Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-10-01 / 39. szám

ITTHON TÖRTÉNT A Vasutasnap ünnepségei A Vasutasnap ünnepségei a prágai Július Fucík Pihenés Parkjában csú­csosodtak ki. Josef Krejcí mérnök, a párt- és kormánydelegáció vezetője, kormányelnökhelyettes beszédében megemlítette, hogy az áruszállítás 80 százaléka még mindig vasúton törté­nik. Ez az állapot marad a negyedik ötéves tervben is. Viszont örvendetes, hogy a vasutak korszerűsítésére 18 milliárd koronát fordítunk, amely a legnagyobb összeg a vasutak építésé­nek történetében. A vasút 360 elektro­mos és 1340 Diesel-motoros mozdonyt kap, a teherkocsiállnmány pedig 42 300-zal növekszik, javul a személy­­szállítás is, hisz külföldről mintegy 2500 korszerű személykocsit hozunk be. 1968-ban a Bíeclav—Érsekújvár— Komárom vonalon már villanymozdo­nyok közlekedhetnek, a negyedik öt­éves terv végéig pedig az egész déli fővonalat villamosítjuk. A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában is megünnepelték a Vasu­tasnapot. A résztvevők örömmel hal­lották, hogy a múlt hónap végéig a vasút terven felül négymillió tonna áruval többet szállított. Az első villa­mosvonat a jövő év végéig megérke­zik már Bratislavába. A gőzvontatású mozdonyok száma 1970-ig a mostani 50 százalékról 10 százalékra csökken. Elutaztak hazánkból a Vltava hadgyakorlat katonai küldöttségei Hazánk területén befejeződtek a Vltava hadgyakorlat harci akciói. A megmozdulásokon a legkorszerűbb harci eszközöket próbálták ki. And­rej Antonovics Grecsko, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés egyesí­tett haderejének főparancsnoka meg­állapította, hogy a munka nem volt hiábavaló. Különösen nagyra értékel­te a csehszlovák egységek tevékeny­ségét annál is inkább, mivel soraik­ban nagyszámú tartalékos katona harcolt. A hadgyakorlatot a Ceské Budéjovice-1 pompás katonai dísz­szemlével fejezték be. A dél-csehor­szági kerület dolgozóinak nagygyűlé­sén Antonín Novotny elvtárs, köztár­sasági elnökünk is beszédet mondott. Hivatkozott a dicső huszita harcokra, amelyeknek élén Ján Zizka, a legendás hírű harcos állt. Az egész mozgalmat egészséges hazafiasság fűtötte, és ezért értek el a huszita harcosok olyan hatalmas sikereket. Hangsúlyoz­ta, hogy a nemzeti öntudat megszilár­dítása egybekapcsolódik a szocialista internacionalizmus tudatával. Leszö­gezte, hogy amit országunk védelme érdekében teszünk, a szocialista or­szágok békés építésének védelmében tesszük. Tesszük ezt azért is, hogy meggyőződjünk fegyveres erőnk szín­vonaláról, s felmérjük jelenlegi ha­dászati ismereteinket. Megköszönte a dél-csehországi és dél-morvaországi, valamint más kerületek és járások dolgozóinak megértését, akik kedvező feltételeket teremtettek a hadgyakor­lat sikeres lebonyolításához és meleg barátságot tanúsítottak országaink fegyveres erői iránt. Gratulált a Szov­jetunió, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Magyar Népköztársaság katonáinak a közös hadgyakorlaton elért kiváló eredményekért. Szintén gratulált hadseregünk parancsnokai­nak a kiváló eredményekhez. A Varsói Szerződés tagállamai egyesült fegyveres erőinek küldöttsé­gei elutaztak hazánkból. A fogyasztónak jó minőségű árut kell adnunk Ülésezett a Szlovák Nemzeti Tanács kereskedelmi bizottsága. Megállapítot­ta, hogy élelmiszerekből sokkal na­gyobb a választék, mint a múlt év hasonló időszakában. Húst többek kö­zött a Szovjetunióból, Magyarország­ról, Kínából és Jugoszláviából is ho­zunk be. Még mindig hiány mutatko­zik a piacon hüvelyesfélékből, mákból és némely cigarettafajtából. Sajnos, ennek a problémának a megoldása már évek óta húzódik, s végre tenni kellene már valamit. A