Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-07-09 / 27. szám

CAafadL 9K A megfékezett vész „Ä Csallóközben sem Benes, sem Horthy nem épített“ — állapítja meg az SZLKP KB levéltári adata. „A múltban kialakult kedvezőtlen viszo­nyok miatt a nyugat-szlovákiai kerü­let déli járásaiban az egy tőre eső jövedelem még 1960-ban is néhány százalékkal kisebb volt, mint a szlo­vákiai átlag“ — írja Juraj Zvara, a nemzetiségi kérdés ismert kutatója. E két szociográfiai adat azt bizo­nyítja: Dél-Szlovákia határmenti la­kossága többnyire szenvedő alanya volt a politikai változásoknak. A hiányzó ipar, a helyenként igen rossz megélhetőségi lehetőségek, a depor­tálások, az örökösen gyötrő bizony­talanság — kihatottak a lakosság egészségi állapotára is; a szociális vonatkozású tüdővész elterjedését pedig kiváltképpen befolyásolták. Napjainkban tökéletesedik az egész­ségvédelem, halad az iparosítás, ja­vulnak a lakásviszonyok és a társa­dalmi helyzet; ám a korszerű beteg­ségmegelőzés terén szükség van egészségtani ismeretekre is és nem utolsó sorban a nemtörődömség el­leni harcra. Ehhez kívánunk hozzá­járulni a következő néhány sorral. Évszázadunk elején írta Behring, a Nobel-díjas bakteriológus: „Egy kissé mindnyájan gümőkórosak va­gyunk“. Mi rejtőzik a szinte költői mondat mögött? A zseniális tudós ilyen szellemesen fejezte ki azt, hogy a TBC igen gyakori előfordulása — valamint a TBC s gócok lassú gyó­gyulási hajlama miatt csaknem min­den nagykorú egyén tüdejében jelen vannak kisebb-nagyobb gócok, és ezekből a tüdőbaj évek múlva is fel­lángolhat. Kezdődhet erős fertőzés hatására közvetlenül is; az esetek többségében azonban az említett régi gócok terjedéséből és szórásából fej­lődik ki. A tüdőbaj fellángolásának leggya­koribb okai közé tartozik: a testi túlerőltetés, a hiányos táplálkozás, egészségtelen lakás, szellemi túlter­helés, a hajlamosító betegségek (ka­nyaró, cukorbaj, gyomorfekély, máj­betegségek), a háborúk és a nyomor. Angliában a gyors iparosítás idején 14—16 éves gyermekek dolgoztak gyárakban és bányákban hihetetlen nyomorban. Ezeket szinte elsöpörte a tüdőbaj. A szüléssel és a gyerme­kek felnevelésével járó túlságosan nagy igénybevétel is gócterjedést okozhat. i A kórokozó baktériumok (Koch­­féle bacilusok) többféle módon ha­tolhatnak be az emberi szervezetbe. Leggyakoribb az ún. cseppfertőzés. Az apró cseppek a beteg légúti vála­dékaiból keletkeznek, és köhögéskor, beszéd közben jutnak a levegőbe. Le­hetséges a fertőzés bacilusokat tar­talmazó porral is. Birminghamban a járdákról származó köpetek 14 szá­zalékában volt tuberkulózis-bacilus kimutatható. Beteg tehenektől szár­mazó tejjel is létrejöhet fertőzés. Ez ellen eredményesen a beteg állatok felkutatásával és az állományból való eltávolításával lehet védekezni. Főképp a tökéletesebb gyermek-A szomotorl iskola diákját már maguk teremtették elő a szükséges pénzt évzáró „murijukra". Az Állami Gazdaságnak jól jött a segítség, mert az ügyeskezű fiatalok egykettőre felkötözték a szőlőt. Foto: Tóth D. védelemnek köszönhető, hogy a TBC* fertőzés i4őpontja mindjobban elto­lódik az idősebb kor felé. A régi el­terjedt orvosi mondás, hogy „a tu­berkulózis olyan dal, amelynek ak­kordjai a bölcsőnél kezdődnek“, ma már nem állja meg a helyét. Már nem fordulnak elő olyan tragédiák, mint egy régi tüdőbajos bába esete, akinek az volt a szokása, hogy ha nehezen indult az újszülött légzése, belefújt a szájába. Egy esztendő alatt 9 csecsemő halt meg így gümőkórban. A