Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-10-29 / 43. szám

országa, de a lakosság maga is nagyon szereti a virágokat, sok pénzt költ rájuk, évente 125 millió forintot. Virágok díszítik az egész országot. A íulipán jel­legzetesen hollandinak számít, mert sokan megfeledkeztek kis­­ázsiai eredetéről. Ma már ol­csón kapható, nem úgy mint a múltban, amikor spekuláció tárgya volt. 1634 és 1639 között tulipánokkal nagy vagyonokat lehetett keresni. 5000 guldent is fizettek egy hagymáért. Az államnak is bele kellett szólnia a dolgokba, a hagymaspekulá­cióba. A virághagyma ma is Hollandia egyik legnagyobb be­vételi és deviza-forrása. Tavasszal és nyáron nagyon kedveltek a virágkorzók és ün­nepélyek Lisseben, Aalsmeer­­ben, Amszterdamban, Leiden­­ben, Rotterdamban és másutt. Az új településeken sok fia­tal fát elültettek. Fűzfát és je­genyét nagyon hálás dolog ül­tetni, mert gyorsan nőnek. Azonkívül jávor-, tölgy-, kőris- és szilfák díszítik az utak men­tét. A gyümölcsfák virágzása is elbűvölő. Kirándulás a virágzó, a Rajna és Waal folyók között fekvő Betuwe vidékén vagy Déllimburg és Walcherenben a legszebb élmények egyike. A Delft, Amszterdam, Leiden, Gro­ningen vagy Leewarden mellett fekvő grachtok fái büszkén hordják lombkoronáikat és leg­szebb köntösüket. Zeelandban Goes környékén egy különleges­ség ragadja meg az ember fi­gyelmét. Hatalmas gyümölcsö­sök, törpe gyümölcsfákkal, me­lyeket nagyon magas élősö­vénykerítés véd széltől és vi­hartól. Ha az ember végig utazik az országon az az érzése támad, hogy mindenütt virágok és ker­tek vannak, s ahol az aszfalt csak néhány méternyire meg­szakad, mintha virágszökőár öntené el a szárazföldet. Grek Imre őket. A tél végével eltávolítják a melegítő tőzegtakarót. Már­ciusban már tarkállnak a nár­ciszok, s a késői tulipánok má­jusban fejezik be a színnaptárt. A földeken egymás után elher­vadnak a virágok, a levelek és szárak, s végül a meleg földben a hagymák exportnagyságra nőnek. Gépekkel szedik ki a hagymákat és júliustól októbe­rig tartanak az aukciók, az árverések. Több mint 75 millió kilogramm virághagymát külde­nek hajókkal, vasúton és repü­lőgépekkel az egész világba. A kisebb hagymákat meghagyják szaporításra. Szabadtéri kiállítás Tizenhat hektár területén parkolnak az autók Keukenhof, a gyönyörű szabadtéri kiállítás előtt. Március 31-től május kö­zepéig naponta megtekinthető ez a 25 hektáron elterülő vi­rágkert Lisse község közelében, a Haarlem—Leiden-i úton. Vi­ruló nárciszok, jácintok, tuli­pánok és egyéb hagymás virá­gok képezik a kiállítás anyagát. Különösen látványosság a két hatalmas üvegház, melyekben tízezrével virágoznak a tulipá­nok. 4900 fajta tulipánt regiszt­ráltak. De változik a divat is. Az idén a holland tulipánszépségek kö­zé tartozott a „My lady“ nevű, őszibarackszínű hibrid, amely 3/4 méterre nő. Szép virágai 25 cm hosszúak. Még a virág­sztárok közé tartoznak a bar­nasárga Absolon, az Orange Kennedy, a jégszínű Grönland és az „opart“ Sorbet tulipán. Az egyik oszlopon Beatrix trónörökösnő, férjével a német Claus-szal nagy képen moso­lyogva tartják a virágcsokrot, a felirat rajta: „Ebből a virág­ból — az Eucharis Amazoniká­­ból kötöttük a királyi meny­asszonyi koszorút“. Hollandia nemcsak a virágok Hollandia földterületének egy­ötöde a tengerfenéken fekszik. Ha nem létezne az emberi ész és kéz alkotta gátrendszer, a szivattyútelepek és csatornák minden bizonnyal az ország fele víz alatt állana. „A világot az isten terem tette, Hollandia kivételével mert azt a hollandok alkották!