Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-22 / 42. szám
■ Szigorú rendszabályok, nagy összegű kártérítést fizetnek majd a vízszeny-Lesz-e még élet folyóvizeinkben? nyező vállalatok I Hitol- táplál. Röviden: a vízzel engedmény a szűrőberen- nem sáfárkodunk hibátlanul. daváct látacítn Ü7Pmpknpk A fnlvnvizmnk szennvfezettsé-Vadászati szakkonyvek Dr. Bencze Lajos: Balesetelhárítás a vadgazdálkodásban A vadgazdálkodással, főleg a vadászattal kapcsolatos gyakori halálos vagy súlyos balesetek arra intenek minden vadászt és más természetjáró embert, hogy a balesetek megelőzésére fokozott gondot fordítson. E kézikönyv ismerteti a fegyvertartással és használatával kapcsolatos előírásokat és óvó rendszabályokat, az emberre és a haszonállatokra veszélyes vadbetegségek megelőzősét. Ezért kiváló szolgálatot tesz nemcsak a vadászoknak, de a természetjáróknak, erdészeknek, valamint az erdőn, mezőn dolgozóknak. Ära 3,— korona. Páll Endre: A vaddisznó és vadászata Aki vaddisznóra vadászik, annak biztoskezű lövőnek, jó érzékű vadásznak kell lennie, mert bizony a malacait védő koca vagy a sebzett vadka nem mindig futamodik meg a vadásztól. A vaddisznót ne csak üldözzük, hanem becsüljük is meg. Egyetlen európai vadunk, amelynek vadászata egy kis veszélylyel jár. És ha már a vadászatot sportnak, szórakozásnak tartjuk, mely a munka utáni pihenést teszi élvezetesebbé, akkor az necsak a turisztika és céllövészet erényeit nevelje, hanem az önuralmat, bátorságot és hidegvért is, amelyek mind igen hasznos és szükséges tulajdonságok. Erre nevel ez a kézikönyv. Ára 13,— korona. Richter Vojtech mérnök—Dr. Ruman Ladislav: Vadászati alapismeretek Dolgozóink körében egyre nagyobb az érdeklődés a vadászat Iránt. A törvényes előírások rendelkezései szerint minden új vadásznak vizsgáznia kell. Minden jelöltnek el kell sajátítania a szakmai alapismereteket. A teljes vizsgaanyag, valamint a vadászati tevékenység különböző ágazatai képezik a hasznos kézikönyv tartalmát. Ara 23,— korona. Dr. Szederjei Ákos: SZARVAS (2. átdolgozott kiadás) Európa legtöbbre értékelt vadja a szarvas, amelynek becsét legfőképpen az agancsa adja. Hazánk természeti adottságai igen kedvezők az agancsfejlődésre. Szarvasaink minősége méltán nagyra becsült a külföldi vadászkörökben, s közülük évről évre számosán igyekeznek nálunk vadászsikert elérni. A szerző munkájában részletesen ismerteti szarvastörzseink agancstípusait és a táji szarvastenyésztes tennivalóit. Ára 26,— korona. Szederjei Ákos—Szederjei Ákosné: Erdőn, mezőn, vadvizeken A könyv két részből áll. Az első részben a madarak vándorlásáról, az állatok tájékozódásáról, á környezet hatásának érvényesüléséről és különböző állatpszichológiai megfigyelésekről szól. A második részben a szerzők könnyed elbeszélések keretében a megfigyelt jelenségeket írják le. Kedves történeteket olvashatunk a kölykeiket gondosan nevelő állatok életéről. A könyv, melynek 68 oldal képmelléklete van, örömöt okoz minden állat- és természetbarátnak. Ara 18,50 korona. A fenti köuyvek megrendelhetők és kaphatók a ö Magyar Könyvesboltban, Bratislava, Michalskí 6, A népgazdaság tökéletesített irányítási rendszerében adódnak lehetőségek az eddigi áldatlan helyzet legfőbb okainak kiküszöbölésére. A kormány és a Vízgazdálkodási Központ rendelkezései egyértelműek. Teljesítésük kötelező! Nem lehet e rendelkezéseket kijátszani, mint ez a múltban volt. Tehát, az új rendelkezések olyan gyárak, üzemek „zsebébe“ nyúlnak bele, amelyek kibújtak a felelősség alól, könnyűszerrel megfizették a pénzbírságot, amely eléggé enyhe volt, s maradt minden továbbra is a régiben úgy, mint azelőtt. A kormány 1966-os évi 18. számú hirdetménye a folyókba eresztett, át nem szűrt, vagy csak kevésbé szűrt szennyvizek miatti kártérítésre vonatkozik, s nem hasonlít az eddig kiadott közigazgatási jellegű határozatokhoz és rendeletekhez. Ez a hirdetmény súlyos népgazdasági „bárd“-hoz hasonlító, mely belevág minden olyan fába, amely gátolja a tiszta, haldús vizekre való kilátást, lehetetlenné teszi a fürdést, s megnehezíti a víz kihasználhatóságát az egész társadalom javára s nem egykét vállalat részére. A folyóvizek legnagyobb mértékű szennyezője a vegyipar. A