Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-22 / 42. szám
Jöjj át utamra Utam keskeny ösvénye a csöndnek Rátalál-e széles utaidra? a magány útvesztő erdejében? Hozd el örömedet az én utamra. Hozd el fáid, virágodat, hozd estédet hozd nappalod hozd harcodat hozd bánatod hozd otthonod hozd tengered hozd fényszálakból szőtt eged. Gyalogösvényére a csöndnek jöjj át utamra megpihenni. (D e CD Elrejteném Elrejteném én józan arcomat a nyárutói sárga fény elől. Bár jönnél, s oldaná szavad e csöndből épített falat körűlem. Bár jönnél, s oldaná szavad a pillantásnyi éles fényeket melyek kikelnek sürgető időnk minden homokszeméből: Gyökértelen virágok késpenge-szirmaikkal. Félek, ha jönnél is, szavad megreked a hangtól elszokott torokban fennakadna tán önérzetünkön, tüskét növesztene, húsunkba nőne, s élnénk tovább, mint gyáva rabszolgái önmagunknak. %# asárnap este vari. ” A fiatalember a rádió mellett ül. Kezében papír, ceruza és lélegzetvisszafojtva hallgatja a sporthíreket. Felesége kissé távolabb ülve kétéves kisfiával játszik. — Pszt!... Pszt! — fegyelmezi családját a fiatalember elfehéredő arccal, s enyhén remeg a keze, miközben jegyzi a Sportka nyerőszámait. — 27, 31, 3, 19, 44, 48 és a bekarikázott: 29. — Semmi? — kérdi a fiatalasszony remegő hangon némi szünet után, s elfelhősödő arccal figyeli férjét. — Semmi... — jön a lehangoló válasz. — Csak egy számot fogtunk be, egyetlenegyet, hogy a .. .1 Szünet. Gyufa villan, cigaretta füstje szál. i — Érdekes, — mondja a férfi a szel- f vények közöt turkálva — egyet befogtunk, négy meg pontosan mellette s van... Látod, kicsi, majdnem sikerült!... No, nem baj, majd a jövő vasárnap. Meglátod, a jövő vasárnap biztosan nyerünk! Erre aztán felpattan az asszonyka: — Nekem ebből elég volt! Két év óta mindig ezt mondod. Számítsd ki: két év óta minden héten ötven korona! Ha félreraktuk volna, már több mint ötezer koronánk lenne a bankban. A szivem hasad meg, hacsak rágondolok. Mi mindent vehetnénk rajta! Fogalmad sincs, mennyi minden kellene a házhoz, és te csak szórod a pénzt, mintha ezrek hevernének a szekrényben. A múltkor is az utolsó ötven ‘koronát adtam a Sportkára, ha tudni akarod, közben meg szedték a villanypénzt. Kölcsön kellett kérnem, majd lesült az arcomról a bőr szégyenemben. De te ezt nem tudhatod, mert nem vagy itthon, mit törődsz te vele ... Csak szórod a pénzt... — Már megint kezded?... Hát nem közösen határoztuk el, mikor összeházasodtunk?... Na, látod! Most meg hagyjuk abba? Hiszen annyira ismerem a számainkat, hogy álmomból felzavarva is elmondom. Rendben van, hagyjuk abba. De mi lesz, ha vasárnap vagy azután mégis kihúzzák?! Akkor nem hasad meg a szived?!... Hát te azt hiszed, hogy nem akarok nyerni? Gondold csak el, mi mindent vehetnénk, akkor, ha ... ha például eltalálnánk az első dijat karikával?! Tudod, mit jelentene háromszázezer korona? ... Minek magyarázzam, ezerszer megbeszéltük már... De most nem bánom, rád bízom a döntést: ha azt mondod, hogy többet ne adjunk fel, én benne vagyok. Egyet azonban kikötök: ne nyafogj örökké a fülembe, hogy nem bírod már ebben az egérlyukban, meg hogy ócska a bútorunk, meg hogy kocsi is jó volna ... Hogy a Jucikénak milyen jő. Mióta megvan a kocsijuk, csak utazgatnak, világot látnak, szórakoznak ... Nekem aztán ne nyafogj, hallod, mert felfordítom ezt a viskót, fel én! Pillanatnyi csend