Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-01 / 39. szám
A mariárkárnk rIIrii húzni úgy, hogy az összefüggő, rés nélküli védőburkot alkosson. Szüretkor elég a védfátyol fonalait felfelé vagy , lefelé visszahaj'tani, és a fürtök leszedése után újból összehúzni. Ezt a védekezést gyümölcsösökben is eredményesen alkalmazzák. A ciroknál a második típus szerinti hálót 5—5 méterre elhelyezett és erős zsineggel összekötött karókra, vízszintes tetőként helyezik el. A fonalháló fölé is zsinegeket húznak ki, hogy a szél a szálakat el ne vigye. Kendernél a fonalhálót 4 m magasságban helyezték el, hasonlóan mint a ciroknál, ebben a magasságban azonban a fátyoltető nem állt ellen eléggé az Időjárás viszontagságainak. A tapasztalatok szerint ez a madárkárok elleni védekezési mód a csemegeszőlőben és az alacsony növésű növényeknél eredményesen használható. ban rakjuk fel, nehogy a hidegek beálltával a telelést túl nyirkos talajban kezdjék meg a növények. A palántanevelés legnagyobb veszedelme AZ EGEREK KÁRTÉTELE, ezért a telelőágyak egérmentesítéséről idejében gondoskodjunk, továbbá ajánlatos megfelelő mennyiségű egérméregnek az ágyakban való elhelyezése is, hogy a tél folyamán esetleg az ágyakba bekerülő egereket elpusztítsuk. A karfiol korai termesztésének másik előfeltétele A PALÁNTÁK HELYES IDŐBEN TÖRTÉNŐ ELÖHAJTATÄSA. E célból — az időjárástól függően — február közepén, második felében megfelelő melegtalpakat, melegágyakat készítünk. A trágya lefedéséhez olyan tápdús földet használjunk, amelyben legalább két év óta káposztfélét nem termesztettünk. Amint melegágyaink a szükséges hőmérsékletet elérték — fagymentes napokon — az átteleltetett palántákat a melegágyakba tűzdeljük. Az áttűzdelés megkezdése előtt legalább két nappal a teleltető ágyakat alaposan beöntözzük, hogy az aránylag szárazon — néha lankadásig szárazon — tartott növények a megfelelő vízmennyiséget felvegyék. A tűzdelés után a melegágyakat ne tartsuk teljesen zártan, mert különben a palánták könnyen rothadnak. A lehetőséghez képest levegőzünk és ha nincsenek túlságosan hideg éjjelek, a levegőzőfákat még éjjel is laposan az ablakok alá rakjuk, s a takarót ráhúzzuk úgy, hogy a szellőztetést a takarón keresztül biztosítsuk. Az áttűzdelt palánták gyorsan kezdenek gyökeresedni, és megindul a palánták növekedése. Amint a növekedés megindult, mindig többet szellőztetünk, A NÖVÉNYEKET EDZZÜK. Nappalra az ablakokat leszedjük és éjjelre csak akkor rakjuk fel, ha nagyobb lehűlésre számítunk. Mint már említettük, néhány C-fokos lehűlés a palántáknak nem árt. Megfelelő kezelés mellett a palánták március közepéig annyira megerősödnek, hogy kiültethetők lesznek. A karfiol korai termesztésére olyan Jó táperőben levő, lehetőleg frissen, vagy előző évben trágyázott területet választunk ki, amely korán felmelegedik és a nedvességet is tartja. A TALAJT MÁR ŐSSZEL ELŐKÉSZÍTJÜK A PALÁNTÁZÁSHOZ. Igen fontos az elővetemény kérdése. Olyan előveteményt választunk, amely a területről korán lekerül, tehát kellő talajnedvesség marad ahhoz, hogy a korán elvégzett trágyázás még az elővetemény évében tökéletesen beérett talajállapotot teremtsen. Ennek az állapotnak az előkészítésére egész őszig olyan sekély talajmunkákat végzünk, amelyek a talajt megóvják a kiszáradástól, irtják a gyomokat és a porhanyó felszín alatt a talaj tökéletesen beérik. Az őszi mélyszántás megkezdése előtt megfelelő műtrágya alakjában khként legalább 30 kg P20s-t és 25—30 kg 40 százalékos kálisót szórunk ki a talajra. Az őszi mélyszántást minél mélyebbre végezzük, ügyelve arra, hogy a szokásos talajművelés mélységét legfeljebb 1—2 cm-rel haladjuk meg. TAVASSZAL, amint a talaj felszíne megengedi— február közepétől március közepéig — az őszi mélyszántást ülepedésre és cserepedésre nem hajlamos talajoknál simítozzuk, a cserepesedésre hajlamos talajoknál pedig fogasoljuk, vagy grúberezzük. A palántázás előtt néhány nappal kh-ként 25—50 kg pétisót, vagy ennek megfelelően más nitrogéntrágyát szórunk ki és ezt vagy tárcsás, vagy fogasboronával a talajba bedolgozzuk. Ha a talaj cserepesedésre hajlamos, ajánlatos — az előző munkával egyidőben — 50—60 q komposzt, tőzegkorpa, tőzegfekál vagy szalmakorhadék bekeverése a talaj felszínébe. A PALÁNTÁZÁST amint az időjárás megengedi — március második felében, április első napjaiban elvégezzük. A megfelelően előkészített talajon a kellő sortávolságra beállított