bizottság so­kat foglalkozott az áruk minőségével is. A jelenlegi követelményeknek megfelelően legalább 50 elavult élel­miszernormát kellene megváltoztatni. Azokat az üzemeket, amelyek rossz minőségű árut szállítanak a piacra, pénzbüntetéssel sújtják. Fokozzuk az őszi munkák ütemét Az őszi mezőgazdasági munkák elég jól haladnak. A kelet-szlovákiai kerület vezet a szántásban, utána a közép-szlovákiai, majd a nyugat-szlo­vákiai kerület következik. Keleten a rozsvetés befejezéséhez már csak tíz százalék hiányzik. Nyugat-Szlovákiá­ban viszont még 68 százalék. A nyugat-szlovákiai kerület mező­­gazdasági üzemei egyrészt főleg azért maradtak le, mert nagyon gazdag termést gyűjtenek be és ez sok erő­gépet foglal le. Viszont a komáromi, dunaszerdahelyi és érsekújvári járás példája megmutatja, hogy jó munka­­szervezéssel fokozni lehet a munkák ütemét. A hiányosságok ellenére is elége­detten állapíthatjuk meg, hogy a múlt évhez képest előbbre vagyunk az őszi munkákkal. Hogy csak egy példát említsünk, tavaly őszön ilyenkor a silókukoricának még csak a 30 száza­lékát gyűjtöttük be, idén viszont már 80 százalékát. Jól halad a; őszi munka A Földművelési Megbízotti Hivatal szerdán megtartott ülésén megálla­pította, hogy jól haladnak az őszi munkák. A kelet-szlovákiai kerület már 926 hektárt vetett be őszi árpá­val terven felül. Elöl járnak a rozs, a keverékek és a búza vetésében is. Szlovákiában a rozsnak már 70 százalékát elvetették, a kelet-szlová­kiaiak azonban ebben is 20 százalékos előnyre tettek szert.' A keverékekből 21 százalékkal, a búzából pedig 6 százalékkal vetettek többet a szlo­vákiai átlagnál. A kukorica silózása is gyors ütem­ben halad és a termésnek már 80 százalékát tartósították. Ebben Is a szlovákiai kerület vezet 90 százalékos teljesítményével. Nyugat-Szlovákiában 76 százalékra, Közép-Szlovákiában pe­dig 67 százalékra teljesítették a siló­kukorica betakarítását. A burgonyaszedésben azonban igye­kezniük kelj, hogy ne maradjanak le az országos átlag mögött. A közép­mély szántás is a meghatározott terv szerint folyik. Ezt a földek 60 száza­lékán már befejezték. 0 A mezőgazdasági termékeket felvásárló központi igazgatóság sze­rint a mezőgazdasági üzemek 100,01 százalékra teljesítették a gabonafel­vásárlás tervét. 0 A negyedik ötéves tervben egészségügyi berendezések építésére mintegy 100 százalékkal többet for­dítunk, ebből az új építkezésekre ,1,1 milliárd korona jut. 0 A közép-szlovákiai konzerv és szeszgyárak legkevesebb 175 vagon szilvát dolgozhatnak fel kompótra és desztillált cikkekre. De még továb­bi lehetőségeket keresnek 70 vagon szilva felvásárlására és feldolgozásá­ra. A kompótokon kívül 4000 hl szil­vapálinka főzését tervezik. 0 A bratislavai Figaro üzemnek 70 éves fennállása alkalmából köztár­sasági elnökünk a Munkaérdemrend kitüntetést adományozta. Idén cukor- és csokoládétermékeket mintegy 142 millió korona értékben adnak a piac­ra, 5 millió koronával többet, mint a múlt évben. 0 Csehszlovákia és Lengyelország között megegyezés jött létre, amely­nek értelmében az átutazók ellenőr­zését vagy az egyik, vagy a másik ország területén hajtják végre. A vas­úton utazók ellenőrzése menet köz­ben a vonaton történik. Kommentárunk Több gondol a vidék higiéniájára Az elmúlt héten Bratislavában tartották a vidék higiéniájával foglalkozó III. nemzetközi kongresszust. Nem árt, ha feleletet adunk arra, hogy miért éppen Bratislavában rendezték meg ezt a jelentős értekezletet. Elsősorban azért, mert egészségügyünk a világon az elsők közé tartozik. A jelentős kongresszuson 340 tudományos dolgozó vett részt 23 államból. Összesen 130 beszámoló hangzott el. A legtöbb résztvevő