Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-24 / 38. szám
AZ UTOLSÓ SZÓ JOGÁN — Mondd, drágám, nem lenne egyszerűbb, ha mindjárt a válással kezdenénk? Haragszik a feleségem Minél jobban igyekszem, annál inkább haragszik a jeleségem. Olykor már válással fenyeget. Remek férj vagyok pedig, tanú rá a házfelügyelő, a folyosó végéróll a Mári néni, meg a szomszédunk, aki ugyan kissé hülyének is tart, és az alattunk lakó személy meg már szívtelen gazembernek mond engem. Miért? Mert annyira szeretek takarítani? Ahogy munkámból hazatérek, máris tiyúlok a rongyokért és törölgetek. Hetenként egyszer-kétszer ki is rázom a rongyokat az ablakon. Ilyenkor szokott vonyítani az alattunk tanyázó, hogy miért rázom a folyosón szunyókáló nagyapjára a port? Ilyenkor mindig bocsánatot kérek és csönd van egészen addig amíg vágni nem kezdem a fát az előszobában. Akkor meg a lenti egyén ilyeneket ordibál: — Micsoda baromi Nyáron vágni fátl Ki a fene fűt ilyenkor. Szűk kis agyával képtelen felfogni, hogy én már júliusban készülök a télre. Télen cirkuszbérletünk van, meg korcsolyabérletünk, mert nagyon müveit emberek vagyunk mi ketten, s így télen aligha volna időm gyújtást gyártani. Az aprófát aztán berakom a kamrába, ahol már alig lehet mozogni a sok gyújtástól, de minek is sündörögjünk ott? Élelmiszert otthon alig érzünk, mert általában büffében táplálkozunk, meg üzemi konyhán, kivéve a vacsorát. Aztán a baboskendő simul a fejemre, elém kötény, s gumikesztyűt húzok, és elkezdem a vacsora készítését, flzért öltözöm neki ennyire, mert fő a tisztaság, viszont mivel sietek, nincs időm kezet mosni a takarítás, a favágás után. Dúdolok és vajazom a zsemléket. Mindig ugyanaz van, mert feleségem tíz éve kijelentette, hogy imádja a vajaszsemlét. Hadd teljék a kedve! Ám ő általában nem szokott megjönni vacsorára, mert túlórázik. A szomszédom — ki kissé hülyének vél — már számtalanszor ordított be a konyhaablakon, hogy ha sietek, akkor rajtakaphatom a feleségem a kapualjban, amint csókolózik és már tíz év óta ugyanazzal a férfivel. , Én meg csak kacagok a rágalmakon. Tudom, hogy az én kis féleségem írnád engem a háziasságomért. Mire háza ér, én már ott ülök a sámlin és előveszem az aznapi hasznos tudnivalót. — Egyen meg a fene — kedélyeskedik velem a nőm, és én meg olvasni kezdem, jó hangosan, a Mari nénitől kapott háztartási könyvet. Ez már az ötvenkettedik kötet jrlgyrelépésünk óta. Ő fekszik már és én még mindig zümmögök neki, szerelmesen, a papagálykalitkák tisztántartásáról. Egészen addig, míg a papucsát bele nem vágja a lámpába. Ekkor máris jön a létrás házfelügyelő, aki mind ez ideig az ajtónk előtt csellengett és szakértő mozdulatokkal javítja meg a hibát magas, éjszakai tarifáért. Általában ilyenek a mi meghitt estéink. Tegnap, hogy, hogy nem, már semmilyen esténk se volt, mert feleségem helyett egy lapátszakállas ember jött be a kulccsal és közölte, hogy feleségem kéri a holmijait és ö, mármint a szakállas, a jövendőbeli férj, el is viszi a kofferokat. Kicsit verekedtünk és a szakállas üres kézzel távozott. Minek adjam ki a holmikat? Ogyis visszatér a kis feleségem, mert nem tud nélkülem és a vajaszsemlék nélkül élni, amelyeket éppen most kezdek kenegetni. Csak azért játssza most a durcásat, hogy aztán annál jobban imádjon engem, a mintaférjet, a házias férfit. DARÁZS ENDRE Ember és család SZERETŐ GONDDAL vesszük körül fiatalságunkat, szinte az egész ország szeme rajtuk van. Minden lehetőséget megteremtünk számukra, hogy tanulhassanak, fejlődhessenek, szórakozhassanak. Mégis vajon mi lehet az oka, hogy akadnak rendetlen fiatalok, önzők, olyanok, akik lejtőre jutottak. Megtörténnek ilyen esetek. Egy anya jön be az iskolába, meg