Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-09-24 / 38. szám

+ VADVÉDELEM. Októ­berben fokozott figyelmet szentelünk a fácánosoknak. Irtjuk a káros vadat. Ellen­őrizzük a csapdákat./Ártal­matlanná tesszük a vadorzó kutyákat és a kóbor macs­kákat. Figyelemmel tartjuk a vad egészségi állapotát és gondoskodunk arról, nehogy az állatbetegségek terjedje­nek. • KIEGÉSZÍTJÜK a téli takarmánykészletet. Begyújt­juk az erdei fák és bokrok termését, valamint a kis par­cellák és tisztások szálasta­karmányát. Hideg időjárás beálltával, főleg a magasabb fekvésű helyeken megkezd­jük a szabályos időközökben végzett póttakarmány ada­golást. Fácánosokban a me­zőről kalászolással csalogat­juk és szoktatjuk a fácáno­kat az előkészített vályúk­hoz. A mezei vadászterülete­ken a foglyok etetésére ta­karmányvályúkat készítünk elő. + EGYÉB MUNKÁK kö­zül fontos az erdei rétek és parcellák vízlevezetése, trá­gyázása és szántása. Csen­dereseket alakítunk faülte­téssel. Tisztítjuk az etetőket, kutakat és környéküket. Fel­töltjük a sózókat. javítjuk a vadászfelszerelést. Felké­szülünk a nyulak és a fácá­nok körvadászatára. A VADÁSZHATÓ augusz­tusban Szlovákia területén (a 22/1965 rendelet értel­mében): a szarvas, a dám­vad, a muflon, a vaddisznó, az őzsuta, az őzgida, a far­kas, a blúz, a borz, a róka, az üregi nyúl, a vadmacs­ka, a nyestkutya, a pézsma­­pocok (fogása engedélye­zett), a görény, a mezei gö­rény, a hermelin, a menyét, a tőkés réce, a csörgő réce, a böjti réce, a barátréce, a nyári lúd, a szárcsa, a kö­zép sárszalonka, a balkáni gerle, a héja, a karvaly, a hamvas varjú, a szarka, a szajkó, a csóka és a nagy kárókatona. Október 15-ig vadászni szabad a császár­­madárra és az örvös ga­lambra. 4» FENNTARTOTT ÁLLA­MI vadászterületeken nyúl-, ra és fácánra már október 18-tól szabad vadászni. A többi vadászterületen nyálra vagy fácánra csak az eset­ben megengedett október 16-tól a vadászat, ha külön elejtési díj ellenében, kül­földiek által végzett vadá­szatról van szó. Fácánosok­ban vadászható a nyuszt, a nyest, a sün, az egerészölyv, a gatyás ölyv és a macska­­bagoly. (R. F.) 4 VADASZ , ' HALASZ I A Csehszlovák I Vadászszövetség AZ ÉLÖVAD ÁRAI az állami gazdaságoknak a CSVSZ élővadbefogó részlege a A vadásztársaságoknak, az következő áron számlázza az állami erdőgazdaságoknak és eladott élővadat: IV. negyed- I. negyed­évben Kős évben Kös Fogoly 145,— Fogoly 145,— Fácán 52,— Fácán 64,— Nyúl — bak 150,— Nyúl — bak 180,— Nyúl — nőstény 240,— Nyúl — nőstény 285,— Csülkösvad Csülkösvad az eddigi árak érvényesek Az élővadat a CSVSZ prágai rendelésben szükséges feltün­­központjának címén lehet meg- tetni a megrendelő pontos meg­rendelni (CSPS — odchyt zveri, nevezését, címét és a szállít- Praha 1, Husova 7). A meg- rnány érkezési vasútállomását. SZÁRNYASVADNEVELÖ KÖZPONT A CSVSZ Szlovákiai Választ­mányának elnöksége megbe­szélte és jóváhagyta a Duna­­ivánkal Baromfitenyésztési Ku­tatóintézet kutatókollektivájó* nak azt a részletesen kidolgo­zott tanulmányát, amely azt ja­vasolta, hogy Csallóközaranyo­­son létesítsenek szárnyasvad­­nevelő központot. Nyitra, a kinológiaiba Baka B. mérnök Zólyom és Makara I. Stará Voda, az élővadbefogóba Hovorka M., Felsőszeli és Hor­­fíák O., Bratislava, a szervezé­si-jogiba dr. Polacko V., Brati­slava, az ökonómiai szakbizott* ságba pedig Hanák M. mérnök, Bratislava és Kellner A., Brez­­no. SZAKASZOS VADTELEPÍTÉS gusztus 26-án tartott ülésén megtárgyalta az elmúlt évben a Duna mentén árvízsújtotta területek élővaddal történő új* ratelepitésének I. szakaszáról benyújtott jelentést, majd hatá* rozatot hozott a vadtelepítés II. szakasza kidolgozásra kerülő tervjavaslat ügyében. A továb­biakban jóváhagyta a CSVSZ SZV titkárságának új szerveze­ti összeállítására benyújtott ja* vaslatot, valamint a vadászkuk tyák bírálóbizottságának kiegé* szitésére felterjesztett indít* ványt, továbbá az idei vadász* vizsgák lefolyásáról és a „Jú* nius a vadászat hónapja“ nevű propaganda-kampány végrehaj* tásáról szóló jelentést stb. IRODALMI PÁLYÁZAT A vadászat hónapja alkalmá* ból a CSVSZ SZV által meghir* detett irodalmi pályázat díj* kiosztása a lektori bírálat alap* ján a következő: I. díj „Récék", Rajsky M. elbe* szélése, II. díj kiosztására nem került sor, III. díj „özsuta“, Rajsky M. el* beszélése. A