Japánból és a Szovjetunióból érkezett. Vajon miért került sor erre a kongresszusra? Elsősorban azért, mert a vidék higiéniája világméretben előtérbe került. Bár az egyes országok gyorsan iparosodnak, a lakosság nagy része mégis vidéken él, és onnan jár be dolgozni. Csak a Szovjetunióban és az Ameri­kai Egyesült Államokban vannak olyan területek, ahol majdnem kizárólag csak mezőgazdasággal foglalkoznak. Viszont több európai állam — köztük Csehszlovákia is — abban a különleges helyzetben van, hogy bár a mező­­gazdaságban a lakosság 15—20 százaléka dolgozik, mégis 50 százaléka vidéken él. Tehát ha a vidék higiéniájáról beszélünk, akkor ez érinti az ipari dolgozók higiéniáját is. Természetesen a kongresszus elsősorban a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmével foglalkozott. Több előadó foglalkozott az állatról em­berre terjedő betegségekkel. A résztvevők megtekintették a nyárasdi szö­vetkezet állattenyésztési dolgozói részére készített szociális berendezése­ket is. Elégedetten állapították meg, hogy ez megfelel a követelmények­nek, de sajnos országszerte, főleg Szlovákiában, még mindig kevés szövet­kezetben létesítenek ilyen berendezéseket. A kongresszusi terem csarnokában szemléltető kiállításon mutatták be egészségügyünk fejlődését, főleg a vidéki gyerekek növekedését. A külföldi résztvevők meggyőződhettek róla, hogy a mezőgazdaság kollektivizálása után mennyivel fejlettebbek főleg a csallóközi gyerekek, ahol már csak néhány magángazda van. Viszont Árva körzetében, ahol még sok a ma­gángazda, sokkal lassabban fejlődnek a gyerekek, és értelmi képességük sem közelíti meg a csallóköziekét. Viszont ezzel kapcsolatban egy újabb probléma merül fel. Azokban a községekben, ahol mór száz százalékos a szövetkezesítés elhíznak a gyerekek. Tehát a községek vezetőinek most olyasmire kell törekedniük, hogy fokozott testedzéssel, különböző sport­ágak fejlesztésével edzzék a gyerekeket és csökkentsék túlsúlyukat. Több felszólaló foglalkozott a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek­kel is, amelyeknek szakszerűtlen és túlzott használata nem egy esetben komoly megbetegedéseket idézett elő. A mezőgazdasági szakemberektől függ, hogy milyen mennyiségben és meddig adagolják a vegyszereket és a különböző serkentöszereket. A különféle antibiotikumok ugyanis meg­gyorsítják az állatok fejlődését, de az értékesítés előtt jó pár héttel már nem szabad serkentőszereket adagolni, mert ezek esetleg belekerülhetnek az élelmiszerbe. Hasonló a helyzet a különböző permetezőszereknél is. A jó szakember tudja, hogy mikor és meddig permetezheti a növényeket, gyümölcsfákat. Élénk vita alakult a mezőgazdasági dolgozók fizikai munkakifejtéséről is. Ugyanis a kutatók megállapították, hogy a mechanizáció nem minden esetben könnyíti az egyes dolgozók munkáját. Például az erdőmunkás mo­toros fűrésszel lényegesen több fát darabol fel, mint kézi fűrésszel, viszont a munka végeztével éppen olyan fáradt, mint azelőtt. A kongresszus ilyen problémák megoldására is megoldást keresett. (bállá) A kassai JNB plenáris ülése Eredményes munka szépséghibákkal Az idei esztendő feladatai áldozat­kész helytállást követeltek meg a nagy­­keszi HNB dolgozóitól. Nem volt könnyű helytállni. A nemzeti bizott­ság dolgozói — ha nem is minden téren — teljesítették a reájuk háruló feladatokat. Ezt bizonyítják azok a tények, melyet az elmúlt nyolc hónap alatt végeztek. A tavalyi árvízkatasztrófa után száz­szorosára nőttek a feladatok. Teljesen újjá kellett építeni a falut, hiszen alig akadt egy két épület, ahol a víz nem okozott tetemes károkat. Az új­jáépítési gondok, az örökös huza­vona, amely a falurendezési