Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-17 / 37. szám
Ara 1,— Kfig XVII. évfolyam, 37. »ám. A SAJTÓ NAPJA alkalmából szeretettel köszöntjük segítőtársainkat, levelezőinket és külső munkatársainkat A SAJTÓ NAPJÁN A mezőgazdasági dolgozók sorsa emberemlékezet óta a természeti viszonyok alakításától függött. A technika és a tudomány fejlődésének ez a függősége a jelen korban ugyan kisebb, de alapjában nem változott meg. Erről tanúskodnak az idei nyári termékek betakarításának körülményei is, amikor a kedvezőtlen éghajlati viszonyok következtében a gyönyörűnek Ígérkező gabonatermést úgymond el kellett lopkodni a mezőről. A természeti erők szeszélyeivel szemben örökös az ember harca. Nagyon találó ebben a tekintetben Micsurin, a híres szovjet biológus kijelentése, mely szerint a természeti erőktől nem várhatjuk, hogy megkörnyörüljenek rajtunk, hanem el kell, hogy vegyük tőlük azt, amire szükségünk van. Az ipari dolgozók is a természettől veszik el azt, amire az emberiségnek szüksége van, csakhogy ezeknek kapcsolata nem olyan közvetlen a természettel, mint a mezőgazdasági dolgozóké. Ennélfogva a történelmileg kibontakozó társadalmi munkamegosztás keretében lényeges eltérés alakult ki az ipari dolgozók és a parasztság munkaviszonya között. Ez az eltérés a parasztság kedvezőtlenebb élet- és munkafeltételeiben jutott kifejezésre az ipari dolgozókkal szemben. A kommunisták nézete szerint azonban ez az eltérés éppen abból kifolyólag, hogy azonos alapokból indul ki, nem örökös. Ezért hangsúlyozta ki a CSKP XIII. kongresszusa is, hogy szocialista társadalmunk egyik legfontosabb tennivalója a város és a falu közötti eltérések fokozatos eltávolítása. A technika vívmányai, valamint a tudományok fejlődése idővel olyan színvonalat érnek majd el, hogy a mezőgazdasági dolgozók is hasonlóképpen, mint az iparban, a technika közvetítésével kerülnek kapcsolatba a természettel, és ennek segítségével veszik tőle el azt, amire az emberiségnek szüksége van. Egyes esetekben ennek a folyamatnak a jelei már ma is megmutatkoznak. Például az öntözéses berendezések segítségével nagyon sikeresen ellensúlyozni tudjuk a napsugarak hatását. A duzzasztógátak, a folyók medreinek szabályozása, a vlz-elvezetökanálisok építése már ma következtetni enged arra, hogy a nem kívánatos mennyiségű vízzel, esőcsapadékkal is meg fogunk tudni birkózni. Az atomenergia terén végzett tudományos kutatások pedig jelentős átformálódást hoznak a mezőgazdaságba is. A technika és a tudomány fejlődése tehát azok a tényezők, melyek lehetővé teszik a falu és a város, a mezőgazdaság és az ipar között jelenleg létező munkafeltételek eltérésének kiegyenlítését. Am a falu és a város közötti eltérések nemcsak a munkafeltételek terén mutatkoznak, hanem az életkörülményekben is, a kultúra színvonala terén. Az eltérések kiküszöbölésének a folyamata ezen a téren is párhuzamosan kell hogy haladjon a technika vívmányaival. Ma már falvaink életkörülményeinek az alakításában is nagy változásokat észlelünk. Teljesen eltűntek már azok az idők, amikor a falusi embernél ünnepnapnak számított, ha városba mehetett, a vásárok, a költők és az írók által ábrázolt meghitt falusi idill. Elmúlt amikor a fiatal parasztgyereknek elég volt, ha megtanulta az eke és a kasza használatát. Gyökeres változások ezek, amit nagyban elősegített a közlekedési hálózat modern kiépítése, egyéni személyautók, motorkerékpárok rohamos szaporulata. A nádfedeles házikóink helyén ma már a városiaktól semmivel sem eltérő modern, szép családi házak épültek. Villanyáram, telefon ma már minden faluban van. Ez az egynéhány tény is elegendő annak az állításnak a megerősítésére, hogy a falu és a város közötti eltérések folyamata nagyon gyorsan fejlődik. Az eltérések törlésének a folyamatában azonban kétségtelenül a sajtó, rádió és televízió viszik a főszerepet, s valóságos forradalmat idéztek elő falvainkon a kultúra és az életkörülmények alakítása terén. Valamikor a parasztember csak hallásból értesült róla, hogy létezneek újságok, melyeket a „nagyságos“, „tekintetes“, „főméltóságos“, „kegyelmes" meg hasonló rangú urak naponta olvastak. A parasztcsaládnak legfeljebb egy kalendáriumra jutott évente. Ma nálunk az Oj Szót naponta közel 80 ezer családban várják, a Szabad Földműves majdcsak 3Ó ezer példányszámban keresi fel