győztes írások a Vadász Ma­gazin legközelebbi számában kerülnek nyilvánosság elé. SZAKBIZOTTSÁGI TAGOK Szlovákiából a CSVSZ KB szakbizottságaiba a következő vadásztársak beválasztására ke­rült sor: A vadászatiba dr. Térén S. Bratislavából (mint elnököt) és dr. Baliá M., Tatranská Lomni­­ca, a lövészetibe Kulich M., Bratislava, a kulturális-propa­­ganda szakbizottságba Duraéin* sky J„ Bratislava és Sell P., 4 vadászkutya kiképzése ii. Előző közleményünkből meg­tudta az olvasó, hogy Villám nyolchetes korában került hoz­zánk. Fajtáját tekintve zsemle­színű, magyar vizsla. Néhány apróságot megtanult előző gaz­dájától. Búcsúzóul lelkünkre kötötte volt gazdája, hogy a ki­képzés ideje alatt minél többet legyünk vele, minél több szere­­tet-megnyilvánulásban részesít­sük, persze, csak érdeme sze­rint. A vadászkutyákat általában nyolc hetes korukban kezdjük el fegyelmezni. De hogyan? A volt gazda meghagyta részünk­re a fegyelmi gyakorlatok sor­rendjének listáját. Ezt most gyorsan továbbadom. Fegyelmi gyakorlatok: 1. Tisz­taság, 2. helyhez szoktatás, 3. nevéhez szoktatás, 4. behívás, 5. pórázon és szabadon követés, 6. leültetés, 7. lábhoz kerülés, 8. elfektetés, 9. helyre vissza­küldés, 10. előrekiildés, 11. kú­szás, 12. csaholtatás, fegyver­emelésre, lövésre, „Feküdj“, 14. tárgyak elhozása. (Ez utóbbi spánielekre is vonatkozik.) Mielőtt az egyes fegyelmi gyakorlatok részletezésébe kez­denénk, nem árt egy két alap­vető jótanács. íme: Nem mindegy, hogy akara­tunkat miként visszük át a ku­tyára. Helytelen azt gondol­[♦ A «J* A *** «?♦ nunK, nogy a Kutya „erű az emberi beszédet". A kutya való­jában hang-, kéz-, sípjeleket ért meg és testmozdulatunkból „kö­vetkeztet“, hogy mit is akarunk. Ezért kell gondosan vigyáznunk arra, hogy a kutya kiképzése alatt azonos gyakorlatnál min­dig azonos szavakat, „hangjele­ket“, azonos sípszót és kézmoz­dulatokat használjunk. Később látni fogjuk, hogy a hangjelnél értékesebb a sípjel, de még ér­tékesebb a kézjel. Vadászat ide­jén ugyanis a hangos beszéd — vagy egyáltalán a beszéd — és sípszó zavart okozhat, befo­lyásolhatja a vadászat sikerét. A halk sípjeleket sőkszor nem kerülhetjük el, de a teljes si­ker az, ha a kutya „összenő“ a vadásszal és egy intésre tud­ja, hogy mit kell cselekednie. Alapvető az is, hogy a kiképzés nehéz munkája alatt legyen elegendő türelmünk. Ha vala­mit véghezvitt kutyánk, dicsér­jük meg, veregessük meg a la­pockáját, vakargassuk meg a fületövét és olykor jutalomételt is adhatunk, bár ezt ritkán, és ne szoktassuk rá, mert nem lehet mindig nálunk cukorka, vagy bármi falat. A kutyát soha ne rúgjuk, ne verjük, ha vala­mit az elején nem jól csinál, A A A A A A A A A A < viszont a parancs leijesuesei mindig követeljük meg. Ha te­hát elrontja a gyakorlatot, is­­mételtessük meg vele és ebber legyünk következetesek. A fe­gyelmező gyakorlatokat egyet­len nap se hagyjuk ki. Amil már megtanult, újra vegyük á1 vele, ismételtessük, gyakorol­tassuk, hogy el ne felejtse hogy „vérévé váljon“. Ezekutár lássuk a gyakorlatokat. 1. Tisztaság. — Ha a kutyái szobában tartjuk, akkor kisko rában, míg meg nem tanulja hogy hol kell a dolgát végez nie, mindig „utcatiszta", mive szükségletét a lakásban végzi Ahhoz, hogy „szobatiszta" le gyen, naponta többször ki kel vinni az utcára, vagy az udvar ba, hogy szokja meg: bent nen szabad a dolgát végeznie. A kis kutya hamarosan megtanulja az illemet. Véletlenül se jussoi eszünkbe, hogy a szobábai „vétkező“ kutyánk orrát bele üssük, veregessük a csúnyaság ba. Annál is inkább ne tegyül ezt, mert a vadászkutya egyil legfőbb értéke az orra, tehá szagérzékének központja, ame lyet orrbaveregetéssel tönkre tehetüjik. A szimattal nem ren delkező vadászkutya pedig mit sem ér__ Bíró András (Bp. ►j* *** *** «$* *** ♦$* «J* *•* *5 A CSVSZ Szlovákiai Választ­mányának elnöksége ez év au-VADÄSZOK VIZSGATÉTELE A vadászvizsgák letételére ez évben 1661 vadászjelölt jelent­kezett. A vizsgáztatáson 1521 jelölt vett részt, vagyis 67-el kevesebb, mint 1965-ben. Kitün­tetéssel 331 jelölt végzett, 949 elvégezte a vizsgát, 241 jelölt ismeretei pedig nem érték el a kívánt mértéket. A vizsgázta­tást jól megszervezték, s jelen* tősebb hiányosságok nem for­­dúltak elő. Az ismeretek szín-, vonala lényegében hasonló volt mint 1965rben, (R. F.)

Next

/
Thumbnails
Contents