terv kö­rül volt, sokáig hátráltatta az elmúlt ősszel a károk helyrehozását. Az idei évben nap mint nap nem volt meg­állás. A nemzeti bizottság dolgozói sokat elkövettek annak érdekében, hogy a községben normalizálódjon az élet. Jelenleg a közel háromszáz összedőlt és megrongált épület 90 százalékát lakhatóvá tették, s további 15 házhelyet mértek ki az újonnan építkezők részére. A község arculata az árvíz után teljesen megváltozott. AZ egészséges lakásviszonyok, az új utcák korszerűvé varázsolták ezt a dunamenti kis, csallóközi községet. Az újjáépítés szépséghibája — ame­lyért ugyan nem a HNB közvetlenül felelős —, hogy az elmúlt évben fel­állított faházakhoz a Komáromi Épít­kezési Vállalat „elfeledte“ felszerelni a kutakat. így mintegy 25 család kénytelen nélkülözni a naponta szük­séges vizet! A falu korszerűsítési tervébe bevet­ték egy modern vendéglátó felépíté­sét amely egybekapcsolódik az új élelmiszerüzlet felépítésével. Még az idén 200 ezer korona költségvetéssel megkezdik az építkezést. A községben található négy kastély Is. Sajnos a régi műemlékszámba me-2 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. október 1. nő épületekről (kettő) lassan már csak múlt Időben lehet beszélni. Egyet a HNB ugyan ebben az évben 130 000 korona költségvetéssel rendbehozat, de kettőnek a sorsa „megpecsételő­dött“! A hajdan gyönyörű környezetben fekvő „Fehérvári“ kastély parkjával együtt az állami gazdaság „jóvoltá­ból“ az idő martaléka lett. Kitörede­zett ablakok — vakolat már csak itt-ott akad — tanúskodnak a nem­törődömségről. Az államilag védett parkból „eltűntek“ az évszázados fák, s jelenleg is úgy néz ki, mint az erdőszéli bozótos. Ezen az áldatlan helyzeten kellene javítani — addig, amíg nem késő —, mert lehet, hogy egyszer az állami gazdaság vezetői­nek a fejére dől az épület (itt van az irodájuk). Az örsökléli kastély még ennél is rosszabb állapotban van. Pe­dig a kitűnő környezetben, kis ráfor­dítással szociális otthonná lehetne átalakítani, csakhát, az illetékeseknek mindezzel törődniük kellene! Ha mil­liókat áldozunk a különböző létesít­mények felépítésére, miért nem tud­juk megbecsülni azt, ami megvan?! A község középpontjában ide s toya tíz esztendeje épül a Művelődési Ott­hon. Még 200 ezer koronára lenne szükség, hogy elkészüljön. A járás egyik legerősebb szövetkezete tevé­kenykedik a faluban, de a szórakozás­ra nincs meg a legminimálisabb lehe­tőség. Megoldást kellene találni neun csak a HNB, de a járási szervek ré­széről is, hogy ezt az áldatlan hely­zetet felszámolják. A községben az egyik óvodát be kellett zárni, a viz" teljesen tönkretette az épületet. A Művelődési Otthon egy része szolgál­na átmenetileg ennek a célnak. De ha az építkezés olyan ütemben folyik, mint az utóbbi években, vajon megvalósul-e mindez a közeljövőben? Erre kellene megoldást találni a he­lyi és járási szerveknek egyaránt. Czita Béla A Kassai Járási Nemzeti Bizottság legutóbbi plenáris ülésén foglalkozott a termőföld védelmével, a magas hektárhozamot adó gabonafélék ter­mesztésével, a munkaerők kérdésé­vel, a mezőgazdasági dolgozók egész­ségvédelmével, valamint a lakosság élelmiszerellátásával. A felsorolt kér­désekből csak néhányat elemzünk részletesebben. Az elmúlt években sok szó esett arról, hogy Kassa környékén a mező­­gazdasági üzemek főleg tejtermelés­sel foglalkozzanak. A szakosítás ezt már korábban is megkívánta volna, de mindig előadódtak olyan okok, amik miatt ennek a problémának a megol­dása elodázódott. Most végre határo­zat született, hogy tejtermeléssel fog­lalkoznak elsősorban az állami gaz­daságok részlegei, továbbá a színál, migléci, kenyheci, benjakovcei, öaka­­novcei, valamint