tüdőbaj sokféle kórkép alakjá­ban mutatkozhat. Elég gyakori beve­zető: a mellhártyagyulladás (fiatal­korú egyénnél csaknem mindig TBC-s eredetű). Milyen panaszok és tünetek jelentkezésénél gondolunk tüdőbaj­ra? Különösen akkor, amikor a TBC- re utaló tünetek (köhögés, vérköpés, hőemelkedés, fáradékonyság, étvágy­talanság) TBC-s beteg környezetében élő egyénnél fordulnak elő vagy olyannál, akit már régebben kezeltek tüdőbaj ellen, végül aki ún. aktiváló betegséget vészelt át. A TBC-aktiválő betegségek közé tartozik például a kanyaró, a szamárhurut, az influenza. Előfordulhat tüdőbaj jelentősebb tü­netek nélkül is. Ilyen betegek felis­merésénél hárul döntő fontosságú szerep a szűrővizsgálatokra (ernyő­­fényképezés, váladékvizsgálatok). Meg kell említeni azt a tüdőgyógyászat­ban elfogadott szabályt is, hogy 14 napnál hosszabb ideig tartó köhögés esetén röntgenvizsgálat szükséges. A tüdőbaj korai felismerésétől függ nagymértékben a kezelés eredmé­nyessége. Kezdődő kórtüneteknek na­gyobb a gyógyulási hajlamuk. Sta­tisztikai adatok bizonyítják, hogy a későn felismert vagy betegségüket elhanyagoló betegek kezelési költsé­gei nemritkán elérik a 60, sőt 70 ezer koronát. A szűrővizsgálatok, be­tegek és hozzátartozóik rendszeres ellenőrzései, lehetővé teszik a tüdő­baj korai megállapítását. A hatásos gyógyszerek, valamint a kitűnő mű­téti eredmények teljesen gyógyítha­­tóvá tették a tüdőbajt. Tehát több szempontból is helytelen a betegek megbélyegezése (tüdőbajos, „kehes“) és a régi nézet, mely szerint a bete­geket leoratelepekhez hasonló épüle­tekben kell elkülöníteni életfogytig­lan. Felületes társadalmi érintkezés általában nem okoz tuberkulózist, és így a rettegés az étterem-, autóbusz-, villamos-fertőzéstől túlzásnak minő­síthető. E megállapítást állatkísérle­tek is-igazolják: tengerimalacokat (a TBC-re legérzékenyebb állatfajta) helyeztek el fertőző betegek kórter­mében és bebizonyították, hogy több hónapra van szükség a fertőzött le­vegőben tartózkodó állatok megbete­gedéséhez. Korunk orvostudománya a legtöbb közkincset jelentő felfedezést talán éppen a TBC-ellenl küzdelem terén érte el. A streptomycin, az INH, a PÁS és a többi modern gyógyszer felfedezése, a gyógyintézeti ágyak számának növelése, a tüdőbeteg­gondozók korszerűsítése, a védőoltás bevezetése, a műtéti technika fejlő­dése igen jó eredményeket sejtet a jövőre nézve is, különösen ha mind­ezekhez hozzájárul a betegek meg­értő együttműködése kezelőorvosuk­kal, valamint a lakosság, az egész társadalom összefogása a fertőző be­tegségek elleni harcban. MUDR. Ország Ernő Fiatal lányoknak alkalmi ruhákra legdivatosabb a kön nyű, habos anyag. Ezek a ruhák ra­kott, vagy „loknis“ szoknyával készülnek. Az újfajta gyűrhetetlen len­vászonból („Claudia;) enyhén karcsúsított princessz-ruhák is alkalmasak erre a célra. Az idén a ruhák igen egyszerű szabásúak és a különféle kiegészítések által nagyon csinosan hatnak. (Pl. nylon, organza, selyem, muszlin stb.) 1. Az első modell üde, fehér nylon-csipkeruhát mutat be piros övvel, mely másniban végződik. Érdekessége a részekből álló felsőrész és szok­nya. 2. A pántdíszítés nagy divat. Világoskék santug ruha például selyem­­burettből is jól mutat, sötétebb kék pántdíszítéssel. 3. Ez a finom pasztellzöld ruha ugyancsak pántdíszítéssel készül, mely narancsszínű. A ruhát finom művirággal díszíthetjük, ebben az esetben fehér margarétával. 4. Fiatalos táncruha rózsaszínű könnyű selyemből és muszlinból. A szoknya loknis, a hosszú muszlinujj volánnal végződik. 