Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-10-22 / 42. szám

■ Szigorú rendszabályok, nagy összegű kártérítést fizetnek majd a vízszeny-Lesz-e még élet folyóvizeinkben? nyező vállalatok I Hitol- táplál. Röviden: a vízzel engedmény a szűrőberen- nem sáfárkodunk hibátlanul. daváct látacítn Ü7Pmpknpk A fnlvnvizmnk szennvfezettsé-Vadászati szakkonyvek Dr. Bencze Lajos: Balesetelhárítás a vadgazdálkodásban A vadgazdálkodással, főleg a vadászattal kapcsolatos gyakori halálos vagy súlyos balesetek arra intenek minden vadászt és más természetjáró embert, hogy a balesetek megelőzésére fokozott gondot fordítson. E kézikönyv ismerteti a fegyvertartással és használatával kapcsolatos előírásokat és óvó rendszabályokat, az emberre és a haszonállatokra veszélyes vadbetegségek megelőzősét. Ezért kiváló szolgálatot tesz nemcsak a vadászoknak, de a ter­mészetjáróknak, erdészeknek, valamint az erdőn, mezőn dol­gozóknak. Ära 3,— korona. Páll Endre: A vaddisznó és vadászata Aki vaddisznóra vadászik, annak biztoskezű lövőnek, jó érzékű vadásznak kell lennie, mert bizony a malacait védő koca vagy a sebzett vadka nem mindig futamodik meg a vadász­tól. A vaddisznót ne csak üldözzük, hanem becsüljük is meg. Egyetlen európai vadunk, amelynek vadászata egy kis veszély­­lyel jár. És ha már a vadászatot sportnak, szórakozásnak tartjuk, mely a munka utáni pihenést teszi élvezetesebbé, akkor az necsak a turisztika és céllövészet erényeit nevelje, hanem az önuralmat, bátorságot és hidegvért is, amelyek mind igen hasznos és szükséges tulajdonságok. Erre nevel ez a kézikönyv. Ára 13,— korona. Richter Vojtech mérnök—Dr. Ruman Ladislav: Vadászati alapismeretek Dolgozóink körében egyre nagyobb az érdeklődés a vadászat Iránt. A törvényes előírások rendelkezései szerint minden új vadásznak vizsgáznia kell. Minden jelöltnek el kell sajátítania a szakmai alapismereteket. A teljes vizsgaanyag, valamint a vadászati tevékenység különböző ágazatai képezik a hasznos kézikönyv tartalmát. Ara 23,— korona. Dr. Szederjei Ákos: SZARVAS (2. átdolgozott kiadás) Európa legtöbbre értékelt vadja a szarvas, amelynek becsét legfőképpen az agancsa adja. Hazánk természeti adottságai igen kedvezők az agancsfejlődésre. Szarvasaink minősége mél­tán nagyra becsült a külföldi vadászkörökben, s közülük évről évre számosán igyekeznek nálunk vadászsikert elérni. A szerző munkájában részletesen ismerteti szarvastörzseink agancstípusait és a táji szarvastenyésztes tennivalóit. Ára 26,— korona. Szederjei Ákos—Szederjei Ákosné: Erdőn, mezőn, vadvizeken A könyv két részből áll. Az első részben a madarak vándor­lásáról, az állatok tájékozódásáról, á környezet hatásának érvényesüléséről és különböző állatpszichológiai megfigyelé­sekről szól. A második részben a szerzők könnyed elbeszélések keretében a megfigyelt jelenségeket írják le. Kedves történe­teket olvashatunk a kölykeiket gondosan nevelő állatok éle­téről. A könyv, melynek 68 oldal képmelléklete van, örömöt okoz minden állat- és természetbarátnak. Ara 18,50 korona. A fenti köuyvek megrendelhetők és kaphatók a ö Magyar Könyvesboltban, Bratislava, Michalskí 6, A népgazdaság tökéletesített irányítási rendszerében adód­nak lehetőségek az eddigi ál­datlan helyzet legfőbb okainak kiküszöbölésére. A kormány és a Vízgazdálkodási Központ ren­delkezései egyértelműek. Telje­sítésük kötelező! Nem lehet e rendelkezéseket kijátszani, mint ez a múltban volt. Tehát, az új rendelkezések olyan gyárak, üzemek „zsebébe“ nyúlnak bele, amelyek kibújtak a felelősség alól, könnyűszerrel megfizették a pénzbírságot, amely eléggé enyhe volt, s maradt minden továbbra is a régiben úgy, mint azelőtt. A kormány 1966-os évi 18. számú hirdetménye a folyókba eresztett, át nem szűrt, vagy csak kevésbé szűrt szennyvizek miatti kártérítésre vonatkozik, s nem hasonlít az eddig kiadott közigazgatási jellegű határoza­tokhoz és rendeletekhez. Ez a hirdetmény súlyos népgazdasági „bárd“-hoz hasonlító, mely be­levág minden olyan fába, amely gátolja a tiszta, haldús vizekre való kilátást, lehetetlenné teszi a fürdést, s megnehezíti a víz kihasználhatóságát az egész társadalom javára s nem egy­két vállalat részére. A folyóvizek legnagyobb mér­tékű szennyezője a vegyipar. A beszennyezett folyószakaszok hosszának