az olsányi szövetke­zet. Hogy ezeket a mezőgazdasági üzemeket tejtermelésre szakosíthas­sák, elsősorban emelik a beruházási építkezés mennyiségét. A kassai járásban nem valami ró­zsás a mezőgazdasági üzemek munka­erő ellátottsága. Kevés a férfi munka­erő, ás akik a mezőgazdasági üzemek­ben dolgoznak, azok is az idősebb korosztályhoz tartoznak. A járási nem­zeti bizottság plenáris ülése célul tűzte, hogy mintegy 250 férfi munka­erőt kell megnyerni a mezőgazdaság­nak. Hogy a fiatalok jól érezzék ma­gukat új munkahelyükön, a járási nemzeti bizottság 800 ezer koronát folyósít korszerű szociális berende­zések építésére. Ilyen szociális be­rendezések a csécsi, svinicai, Kece­­rovské Kostofany-i szövetkezetben lé­tesülnek, de 1968-ig további 13 szö­vetkezet kezdi meg a szociális beren­dezések építését. A mezőgazdasági dolgozók egész­ségvédelme terén is akad tennivaló. Idén 242 könnyebb sérülés és két ha­lálos sebesülés volt, ami főleg köny­­nyelműségből, a munkabiztonsági elő­írások be nem tartásából származott. Ezzel a problémával a helyi nemzeti bizottságok és a szövetkezetek veze­tőségei többet foglalkoznak, és min­den állattenyésztésben dolgozót éven­te legalább kétszer küldenek orvosi vizsgálatra. Az irányítás tökéletesítésének be­vezetésekor főleg arra fektetnek nagy súlyt, hogy a lakosság elegendő mennyiségű élelmiszerrel legyen el­látva. Hogy a dolgozók minél többet tehessenek ennek érdekében; olyan munka és életfeltételeket biztosíta­nak nekik, mint az iparban. Iván Sándor, Kassa A művelődési otthon további sorsán vár» A ^moMüvEs válaszol: KAPHAT-E A MAGATEHETETLEN FELESÉG MAGASABB SEGÉLYT? Kovács János imelyi olvasónk levelében írja, hogy 66 éves és 375 korona nyugdíjat kap. Érelmeszesedésben és gyomoridegességben szenved. Hatvan­négyéves felesége egy éve lábát törte, és azóta nagymértékben magatehe­tetlen. Olvasónk feleségének a Járási Járadék Bizottság 100 korona segélyt állapított meg. Kérdi, kaphatna-e felesége magasabb segélyt, mert hallotta, hogy hasonló esetben egy magatehetetlen lábtöréses asszony 400 korona segélyt kap. Amint azt lapunkban többször közöltük, a szociális segély önkéntes jut­tatás, amelyre senkinek sincs igénye. Az érvényes rendelkezések értelmé­ben nehezen várható, hogy olvasónk feleségének segélyét felemeljék. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a magatehetetlenség foko­zódása esetében a Járási Járadék Bizottság a folyósított járadékot 100—400 koronáig terjedő tehetetlenségi pótlékot engedélyezhet a járadékos szociá­lis, családi és anyagi viszonyaira való tekintettel és a magatehetetlenség mértéke szerint. Ez a pótlék szinte önkéntes juttatás, amelyre senkinek sincs jogos igénye. KI KÖTELES TARTÄSDlJAT FIZETNI? Ugyancsak Kovács János kérdi, kivel szemben van igénye tartásdíjra, mivel lányuk férjhezmenetele után gondjukra bízta tízéves kislányát. Olvasónk és felesége a kislányt nagyon kedvelik, de gyenge anyagi hely­zetükre való tekintettel természetesen szükség volna rá, hogy a gyermek szülei hozzájáruljanak gyermekük eltartásához. Gyermekükről elsősorban a szülők kötelesek gondoskodni. Olvasónk először magánúton szólítsa fel leányát, illetve a gyermek szüleit, hogy ke­resetükhöz megfelelően fizessenek tartásdíjat. A gyermek korára való tekintettel 200—300 korona havi tartásdíj lenne méltányos. Ha az ilyen közvetlen személyi felszólítás sem járna eredménnyel, olvasónk forduljon a járási nemzeti bizottság gyermekvédelmi osztályához, amely megteszi a szükséges lépéseket. Ha olvasónk lánya állásban van, a gyermekre fo­lyósított családi pótlékot a nevelőszülőknek kell kifizetni. Dr. F. J,

Next

/
Thumbnails
Contents