után folytatja a férfi: — Kockázat nélkül nincs semmi. Nem iszom, nem járok sehová, még ezt a nyomorult szórakozást se engedjem meg magamnak? — Szerencse kell mindenhez — feleli az asszonyka csendesen. — Ha szerencséd akar lenni, egy Sportkáből is lehet. És azt a nyolc koronát meg sem érezné az ember, de kétszázat havonta ...! Hidd el, Imre, nagyon hiányzik. Nem és nem tudok kijönni a fizetésből. Nem is tudom, mi lesz velünk, ha ez így megy tovább. Ha felváltok száz koronát, csak addig tart: volt, nincs... Hányszor mondtad már, hogy jobb beosztásba tesznek, hogy három-négyszázzal többet keresel majd. Hol van? Sehol... Engem ne bolondíts, ne hitegess, mint a kisgyereket: ne félj semmit, majd holnap már hozok cukorkát meg mackót is... Nagyon kérlek, ne sportkázz, szükségem van a kétszáz koronára. Hallgass rám, Imruska! Inkább azon törd a fejed, hogy jobb beosztásba kerülj, hogy többet kereshess. Ha a gyereket óvodába adhatom már, én is elmegyek dolgozni, aztán két keresetből majdcsak jobban jut erre, arra. Meglátod, nem lesz semmi baj. Lásd be már végre, hogy nem támaszkodhatsz holmi sze-ALOMVILAG Borban az igazság, borban a pokol, s a legfőbb karingós Garamra integető kéméndi pincék előtt csendülnek össze a poharak. — a jóbarátság. A kacsig az örök barátságra (Foto: Tóth D.) + A Magyar Állami Operaház balettegyüttese két szomszédos baráti országba: Jugoszláviába és Bulgáriába készül novemberben. + Megfejteni véli a „Traven-rejtélyt“ a Siempre című mexikói folyóirat, amely arról ad hírt, hogy az író mexikói állampolgár. Teljes neve Traven Torsvan, 1890-ben született Chicagóban és 1950 óta mexikói állampolgár. Szegény halász családból származik. Először 1923-ban került Mexikóba. A halálhajó című regényében sok az önéletrajzi elem.-4- Barcelonában a rendőrség elkobozta Diderot: Apáca című művének spanyol fordítását. Kazinczy Ferenc egykori lakóházában, Széphalmon, a múzeumi hónap keretében nyitják meg az újjárendezett és bővített Kazinczy-emlékkiállítást. Kazinczy és Esze Tamás szobrát ugyancsak októberben avatják föl Sátoraljaújhelyen. fo SZABAD FÖLDMŰVES 1968. október 22. Heves vita Igazgató: (nagyon dühösen) Nekem van Igazam! Beosztott: (udvariasan) En tévedek. Igazgató: Az enyém a helyes! Beosztott: Az enyém a helytelen. Igazgató: Az embernek meg kell örülnie ilyen hülyék közti Beosztott: Szent igaz. Igazgató: Tartsa a szá)át! Beosztott: Örömmel. Igazgató: Azt nem mondtam, hogy örömmel tartsa. Beosztott: Értem, tartom a szám, s nagy a bánatom. Igazgató: Miféle bánatról beszél? Az én kezem alatt senkinek sincs oka bánkódásra, de azt sem tűröm, hogy valakinek járjon a szája! Beosztott: Már egyáltalán nem bánkódom, de azért nem is örülök! Csak tartom a számat. Igazgató: Huszonötöt érdemelne! Beosztott: Huszonhatot. Igazgató: Szerintem fehér. Ez nem vitás. Fehér és punktum! ... Maga azt akarja állítani, hogy fekete?! Rendben van, csak mondja ki a véleményét! Elvégre mindenkinek lehet saját véleménye. Beosztott: Szerintem fe ... Igazgató: (megfélemlítő hangon közbevág). Feketeee?!?! Beosztott: Fe ... fe ... fehér .., fehérebb. Igazgató: Maga félhülye! Beosztott: Teljes hülye. Igazgató: Vitatkozni merészel?! Beosztott: Isten ments. Igazgató: Ez már sok! Beosztott: Nem kevés. Igazgató: Már megint felesel? Többé egy szót se akarok hallani! Beosztott: Igenis. Igazgató: (gutaütést61 kerülgetve) Vegye