se hallgatja a pedagógus véleményét, tanácsát, egyre csak ezt hajtogatja: — Nem, én már nem bírok többet, igazgató elvtárs. Hiszen egy teljes hónapot feküdtem miatta kórházban. Szörnyű helyzetbe hozott. Nincs is odahaza. A nagymamájához költözött. Csináljanak vele, amit akarnak, vigyék, ahová akarják ... Az igazgató szánakozva néz ilyenkor az anyára. Vajon mit várhat fiától a társadalom, amikor az már tizenhárom esztendős korában meggondolatlanul, és tiszteletlenül bánt édesanyjával. De ki a hibás? Az ember végeredményben a családban nő fel. A szülei egyúttal első nevelői is. Ám az anyagi jólét megteremtésén kívül nagy figyelmet kell Leporolt közmondások I szentelni a felcseperedő emberpalántának, úgy kell rá hatni, később ne ütközzön iépten-nyomon a társadalom törvényeibe, tudjon beilleszkedni a kollektívába. Nagyon fontos, milyen példával jár elő a szülő és a család többi felnőtt tagja. Az egyik ismerősöm például példás dolgozó, aktív társadalmi életet él, s szinte rendszeresen bővíti tudását különböző szakmai és politikai iskoláztatásokon, tanfolyamokon. A gyermekei szinte mindenben igyekeznek apjukat utánozni. Ötödikes kislánya nem minden büszkeség nélkül meséli pajtásainak, hogy édesapja szintén sok könyvet olvas. Ami a kislányt illeti, az iskola egyik legjobb tanulója. Egy másik esetet is ismerek. A. F. Nyegodovtöl ugyancsak sokan megkérdezték már, vajon hogyan bírta abbahagyni a dohányzást. S amikor azt válaszolja, hogy hiszen két gyermeke van, elvtársai csodálkozó arccal vonogatják vállukat. Pedig egyszerű az egész. Ahogyan nőttek a gyerekek, egyre inkább óvtam őket, nehogy cigarettára gyújtsanak. Az már csak természetes, hogy megkérdezték: akkor te, édesapa, miért dohányzol? Nem maradt más hátra, minthogy erős akarattal leszokjon, nehogy ők is e szenvedély rabjaivá váljanak idősebb korukban. Mi ebből a tanulság? A szülőnek meg kell őriznie gyermeke előtt tekintélyét. Hogyan járhat elő jó példával az olyan apa gyermeke előtt, aki sűrűn látogatja a kocsmát, keveset van otthon, s pláne, otthon Ittas állapotban, ok nélkül üti-veri a gyereket. Az ilyen család örömtelen, sivár életet él. Előfordul olyan eset is, hogy például a gyerek születés- vagy névnapja ,a családban csupán ok az ivásra. A gyermeket lefektetik a szomszéd szobában, amíg a felnőttek sokszor féktelenül szórakoznak. A szülők tekintélye elsősorban attól függ, vajon milyen a viszonyuk a családhoz, a munkához és természetesen a társadalomhoz. Persze előfordul az is, hogy szorgalmas, példás életet élő család gyermekei is elzülienek, csavargókká, munkakerülőkké válnak. Ennek elsősorban az elkényeztetés, a rosszul értelmezett szülői lágyszívűség, a majomszeretet az oka. Az ilyen mézes-mázos élet üres, tartalmatlan, s ilyenné válik később a fiatal gondolkodása is. A mi gyermekeinknek már nemcsak a kommunizmus építése, a jobb, szebb társadalom megteremtése jut osztályrészül, hanem az is, hogy éljenek a kommunizmusban. S hogy milyen lesz az életük, mit hoz számukra a kommunista társadalom felépítése, az elsősorban attól függ, milyen erkölccsel, világnézettel fegyverezzük fel őket, milyen műveltséget sikerül elérniük. S mindez nemcsak a pedagógustól, az ifjúsági szervezetek funkcionáriusaitól függ, hanem elsősorban a családtól. Attól, vajon hogyan készíti fel a család a gyermeket az életre. (Sz. K. B.) Változnak az idők, változnak az emberek. A közmondások nem. Kisfiam új olvasókönyvében ugyanazok a közmondások szerepelnek, melyek harminc évvel ezelőtt az enyémben voltak. Szerintem ez helytelen. Megvál* tozott új életünk megköveteli, hogy a régi színdarabokhoz hasonlóan, leporoljuk régi, avitt bölcsességeinket, és serdülő gyermekeink már porolás