Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-10-01 / 39. szám

Október a szőlészetben Október a szőlőtermelők leg­kedvesebb, legörömtelibb hó­napja, mivel elérkezett a szü­ret fő ideje. A szüret zavartalan lebonyo­lításának legfontosabb előfel­tétele a jó munkaszervezés. Nagyon fontos helyesen eldön­teni, hogy melyik fajtánál kezdjük el a szüretelést, és hogyan folytatjuk azt. Ennél két fontos dolgot kell figye­lembe venni. Az első az, hogy a szőlőt az érés sorrendjében szedjük, a második pedig, hogy figyelembe vegyük az egyes fajták hajlamosságát, illetvé el­lenállóképeségét a rothadással szemben. Ezért főleg esős idő­járás esetén először a rotha­dásra hajlamos fajtákat szü­reteljük le gyorsan, mert a rothadás nagyon rohamosan képes a termés mennyiségét és minőségét is lecsökkenteni. Ilyen esetben használjunk ki minden munkaerőt, szállítóesz­közt, hogy a károkat minél kisebbre csökkentsük. Q Vörösbor készítésénél FONTOS A HELYES ÉRÉSI IDŐ MEGÁLLAPÍTÁSA. zunk és a munkát lehetőleg ne halogassuk. A törkölytől a saj­tót azonnal préselés után fel­tétlenül meg kell tisztítani. 0 Szüret után azonnal meg­kezdjük az ístállőtrágya szét­­hordását és mélyen beszántjuk. Megkezdjük a tőkehiányok pót­lását is. Az új településekhez a talajt aláforgathatjuk. 0 A szőlőiskolákat ismét megtisztítjuk a gyomtól, a pe­­ronoszpőra elleni védekezést befejezzük. Ha a hajtások túl hosszúak, ezeket megmetsszük, híjgy a vessző jobban beérjen. 0 Alanyszőlőkben még egy­szer sarabolunk, hogy a vesz­­szők beérését biztosítsuk. A mellékhajtásokat is kivagdos­suk. A kötözés már nem szük­séges. I Szép termést vár a vincellér || 1948-ban Slezák morvaországi intéző kezdeményeié- 1, sére kezdett foglalkozni a Galántai Állami Gazdaság ' i komlótermesztéssel. 30 ha területen termesztették és j i minden évben Zatecba szállították. Csehországban na- (l gyón dicsérték a Szlovákiából érkező nyersanyagot, (1 ezért kibővítették a területet. 1958-ban a vihar teljesen tönkretette, ezért a gazdaság vezetősége úgy határozott, (1 hogy 3 ha területen újítja majd fel. Ez c terület meg- 11 maradt a mai napig. Karasz János vincellér a komló- ( betakarítás előtt nagyon elégedetten nyilatkozott a gaz- (' daság idei eredményeiről. Az idén 15 mázsa komló tér- <, mett, s ha a peronoszpóra nem veszélyeztette volna, 1 ( akkor még nagyobb termésről is beszámolhattunk volna. * | A munkát 18 tagú állandó csoport végzi. A komló mel-: S lett 30 ha szőlőterületet müveinek, valamint a csoport S tagjai kiveszik részüket a fontosabb mezőgazdasági > munkálatokból is. A szőlőtermés az idén szépnek mu­­tatkozik. Mrva mérnök elvtárs, a Szőlészeti Kutatóintézet (1 dolgozójának megállapítása szerint az idén háromszoro- ,1 san nagyobb lesz a termés, mint tavaly volt. 660 mázsát , * szeretnének betakarítani. Mindezt a gazdaság dolgozói i * úgy tudták elérni, hogy teljes mértékben alkalmazták ( a gépesítést, a peronoszpóra elleni harcban pedig a per- ( metezők kitűnő munkát végeztek. Klement István és (J Eudma József például nyújtott műszakban dolgozott, 1, csakhogy mindkét traktor ki legyen használva. A közel- 1, jövőben még egy traktort kap a szőlészeti csoport, s így S még jobb munkát tudnak majd végezni. (Belányi János) S WV\fVWWVWWV^^^VWVWV%AA/VW^ hogyan lehet a fekete szőlőket vörösbornak feldolgozni: A VÖRÖS BOROK ERJEDÉSÉNEK NÉGY MÓDSZERÉT ISMERJÜK: Csak teljesen érett szőlőből tu­dunk minőségi, Jó színezésű bort előállítani. Ezért ne ke­verjünk közéje nem jól beérett fürtöket. Ezzel szemben a szín­anyagok a túlérés következté­ben bomlásnak