hetente olvasóit. Falvainkon nagy számban olvassák a hazai és külföldi szaklapokat, képeslapokat. Ez a nagy mennyiségű írott szó nemcsak szórakozást nyújt, nemcsak információkat ad az egész világon történő eseményekről, hanem világnézetünket, gondolkodásunkat is alakítja, bővíti ismereteinket, melyeknek alapján formáljuk cselekedeteinket a gyakorlati életben. Az újság olvasása, a rádió hallgatása, a televízió nézése ma már a falusi ember napi szükségletei közé tartozik. Ezek „tömeginformációs eszközök" rendkívüli szereepet játszanak abban, hogy megismertessék dolgozóinkat pártunk politikájával, célkitűzéseivel, hogy mozgósítsák őket szocialista társadalmunk építésének fokozására. Ebben a tekintetben különös szerepe van a mezőgazdasági sajtónak, a sajtó azon dolgozóinak, akik megfelelő szaktudással, fáradhatatlan munkát végeznek annak érdekében, hogy szövetkezeti dolgozóinknak, az állami gazdaságok munkásainak, a különféle mezőgazdasági kísérleti állomások kutatóinak, szakembereinknek, a legminőségesebb információkat juttassák. Nem utolsósorban ki kell emelni a magyar nyelven terjesztett mezőgazdasági sajtó érdemeit, melynek jelentősége különösen Dél-Szlovákia részein szinte felbecsülhetetlen. Hiszen azoknak a dolgozóknak az anyanyelvén szól, akik a mezőgazdasági termékek legnagyobb részét adják egész Szlovákia területéről. A város és falu közeledésének a folyamatát nehéz volna elképzelni ezen sajtó közvetítése nélkül. Szeptember 21-ét a sajtó, rádió és televízió dolgozói minden évben megünneplik. Ezen a napon jelent meg 45 évvel ezelőtt a Rudé Právo — Csehszlovákia Kommunista Pártja központi lapjának első száma —, mely az új, meg nem alkuvó, proletárinternacionalizmus alapján nyugvó, haladószellemű, szocialista irányvonal szóvivője lett. Mai szocialista társadalmunk sajtójának dolgozói magasan tartják és viszik előre az ekkor kitűzött lobogót és egységesen sorakoznak fel pártunk politikája mögé. Hazánk dolgozói elismerésüket fejezik ki ezen a napon a sajtó, a rádió és a televízió dolgozóinak, munkatársainak, és mindazoknak, akik részt vesznek ebben a kultúránkat és ismereteinket fejlesztő, hálás, szép és társadalmi szempontból nagyon jelentős munkában. REPKA ONDREj Felsorakoztatták a mezőgazdasági gépeket a Brnói Nemzetközi Vásáron A nemzetközi árumintavásárok kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy összehasonlítsák az ipar termékeinek minőségét, s így az egyes országok képviselői reálisan lássák ipari szintjük fejlődését. Hazánkban a legnagyobb gépipari bemutatót évente Brnóban rendezik meg. Idén, a VIII. Brnói Nemzetközi Vásár szeptember 11-től 20-lg tartja nyitva kapuit és 37 országból 965 kiállító vesz részt rajta. A brnói vásáron először mutatkozik be Island, Kuwait és Cyprus. Hároméves kihagyás után újból részt vesz Kanada is. A Brnói Nemzetközi Vásár az új technika iskolája és alkalmat ad arra, hogy az egyes országok műszaki szakértői necsak hasznos eszmecserét folytassanak, és összehasonlítsák a műszaki fejlődést, hanem Jelentős üzleteket is bonyolítsanak le. A vásár egyre jobban elősegíti a szerződések megkötését, a kereskedelmi kapcsolatok bővítését és a nemzetközi gazdasági együttműködést. Természetesen amellett, hogy a külkereskedelmi szakemberek megtekintik az ipari gyártmányokat, hazai üzemekből is ellátogatnak tízezrek a vásárvárosba. Amíg az elmúlt években főleg kirándulásként utaztak a vásárra, manapság inkább a szakemberek és az irányítók elégítik ki kíváncsiságukat. A mezőgázdasági üzemekből is egyre kevesebb az olyan, aki szórakozni, apróságokat vásárolni megy Brnőba. Ebben az évben fegyvernekről is csak öten látogattak el a mezőgazdasági napokra. Tmovszkl László elnök, Duba János ökonőmus, Kiss Gyula agronómus, Balohg Ernő mechanizátor és Kabasz Béla karbantartó társaságában tekintette meg a kiállítást. Igaz, ők nemcsak megnézni szeretnék a gépűjdonságokat, hanem megrendelni is. Az elnök szerint akkor lenne gazdaságos a brnói út, ha ott megrendelhetnék és rövidesen meg is kapnák a kiválasztott gépeket. A mezőgazdasági gépek kiállítási területén különben sok a látnivaló, újdonság. Hazai kiállítók többek közt egy egész sor cukorrépamegmunkáló és betakaritógépet mutatnak be. A magyar részlegen eke, kultivátor újdonságokat láthatnak. Bizonyára sokan megcsodálják majd a nagyteljesítményű