tudomásul: élcelödő, vitatkozó magatartása miatt elbocsátom!!! FÜLÖP IMRE rencsejátékokra, az a biztos pénz, amit megkeresel! A férfi nem válaszol. Adja a nagy sértődöttet, és szó nélkül lefekszik. —‘ Most haragszol? — hajlik föléje az asszony, de a férfi morcosán elfordul tőle. Az asszony sírni kezd az ágy szélén ülve, majd ő is lefekszik elnehezülő szívvel. Csütörtök estig alig váltnak szót. Vacsora után elmosolyodik az aszszony, csillog a szeme: — Feladtam a Sportkákat... — Feladtad? — Uhüm ... — Csak úgy feladtad? ... Nem is szóltál, hogy fel akarod adni!?... No, hallod, á fene vigyen el! Az asszonykának tágra nyílik a szeme: hát ezt érdemli a jóságáért? Öh, hogy nem tud megnyílni alattuk a föld! — Szégyelheted magad! Egész héten duzzogsz, most meg hogy feladtam, még neked áll feljebb. Ki tud rajtad eligazodni? — Ki tud... ki tud... Én is feladtam ... — Jézusmárja!... Most odaveri száz korona! De pénteken este már teljes köztük a barátság. Az ágyban pereg a szó: tervezgetnek, álmodoznak ... — Ha húszezren felüli második díjat nyerünk, akkor, akkor húszat beadunk gépkocsira, a többiből meg felöltözünk... — Inkább házat kellene építeni... Nem nagyot, csak olyan kicsit, kockát ... Parkettával, fürdőszobával... — És ha első díjat nyernénk? — Öh, istenem! Tudod mit? Akkor elmennénk a tengerpartra. Két hétre! Még rágondolni is gyönyörűség!... Gondold csak el: két hét a tengerparton! ... A forró homok... A szabadó hullámok... A csodálatosan kék ég ... Ha nyerünk, okvetlenül elmegyünk! Miért is ne érdemelnénk meg két hét gondtalanságot és boldogságot? ... Hiszen olyan kevés jó jutott még eddig az életünkben ... — És mi lesz akkor, ha most sem nyerünk? — Ne mondj ilyet, te csúnya!... Ne rontsd el az álmainkat!... Olyan szép ez így ... — Igen: nagyon szép ez így ... Minden héten két-három nap álmodozás és boldosgág ... Látod, kicsi, ha másért nem, hát ezért is érdemes sportkázni! De vasárnap azért biztosan nyerünk, kicsi, majd meglátodl Ismét vasárnap este van. A férfi kezében papír, ceruza és lélegzetvisszafojtva hallgatja a sporthíreket. Az asszonyka a kisfiúval játszik, de az ő arca is sápadtabb a szokottnál. Erősen figyel: — 16, 24, 1, 49, 33, 38 és a karikás: 11. — Semmi? — kérdi az asszonyka szorongva. — Semmi... feleli a férfi halkan, és csendesen kimegy a szobából a szabad levegőre. Mert olyan rossz dolog az, ha az embert egy rideg hang felébreszti a csodálatosan szép és színes álomvilágból... r.nviosolr Róla § JJS o § TÍZ ÉRDEKES KÖNYV tűnt fel a könyvpiacon, melyek közül olvasóink kedvük és ízlésük szerint választhatnak. Hogy megkönnyítsük a válogatást, rövid ismertetőt közlünk az egyes művekről. Déry Tibor: A kiközösítő Ambrusról, Milánó szent életű'püspökéről szól Déry Tibor űj regénye, a híres ókori egyházi szónokról, aki Szent Ágostont is megtérítette. A könyv magasrendű szellemiségével a legigényesebb olvasót is kielégíti. Ára 17.— Kés. Dygat Stanislav: Búcsúzások A könyv cselekménye a háború előtti lengyel nagypolgárok világába vezet és rámutat arra a fejvesztett riadalomra, melyet a háború betörése okozott. Fanyar könnyedséggel és groteszk humorral boncol ízeire egy letűnt világot és egy ma sem ritka lelki jelenséget: a cselekvésre képtelen, tehetetlen jőszándékot. Ára 10.