*' — szokták büszkén mondani lakosai, akik a tenger elleni védőgátakat építették. Hogyhe a térképen északkeleti irányból az ország délnyugati csücskéig egyenes vonalat húznánk, úg> balra esik az a terület, amely mesterséges beavatkozás nélkül tenger vagy teljesen terméket len föld lenne. Az általánosan elterjedt fel fogás, hogy egész Hollandit termékeny ország, teljeser helytelen. Eltekintve a homok dünáktól, amelyek kopárak semmiféle hasznot nem hoznak széles tőzegterületek is akad nak, amelyeket csak kellő kul tivációval lehetne hasznosítani Új termőföld nyerése a Zuider tó mentén ebben az évszázad ban a legnagyobb település akció Európában. Harc a tér mészettel, s egy szakasza a ten ger elleni harcnak, amely a: utolsó évezredben a mai napig még mindig a tenger javára 4C ezer hektáros deficittel zárult Ennyit nem tudtak visszahódí tani tőle. Hollandia történelmében 1932 május 28-ika történelmi dátum nak számít. Ekkor zárták 1< a nagy zárógátat Wieringentő a fríz partokig. Ezáltal az egy kori sósvizű Zuider-tavat foko zatosan az édesvízű Ijssel-meei tóra változtatják, amelyet az I nevű folyó Rajnaág táplál édes vízzel. A betervezett 5 „Polder“ ki szorításának a fele már meg történt. Két polder: a Marken waard és Dél-Flevoland még hátra van. Maga az Ijssel-meei (120 000 hektár) megmarac mint édesvizű tartály. A kiszá rítás után Hollandia kultivál földterülete tíz százalékkal bő vül. A következő nemzedékei feladatai lesznek a Wattensee azaz Eszak-Hollandia és a frí: szigetek gáttal való elzárása A poldereken nyert termő talaj a legtermékenyebb az or szágban. A már bevetésre al kalmas földek (az első polde ren 70 —80 százalékra) első osztályú termőföld. Kelet-flevo landban 96 százalékban. A pol derekben nyert termőföldet a hozzá szükséges berendezéssel és házzal együtt hektáronként 15 ezer holland forintra becsü­lik. A Zulder-tól kiszárítására 3 milliárd forintot fordítanak s eddig már több mint 1 mii­­liárdot adtak ki. Az egész terv megvalósításakor negyedmillió embernek adnak kenyeret, 9000 parasztgazdaság létesül és át­­képzik a halászokat. 8 Virág-és gyümölcskultúrák A virágkertészet nagy üveg­házakban, a viraghagymák ter­mesztése leginkább az ország nyugati részében Haarlem, Lei­den és Aalsmeer környékén, vagy pedig délen Breda és Ven­­lo városok környékén nagyon elterjedt. Aalsmeer 18 kilométerre fek­szik Amszterdamtól. Ebben a 13.000 lakosú városkában csak­nem mindenki virágok termesz­tésével vagy eladásával foglal­kozik. 140 hektáron hatalmas üvegházakban terem a renge­teg virág. Itt van a virágbörze, és a virágokat még aznap kü­lön repülőgépekkel küldik a vi­lág minden tájára. A napi for­galom itt kb. 200 000 holland forint, ami kb. 68—70 milliót jelent évente. Egy évben 80 mil­lió szegfű, 66 millió rózsa és 68 millió más vágott virág és 7 millió cserép talál gazdát. Amikor virágzanak a nárci­szok, a tulipánok s a tenger felől fúj a szél,, érezni a finom illatot, amely felfrissíti és kel­lemessé teszi az utazást az or­szágban. A kertészek a tulipánfölde­ken térdelve dolgoznak. Kilo­méterhosszú sorokban feksze­nek lefejezve a tulipánok és jácintok. A harminc kilométeres földsávon Haarlem és Leiden között nem a virág az érték, de a hagymája. A nedves, hű­vös októberben vagy november­ben a hagymákat homokba ül­tetik, majd tőzeggel letakarják, hogy a fagyok és az északi tengeri szél ellen megvédjék Hatalmas kert Európában

Next

/
Thumbnails
Contents