csaknem a felében ő a ludas. E hányadnak több mint kétharmadát a papírgyá­rak szennyvize alkotja. A hirdetmény rendelkezései szerint a vízszennyező gyárak kártérítési alapösszeget s ugyan­ilyen összegű kártérítési pótlé­kot kötelesek majd fizetni. Az úgynevezett kártérítési alap­összeg azokra a gyárakra ró­ható ki, amelyek kevésbé szeny­­nyezett vizet engednek a fo­lyókba. A kártérítési pótlék ösz­­szege a víz minősége rosszab­bodásának fokától függ majd. Az előbbit a vízszennyező gyár a termelési költségéből, míg az utóbbit a bruttó jövedelem azon részéből, amely haszonrészese­dés címén a gyár részére ma­rad. Tehát, a gyár dolgozói ma­guk fogják sürgetni a szenny­vízszűrő berendezés építését. Hogy miért? Mert az ő szá­mukra sem lesz közömbös, hi­szen évente több millió korona kártérítésről lehet szó. Előzetes számítások szerint például a Ruzomberok-i Cellu­­lózegyár — a múlt évi cellulózé termelést, s szennyvízmennyi­séget alapul véve — 1967-ben kártérítési alapösszeg címén 17,1 millió korona pénzbírságot fizet; a gömörhorkai pedig 8,1 millió . koronát. A rózsahegyi, martini, zsolnai, gömörhorkai, harmaneci és a hencovcel gyár tehát összesen 55 millió korona kártérítéséhez átlag inég ennek az összegnek a felét számíthat­juk kártérítési pótlékként, és a summa mindjárt 80 millió ko­ronára rúg. Hasonló felelősség terhelné őket minden további évben, ha nem gondoskodnának hathatós tisztítóberendezések építéséről. A cellulózé és papírgyáraink a múltban éveken át elhanya­golták e probléma megoldását. Ezért igen érzékenyen érinti majd őket a folyók vizének be­szennyezéséért a megtorló in­tézkedések. Kényszerítve lesz­nek, hogy mihamarabb csinál­janak rendet „házuktáján“ és nyújtsanak segítő kezet a szennyvízokozta kritikus hely­zet megjavítására, amelynek következményeit érzi az egész társadalom. A vízminőség mostani hely­zetének javulása kérdésében szennyvíztisztító berendezések építése a fontos tényező. Ennek visszamaradottságát sokminden okozta, de különösen az a tény, hogy a vállalatok nem voltak hajlandók szennyvíztisz­tító berendezéseket építeni. Ez vesződséggel, s anyagi kiadás­sal járt volna a számukra. A tökéletesített népgazdaságirá­nyítási rendszer akadálytalan működése keretében azonban ezt a kérdést is megoldja kor­mányunk. Az 1965-ös évi 587. számú kor­mányhatározat értelmében a Pénzügyminisztérium utasítást adott ki, amelynek alapján az Építésügyi Minisztérium mű­szaki szerveinek jóváhagyásá­val a jelen évtől kezdve szenny­víztisztító berendezés építése esetén állami segítségben ré­szesülnek az illető gyárak, és­pedig az építkezési munkálatok költségvetésileg előirányzott ki­adásainak 27 százaléka erejéig. Ez is jó anyagi ösztönző, amely arra hivatott, hogy kedvező fel­tételeket teremtsen a szenny­vizek fokozatos likvidálására. Az 1970-es évben ezen intéz­kedések alapján érdemleges ja­vulás várható. Addig is a jóvá­hagyott tervek szerint tisztító­kat és tisztító-berendezéseket kell építeni ott, ahol a szenny­víz termelése a legnagyobb fo­kú. Ha a vízgazdálkodási szer­vek és a nemzeti bizottságok alaposan érvényesítik és ki­használják az új rendelkezése­ket, ha a vízigénylő vállalatok több kezdeményezést tanúsíta­nak a probléma megoldását ille­tően, úgy három—négy éven belül elérhető a régóta óhajtott jobbulás. H i r 5 Milan, mérnök Óriás teknős a hálóban A nyugatnőmet halászok a Hebridák közelében, Skóciá­tól nyugatra óriás teknőst fogtak hálóval a tengerben. A rendkívül nagy teknős sú lya 450 kg, hossza 1,95 mé­ter, s a magassága 58 cm volt. Több mint valószínű, hogy az Atlanti óceán dél1 részéről tévedt a kifogás helyére. A hálóból a fedél­zetre emelés közben a tek nős-óriás súlyosan megsebe sült, s néhány nap múlva kiszenvedett, (tk-rof Wizhiány és vízfölösleg. Szá­­® razság és árvíz. Mindez komoly probléma, mely annál inkább égető, mert nincs ki­apadhatatlan vízkészletünk; nincs tengerünk, gleccserünk, folyamunk. Olyan folyókra va­gyunk utalva, amelyeket csapa­ge a nagy gonauK aramajanas egyik főszereplője. A vízszeny­­nyező gyárakat, üzemeket a2 eddigi gyönge határozatok nem fékezték. Oka: a népgazdaság elavult irányítási rendszerében keresendő. Alapja az a nézet, hogy a víz az ipar és az ener­getika nyersanyaga.

Next

/
Thumbnails
Contents