— Kcs. Madox Ford: A jó katona Emberi szenvedélyek regénye ez a könyv, cselekmények központjában két házaspár áll. A cselekményt az egyik, éspedig a megcsalt férj meséli el. Ezekben a különös visszatekintésekben mutatkozik meg az író egyéni, szellemes és mindvégig lebilincselő stílusa. Ára 14,50 Kés. Gál György Sándor: Hollandiai utazás Kedves, mulatságos és nagyon sok újdonságot nyújtó útikaland Gál György Sándor új könyve. Felkutatja a régi Hollandia legszebb emlékeit és hagyományait, de ismerkedik a modern Hollandiával is és műve megközelíti a szorgalmas kis holland nép életét, gondolatait és lelkivilágát. Ára 16,— Kcs. . \, Gárdonyi Géza: Ida regénye A regény hőse Ida, kit özvegy édesapja zárdában neveltet, tanulmányai befejezése után fellázad a zárdái élet rideg embertelensége ellen. Az apa a kiutat egy kényszerházassában látja. A regény ennek a fordulatos házasságnak a fejleményeivel foglalkozik. Ida regénye Gárdonyi legérettebb alkotásai közé tartozik, melyben az író nemcsak mesteri meseszövését értékesíti, de mélyreható pszichológiával reálisan ábrázolja a bonyolult lelki folyamatokat. Ára 14,50 Kés. Hemingway Ernest: Vándoriinnep A könyv Hemingwaynak 1921 és 1926 között Párizsban töltött éveiről szól. Értéke és érdekessége abban rejlik, hogy egy olyan író vall benne ifjúságáról, aki egész életében fukaron bánt a szavakkal, különösen olyankor, amikor önmagáról volt szó. Ára 10,50 Kés. Jókai Mór: Szegény gazdagok Facia Negra a kettős életű kalandor, báró és haramiavezér mindmáig nem vesztett varázsából. Most is olyan izgalommal, hátborzongással olvassák kalandjait, csínjait és gaztetteit, mint száz évvel ezelőtt. Nem csoda, ha a filmeseket is megkísértette ez a romantikus téma és hogy a regény megjelenése óta számtalan kiadást ért el. Ára 17,50 Kés . Ivan Klíma: A csend órája A magyar olvasó ennek a fiatal cseh írónak sajátosan érdekes, szókimondó regényében megismeri a mai élet sok problémáját, s a főhősön keresztül az új viszonyok között kialakuló egyéni és szerelmi élet sokszor kényes kérdéseit is. Aki választ keres a mai élet égető kérdéseire, annak jó szívvel tanácsoljuk, ne mulassza el Klíma regényét, küzdjön meg vele. Nem könnyű feladat — nagy kaland. Ára 13,50 Kés. Szeberényi Lehel: Kárhozat küszöbén Szeberényi novelláinak hősei kisemberek, hétköznapjaikban, egyszerű sorsukban sok bonyolultság és emberi mélység rejtőzik. Az író a történelmitársadalmi változások hullámveréseit az életük s emberségük formálódásán méri. Novelláinak jellegzetes szereplői az olvasó személyes ismerőseivé válnak. Ára 12,50 Kés. Friedrich Wolf: Ketten a határon Egy ember áll a szakadék túlsó partján, a sűrű bokrok között, már majdnem a német határon. A reggeli köd csak lassan oszladozik, új meg új felhöcskék gomolyognak át a hegygerinc felett. Közben-közben a réseken, hasadéknkon át lehet látni egyik országból a másikba. Az ember a fatörzsnek támaszkodik, a patak most a háta mögött dübörög. Látni, hogy kifulladt az erős kapaszkodásban. Szemét a homályba fúrja, aztán gépies mozdulattal előveszi óráját, ujjával a hetesre mutat, mintha nehezére esnék elhinni, hogy már hét óra. Igen, novemberben ez a legalkalmasabb idő. A szürkület még elrejti az embert, de a világ már ébredezik. A lebilincselő regény azokról a névtelen hősökről szól, akik nem riadtak vissza életük árán is küzdeni a fasizmus ellen. Ára 19,50 Kés. A fenti könyvek kaphatók és megrendelhetők a MAGYAR KÖNYVESBOLTBAN, BRATISLAVA, Michalská 6.