után tanuljanak belőlük. Oj alap, új felépítmény. — íme, okulásul közreadok néhányat saját porolásomból: Ajándék Fordnak ne nézd a dugattyújátl Akinek az isten hivatalt ad, annak beosztottat is ad hozzá. Addig nyújtózkodj, amíg a barátod ér. Messziről jött ember nagyot csempészik. Madarat tolláról, embert beosztásáról. Máma hopp, holnap korrupció. Amelyik nagykutya ugat, az harap is. A cél szentesíti a fúrást. Mini szoknya, mini ész. A türelem prémcsit terem. Ki mint fúr, úgy halad. Jóllakva ismerjük meg egymást. (Miklósi Ottó) MINDEN SÁRGASÁG fertőző májgyulladás következménye? — Nem minden sárgaság származik fertőző májgyulladásból. Véleményem szerint azonban nem baj az, ha a közönség úgy gondolja, hogy valamennyi sárgaság fertőző, mert ebben az esetben a védekezés, ha néhányszor hiábavalóan is, de minden esetben megfelelő módon történik akkor, ha valaki sárgaságot vesz észre. Azt gondolom, hogy inkább az a baj, nagyon sokan még mindig nincsenek tisztában az ilyenfajta sárgaság fertőző jellegével. A nagyobb étkezés után, disznótoros vacsorát követően, gyomorrontással meginduló sárgaságra sokan azt mondják, hogy „gyomorrontásos sárgaság“, és nem hajlandók elhinni, hogy fertőzésről van szó, és ennek megfelelően elmulasztják a szükséges védekezést is. Igaz ugyan, hogy az epekőbetegség okozta sárgaság is bőséges étkezés után jöhet létre, de ez legtöbbször igen nagy görcscsel, epekőkólikával jár. A sárgaságnak sokféle formája van, és valóban nem mind fertőző. Sárgaság keletkezik akkor, ha az epe lefolyását kő, daganat, gyulladásos összenövés vagy egyéb tényező akadályozza. Sárgaság keletkezik abból is, hogy bizonyos . vérképzőszervi betegségekben a vörös vérsejtek a normálisnál fokozottabb mértékben pusztulnak. Leggyakrabban azonban a sárgaság harmadik csoportja fordul elő, (NÉMET MESE) A tengeri malac egy nap arra gondolt: „Tűrhetetlen dolog, hogy engem is úgy hívnak, mint a földben túró, szutykos malacot. Bosszantó.“ Boszszúságát nyomban elmesélte a vidrának, aki szintén felháborítónak tartatta a dolgot. A vitába beleszólt a tengeri csikó és nevetve kérdezte: „Ki akar rajtam lovagolni?“ Erre megszólalt a víziló: „Hát rajtam ki tudna lovagolni?“ — Engem miért neveznek bőregérnek? — kérdezte a denevér, hiszen a levegőben repülök és nem esz meg a macska. — Tudnak az igazi oroszlánok úszni? — kérdezte a tengeri oroszlán. — És esznek a valódi elefántok halat? — tudakolta a tengeri elefínj. A fóka, akit tengeri kutyának Is hívnak, szintén tarthatatlan állapotnak minősítette ezeket az azonos elnevezéseket. Elhatározták: meg kell ezt komolyan beszélni. Tanácskozásra hívták tehát azokat az állatokat, akiknek csupán a nevük hasonlított, más körülmények között élő állattársaikra, s akik ezt sérelmesnek tartották. Megállapodtak: ha már idegen állatok neveit keli viselniük, úgy is akarnak élni, mint névadóik. Kérésükkel az újságokhoz, a rádióhoz és a televízióhoz fordultak. A nyilvánosságot kérték panaszuk elintézésére. Az emberek tanácstalanok voltak. Csupán egy híres tudós, aki nagyon szerette az állatokat és sokat írt róluk, tudott tanácsot adni. Azt javasolta: minden állat, aki változtatni akar a sorsán, előbb győződjön meg róla személyesen, mire számíthat. így került a tengeri malac egy parasztudvarba, a víziló kötőféket kapott, a fókának pórázt adtak, a tengeri oroszlánt és a tengeri elefántot repülőgépen a dzsungelba szállították. S a többiek is elkerültek a velük egyező nevű idegen állatok környezetébe. De valamennyien csakhamar rájöttek: nem tudják elviselni a számukra szokatlan életfeltételeket. Szerencsére az emberek nem hagyták magukra őket, s amikor látták, milyen bajban vannak, segítettek rajtuk. így azután nemsokára valamennyien visszakerültek saját helyükre, saját otthonukba és nagyon boldogok voltak, hogy sikerült. Azóta már cseppet sem bántja őket az az apróság, hogy idegen állatok nevét viselik, cseppet sem törődnek vele, pedig egy szép napon hogyan felbosszankodtak rajta. Vízszintes: 1. A szovjet—magyar válogatott mérkőzés színhelye. 