5. Aprómintás vagy pettyes selyem ruha guvrírozott szoknyával, a nyakkivágás körül fodordísz. Sutyák Klári — Fölösleges aggódni, Ányus. Persze, hogy sír, biztosan a fogai jönnek .,, Forgácsok 0 Hiba, ha valaki mindig a múlt­ján rágódik, de legalább annyira rossz, ha teljesen el akarja felejteni. 0 A bizalom olyan mint a köl­csön, időben vissza kell adni, hogy újat kapjon az ember. 0 Tévedés azt hinni, hogy a sze­retők szeretnek igazán. 0 Aki tudja, mit jelent a várako­zás, igyekszik nem késni. 0 A legjobb gyógyszer is csak annak használ, aki meg akar gyó­gyulni. 0 A hiú emberek mindig nehe­zebben látják be az igazságot. 0 Van, aki azért ütötte meg a bokáját, mert elszaladt. 0 Az a türelem, amelynek nincs határa, árt. 0 Tele gyomorral sokkal derűseb­bek a történetek. 0 Azt mondják rá, hogy olyan szemérmetlenül szemérmes. DENES GYÖRGY: Megérett a cseresznye Megérett a cseresznye, piroslik a fán, szemezik a verébfiak reggel, délután. Szemtelen kis tolvajok, s milyen jó nekik, csak csivogni tudnak, s begyük mégis megtelik. Piroslik a cseresznye, csupa jó falat, botját emelgeti a csősz ott a fa alatt. Ve a huncut verébhad rá se hederít, jókedvűen csiripelget egész reggelig. A póruljárt Szeleburdi NAGY VOLT az öröme Kandúr pa­pának. Egeret lehetett volna vele fogatni, amikor egy langyos tavaszi esten Cirmos mama a világra hozta három aranyos gyermekét. Jókedvé­ben ugrándozott, a világ minden kínj cséért sem mózdult volna el otthoná­­\ból. Segédkezett Cirmos mamának, s jobbnál-jobb falatokkal látta el megnépesedett családját. A három kis nebuló közül Szeleburdi szemlá­tomást napról napra nőtt. A meghitt családi fészekben elsőként nyitogatta kis zöld szemeit. Testvérkéi beteges, gyenge cicák voltak. A Jó öreg Bodri doktor bácsi sem jósolt hosszú életet számukra. Kandúr papa mint «zeme fényére úgy vigyázott mindhármukra. Cili cica, Cirmoska, mégsem értek meg két teljes Holdtöltét. Nagy volt a szomorúság a Cica családban. Csak Szeleburdi nem tud­ta felfogni, tulajdonképpen mi is történt. Dehát ő még csak kis cica volt. Telt, múlt az idő s felcseperedett. Egy szép napon Harkály néni meg­hirdette, hogy „Szőlőszüretelés“ ha­vában megnyitják az állatiskolát. Lett is nagy súgás-búgás, cincogás és nyá­vogás. Cirmos mamáék is összedug­ták fejüket s ünneplőbe öltözve kí­sérték Szeleburdit az iskolába. A vir­gonc kis cicának eleinte nem volt ínyére a tanulás. Később beletörődött a sorsába. Sőt! Napról napra mindig nagyobb és nagyobb kedvvel látogat­ta az iskolát. Víháncoló természeté­nél fogva az osztály legkedveltebb cicája lett. Teltek, múltak a napok egymás után. Végre elérkezett a bizonyít­vány-osztás. Szeleburdi szívszorongva leste, mikor kapja kezébe egész évi munkájának gyümölcsét. De nagy volt a meglepetése, amikor Harkály­­héni a színtiszta jeles mellé nagy piros betűkkel odaírta intelmét: „Ké­rem a Cica szülőket, vigyázzanak a szünidőben Szeleburdiral“ Sehogy sem tudta megérteni, miért éppen ő az, aki ilyen szigorú megrovást érde­mel. Aztán elérkezett a vakáció. Kan­dúr papának is más vadászterületre kellett nézni. Aratás ideje volt. Jó lesz egy kis élelmet télire összegyűj­teni, gondolta. Kevés ideje jutott arra, hogy fiá­val törődjék. A kis Szeleburdi pedig nap nap után viháncolt, játszadozott, s néha-néha még arra is vett bátor­ságot, hogy elmerészkedjen a Nagytó partjára. Az öreg Napocska sugarai szinte perzselték a bundáját. A tóparti sikos homok csiklandozta puha talpacskáit. Gondolt egyet és máris bent lubic­kolt a hűsítő hullámokban. Mindig messzebb és messzebb bátorkodott, dehát azért is hívták Szeleburdinak. Az idősebb Gúnár bácsi hiába csó­válta meg fejét, az intelem mit sem segített. A kis cica csak szelte a hul­lámokat, de ereje már lassan fogyni kezdett, a part pedig egyre távolo­dott ... A Napocska is, amint fentről megpillantotta a vergődő kis cicát, elbújt egy bárányfelhő mögé. Nem akarta látni a szomorú végzetet. Se­gítség ... 