beszennyezett folyószakaszok hosszának csaknem a felében ő a ludas. E hányadnak több mint kétharmadát a papírgyárak szennyvize alkotja. A hirdetmény rendelkezései szerint a vízszennyező gyárak kártérítési alapösszeget s ugyanilyen összegű kártérítési pótlékot kötelesek majd fizetni. Az úgynevezett kártérítési alapösszeg azokra a gyárakra róható ki, amelyek kevésbé szenynyezett vizet engednek a folyókba. A kártérítési pótlék öszszege a víz minősége rosszabbodásának fokától függ majd. Az előbbit a vízszennyező gyár a termelési költségéből, míg az utóbbit a bruttó jövedelem azon részéből, amely haszonrészesedés címén a gyár részére marad. Tehát, a gyár dolgozói maguk fogják sürgetni a szennyvízszűrő berendezés építését. Hogy miért? Mert az ő számukra sem lesz közömbös, hiszen évente több millió korona kártérítésről lehet szó. Előzetes számítások szerint például a Ruzomberok-i Cellulózegyár — a múlt évi cellulózé termelést, s szennyvízmennyiséget alapul véve — 1967-ben kártérítési alapösszeg címén 17,1 millió korona pénzbírságot fizet; a gömörhorkai pedig 8,1 millió . koronát. A rózsahegyi, martini, zsolnai, gömörhorkai, harmaneci és a hencovcel gyár tehát összesen 55 millió korona kártérítéséhez átlag inég ennek az összegnek a felét számíthatjuk kártérítési pótlékként, és a summa mindjárt 80 millió koronára rúg. Hasonló felelősség terhelné őket minden további évben, ha nem gondoskodnának hathatós tisztítóberendezések építéséről. A cellulózé és papírgyáraink a múltban éveken át elhanyagolták e probléma megoldását. Ezért igen érzékenyen érinti majd őket a folyók vizének beszennyezéséért a megtorló intézkedések. Kényszerítve lesznek, hogy mihamarabb csináljanak rendet „házuktáján“ és nyújtsanak segítő kezet a szennyvízokozta kritikus helyzet megjavítására, amelynek következményeit érzi az egész társadalom. A vízminőség mostani helyzetének javulása kérdésében szennyvíztisztító berendezések építése a fontos tényező. Ennek visszamaradottságát sokminden okozta, de különösen az a tény, hogy a vállalatok nem voltak hajlandók szennyvíztisztító berendezéseket építeni. Ez vesződséggel, s anyagi kiadással járt volna a számukra. A tökéletesített népgazdaságirányítási rendszer akadálytalan működése keretében azonban ezt a kérdést is megoldja kormányunk. Az 1965-ös évi 587. számú kormányhatározat értelmében a Pénzügyminisztérium utasítást adott ki, amelynek alapján az Építésügyi Minisztérium műszaki szerveinek jóváhagyásával a jelen évtől kezdve szennyvíztisztító berendezés építése esetén állami segítségben részesülnek az illető gyárak, éspedig az építkezési munkálatok költségvetésileg előirányzott kiadásainak 27 százaléka erejéig. Ez is jó anyagi ösztönző, amely arra hivatott, hogy kedvező feltételeket teremtsen a szennyvizek fokozatos likvidálására. Az 1970-es évben ezen intézkedések alapján érdemleges javulás várható. Addig is a jóváhagyott tervek szerint tisztítókat és tisztító-berendezéseket kell építeni ott, ahol a szennyvíz termelése a legnagyobb fokú. Ha a vízgazdálkodási szervek és a nemzeti bizottságok alaposan érvényesítik és kihasználják az új rendelkezéseket, ha a vízigénylő vállalatok több kezdeményezést tanúsítanak a probléma megoldását illetően, úgy három—négy éven belül elérhető a régóta óhajtott jobbulás. H i r 5 Milan, mérnök Óriás teknős a hálóban A nyugatnőmet halászok a Hebridák közelében, Skóciától nyugatra óriás teknőst fogtak hálóval a tengerben. A rendkívül nagy teknős sú lya 450 kg, hossza 1,95 méter, s a magassága 58 cm volt. Több mint valószínű, hogy az Atlanti óceán dél1 részéről tévedt a kifogás helyére. A hálóból a fedélzetre emelés közben a tek nős-óriás súlyosan megsebe sült, s néhány nap múlva kiszenvedett, (tk-rof Wizhiány és vízfölösleg. Szá® razság és árvíz. Mindez komoly probléma, mely annál inkább égető, mert nincs kiapadhatatlan vízkészletünk; nincs tengerünk, gleccserünk, folyamunk. Olyan folyókra vagyunk utalva, amelyeket csapage a nagy gonauK aramajanas egyik főszereplője. A vízszenynyező gyárakat, üzemeket a2 eddigi gyönge határozatok nem fékezték. Oka: a népgazdaság elavult irányítási rendszerében keresendő. Alapja az a nézet, hogy a víz az ipar és az energetika nyersanyaga.