vetőgéppel elvégezzük a sorvonalozást és a palántákat kiültetjük. A palánták egyszeri beöntözéséről természetesen gondoskodunk. A növények további kezelése a megfelelő kapálásból és gondozásból áll. A kiültetett palánták rendszerint még fagyhatást kapnak, ami elősegíti a rózsák képződését. Gyakorlati tapasztalataink szerint nem árt a kiültetett karfiolpalántáknak, ha néhány fokos hideget (—5 —6 C°) kapnak, sőt az sem baj, ha a fagy hatására a levelek egy része leperzselődik, mert a melegebb idők beállta után a növények GYORS FEJLŐDÉSNEK INDUL és a fagy kártételét minden komolyabb veszteség nélkül kiheverik. A karfiol a legnagyobb tápanyagigénnyel a rózsák fejlődése idején lép fel, ezért tanácsos mintegy két héttel a rózsafejlődés tömeges megindulása előtt kh-ként 25—50 kg pétisó és 15—20 kg kálisó fejtrágyázásban részesíteni. A megfelelő agrotechnikával termesztett korai karfiol május közepén, végén hatalmas rózsákat fejleszt. Ebben az időben a forróság rendszerint még nem lép fel, így a rózsák minden árnyékolás nélkül kifejlődnek és mint szép, zsenge, fehér rózsák kerülhetnek a fogyasztó asztalára. A karfiol korai termesztése (Folytatás az 1. oldalról) A korai termesztés alapfeltétele a helyes agrotechnika és a jó palánta-előnevelés. A megfelelő őszi palánta-előnevelés, a helyes teleltetés és palántaelőhajtatás, valamint a palánták korai kiültetése a sikeres termesztés záloga. A karfiol korai termesztésého7 tákat eltűzdeljük. Megfelelő vetés esetén a ritkításra rendszerint nincs szükség. A fagyok beállta előtt felrakjuk a palántaágyakra a melegágyi kereteket és elkészülünk A PALÁNTAÁLLOMÁNY TELELTETÉSÉHEZ. A fagyok jelentkezése után az ágyakat melegágyi ablakokkal, majd szükség szerint nádlemeztakarókkal is letakarjuk. Az erősebb hidegek közeledtével az ágyak közeit istállótrágyával kitöltjük, illetve a kereteket meleg burkolattal látjuk el, majd a takarót szükség szerint megvastagítjuk. A takarással csak arra törekedünk, hogy a palánták el ne pusztuljanak. A karfiolpalánták — 4—5 C°-os hideget minden károsodás nélkül elviselnek, feltéve, hogy ez a behatás nem tart hosszú ideig. Fagymentes napokon természetesen, hacsak lehetséges, növényeinknek világítást adunk és alkalmas időben szellőztetünk. A teleltetés alatt növényeinket aránylag szárazon tartjuk — kényszerpihenőre késztetve azokat —, mert így telelnek a legjobban. E cél biztosítása érdekében — ha az ősz nagyon esős — a melegágyi ablakokat is koráb-A PALÁNTÁK ELŐNEVELÉSÉT MÁR ŐSSZEL MEGKEZDJÜK. A helyes vetésidő szeptember közepe, második fele. A palánta előneveléséhez olyan jó táperőben levő talajt válasszunk ki, ahol legalább két év óta nem termesztettünk káposztafélét. A palánták neveléséhez a talajt úgy műveljük meg, hogy a vetéshez kiváló magágyat teremtsünk. A palántaágyakat olyan szélesre méretezzük, hogy azokra később melegágyi kereteket rakhassunk. A karfiolmagvakat 8—10 cm sortávolságban sorban vetjük el, így a kifejlődött palántákat késő ősszel nem kell tűzdelni és azok telelése biztosabb. A palántaágyakat a szokásos módon gondosan kezeljük, gyommentesen tartjuk és ha a palánták a sorokban sűrűn keltek volna, azokat megritkítjuk és a kiszedett palán-Svájcban és Franciaországban különösen a csemegeszőlőt, de más növényeket is, a madárkárok ellen műanyagszálak szétterítésével védik meg. A műanyagszálakat fonatokba csomagolva hozzák forgalomba. Egy-egy ilyen fonat több 10 000 szálból áll. Kétféle készítményt használnak. Az egyiknek a szálai egymástól függetlenek és simák, ezek elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy a szálak össze ne sodródjanak. Az 1 kg-os csomagolású fonatok kb. 130 m-re kihúzhatók, így 1—2 sor szőlő megvédésére szolgálnak. A másik fonat szálait bodorították, ezáltal keresztben is összefüggő fátylat, hálót képeznek. Az 5 kg-os csomagok 300—450 m hosszúságban teríthető szét és 2500— 5000 m2 befedésére elegendők. A védőfátylak 3 hónapon át, egészen a szüretig kitartottak. Ezt az eljárást mind a kordonos művelésnél, mind a hagyományos, karós szőlőművelésnél használják. Ha a madárkák veszélye nem nagy, úgy elegendő, ha a szőlőre csak keskeny fonatköteget helyeznek el anélkül, hogy a fátylat az oldalakon lehúznák. Gyakran csak minden második soron van védőberendezés. Ilyenkor a fonalháló csak arra szolgál, hogy elijessze a madarakat. Igen erőszakos kártevők ellen a fátylat egészen a földkg le kell 2