4. Aszszonynév-végződés. 5. Tova. 7. Mária becézve. 9. Város Marokkóban. 11. Az izmot köti a csonthoz. 12. Tyúklakás. 14. Szintén. 16. Nem valódi. 18. Tengely — szlovákul. Függőleges: 1. Az NSZK—Uruguay VB mérkőzés színhelye. 2. Ismeretlen adakozó névjele. 3. Csapadék. 6. Nem fel. 8. Római kettő. 10. Fél zóna. 13. Énekhang. 15. Sándor Lajos. 17. Igavonó állat. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 36. számában közölt kis keresztrejtvény helyes megfejtése: „Kanada, Csíle, Mexikó, Peru". Könyvjutalomban részesülnek: Artim Roman, Bratislava és Takács Judit, Tornaija. a máj eredetű sárgaságok csoportja, és ebben a fertőző sárgaság szerepe a döntő. Ha a sárgaságot nem előzi meg nagy fájdalom, ellenben az a gyomorrontás tüneteivel, esetleg ízületi panaszokkal, némi hőemelkedéssel kezdődik, de főleg akkor, ha a beteg környezetében, családjában vagy munkahelyén előfordultak sárgaságos esetek, mindig elsősorban fertőző sárgaság lehetőségére kell gondolnunk. Egyéb sárgaságok általában középkorú vagy idősebb egyénen fordulnak elő. Fiatalember sárgaságánál különösen fontos, hogy fertőzésre gondoljunk. — Mi a tennivaló sárgaság esetében? — A legfontosabb tennivaló lehetőleg a beteg mielőbbi elkülönítése. Leginkább a betegség első időszaka, tehát a sárgaság keletkezése előtti időszak fertőző. A sárgaság keletkezésekor is fertőzheti még a beteg a környezetét. Amennyiben lehetséges, a beteget hepatitiszes betegek számára létesített osztályon kell elhelyeznünk. Ha nem lehetséges, a beteg külön szobában helyezendő el, fehérneműjét külön kell kezelni, külön étkezési eszközökről, edényekről kell gondoskodni, a környezet számára pedig igen fontos a gyakori gondos kézmosás folyóvízzel, és az általános egészségügyi elvek betartása. — A fertőző májgyulladáson átesett betegek egy része azt gondolja, hogy ebből a betegségből nem lehet meggyógyulni. Mások úgy vélik, hogy a betegség könnyen és gyorsan gyógyul, a beteg tehát ehet, ihat, mozoghat, amennyit jólesik. Mi ebben az igazság? — A májgyulladások legnagyobb része szerencsére maradék nélkül gyógyul mintegy 4—6 hét alatt. Akadnak azonban olyan esetek, amelyek elhúzódnak, több hónapon át tartanak, és esetleg krónikus betegségbe mennek át. Ilyen esetekkel leginkább akkor kell számolni, ha a beteg betegsége kezdetén nem pihent és nem tartott diétát. Ezeknek az eseteknek a legnagyobb része is gyógyul, úgyhogy csak kis számú, kivételes az olyan eset, amelyből a beteg számára valamely károsodás marad vissza. A betegség gyógyulása után azonhin még néhány hónapig fontos a minden szempontból kímélő életmód, és egy bizonyos étrend betartása. A beteg fogyasszon sok állati fehérjét, tehát húst, tojást, sajtot, túrót, tejet és lehetőleg kevés zsírt. Igen fontos az alkoholos italok teljes mellőzése. Állatkísérletekből és klinikai tapasztalatokból tudjuk, hogy az alkohol közvetlen és közvetett módon erősen károsítja a májsejteket. Maga az alkohol is előidézhet májbetegséget: májzsugorodást. Ez gyakran keletkezik olyan betegen, aki fertőző májgyulladáson esett át, de nem vigyázott magára és nagy mennyiségű alkoholt is fogyasztott. Különös nyomatékkai kell tehát hangsúlyozni az alkoholtilalom fontosságát májgyulladás alatt és után. (Az „Egészség“ nyomán) SZABAD FÖLDMŰVES 9 I960, szeptember 24, ■lllllil \ A VITT lahrfarííon VR IQfifi Lázadó állatok