szovjet takarmány- és szalmaösszehordót. De sok fontos gépi berendezést láthatnak állattenyésztési és más szakaszon. A mezőgazdaság irányítóinak és a gépipari termékek iránt érdeklődőknek érdemes hát Brnóba utazni, mert sok olyan újdonságot látnak, amely tanúbizonyságot ad az ipar gyorsütemű fejlődéséről mezőgazdaságunk szempontjából is. Tóth Dezső A Mindenki szeretne jó ivóvizet. A képen látható toronyberendezés azt a célt szolgálja, hogy a rossz minőségű vagy folyóvizet különböző vegyi eljárásokkal kttönő ivóvízzé alakítsa át. Ez a torony különben csak egyharmadába kerül, mint az előbb használatban levő betonépítmények. Hogy mennyire felel meg a céljának, arról rövidesen véleményt mondanak a gútaiak, mivel a kiállításon levő első ivóvíz-átalakító berendezést még ebben az évben hazánk legnagyobb falujái ban állítják fel, Békénk, biztonságunk kezes őrei A nemzetközi helyzet az Imperialisták, különösen az Egyesült Államok növekvő agresszivitása következtében az utóbbi időben kiéleződött. Az Imperialista agreszszorok politikájával szemben a né- Dek biztonságáért elsősorban a szocialista államok szállnak elszántan síkra jelentős politikai, gazdasági és katonai erejükkel. A Varsói Szerződés tagállamai nemrégiben nyilatkozatot tettek közzé az európai béke és biztonság megszilárdításával kapcsolatban, amelyben megbélyegezték a háborús kalandorokat, és felhívták a világ haladó gondolkodású ' népét, hogy még fokozottabban harcoljanak a háború rémei ellen és a béke érdekében leghelyesebbnek látnák, ha megszűnnének a jelenleg fennálló katonai szövetségek. Sajnos, a különböző ésszerű Javaslatok és a haladó emberiség közvéleménye még egyedül nem akadályozná meg az imperialisták háborús törekvését. Ezért van különösen nagy Jelentősége a Varsói Szerződés államainak katonai erejére, amelynek eddig is nagy szerepe volt abban, hogy az amerikai és a nyugatnémet militarista körök agresszív szándékait meghiúsították. » Mivel a háborús veszély manapság hatványozottabban fennáll, még nagyobb fontossága van a Varsói Szerződés katonai szervezetének fenntartására és védelemereje fokozására. Bátran állíthatjuk, hogy a Varsói Szerződésben egyesített fegyveres erők képesek együttes erejükkel minden ellenséges támadást visszaverni és az országhatárokat megvédeni. Ma már az együttműködők hadseregegységei a legkorszerűbb fegyverzettel és haditechnikai eszközökkel rendelkezik, beleértve a különböző hatótávolságú rakétákat, harcikocsikat és más fegyvereket. A korszerű haditechnika kezelésének és alkalmazásának elsajátítása, a harcimód betanítása, nagy jelentőségű feladat a katonai kiképzésben. Amellett az sem kisebb fontosságú, hogy az egységek olyan hadgyakorlatokon vegyenek részt, amelyeken legjobban megközelíthetők a valóságos harc körülményei. A katonák parancsnokai ott adnak számot arról, milyen mértékben sajátították el a kiképzés anyagát. Ez lesz a közeli napokban hazánk területén sorra kerülő „Vitává“ elnevezésű hadgyakorlatnak is a célja. A közös őszi gyakorlaton részt vesz a Szovjetunió, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és először a Magyar Néphadsereg katonai egységei is. A közös hadgyakorlat jelentőségét emeli, hogy megfigyelőként ott lesznek a baráti országok honvédelmi miniszterei és más jelentős párt- és állami vezetők. A közös feladatok együttes megoldása nemcsak a résztvevő hadseregek képzettségének felkészültségét igazolják, hanem egyben tovább erősítik a szocialista országok népei közt a barátságot. A Vltava gyakorlaton résztvevő katonák közelebbről megismerkedhetnek hazánkkal s szorgos népünk építőmunkájával. A Szlovákián átvonuló szovjet és magyar hadsereg képviselői gyárakat, mezőgazdasági üzemeket, intézeteket látogatnak meg és megismerkednek a kerületek, a Járások irányítóival. Az ország népe minden bizonynyál barátul fogadja majd az átvonuló hadseregek katonáit, akik olyan harci képességről tesznek majd tanúságot az eddig legna gyob méretű hadgyakorlaton, amely biztosítéka lesz békénknek, biztonságunknak. A M EZ Ö GAZDASÁG! DŐLT. OTÓK H F T I I a P i a w-------------------------------------------------------------Bratislava, 1986. szeptember 17. Szakmellóklet: Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát ■RS23MMXNNtBMNaNNMNOTi^<í>ll<NNHM3BB«BBMBUauBflÉEC>BM0BBNnsttMMB59HQNMMMUNUIUflBHlUBRSHIMBKMVHHHPHH
