Adolf Loos a híres bécsi avantgardtsta építész, Alcala Zamora spanyol köztársasági elnök, majd a budapesti Időkre emlékeztető alkotások — Ady Endre, Bartók Béla, Beregi Oszkár, az ifjú Páger Antal, Csortos Gyula, Magyarl Imre ... Közvetlenül az íróasztal felett Kodály Zoltán és Casals Pablo' dedikált portréi. Tänzer Iván SÍPOS BÉLA: KODÁLY ZOLTÁN