indulnak, tehát a túlérett szőlő szintén nem alkalmas a vörösbor készíté­sére. Ugyanez vonatkozik a rothadásnak indúló szőlőre is. A szüretet ollóval, vagy pe­dig éles késsel végezzük. Ha a késünk nem elég éles, a bo­­gyópergés következtében vesz­teségeink lehetnek. • A préselést bármilyen sajtóval elvégezhetjük, csak az a fontos, hogy tisztán dolgoz-Októberben a szüreten kívül a szőlő feldolgozására fektet­jük a fő súlyt. A szüretnél és a szőlő feldolgozásánál fontos, hogy betartsuk a következő szabályokat: Szüretkor vigyázzunk, hogy a szőlő minél kevesebbet törjön meg, tehát lehetőleg ép álla­potban kerüljön feldolgozásra. Ellenkező esetben a levegő ká­ros hatása fokozódik, sőt a helytelen irányú erjedés is megindulhat. Nagyon fontos, hogy a mun­kát'úgy osszuk be, hogy a le­szedett szőlőt okvetlenül még a szedés napján feldolgozhas­suk. A MUSTOT VAGY' PEDIG A BEHORDOTT SZŐLŐT KÉNEZZÜK MEG. A must, illetve cefre hektó­­literjére 8—15 gr kéndioxidot adagolunk. Az adag nagysága a következőtől függ. Beteg, illetve rothadt szőlő esetében magasabb 15—20 gr/Hl-es ada­gokat használunk; A kénezés ina már szinte nélkülözhetet­len módszer a káros behatások ellen. A szőlő így teljes feldol­gozása idején a kén védő ha­tása alatt van. A zúzóhengereket ügy állít­suk be, hogy a bogyókat mara­dék nélkül összezúzza, de a ko­­csányokat ne sértse meg. A törkölyt fellazítjuk és újra kipréseljük. A préselést óvato­san végezzük el, főleg a kez­detnél, hogy elég időt hagyjunk a must elfolyására. Az erjesztő fahordókat nem csepegő kénnel kénezzük ki. Azután a hordókat musttal megtöltjük és csak 10—20 %-os erjedési űrt hagyunk bennük. A zárt erjedés biztosítása vé­gett a hordókra kotyogót te­szünk. Nagyon szükséges hő­mérővel ellenőrizni a hőmér­sékletet. A fehér boroknál 14— 15 C°, a vörös boroknál pedig 18—20 C° legyen a hőmérsék­let. A túlmelegedést (30 C° kö­rül) akadályozzuk meg. A meg­akadt erjedés leggyakoribb oka a helytelen hőmérséklet. ERJEDÉSNÉL LEGELŐNYÖSEBB A FAJÉLESZTŐ HASZNÁLATA. Különös gondot okoz a vö­rösborok szakszerű készítése. Itt nem csupán a vörösbor szí­ne, hanem buketje is rendkívül fontos. Röviden elmondjuk, + Az úgynevezett úszó ka­lappal végzett nyitott erjedés abból áll, hogy nyitott hordó­ban az erjedés következtében a CŐ2 a felszínre igyekszik, s magával ragadja a cefre ke­mény részeit (magok, héj, stb.), s ezek úgynevezett kalapot ké­peznek. Ezt a kalapot naponta 4—5-ször alaposan összekever­jük az erjedő cefre többi ré­szével, egyrészt azért, hogy a festőanyagok jól kilugozódja­­nak, másrészt pedig azért, hogy a kalap tetején ne kezdődjön helytelen (főleg ecetes) erje­dés. Ez a legjobb módszer. Mi­nőségi borok készítésére hasz­náljuk. + Másik módszer a nyitott erjedés, lukacsos alap felhasz­nálásával. Ennél a módszernél a lukacsos lap segítségével a kalapot mélyebbre nyomjuk, így nem érintkezik a levegővel, mert felette mustréteg van. Ennél a módszernél szintén jó színt érünk el, de a bor bu­ketje gyengébb. + Harmadik módszer az el­sőhöz hasonló, azzal a különb­séggel, hogy nem nyitott, ha­nem csukott hordót használunk kotyogóval. így a kalap nem érintkezik a levegővel, hanem besűrített CO:-vel. ^ Negyedik módszer pedig a másodiknak megfelelő, tehát lemélyített kalap, és szintén kotyogóval ellátott zárt hordó. Meleg idő esetén a nyitott folyamatnál, hideg idő esetén pedig a csukott folyamatoknál gyorsabb az erjedés. A nyitott erjedésnél az alkoholtartalom kissé csökken. Vanek Gáspár, mérnök A A szeredi pezsgőgyárban készül a közkedvelt Hubert pezsgő

Next

/
Thumbnails
Contents