Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-09-10 / 36. szám

Nutriák

Az erdei út mentén patak csörgedezik. Kristálytiszta vizének csobogása az utolsó fagyökereken túl elhal. A sűrű lombsátor tisztássá nyílik. Alattunk különféle építményekből és ketrecekből kiváncsi állatszemek villannak elő. Egy fehér zománcé cégtábla sötét betűi hivatalosan hirdetik: „A Brnóí Mezőgazdasági Főiskola prémesállattenyésztő farmja, Královo Pole — Kocianka“. Takarmányt kannákban széthordő nők között egy feltűrt ingujjú férfi szorgoskodik. Nem nehéz megsejteni benne Lederer Albint, 3 farm vezetőjét, akitől egy jótanács alapján érdeklődni szeretnénk.

— Ritka látvány ennyi nutriát együtt látni — csodálkozunk.

— Van belőlük bőven — bólint mosolyogva a farmvezető — jelenleg több mint háromszázötven.

— Őszintén szólva iskolafarm lévén kissé nagynak tűnik ez az állomány.

— Igen, első tekintetre valóban, viszont ha a dolgok mélyére hatolunk és azt is figyelembe vesszük, hogy a nutriának szlnváltozatban már több típusa alakult ki, amelyekkel különböző kísérleteket végeznek tanulmányi célból a főiskola tanárai és hallgatói, akkor ez a szám teljesen helyénvaló.

— Milyen a nutriák étlapja?

—Hasonló mint a házlnyulaké, mert zöldtakarmányt, burgonyát, répát és szemestakarmányt kapnak.

— Milyen szapora ez a prémesállat?

— Vemhességi ideje 132 nap, vagy máskülönben négy hónap

és tíz nap, tehát nem túl hoszszú, így évente kétszer szaporítható. Átlagosan egy évben nyolc ivadékot nevel fel, amelyek hét—nyolc hónapos korukban tenyészérettek s ugyanakkor leprémezésre is alkalmasak. Ivarzása nincs évszakhoz kötve, ezért bármikor hajlandó párzásra. Szoptatási ideje két hónap. A kicsinyek nyitott szemmel és teljes szőrzettel jönnek világra, a vízben azonnal úszkálnak és többnyire ott is szopnak az anya oldalán sorjában elhelyezett csecsbimbókból. Kivételes esetekben előfordul, hogy egy ellésből 7—8 fióka lát napvilágot, de megtörtént, hogy 11 fióka született.

— Mekkorára nőhet a nutria?

— A felnőtt nőstény testsúlya 4—5 kg, a hímé 10—12 kg.

— Milyen nevelési mód a legmegfelelőbb?

— A szárazon is lehetséges a nevelés, mivel azonban a nutria vizi állat, így természetes életeleme a víz. Az eddig használt fém kutricákban csak kevés víz állhat rendelkezésükre, ezért ezeket fekozatosan korszerű beton ólakkal cseréljük fel, melyek kifutójában a patakból bevezetett átfolyó víz áll rendelkezésükre. Ez azért fontos, mert a nutria mindent a vízben szeret végezni, pl. oda piszkít, majd megmossa benne a burgonyát, a leveleket, de még a szemcsézett takarmányt is, amely persze szétázik és tönkre megy. Ezért új granulálási módszer kidolgozásán fáradoznak az iskola illetékes tanárai. Az új ólak egyik típusában rekeszenként ötven növendékállatot nevelünk az elválasztás-A Háromhetes nyércfiókák a húspépet ízlelik

A Minden hangárban két nyércketrecsor helyezkedik el.

(A szerző felvételei)

A Korosabb, "vemhes nutria

A Az újtípusú ólak minden rekeszébe ötven növendéknutria fér el, „

és nyércek

tói a leprémezés idejéig. A kisebb típusú ólakban huszonöt növendékállattal számolunk. A prémért maximálisan 240 koronát kapunk a KARA szakágazati vállalattól, ha az I. osztályú minősítésű, vagyis legalább 65 cm hosszú, s a pehelyszőr sűrű, a felszőr pedig legalább 8 mm hosszú.

— Milyen színváltozatú muriéból van a legtöbb?

— A standard sötétbarna színűből szürkéskék árnyalattal, azután a mutációs fehérből, az ezüstösszürkéből, az aranyból, a kékesszínű grönlandiból, a feketéből és a homoksárgából.

— Naponta és darabonként mennyi takarmányt fogyaszt a nutria?

— Tíz deka szemestakarmányt és a zöldtakarmányból amennyi jólesik elfogyaszt, ami kétszeri adagolásban naponta átlagosan

1,50 kg-ot jelent.

— Amint látjuk nyérctenyésztéssel is nagyban foglalkoznak.

— Ez szintén feladatkörünkbe tartozik.

— Milyen színváltozatú nyérceket tenyésztenek?

— Mindenekelőtt a szabványszerű feketét, azután pedig a platinát, a kéket, a zafírt, a fehéret, a pasztellsárgát, a kevert szálú barna-feketét. Világviszonylatban ezidőszerint 76 színváltozást tartanak nyilván.

— Etetésükre mit hoznak a vágóiadról?

— Beteg állatokból származó húst, továbbá tüdőt, méhet, májat, szívet és egyéb belsőrészt hozunk fel kétszer hetente, ezt ledaráljuk és hűtőszekrényben

tároljuk. A felnőtt nyércek napi adagja 20—25 dkg pép, amit egyszerre kapnak meg. A növendékek kétszer kapnak a pépből naponta.

— Milyen a nyérc szaporodása?

— Az anya 5—6 kölyköt vet, s ha ebből négyet felnevel, az már jó eredmény. A kicsinyek ugyanis vakon és csupaszon születnek, s szemük csak öthetes korukban nyílik. Igen érzékenyek a hasmenésre. Szoptatáskor az anyákat nem szabad zavarni, mert olyankor elhagyják kicsinyeiket, amelyek legyengülnek, s olykor szopni sincs erejük.

— A szaporulatot ezekben a műanyagtetős hangárokban helyezik el?

— Igen, mindegyikben 80 ketrec kapott helyet, összesen öt hangárt állítunk üzembe.

— Főleg miben eltérő a nutria és a nyérc a tenyésztő számára?

— Abban, hogy míg a nutriát bármikor leprémezhetjük az év folyamán, addig a nyércet csupán november—decemberben, mert különben hull a szőre. Abban is különböznek, hogy tenyésztésre a nutria hím 7 évig, a nőstény meg 5 évig alkalmazható, ellenben a nyérc hím csak 3 évig, a nőstény pedig szintéli 3 évig, kivételesen 5 évig használható.

Reméljük, hogy a meglátogatott prémesállatfarm rövid időri belül tenyészállat ellátás szempontjából a kisállattenyésztők' segítségére lesz.

KDCSERA SZILÁRD