1 Segítség... 1 nyávogta alig hallható hangon Szeleburdi. De a közelben nem volt senki. A tó öröksötét szelleme kinyújtotta érte karjait, hogy keblére ölelje. Szele­burdi túlbecsülte erejét, nem hallga­tott az intelemre, s ez lett a veszte, így tűnt el örökre Cicafalvából. Czita Béla VÍZSZINTES: 1. A függőleges 9. sz. alatti ifjúsági író ismert regényének címe. 5. Létezik. 6. A szoba falát dí­szíti. 7. Magyar borfajta. 8. Nemzet­közi segélykérő jel. 9. Üt. 10. Morse Jel. FÜGGŐLEGES: 1., Szemével teszi. 2. Tova. 3. Eeszes. 4. Kíván. 7. Jókai keresztneve. 8. Szeszes ital népiesen. 9. Népszerű ifjúsági regényíró volt. Beküldenő a függőleges 9. és a vízszintes 1. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 25. számában közölt kis rejtvény helyes megfejtése: Kellemes szünidőt! Könyvjutalomban részesülnek: Árva László Vők, és Csurgó Adrién, Budapest XIII., Sziget u. 11. KEDVES ERZSIRE! Mindenekelőtt köszönjük kedves sorait és engedje meg, hogy közeledő esküvőjéhez szívből gratuláljunk. Levelében tanácsot kér arra vonat­kozólag, vajon megfogadja e édes­anyja tanácsát és hogy készülő 2Vz szobás lakásában berendezzen-e háló­szobát. Ez a probléma — kisebb la­kásokban — már nagyon régen kí­sért. Valamikor ugyanis el sem volt Kis lakás — hálószobávdl képzelhető várost lakás hálószoba nélkül. Igenám, de azok a lakások legkevesebb három lakószobából áll­tak! Az Önök esetében — két és fél szobáról lévén szó — a leghelyesebb­­nek a kissé kompromisszumos meg-, oldást tartanánk. Legyen hálószoba, de mai, modern értelemben. Rendezzék be az egyik szobájukat a sarokban elhelyezett, vagy egymás mellé állí­tott két jó gauccsal. Ezekkel együtt kapható az ágynemű, nappali elhe­lyezésére egy ügyes szekrény is. Gon­dolják meg, hogy a régi értelemben vett hálószoba teljesen lefoglalja a lakás egyik nagyobb helyiségét, amelynek tulajdonképpen csak éj­szaka veszik hasznát, nappal viszont teljesen kihasználatlanul marad. Ha azonban egyik szobájukban két ügye­sen, ízlésesen elhelyezett gaucs áll, azt nappal rendes lakószobának, éj­jel pedig hálónak használhatják. Ma már ebből a bútorféléből olyan nagy a választék, hogy bizonyára találnak maguknak megfelelőt. Nem ajánljuk azonban az egy darabból álló dupla­­gaucsokat, mert azok túl nehezek, legfeljebb csak akkor, ha az egyik rész a másiktól teljesen függetlenít­hető. Legközelebbi számaink egyikében igyekezni fogunk külön írás kereté­ben képekkel is ismertetni egy két megoldást. Gondoljanak a jövőre is! Idővel a család bizonyára megnagyobbodik, akkor a kis szobából automatikusan gyerekszoba lehet. Ez esetben pedig tulajdonképpen csak egy szobájuk maradna nappalra, mert a komplett hálószobában csak éjszaka tartózkod­hatnának. Két és félszobás lakás városban Igazán irigylésre méltó fiatal házas­pár részére. Kár lenne tehát egy szobát többé-kevésbé kihasználatlanul hagyni. Szívélyesen üdvözli: a SZABAD FÖLDMŰVES szerkesztősége SZABAD FÖLDMŰVES 9 1966. július 9.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents